Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)
2006-04-06 / 81. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. ÁPRILIS 6. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Gyűjtenek Gotovina perére Félmillió kunát (68 166 eu- rót) utalt át költségvetéséből a horvátországi Zára (Zadar) önkormányzata abba az alapítványba, amelyből a háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina volt horvát tábornok védelmét finanszírozzák hívei a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt - úják a horvát újságok. Gotovinát díszpolgárrá választották a városban. Zára mellett a tábornok szülőhelye, Pakostane is befizetett már 35 ezer eurót a februárban létrehozott alapítványba. Még van néhány település, amely szívesen áldozna költségvetéséből Gotovina védelmére. Név szerint említette a lap Dubrovnikot és Sziszeket (Sisak), illetve Zágrábot. (Lukacs Zsolt karikatúrája) Bárki győz is, gazdasági kihívással lesz kénytelen szembenézni, amelyben egy valutaválság is benne van A Financial Times elemzése Gyurcsány és Orbán esélyeiről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Orbán Viktor Fi- desz-elnök politikai személyiségét és kampánystratégiáját felvázoló cikkben elemezte a közelgő magyar választások előtti időszakot tekintélyes Financial Times. FT-ELEMZÉS A londoni üzleti napilap szerint a közvélemény-kutatások által mutatott többhavi patthelyzet után a szocialisták szűk előnyre tettek szert, és - döntő módon - a felmérések arra mutatnak, hogy az SZDSZ átjut az 5 százalékos küszöbön. Ha ez megfelel a valóságnak, a koalíció valószínűleg ismét többséget és újabb négyévi mandátumot kap. A lap szerint a jelenlegi kormány hivatalban maradása ritka esemény lenne a közép-európai politikában, a volt kommunista országokban ugyanis a kormányoknak rendre nem sikerült hatalmukat megtartani. Ha a szocialisták győznek, az Gyurcsány Ferenc személyes diadala lesz - áll a cikkben. A FT szerint Gyurcsány, „a volt kommunista ifjúsági vezető, aki vagyont szerzett az üzleti életben”, alig 18 hónapja politikai kívülállóként került hatalomra, azzal az ígérettel, hogy megújítja a „mélységesen népszerűtlen pártot”. A szocialisták sikere egyben Orbán Viktor olyan veresége lenne, amely a Fidesz elnökének karrierjét fenyegetné. A lap jellemzése szerint Orbán a jobboldal prominens figurája, amióta 1989 júniusában bátran követelte a szovjet erők kivonását Magyarországról. Orbán Viktor még mindig csak 42 éves, de ha veszít a választásokon, az egymás utáni harmadik veresége lenne, beleértve a 2002-es ön- kormányzati választásokat - írta a brit lap, amely szerint Orbán jelezte lemondási szándékát a párt veresége esetére. Az elemzés szerint Orbán Viktor megpróbált valamit visszahozni 1989 szellemiségéből, a szocialistákat kommunista gyökereik miatt ostorozva. A Fidesz vezetője egy minapi kampánygyűlésen Gyurcsány Ferencet Maóhoz és Sztálinhoz hasonlította. A felmérésekből nem tűnik úgy, hogy ez működne, mindazonáltal a közvélemény-kutatók az előző, szocialista győzelemmel végződött parlamenti választások kimenetelét is alaposan elmérték. Bárki győz is, azonnali gazdasági kihívással lesz kénytelen szembenézni, amelyben egy valutaválság lehetősége is benne van. Mindkét nagy párt jórészt figyelmen kívül hagyta az egyébként pezsgő magyar gazdaságra a költségvetési hiány által gyakorolt súlyos veszélyt - írta a lap, tunely szerint egyes elemzők 8 százalékos GDP-arányos deficitet sem zárnak ki az idei évre. A felmérések szerint a magyarok kétharmada számít költségvetési kiigazításra, és „bizalmasan” mindkét párt elismeri a rövid távú kiadáscsökkentések és a hosszú távú reformtervek szükségességét - áll a londoni napüap elemzésében. A nyilvánosság előtt azonban Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor egyaránt nagyvonalú kiadási ígéreteket tesz. Csaba László, a budapesti Central European University professzora azt mondta a brit lapnak: a két politikus sarokba szorította egymást, és „senkinek nincs bátorsága ahhoz, hogy a (költségvetési) probléma valóságáról beszéljen”. A hatalomba vezető úton Gyurcsány Ferenc Tony Blair brit kormányfő csodálójának, és a szocializmust piacpárti politikával szelídítő Harmadik Ut-ideológia magyarországi úttörőjének képét alkotta meg magáról. Mostanáig azonban nem sokat tett a kormányzati költekezés visszafogásáért, ehelyett hatalmas infrastrukturális kiadásokat ígért. A lap szerint Orbán Viktor - ahelyett, hogy jobbközépről támadná a túlköltekezést - a populista szerepét eljátszva helyezkedett ezzel szembe. Radikális adócsökkentéseket ígér, és nagy kiadásnöveléseket a nyugdíjaktól kezdve a kisvállalkozások támogatásán át a gáz-, az áram- és a lakáshitel-támogatásokon át mindenben. Orbán az üzleti élet vezetőit is felbosszantotta azzal, hogy határozottan antikapitalista hangnemet üt meg; kikelt a privatizáció, a „luxusprofit” és a „vadkapitalizmus” ellen - írja az elemzés. A piac ezt jórészt kampányretorikaként veti el, és a vélemények megoszlanak arról, hogy vajon a jelenlegi miniszterelnök vagy kihívója nyújtana-e jobb költségvetési teljesítményt. Néhányan arra számítanak, hogy Gyurcsányból kibújna a liberális, ha négyévi mandátumot kap, mások azzal érvelnek, hogy Orbánnak miniszterelnöksége idejéből jobb a költségvetési múltja, és a Fidesz vezetője minden további nélkül a szocialistákat hibáztathatja a költségvetési zűrzavarért. Barcza György, az ING Bank elemzője azt mondta a brit lapnak, hogy a költségvetési helyzet rosszabb, mint amilyennek gondolják. „A választások után ki fog derülni, két-három hónap múlva másmilyen világban fogunk élni” - idézte az elemzőt a Financial Times. Az albán fél nem fogadta el, hogy a szerb helyhatóságoknak közvetlen kapcsolatuk legyen Szerbiával Belgrád nem enged koszovói elképzeléséből MT1-F1GYELŐ A bécsi szerb-albán tárgyalások egyelőre nem hozták meg a kívánt eredményt, de Belgrád nem fog engedni a követeléseiből- szögezte le Aleksandar Si- mics miniszterelnöki tanácsadó, a szerb tárgyalóküldöttség egyik tagja. Simics egy interjúban kifejti, milyen nézeteltéréseken akadt meg a Koszovó jövőbeni státusának meghatározását célzó bécsi megbeszéléssorozat, amelyen eddig kizárólag a hatalmi szervek decentralizációjáról és az önkormányzati rendszer átalakításáról volt szó. Az albán fél nem fogadta el, hogy a szerb helyhatóságoknak közvetlen kapcsolatuk legyen Szerbiával, míg a belgrádi tárgyalóküldöttség azt követeli, hogy Szerbia közvetlenül nyújthasson segítséget ezeknek az önkormányzatoknak a logisztika, a káderpolitika és a pénzügyek terén. Az önkormányzatok finanszírozása volt az egyik kérdés, amelyen megakadt a státustárgyalások harmadik, hétfői fordulója. Az albánok azt szerették volna elérni, hogy a szerbiai pénzügyi támogatás a koszovói költségvetésen keresztül jusson el a szerb helyhatóságokhoz, míg a szerb fél azt akarja, hogy a segélyeket közvetlenül az önkormányzatok kapják meg. Ha a segélyek a „pristinai trezorba” mennének, a koszovói hatalom saját tetszése szerint és nem rendeltetésének megfelelően osztaná szét a pénzt - mondja a tanácsadó, aki szerint az albánok „felügyelhetik”, de nem „ellenőrizhetik” (vizsgálhatják felül) a segélyeket. Aleksandar Simics szerint nem csak a decentralizáció modellje körül vannak nézeteltérések, abban sincs egyetértés, hogy milyen „súlya” legyen a majdani megállapodásnak. Magyarázata szerint Belgrád azt akaija elérni, hogy a megállapodás „törvények feletti” legyen, vagyis rendelkezéseit ne lehessen módosítani a koszovói parlamentben, de ettől az albán fél elzárkózik. Goran Bogdanovics koszovói szerb vezető, - aki ugyancsak tagja a szerb tárgyalóküldöttségnek - szerint megegyezés született arról, hogy a szerb és az albán fél papírra veti a decentralizációs elvekkel kapcsolatos észrevételeit, és továbbítja ezeket a decentralizációs tárgyalásokon közvetítő Albert Rohannak. Az osztrák diplomata összehasonlítja, hogy miben egyeznek és miben térnek el az álláspontok, és kidolgoz egy dokumentumot, amelyben megfogalmazza saját ajánlásait. Bogdanovics szerint a tárgyalások következő, május 4-i fordulójáig az osztrák diplomata „ingadiplomácia” révén, Belgrádba és Pristiná- ba látogatva próbálja majd közelíteni az álláspontokat. KOMMENTÁR Erődemonstráció MALINÁK ISTVÁN Pénteken egy, hétfőn egy, kedden pedig két új fegyverfajta sikeres kipróbálásáról számolt be az iráni állami televízió. A hivatalosan bevallott cél minden esetben annak a demonstrálása volt, hogy Teherán bármiféle külső támadással szemben képes megvédeni magát. (Ebben a Hormuzi-szoros elzárása is benne van, ami az olajimportőrök számára jelentene hatalmas csapást.) Sőt, az iráni hadvezetés felszólította a külföldi csapatokat, hagyják el a Perzsa-öböl térségét. Nem semmi, ilyen gyorsított ütemre a legdühödtebb hidegháborús évek szovjet-amerikai fegyverkezési versenyének idején sem volt példa. Persze lehet, hogy az egész csak egy hatalmas blöff, politikai manőver, de akkor is rendkívül veszélyes. Az időzítés önmagáért beszél. Három dolgot tegyünk egymás mellé. Már egy hét eltelt abból a 30 napból, amelyet Teherán a BT-től kapott az urándúsítással kapcsolatos mindenfajta tevékenység felfüggesztésére. Az atomdosszié-válság lényege: a világ nem hiszi el, hogy Teherán nem akar nukleáris fegyvert kifejleszteni, Irán viszont állítja, joga van uránt dúsítani, mert atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál, vagyis az atomerőművi energiatermeléshez van rá szüksége. A múlt pénteken kipróbált, új generációs eszköznek számító, a radarok számára láthatatlan Fadzsr-3 típusú rakéta „több robbanótöltet célba juttatására képes és nagyon pontos”. Ez a fegyverfajta régóta ismert, szakértők szerint több robbanótöltettel általában csak 5000 kilométernél nagyobb hatótávolságú, vagyis stratégiainak minősülő interkontinentális rakétákat szoktak ellátni. És általában nukleáris robbanófejekkel szerelik fel, különben katonai szempontból értelmetlen az ilyen nagyarányú fejlesztés. A másik bejelentett eszköz a világ leggyorsabb víz alatti rakétája, tehát egy torpedóról van szó. Ennek paraméterei kísértetiesen hasonlítanak az orosz VA-lll-es torpedóéra, amely 1995 óta ismert, s eddig ezt tartották a világ leggyorsabb víz alatti fegyverének. A szakértők gyanúja: vagy lekoppintották valamilyen módon az orosz eszközt, vagy orosz szakemberek is részt vettek a kifejlesztésében. Tehát ha a három dolgot egymás mellé tesszük, nyilvánvaló, hogy valami nincs rendben. Mondhatnánk, egy sarokba szorított rezsim látványos, de üres kardcsörtetéséről van szó, viszont Irán egyáltalán nem úgy viselkedik, mintha sarokba lenne szorítva. Hanem úgy, mint a fanatikusok, akiknek meggyőződésük, hogy küldetéstudatuk van. És ez már olyan kategória, amely az európai politikai kultúrától és gyakorlattól idegen, nem tudja kezelni (az amerikai sem), ezért nem is számol vele. Az unió nevében tárgyaló európai trojka két év alatt semmit nem ért el Teheránnál. Mert az iráni rezsim az iszlám terjeszkedés zászlóshajójának szerepében tetszeleg, ez a terjeszkedés agresszív, Európában is egyre agresszívabb. Amit meg kell állítani. Ez nem fenyegetés, nem csak katonai út létezik, senkinek sem kell még egy Irak. De Európa nem dolgozhat Amerika ellen, már csak azért sem, mert Európa az elmúlt másfél évtizedben egyetlen saját konfliktushelyzetét sem tudta megoldani. JEGYZET Kampányfinis BUCHLOV1CS PÉTER Már a végét járja a magyar- országi választási kampány, de azért még bőven ontja magából a bődületes hülyeségeket, még mindig veszettül folyik a szájtépés, mintha a politikusok zöme abban versengene: ki tud nagyobb prósztót gyártani magából seperc alatt, s még az elszabadult ígéretlicit is tombol. Az MSZP például 25 százalékos béremelést ígért legutóbb, meg 2010-ig minden évben plusz egyhavi extranyugdíjat, hát persze, elvtársak, előre az álomszocializmusba, mintha a Fideszt csesz- tettétek volna nemrég a demagóg 14. havi nyugdíjjal - ami valóban az.., Az ember még akár röhögni is tudna a szomszédban zajló nagy handabandán, ha időként nem fagyna arcára a mosoly. Mikola István a Fidesz második embereként (ő a fiatal demokrata, kacagnom kell) például először a személyiségi jogokat nyirbálná meg alaposan, aztán elintézné a technózenét hallgatókat meg a szingliket, aztán jól megadná nekünk is a kettős állampolgárságot, főképp azért, hogy a Fidesz 20 évig hatalmon maradjon. Vagyis a Nemzet Orvosa úgy képzeli, ha mi megkapnánk azt a bizonyos állampolgárságot - legalább húsz évig a hálától zokogva, a Fidesznek kezet csókolva, sőt Orbán Viktor mint istenkirály előtt leborulva szavaznánk csakis értük, csakis rájuk... Hogy Orbán egy ultrakonzervatív, bigott, arrogáns embert választott helyettesének, lelke rajta, nem kell magyarázkodni, végül is a doktor is fémjelzi a pártot. A legrosszabb az, hogy a kisebbségi magyart már megint csak idióta eszköznek, egyszerűen felhasználható töltelékanyagnak nézik egyesek. Bár, ha már a doktor úrról van szó, ez a mindenáron megmenteni akarás, ez a birtoklásvággyal párosuló törődömség, ez a majdénmegmondomho- gyéljetek - ez nem betegség? Ám az MSZP egyik kampánygyűlésén szintén elhangzott, s pont Mikola doktor agymenéseire hivatkozva, hogy ha a Fidesz kerül hatalomra, akkor majd „megint ezek a jött- mentek döntenek rólatok, helyettetek, ez kell nektek?” Ó nem, nem kedves testvérek. Egyáltalán nem kell, hogy túsznak, bábnak vagy egymás szavazótábora elleni mumusnak használjatok bennünket, mint egy rongyos zsebkendőt, hogy mást ne írjak. Úgyhogy már jó, hogy a kampány végén tartunk - a mi vircsaftunk ugyanis éledezik.
