Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-11 / 85. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 11. www.ujszo.com RÖVIDEN __ Az al-Kaida ihlette Madrid. Egy, az al-Kaida nemzetközi terrorista hálózat által „ihletett” iszlám sejt kö­vette el a 2004. március 11-i, 191 halálos áldozatot követelő és több mint 2000 sebesülttel járó madridi vasúti merényle­teket - állapította meg Juan del Okno spanyol bíró abban a jelentésben, amelyet a héten készül nyilvánosságra hozni. A jelentést kiszivárogtató El País című lap szerint a bíró valószí­nűleg ma vád alá helyez mint­egy 30, jelenleg börtönben lé­vő gyanúsítottat, (mti) Lemondott az SPD elnöke Berlin. Mindössze öt hó­nappal megválasztása után tegnap egészségügyi okok mi­att lemondott pártelnöki tiszt­ségéről Matthias Platzeck, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke, Brandenburg tartomány miniszterelnöke. Platzek helyébe első helyette­se, Kurt Beck, Rajna-Pfalz tar­tomány miniszterelnöke lép, aki saját szavai szerint a folya­matosságra fogja helyezni a hangsúlyt a koalíción belül. Beck megbízott pártelnökként látja el a hivatalt az SPD május végi rendkívüli gyűléséig, a pártelnökválasztásig, (mti) Platzecknek sokkal súlya* sabb egészségi problémái vannak, mint ahogy azt ed­dig tudni lehetett (ČTK/AP) Plakátok Mladicsról Belgrád. Az egyik legkere­settebb délszláv feltételezett háborús bűnöst, Ratko Mla­dics tábornokot ábrázoló pla­kátokat aggatott ki Belgrád belvárosában egy szerbiai új­fasiszta szervezet. A szerb ha­tóságoknak április végéig kell kiadniuk a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a táborno­kot, különben megszakadnak a társulási tárgyalások az Eu­rópai Unióval. A belgrádi saj­tó mostanság attól hangos, hogy a szerb hatóságok ki­hallgatás céljából előállítot­ták a tábornok több, Belgrád- ban élő rokonát, közöttük két sógorát is. (mti) Száznál többen is megfulladtak Accra. Száznál több halottja lehet egy ghanai hajószeren­csétlenségnek: az afrikai or­szágban elsüllyedt egy hajó a Volta-tavon. A motoros hajón körülbelül 150-en tartózkod­tak, s eddig csak 40 személyt sikerült kimentem. A baleset szombaton történt, de még tegnap is tartott a keresés túl­élők után. A hajó egy víz alatti tönknek ütközhetett, (mti) Szoros versenyt vívott Itáliában Prodi bal- és Berlusconi jobboldali pártszövetsége a vasárnapi-hétfői parlamenti választásokon Olaszország nem váltotta le a kormányfőt? Róma. Fordulni látszott a kocka az olasz választáso­kon: tegnap esti adatok sze­rint a Silvio Berlusconi kor­mányfő vezette jobboldali pártszövetség megelőzte a szenátusban és az alsóház­ban is a Romano Prodi ve­zette balközép ellenzéket. A képviselőházban a kezdeti nagyobb különbség után 49,9:49,6-ra módosult a szavazatok aránya a jelenle­gi kormányfő javára. ÖSSZEFOGLALÓ A Nexus közvélemény-kutató in­tézet eredmény-előrevetítése sze­rint, amelyet a szavazatok 95 szá­zalékának összeszámlálása után készített, a jobboldali Szabadság- jogok Háza 158 helyet szerez meg a szenátusban, a balközép Unió pártszövetség pedig 151 szenátort helyhez jutna. Az előrevetítés szerint, 40 száza­lékos feldolgozottság mellett, Ber­lusconi koalíciója elmaradt a Ro­mano Prodi vezette balközép ellen­zéki koalíció mögött a képviselő­házban, bár a verseny szoros volt. A jobboldal eszerint 47,0 százalékos eredményt ért volna el a képviselő­házban, Prodi szövetsége pedig 52,3 százalékot. Később azonban megfordult a kocka. A balközép el­lenzék tiltakozott „a szavazatszám­lálás lassúsága” miatt. Az Unione tiltakozó jegyzéket nyújtott át Giuseppe Pisanu belügyminiszter­nek, magyarázatot követelve a „késlekedésre”. A Prodiék által ere­detileg 19:00, majd 19:30 órára Rómában és Nápolyban meghirde­tett ünnepi gyűlést újabb időpont kitűzése nélkül lemondták. A tavaly decemberben elfoga­dott új olasz választási törvény a győztes pártkoalíciót Jutalmazza”: 340 képviselői mandátumra egé­szíti ki annak a szavazófülkékben elért eredményét, ha nem szerzett volna ennyi képviselői helyet, a fennmaradó 277 helyet pedig a vá­lasztások vesztes pártjai között osztják szét. A Nexus által a RA1 olasz köz- szolgálati tévé megbízásából készí­tett első felmérés szerint úgy volt, hogy a balközép választási szövet­ség a szavazatok 50-54 százalékát szerezte meg, míg a Süvio Ber­lusconi miniszterelnök vezette kor­mánykoalíció, a Szabadság Háza pártjai a szavazatok 45-49 százalé­kát kapták. Egy másik felmérés, amelyet a Piepoli intézett végzett a Sky Italia tévé számára, 52 százalékos szava­zati arányt jósolt a baloldali ellen­zéknek. A két napra, vasárnapra és tegnapra kitűzött választások első napján a mintegy 47 millió bejegy­zett választópolgár 66,5 százaléka járult az urnák elé. A részvételi arányt sokan a választás kimenetel­ét meghatározó körülmények egyi­kének tekintik. Berlusconi koráb­ban biztosra vette győzelmét, ha a részvételi arány meghaladja a 80 százalékot, ahogyan az az 1996-os és a 2001-es választások esetében is történt. A Prodi vezette Unió rög­tön a voksolás első napja után de­rűlátó volt. „Nagyon jó jelzéseket kaptunk” - mondta egyik tisztség- viselője. Az olasz ellenzék vasár­nap sorozatos kampánycsend-sér- téssel vádolta a kormánypártokat. A hatóságok őrizetbe vettek egy férfit, aki saját szavazócéduláját le­fényképezte, mielőtt azt az urnába dobta volna - közölték olasz sajtó­források. Az eset a dél-olaszországi Campania régióban lévő Casertá- ban történt, ahol jelentős befolyása van a Camorra maffiaszervezet­nek. A kisvállalkozót a választási biztosok látták, amint lefotózza a kitöltött cédulát. Azonnal értesítet­ték a Digost, az olasz terroristael­hárító szolgálatot. A maffia Dél- Olaszországban irányítani igyek­szik a politikai életet is. A szavazó- urnákat tegnap délután 15 órakor zárták le, az eredményeket lapzár­tánk után tették közzé, (m, t) Prodi és Berlusconi (SITA/ AP-felvétel) A francia diákmozgalmak vezetői felszólítottak az oktatás felvételére Visszavonják a törvényt ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Dominique de Villepin francia kormányfő tegnap meg­erősítette, hogy visszavonják az el­ső munkavállalói szerződésről (CPE) szóló törvényt; a lépést a szakszervezetek sikerként értékel­tek, a diákmozgalmak vezetői pe­dig felszólítottak az oktatás felvé­telére. Két és fél hónapos tiltakozási hullám és politikai válság után Jacques Chirac francia elnök köz­leményben jelentette be, hogy az esélyegyenlőségi törvénycsomag­nak az első munkavállalási szerző­désről (CPE) szóló 8. cikkelyét egy új jogszabállyal fogja helyettesíte­ni a parlament a nehéz helyzetben lévő fiatalok szakmai beilleszke­désének érdekében. A döntést az államfő hivatalosan Dominique de Villepin miniszterelnök javaslatá­ra, a kormányzó Népi Mozgalom Uniójának (UMP) parlamenti kép­viselőivel folytatott egyórás ta­nácskozás után hozta meg, s azt a kormányfő jelentette be. A miniszterelnök rövid nyilat­kozatban elismerte, hogy sem a fiatalok, sem a munkáltatók ré­Elemzők szerint a befejeződő vál­ság legfőbb áldozata a hivatalában maradt, de tekintélyét vesztett de Villepin kormányfő (TASR/AFP) széről nem voltak meg a bizalom­nak azok a feltételei, amelyek le­hetővé tették volna a CPE alkal­mazását. Villepin sajnálatát fejezte ki, hogy a fiatalok munkanélkülisé­gére adott „erős megoldása” nem talált megértésre. Ugyanakkor el­ismerte, hogy túl gyorsan akart cselekedni a „drámai helyzettel és sok fiatal reménytelenségével szemben”. A kormányfő a témáról megkötések nélküli párbeszéd megkezdését javasolta a szociális partnerekkel. Bruno Julliard, a legnagyobb diákmozgalom, az UNEF elnöke a CPE-t helyettesítő jogszabály par­lamenti szavazásig a „nyomás fenntartásának” szükségességét hangsúlyozta, de a törvény eltör­lését „az első meghatározó győ­zelemnek” nevezte. A diákkonfö­deráció nevében Julie Coudry az egyetemi blokádok befejezésére és az oktatás felvételére szólított fel, hogy a vizsgákat a legjobb fel­tételek között lehessen megtarta­ni. A legtöbb szakszervezeti veze­tő a CPE visszavonását a szociális megmozdulás sikereként köny­velte el. (mti) Civil szervezetek és a Magyar Emberi Jogok Alapítványa a magyarok gondjairól Levélkampány kezdődik Erdélyben MTl-TÁJ ÉKOZTATÁS Kolozsvár. A romániai magyar­ságot érintő problémák bemuta­tását, tudatosítását kezdeményezi levélkampány révén több erdélyi magyar civil szervezet és a Ma­gyar Emberi Jogok Alapítványa (HHRF). Felhívásukban emlékez­tetnek: az Európai Unió bővítési biztosa nemrég úgy értékelte, hogy az erdélyi magyarság hely­zete összességében kielégítő. Az említett civil szervezetek és a HHRF szerint azonban ez nem fe­lel meg a valóságnak. „Mindenna­pi életünkben tapasztaljuk annak a sok éve tartó hátrányos megkü­lönböztetésnek a hatásait, amely­nek mind a mai napig szenvedői vagyunk. Teljes értékű államalko­tó nemzeti közösségként szeret­nénk az Unióhoz csatlakozni és meg kívánjuk őrizni identitásun­kat. Ehhez, jogaink tiszteletben tartásán túl, olyan önálló intéz­ményrendszerre is szükségünk van, amely az európai haladó gya­korlathoz igazodva biztosítja megmaradásunkat, fejlődésün­ket” - áll a felhívásban. A kezdeményezők sérelmezik az egyházi és közösségi ingatla­nok teljes visszaszolgáltatásá­nak, a kulturális (személyelvű) autonómiának, Székelyföld terü­leti autonómiájának a hiányát. Azt is elfogadhatatlannak tart­ják, hogy az erdélyi magyar gye­rekeknek anyanyelvi szinten kell vizsgázniuk románból, Románia történelmét és földrajzát pedig továbbra is az állam nyelvén kell tanulniuk. A felsőoktatás eseté­ben megemlítik a magyar nyelvű egyetemi oktatás hátrányos hely­zetét és az állami magyar egye­tem hiányát. Szerintük hátrányos megkülönböztetésben részesítik a magyar nyelvű oktatási intéz­ményeket, a felekezeti oktatást, a kisebbségi egyházakat, valamint a magyarok által is lakott régiók költségvetését. Az EU kitiltotta Alekszandr Lukasenkót Európából Nincs vízum, nincs segély MTl-JELENTÉS Brüsszel. Jóváhagyták az Euró­pai Unió tagállamainak külügymi­niszterei tegnapi luxemburgi ta­lálkozójukon Alekszandr Luka- senko fehérorosz államfő és 30 más vezető fehérorosz tisztviselő beutazásának tilalmát, Javier Solana kül- és biztonságpolitikai főképviselő pedig arról igyekezett biztosítani a palesztin lakosságot, hogy a Hamász-kormány mellőzé­sével az EU továbbra is segíteni fogja a népet. Az unió évi 500 millió eurós tá­mogatással az első számú pénzügyi támasza a palesztinoknak. Az Eu­rópai Bizottság már pénteken jelez­te, hogy a kormány útján folyósí­tott, évi 120 miihó eurónyi, segé­lyeket felfüggesztik. Nincs szó ugyanakkor a humanitárius segé­lyek leállításáról. Solana most úgy fogalmazott, hogy a lakosságot a rendelkezésre álló lehetséges mó­dokon továbbra is igyekeznek tá­mogatni. Az EU a támogatáshoz azt várja el a terrorlistákon szereplő Hamásztól, hogy ismeije el Izraelt, mondjon le az erőszakról, és fogad­ja el a palesztinok és az izraeliek eddig megkötött megállapodásait. Solana azt is hangoztatta, ideje, hogy az EU megkezdje szankciók megfontolását Irán ellen, amiért az nem hajlandó lemondani atom­programjáról. 2000 palesztin tüntetett tegnap Gázában, tiltakozva amiatt, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió felfüggesztette a Palesztin Ható­ságnak szánt közvetlen segélyeket. A tüntetők a parlament előtt gyűltek össze, majd az EU székháza felé vették útjukat. „Ne büntessék a palesz­tin nép demokratikus választását" - skandálta a tömeg. (SITA/APŤeIvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents