Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)
2006-04-12 / 86. szám, szerda
Közügy ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 12. www.ujszo.com 11 e-mail: reg/o@u/szo.com, fax: 02/59 233 469 Nyárasdon egyelőre nem érte el a házakat a víz (A szerző felvétele) A Csallóközben is házakat öntöt el a talaj- és a belvíz Folyik a kárfelmérés JÓZAN MÓNIKA Felsővámos/Vásárút/Nyá- rasd. Bár a kiöntött folyók és csatornák már jóval apadtak, a mező- gazdasági földeket és néhány faluban a családi házakat is elöntötte a talajvíz. A csallóközi régión belül a helyzet talán Felsővámosban a legsúlyosabb, ott több családi ház pincéje is megtelt, és a kertekben is áll a víz. Múlt héten ideiglenesen bezárták az iskolát és az óvodát is: egyrészt a talajvíz miatt le kellett zárni a gázkazánt, másrészt azért, mert Sósszigetről nem lehetett bejutni a faluba. Sósszigeten egyébként ihatatlan a kutak vize, ezért Felsővámosból palackozott vizet hordanak az ott lakó negyven polgárnak. A Dunaszerdahely körzetébe tartozó falvakban múlt héten megkapták a körzeti hivatal értesítését, hogy megkezdhetik a károk felmérését. Több mint 400 hektáron áll a víz a vásárúti és vámosfalui Részes Mezőgazdasági Szövetkezet területein, a magángazdák földjeiről egyelőre nincs kimutatás. Nyárasdon is főként a másodlagos károk tetemesek, mivel a község távolabb fekszik a folyókról, ezért közvetlen veszélyben nem voltak. Rengeteg termőföldön és a gyümölcsösben áll a talajvíz, ami azt eredményezi, hogy a víz kimossa a tápanyagot a földekből. A főpolgármester szerint Pozsony többet érdemel Ďurkovský külön megyét szeretne a fővárosból TASR-HÍR Pozsony. Andrej Ďurkovský szeretné, ha az új, fővárosról szóló törvénytervezetben a város megyei szintre emelkedne. Pozsony főpolgármestere szerint ezzel Pozsony Bécshez vagy Prágához hasonló jogokat élvezhetne. Ďurkovský ugyancsak szívesen látná, ha egy bizonyos százalékban rögzítenék a főváros részére nyújtandó anyagi támogatást, hogy ne kelljen minden évben újból megvitatni az állami hozzájárulás összegét a parlamentben. Úgy véli, Szlovákia fővárosa esetében elkerülendő a város vagyonának felosztása a tizenhét városrész közt - a prágai modell alapján. A főpolgármester kívánatosnak tartja, hogy csökkentsék a városi képviselők számát - javaslata alapján tízezer városlakóra esne egy képviselő, ezzel majdnem a felére csökkenhetne a választott tisztség- viselők száma. A fővárosról szóló törvénytervezet előkészítése annak ellenére is folytatódik, hogy a parlament várhatóan csak a következő megbízatási időszakban vitatja majd meg a dokumentumot. Andrej Ďurkovský (Képarchívum) Becslések szerint a mátyusföldi régióban csak a berendezések bevetése napi 5-6 millió korona volt Mibe került az árvízi védekezés? ________——-----------------------------------------------------------------------------------------------------2»*,---------«------i------—i—mm „Ho mokzsáktenger" Nádszegnél (Szőcs Hajnalka felvétele) Nádszeg/Királyrév/ Alsóhatár. Habár az elmúlt napokban fellélegezhettek a Feketevíz közelében élők, hiszen a katasztrófát sikerült elkerülniük, még jó ideig eltart, amíg az áradás okozta károkat számba veszik. GAÁL LÁSZLÓ Néhány konkrét adattal már most szemléltethető a helyzet komolysága. Nádszegen például öt nap alatt 10 500 ezer adag ebédet osztottak ki a gáton dolgozóknak. Az ott serénykedő emberek száma is eléggé kifejező: március 30-tól, csütörtöktől volt a legveszélyesebb a helyzet. Akkor még csak monito- rozták a gátat, pénteken délután - Juhos Ferenc polgármester becslése szerint - nyolcszáznál is többen dolgoztak a töltésen, estére pedig ezernél is többen lehettek. Szombaton másfél ezren, vasárnap pedig kétezernél is többen erősítették a gátakat. Technikai berendezésekben sem volt hiány. Amellett, hogy a falu talán minden traktora - a modem, nagy gépektől kezdve a házilag barkácsolt kistraktorig - részt vett a munkában, szombaton reggeltől egészen kedden estig a belügyminisztérium helikoptere is hordta a homokzsákokat a szárazföldi járművel megközelíthetetlen helyekre, vasárnap és hétfőn pedig a hadseregtől további két helikopter kapcsolódott be a munkába. Csupán ez több millió koronás segítség volt, hiszen a polgármester tudomása szerint egyetlen helikopter egyetlen Nádszegen a rendelkezésre álló adatok szerint öt nap alatt 10 500 ezer adag ebédet osztottak ki a gáton dolgozóknak. napi üzemeltetése egymillió koronába kerül. Emellett egyéb katonai nehéztechnika, teherautók, rakodógépek, a tűzoltóságtól motorcsónakok álltak rendelkezésre. A becslések szerint csupán a technikai berendezések bevetése napi 5-6 millió koronás tételeket jelentett. Ehhez jönnek a bérek, hiszen naponta 250 hivatásos tűzoltó segített, és volt olyan nap, hogy egy időben 450 katona volt a gátakon - ez mind pénzbe kerül. Az önkéntesek, a falu- és környékbeliek, és a távolabbról jöttek egyaránt ingyen dolgoztak, de a polgármester becslése szerint munkájuk legalább tízmillió koronában lenne kifejezhető. Persze, itt a munka értékét senki nem számolta, hiszen más volt a fontos. A kirakott homokzsákok száma is elárul valamit a helyzet komolyságáról. Nádszeget már 1997-ben is fenyegette az ár, akkor a Kis-Duna és a Feketevíz közötti csatomatöltést kellett magasítani, de míg akkor 800 méteres gátszakaszon 12 ezer homokzsákot raktak ki, most 12 kilométeres szakaszon kihelyeztek 180 ezer homokzsákot, további 30 ezret homokkal töltve, 30 ezret pedig üresen tartottak készenlétben. Az emberi együttérzést pedig az is bizonyítja, hogy amikor már az ármentesítő vállalatnak sem voltak zsákjai, akkor Budapestről, Győrből, Ausztriából, Lengyelországból jött a segítség zsák formájában. Az egyik dolog az, hogy menynyibe kerültek a mentési munkálatok, a másik, hogy mekkora károkat okozott az áradás. A kárfelmérés majd csak ezután következik, de az már most elmondható, hogy nagy károk keletkeztek a községi utakban, hiszen azok nincsenek olyan nehéz teherforgalomra méretezve, mint a homokot szállító teherautók. „A közvetlen károk Királyrévben még nagyobbak, hiszen két utcát elért a víz, 12 háznak közvetlenül falát mossa - állítja Racskó Pál polgármester - és csak homokzsákokkal lehetett megakadályozni, hogy a víz bejusson a lakásokba.” A falu másik részén 60 lakást veszélyeztetett a víz, de azt még a község határában sikerült homokzsákokkal megállítani. Királyrévben is naponta legalább ötszáz ember töltötte a homokzsákokat, egyrészt a saját falujuk megmentésére, másrészt a szomszédos Nádszegre is szállították azokat. A királyrévi határban körülbelül 1200 hektárnyi termőföld került víz alá, elsősorban az Agrostaar Kft., valamint magángazdák földjei. Az egész gyümölcsös vízben áll, és az a kacsafarm, amely a ma- dárinfluenza elleni intézkedések és Simon Zsolt miniszter látogatása kapcsán nemrég a napilapok címoldalán szerepelt, most víz alá került. A kacsákat ideiglenesen egy magasabban álló istállóban helyezték el. És ez a károknak még korántsem a teljes felsorolása! Királyrévben és Alsóhatárban az elöntött házak, kutak, emésztőgödrök fertőtlenítése is sok pénzbe kerül majd, továbbá Pereden és Zsigárdon is több száz hektár termőföld került víz alá. Juhos Ferenc úgy véli, a károk csak Nádszegen is milliókban mérhetők, de ha nem sikerült volna megakadályozni, hogy a víz elöntse a falut, akkor százmilliós károkról beszélhetnénk. Éppen ezért hangsúlyozza: az állam illetékeseinek tudatosítanuk kell, olcsóbb lenne a gátakat rendesen megerősíteni, mint később az árvízkárokat felszámolni. Árvízveszély idején orvhalászkodott Alsószeli. Míg egyesek éjjel-nappal dolgoztak, hogy a megvédjék falujukat az árvíztől, akadnak olyanok, akik még az áradásból is hasznot próbálnak húzni. Egy járőr egy 29 éves férfit kapott rajta orvhalászaton, aki Alsószeli kataszterében, a megáradt Dernya-csatornán halászott. Nem elég, hogy ezt árvízveszély idején tette, még tiltott halfogási módot is alkalmazott. Előbb kézzel próbálta kifogni a halakat, de egy négyágú szigonnyal felszerelt puskát is találtak nála. A férfi ellen orvhalászat gyanújával indítottak eljárást, ezért akár két év szabadságvesztéssel is büntethető, (gl) Az észak-szlovákiai városból azért érkeztek, mert a nádszegiek is segítettek a magas-tátrai szélvihar idején Zsolna környékiek is voltak a nádszegi gáton GAÁL ÁLSZLÓ Nádszeg/Királyrév/Alsóhatár. „A fene tudta, hogyan kell ezt csinálni! Amikor kezdtük, jó háromnegyedig megraktam a zsákot homokkal - mondta az egyik, 20 év körüli fiatalember még április elsején szombaton, miközben másfél ezer társával együtt a Feketevíz gátjának magasításán dolgozott. - Aztán mondta is az egyik öreg, hogy fiam, ha így megraktad, vidd csak magad.” Egy férfit a töltés koronáján rakott homokzsákfalon láttam hasalni, mintha a vízben keresett volna valamit. Kiderült, avízszintemelke- dést próbálja ellenőrizni. „Tegnap este leszúrtam itt egy botot, és 15 centivel a víz felett tettem rá egy jelet. Most meg már annyira a víz alatt van a jel, hogy nem is találom”- árulta el a keresgélés okát. Nemcsak falubeliek voltak ám a gáton, hanem a szomszéd községekből is jöttek homokot lapátolni, zsákolni. Sőt Zsolna környékéről is érkeztek autóbusszal. Állítólag cserébe azért, amiért a nádszegiek a magas-tátrai szélvihar okozta pusztí„Mondta is nekem az egyik öreg, hogy fiam, ha így megraktad ezt a homokzsákot, akkor vidd is csak magad.” tás után az ottaniaknak segítettek. Az emberek - bár péntek óta alig aludtak valamit - még hétfőn is olyan lelkesedéssel dolgoztak, hogy probléma volt megmondani nekik: már hagyják abba. Akkorra a homokzsákoktól már akkora nyomás nehezedett a töltés koronájára, hogy minden további zsák azzal fenyegetett: inkább szétnyomja, mint magasítja a töltést. „Amikor ezt megmondtuk az embereknek, az volt az első reakció, hogy már biztosan át fog szakadni a gát, azért nem akaijuk őket odaengedni. Aztán megértették a helyzeted’ - mondta Juhos Ferenc, Nádszeg polgármestere. A falut sikerült megmenteni a víztől, a szomszédos településeken azonban akadtak, akik az otthonuk elhagyására kényszerültek. Egy magángazdálkodó családot ki kellett lakoltatni a Nádszeg és Királyrév közti házából. Az állataikat a királyrévi Agrostaar Kft. őrföldi istállóiba menekítették, de a gépeik a vízben maradtak. Még április 7-én is kotrógéppel nyitottak utat a víznek, hogy visszatérjen a medrébe. Alsóhatárban a töltés mellett álló kocsma is homokzsákokkal volt körülvéve, az udvarán állt a víz, és egy közeli házból itt is ki kellett költöztetni egy családot; a falu magasabb részén élő rokonaikhoz költöztek. Dora Ferenc polgármestertől megtudtuk, a falun kívül álló, de Alsóhatárhoz tartozó négy házban úgy maradtak benne az ott lakók, hogy a lakás egy részében benn állt már a víz. Az emberek helytállásáról a helyszínre látogató politikusok is elismeréssel szóltak. A kormányfő, a házelnök, a földművelési és a könyezetvédelmi tárcavezető mellett járt is - és napokon át segédkezett - az alsószeli Berényi József külügyi államtitkár és a nagymácsédi Gál Gábor parlamenti képviselő is.
