Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)

2006-04-05 / 80. szám, szerda

2006. április 5., szerda 2. évfolyam 14. szám Az emberek harmadát a többiek zavarják a legjobban Kifejezéstechnika: a nagy duma és a magabiztos fellépés elég-e a sikeres állásinterjúhoz? Fontos a pontos gondolatközlés A stressz oka: FELDOLGOZÁS Sokakat zavar a túlóra, az iro­dák nem kielégítő felszereltsége, de a stressz legáltalánosabb jele a munkahelyen a többiek iránt ér­zett idegesség és düh. A legtöbb feszültséget a mai, do­minánsan csapatmunkára épülő cégeknél a kollégák váltják ki. A Monster, a világ legnagyobb internetes állásközvetítő cége által 2200 munkavállaló bevonásával készült felmérés szerint ugyanis az emberek harmadát a többiek za­varják a legjobban. A cégeket ma ä csoportmunka, az együttműködés FELDOLGOZÁS Költészettel, irodalommal, mű­vészettel és etikettel szeretnék csi­szolni az orosz rendőrök jellemét. A kezdeményezésre a rendőrsé­gen dolgozók durva viselkedését szóvá tévő panaszok miatt került sor - írja ajobpilot.hu. A kurzusok szervezője, Primőr­je keleti régiójának kormányzata célul tűzte ki a rendőrség kötelé­kében dolgozók illedelmesebbé tételét. A szervezők elsősorban azt szeretnék elérni, hogy a cél­csoport mind külső megjelenésé­ben, mind pedig viselkedésében a jelenleginél sokkal kulturáltabb legyen. Smoren Dubroev, a tanfolyam egyik tanára a rendőrök körében használt trágár nyelvezetet szeret­né elsőként kiiktatni. Az oktató tervei szerint arra is megtanítaná a kolléga kényszere és a nagyterű irodák jel­lemzik. A stressz második leggya­koribb oka a fizikai környezet, az emberek egynegyede számára pe­dig a túlórázás a legnyomasztóbb. A menedzsment és a csapat közti kommunikáció fejlesztése nagy­ban segíti a jobb közérzetet. Ha a munkatársak úgy érzik, odafigyel­nek rájuk, az elképesztő módon megváltoztatja a hangulatukat, és a kollégákkal való kapcsolatukat. A stressz-szint csökkentésének a kulcsa az, ha a vezetés segíti az egy szinten és az egymás feletti-alatti szinten dolgozó alkalmazottak közti jobb megértést, (pp) a rendőröket, hogyan kell türel­mesen kommunikálniuk, akkor is, ha éppen rossz napjuk volt. Az il­lemtanár amellett, hogy a kultúrát hívja segítségül a faragatlanság el­leni harcban, azt is szeretné bepó­toltatni a rendőrökkel, ami eset­leg kimaradt a szocializációjuk­ból. „Költészetre, irodalomra, mű­vészetre, zenére vagy táncra taní­tom majd őket annak érdekében, hogy kulturáltabbak legyenek. Fontosnak tartom megértetni, mi­lyen fontos a megfelelő viselkedés még a rendőrőrs étkezdéjében is” - állítja Smoren Dubroev. A szervezők egyebek között azt remélik a kezdeményezéstől, hogy az nem csupán az orosz rendőrök brutális imázsán változtat, hanem a társadalom nagy részével is sike­rül megértetni a helyes viselkedés- formák fontosságát - adja hírül az Ananova internetes portál, (jp) A jó svádájú emberek álta­lában könnyebben érvé­nyesülnek. Hatékonyabban adják el gondolataikat, sa­ját magukat, mint szófukar vagy zárkózott társaik. De a nagy duma és a magabiz­tos fellépés elég-e a siker­hez az állásinteijún is? TANÁCS Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy nem. Itt ugyanis a tárgyaló- képesség számít, ami számos egyéb tényezőből áll a koncent­ráltságtól a reakciókészségen, kompetencián, meggyőzőerőn, a hallgatás készségén, a kreativitá­son és rögtönző készségen át egészen a testbeszéd kontrolijá­ig. Mindezek közül talán a legfon­tosabb a pontos kifejezőkészség. Magyarán az „éppen azt mon­dom, amit akarok, és úgy mon­dom, ahogy akarom” képessége. A tárgyalásban ugyanis nemcsak a megértés, hanem a megértetés is nagyon fontos. Ennek jelentőségét egy felvéte­li beszélgetést illetően is felesle­ges hangsúlyozni. Hiába a kérdés megértése, ha a válaszból az in­terjút készítő személyzeti szak­ember nem a jelölt által közölt üzenetet veszi ki, hanem attól egy többé-kevésbé eltérő tartal­mat. Az efféle félreértésnek és el­csúszásnak elsősorban a beszél­getés résztvevőinek nyelvi korlátái okolhatók. Az állásra je­lentkezőnek ez mindenesetre ko­moly hátrányt jelenthet. Mit le­het mégis tenni a pontos gondo­latközlés érdekében? A legtöbb zavart a terminoló­giai problémák és túlságos bo­nyolult fogalmazás okozzák. A terminológiai zavarokon vi­szonylag egyszerű túljutni. Ha valami nem világos, akkor meg kell kérdezni a pontos tartalmat, s nem kell szégyellni, ha valami nem világos. A saját mondataink­nál pedig ügyelni kell a világos kifejezések használatára, vagy ha felmerül a kétség egy-egy ki­fejezés, terminus technicus jelen­téstartalmát illetően, akkor ah­hoz érdemes magyarázatot, kö­rülírást csatolni. Ez azokban a szakmákban különösen fontos lehet, ahol nagyon gyors a fejlő­dés (így időről időre új fogalmak jelennek meg) vagy nem alakult ki még a teljes mértékben elfoga­dott magyar szakmai szókészlet. A pontosságra való törekvésért (amit jobb nem összekeverni a tudálékossággal és a szőrszálha- sogatással) még nem orroltak meg senkire. A félresikerült állásinterjúk másik fő oka a zavaros, dagályos, túlságosan bonyolult, követhe­tetlen fogalmazás. A felvételi be­szélgetés során sok egyéb mellet azt is tesztelik, hogy a jelölt együttműködési képessége mi­lyen színvonalon áll. Ennek egyik alaptényezője a hatékony kom­munikációra való képesség. A sok és gyors beszéd például sem­milyen szempontból nem minő­sül egyszersmind effektiv gondo­latközlésnek. A hosszú, mellék- mondatokkal és utalásokkal tele­tűzdelt kifejezésmód pedig kife­jezetten zavaró. Sohasem szabad megfeledkez­ni róla, hogy a beszélgetőpartne­rünk a tőmondatokat érti meg legkönnyebben. S ennek semmi köze az intelligenciához. Vegyünk egy állásinterjúkon jellemzően elhangzó kérdést, s egy ara ad­ható zavaros és jól értelmezhető választ. Személyzetis: Miért szeretne nálunk dolgozni? Rosszul beszélő jelölt: Ez a szakmám - mellesleg a fiúk in­nen, az ismerősök is mondták - és nekem pont megfelelne, mert dolgoztam egy másik cégben (nem éppen ezen a részlegen), de tudom, hogy mit kell csinálni, és a hirdetésük is jó volt, és to­vább is képezném magam. Jól beszélő jelölt: Itt dolgozó ismerőseim hívták fel a figyelme­met a hirdetésükre. Mivel köz­vetlen információkat kaptam a cégről, tudtam, hogy ez a mun­kahely tényleg nekem való len­ne. Á szakmai képesítésem is megfelel az önök által meghirde­tett feltételeknek. Korábban dol­goztam már hasonló munkakör­ben, így a feladat fő vonalaival tisztában vagyok. Az pedig külö­nösen vonzó, hogy itt lehetősé­gem volna a továbbképzésre. A válasz azzal, hogy több rövid mondatra bomlik, ugyan kicsit hosszabb lett, de mindegyik pon­tosan érthető. Ahány mondat ugyanis annyi állítás, s nem csak sejtetés. A „tudom, hogy mit kell csinálni”, lássuk be nem azonos tartalmilag azzal, hogy „megvan a megfelelő szakképesítésem, s dolgoztam már hasonló munka­körben”. Ezért nincs szükség ar­ra, hogy az állítások tartalmára rákérdezzenek. Ami azt eredmé­nyezi, hogy azonos mennyiségű jól értelmezhető információ rövi- debb idő alatt megy át. A másik dolog, amit jó fejben tartani, hogy az élőbeszédben a legtöbb ember sohasem fogal­maz olyan pontosan, mint írás­ban. Nem véletlen, hogy aki pre­cízen fejti ki a mondanivalóját, arra azt mondják: nyomdakészen fogalmaz. Bonyolult mondatok­ban nehéz nyomdakészen fogal­mazni. Egyszerű rövid és hibát­lan mondatokat azonban köny- nyebb összehozni. Aki betartja ezt a szabályt - a biztosabb meg­értés miatt - máris több sikerre számíthat, (a hvg.hu nyomán) A trágár nyelvezetet szeretnék elsőként kiiktatni Etikettórát a rendőröknek! Európában jelenleg az angolok és az írek egyenesen kérkednek fizetésükkel, bár ők megtehetik, hiszen az ott dolgozók nagy része nem küzd megélhetési gondokkal Mennyit keresnek a kollégáim? FELDOLGOZÁS Sokan bizalmas információ­ként kezelik még barátaik előtt is, mennyi a jövedelmük. Számos munkahelyen egyenesen tiltja a főnök, hogy a béreket nyíltan ke­zeljék. Milyen hatása lehet, ha tudjuk, mennyi mások fizetése? A rendszerváltást megelőzően a hazai dolgozók számára nem volt tabu téma a fizetés, szaba­don és nyíltan beszéltek róla, nyilvánosak voltak a bérlisták, nem voltak nagy különbségek a keresetek között. A rendszervál­tást követően változott a helyzet. Egyre kevesebben válaszolnak a „Mennyit keresel?” kérdésre, sőt sokan zaklatásként élik meg az érdeklődést. „Napjainkban a dolgozók nagy része vagy túl keveset, vagy túl so­kat keres - és egyik réteg sem be­szél szívesen a béréről. Az alacsony fizetéssel rendelkezők azért, mert nem akarnak szánalmasnak tűn­ni, a magas fizetésűek pedig, mert félnek az emberek irigységétől” - állítja a szociológus. A felmérések szerint a munka- vállalók zöme az eredeti összeg­nél vagy kevesebbet, vagy többet mond az érdeklődőknek, már ha egyáltalán válaszol a fizetését fir­tató kérdésre. Még az átlagos ke­resetűek sem nyílnak meg, in­kább a „Már keresek annyit, hogy félre tudok tenni” és hasonló for­mulákkal írják körül fizetésüket. Ez a hozzáállás egyébként vi­lágszerte jellemző. Európában je­lenleg az angolok és az írek jelen­tenek kivételt, akik egyenesen kérkednek fizetésükkel. Bár ők megtehetik, hiszen az ott dolgo­zók nagy része nem küzd megél­hetési gondokkal. A dolgozók tehát nem szívesen beszélnek a fizetésükről, de mit tesznek a főnökök? Kiss István munkapszichológus szerint leg­inkább a cégkultúrától függ, hogy szóba kerülhet-e a munka­társak között a fizetés mint téma vagy sem. A kis cégeknél új munkatárs felvételekor a fizetés eltitkolása beindíthat a pszichológiában pro­jekciónak nevezett folyamatot, amelynek eredményeként a tit­kolt adatot ki-ki saját fantáziája szerint feltupírozva képzeli el. Szükségtelen feszültséget szül a helyzet, a munkatársak közötti bizalmatlanság alapjává válhat. Azonnal elkezdi méricskélni min­denki, mennyi is járna neki, ha az új jövevény ilyen titkos feltételek mellett kapott állást. Adott eset­ben ez a teljes cég teljesítményé­nek romlásával is járhat, véli a pszichológus. Létezik olyan multinacionális cég, ahol a munkaszerződésben kifejezetten tiltják a bérinformá­ciók kiadását, és a pénzügyi osz­tályról sem szivárognak ld ada­tok. Különösen a külföldi többsé­gi tulajdonú cégek - az idegen kultúra hagyományait követve - nem teszik közkinccsé a munka­társak fizetési listáját. Nem ad­nak felvilágosítást, és nem is iga­zán illik kérdezősködni a témá­ról. A helyzetből a vezetők takti­kai érzéke, a munkatársak közöt­ti bizalmi kapcsolat jelenthet ki­vezető utat. Ha a munkatársak számára elfogadható módon, az adott cég normáinak és fontos­nak tartott értékeinek mentén si­kerül indokolni az eltéréseket, a bérfeszültség keltette kellemet­len helyzet élét tompítani lehet. Az ajánlható módszer azonban inkább a bérfeszültség elkerülése a meggondolt bérezési stratégia és kiválasztási-pályáztatási rend­szer segítségével, (pp)

Next

/
Thumbnails
Contents