Új Szó, 2006. április (59. évfolyam, 77-99. szám)
2006-04-05 / 80. szám, szerda
2006. április 5., szerda 2. évfolyam 14. szám Az emberek harmadát a többiek zavarják a legjobban Kifejezéstechnika: a nagy duma és a magabiztos fellépés elég-e a sikeres állásinterjúhoz? Fontos a pontos gondolatközlés A stressz oka: FELDOLGOZÁS Sokakat zavar a túlóra, az irodák nem kielégítő felszereltsége, de a stressz legáltalánosabb jele a munkahelyen a többiek iránt érzett idegesség és düh. A legtöbb feszültséget a mai, dominánsan csapatmunkára épülő cégeknél a kollégák váltják ki. A Monster, a világ legnagyobb internetes állásközvetítő cége által 2200 munkavállaló bevonásával készült felmérés szerint ugyanis az emberek harmadát a többiek zavarják a legjobban. A cégeket ma ä csoportmunka, az együttműködés FELDOLGOZÁS Költészettel, irodalommal, művészettel és etikettel szeretnék csiszolni az orosz rendőrök jellemét. A kezdeményezésre a rendőrségen dolgozók durva viselkedését szóvá tévő panaszok miatt került sor - írja ajobpilot.hu. A kurzusok szervezője, Primőrje keleti régiójának kormányzata célul tűzte ki a rendőrség kötelékében dolgozók illedelmesebbé tételét. A szervezők elsősorban azt szeretnék elérni, hogy a célcsoport mind külső megjelenésében, mind pedig viselkedésében a jelenleginél sokkal kulturáltabb legyen. Smoren Dubroev, a tanfolyam egyik tanára a rendőrök körében használt trágár nyelvezetet szeretné elsőként kiiktatni. Az oktató tervei szerint arra is megtanítaná a kolléga kényszere és a nagyterű irodák jellemzik. A stressz második leggyakoribb oka a fizikai környezet, az emberek egynegyede számára pedig a túlórázás a legnyomasztóbb. A menedzsment és a csapat közti kommunikáció fejlesztése nagyban segíti a jobb közérzetet. Ha a munkatársak úgy érzik, odafigyelnek rájuk, az elképesztő módon megváltoztatja a hangulatukat, és a kollégákkal való kapcsolatukat. A stressz-szint csökkentésének a kulcsa az, ha a vezetés segíti az egy szinten és az egymás feletti-alatti szinten dolgozó alkalmazottak közti jobb megértést, (pp) a rendőröket, hogyan kell türelmesen kommunikálniuk, akkor is, ha éppen rossz napjuk volt. Az illemtanár amellett, hogy a kultúrát hívja segítségül a faragatlanság elleni harcban, azt is szeretné bepótoltatni a rendőrökkel, ami esetleg kimaradt a szocializációjukból. „Költészetre, irodalomra, művészetre, zenére vagy táncra tanítom majd őket annak érdekében, hogy kulturáltabbak legyenek. Fontosnak tartom megértetni, milyen fontos a megfelelő viselkedés még a rendőrőrs étkezdéjében is” - állítja Smoren Dubroev. A szervezők egyebek között azt remélik a kezdeményezéstől, hogy az nem csupán az orosz rendőrök brutális imázsán változtat, hanem a társadalom nagy részével is sikerül megértetni a helyes viselkedés- formák fontosságát - adja hírül az Ananova internetes portál, (jp) A jó svádájú emberek általában könnyebben érvényesülnek. Hatékonyabban adják el gondolataikat, saját magukat, mint szófukar vagy zárkózott társaik. De a nagy duma és a magabiztos fellépés elég-e a sikerhez az állásinteijún is? TANÁCS Nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy nem. Itt ugyanis a tárgyaló- képesség számít, ami számos egyéb tényezőből áll a koncentráltságtól a reakciókészségen, kompetencián, meggyőzőerőn, a hallgatás készségén, a kreativitáson és rögtönző készségen át egészen a testbeszéd kontrolijáig. Mindezek közül talán a legfontosabb a pontos kifejezőkészség. Magyarán az „éppen azt mondom, amit akarok, és úgy mondom, ahogy akarom” képessége. A tárgyalásban ugyanis nemcsak a megértés, hanem a megértetés is nagyon fontos. Ennek jelentőségét egy felvételi beszélgetést illetően is felesleges hangsúlyozni. Hiába a kérdés megértése, ha a válaszból az interjút készítő személyzeti szakember nem a jelölt által közölt üzenetet veszi ki, hanem attól egy többé-kevésbé eltérő tartalmat. Az efféle félreértésnek és elcsúszásnak elsősorban a beszélgetés résztvevőinek nyelvi korlátái okolhatók. Az állásra jelentkezőnek ez mindenesetre komoly hátrányt jelenthet. Mit lehet mégis tenni a pontos gondolatközlés érdekében? A legtöbb zavart a terminológiai problémák és túlságos bonyolult fogalmazás okozzák. A terminológiai zavarokon viszonylag egyszerű túljutni. Ha valami nem világos, akkor meg kell kérdezni a pontos tartalmat, s nem kell szégyellni, ha valami nem világos. A saját mondatainknál pedig ügyelni kell a világos kifejezések használatára, vagy ha felmerül a kétség egy-egy kifejezés, terminus technicus jelentéstartalmát illetően, akkor ahhoz érdemes magyarázatot, körülírást csatolni. Ez azokban a szakmákban különösen fontos lehet, ahol nagyon gyors a fejlődés (így időről időre új fogalmak jelennek meg) vagy nem alakult ki még a teljes mértékben elfogadott magyar szakmai szókészlet. A pontosságra való törekvésért (amit jobb nem összekeverni a tudálékossággal és a szőrszálha- sogatással) még nem orroltak meg senkire. A félresikerült állásinterjúk másik fő oka a zavaros, dagályos, túlságosan bonyolult, követhetetlen fogalmazás. A felvételi beszélgetés során sok egyéb mellet azt is tesztelik, hogy a jelölt együttműködési képessége milyen színvonalon áll. Ennek egyik alaptényezője a hatékony kommunikációra való képesség. A sok és gyors beszéd például semmilyen szempontból nem minősül egyszersmind effektiv gondolatközlésnek. A hosszú, mellék- mondatokkal és utalásokkal teletűzdelt kifejezésmód pedig kifejezetten zavaró. Sohasem szabad megfeledkezni róla, hogy a beszélgetőpartnerünk a tőmondatokat érti meg legkönnyebben. S ennek semmi köze az intelligenciához. Vegyünk egy állásinterjúkon jellemzően elhangzó kérdést, s egy ara adható zavaros és jól értelmezhető választ. Személyzetis: Miért szeretne nálunk dolgozni? Rosszul beszélő jelölt: Ez a szakmám - mellesleg a fiúk innen, az ismerősök is mondták - és nekem pont megfelelne, mert dolgoztam egy másik cégben (nem éppen ezen a részlegen), de tudom, hogy mit kell csinálni, és a hirdetésük is jó volt, és tovább is képezném magam. Jól beszélő jelölt: Itt dolgozó ismerőseim hívták fel a figyelmemet a hirdetésükre. Mivel közvetlen információkat kaptam a cégről, tudtam, hogy ez a munkahely tényleg nekem való lenne. Á szakmai képesítésem is megfelel az önök által meghirdetett feltételeknek. Korábban dolgoztam már hasonló munkakörben, így a feladat fő vonalaival tisztában vagyok. Az pedig különösen vonzó, hogy itt lehetőségem volna a továbbképzésre. A válasz azzal, hogy több rövid mondatra bomlik, ugyan kicsit hosszabb lett, de mindegyik pontosan érthető. Ahány mondat ugyanis annyi állítás, s nem csak sejtetés. A „tudom, hogy mit kell csinálni”, lássuk be nem azonos tartalmilag azzal, hogy „megvan a megfelelő szakképesítésem, s dolgoztam már hasonló munkakörben”. Ezért nincs szükség arra, hogy az állítások tartalmára rákérdezzenek. Ami azt eredményezi, hogy azonos mennyiségű jól értelmezhető információ rövi- debb idő alatt megy át. A másik dolog, amit jó fejben tartani, hogy az élőbeszédben a legtöbb ember sohasem fogalmaz olyan pontosan, mint írásban. Nem véletlen, hogy aki precízen fejti ki a mondanivalóját, arra azt mondják: nyomdakészen fogalmaz. Bonyolult mondatokban nehéz nyomdakészen fogalmazni. Egyszerű rövid és hibátlan mondatokat azonban köny- nyebb összehozni. Aki betartja ezt a szabályt - a biztosabb megértés miatt - máris több sikerre számíthat, (a hvg.hu nyomán) A trágár nyelvezetet szeretnék elsőként kiiktatni Etikettórát a rendőröknek! Európában jelenleg az angolok és az írek egyenesen kérkednek fizetésükkel, bár ők megtehetik, hiszen az ott dolgozók nagy része nem küzd megélhetési gondokkal Mennyit keresnek a kollégáim? FELDOLGOZÁS Sokan bizalmas információként kezelik még barátaik előtt is, mennyi a jövedelmük. Számos munkahelyen egyenesen tiltja a főnök, hogy a béreket nyíltan kezeljék. Milyen hatása lehet, ha tudjuk, mennyi mások fizetése? A rendszerváltást megelőzően a hazai dolgozók számára nem volt tabu téma a fizetés, szabadon és nyíltan beszéltek róla, nyilvánosak voltak a bérlisták, nem voltak nagy különbségek a keresetek között. A rendszerváltást követően változott a helyzet. Egyre kevesebben válaszolnak a „Mennyit keresel?” kérdésre, sőt sokan zaklatásként élik meg az érdeklődést. „Napjainkban a dolgozók nagy része vagy túl keveset, vagy túl sokat keres - és egyik réteg sem beszél szívesen a béréről. Az alacsony fizetéssel rendelkezők azért, mert nem akarnak szánalmasnak tűnni, a magas fizetésűek pedig, mert félnek az emberek irigységétől” - állítja a szociológus. A felmérések szerint a munka- vállalók zöme az eredeti összegnél vagy kevesebbet, vagy többet mond az érdeklődőknek, már ha egyáltalán válaszol a fizetését firtató kérdésre. Még az átlagos keresetűek sem nyílnak meg, inkább a „Már keresek annyit, hogy félre tudok tenni” és hasonló formulákkal írják körül fizetésüket. Ez a hozzáállás egyébként világszerte jellemző. Európában jelenleg az angolok és az írek jelentenek kivételt, akik egyenesen kérkednek fizetésükkel. Bár ők megtehetik, hiszen az ott dolgozók nagy része nem küzd megélhetési gondokkal. A dolgozók tehát nem szívesen beszélnek a fizetésükről, de mit tesznek a főnökök? Kiss István munkapszichológus szerint leginkább a cégkultúrától függ, hogy szóba kerülhet-e a munkatársak között a fizetés mint téma vagy sem. A kis cégeknél új munkatárs felvételekor a fizetés eltitkolása beindíthat a pszichológiában projekciónak nevezett folyamatot, amelynek eredményeként a titkolt adatot ki-ki saját fantáziája szerint feltupírozva képzeli el. Szükségtelen feszültséget szül a helyzet, a munkatársak közötti bizalmatlanság alapjává válhat. Azonnal elkezdi méricskélni mindenki, mennyi is járna neki, ha az új jövevény ilyen titkos feltételek mellett kapott állást. Adott esetben ez a teljes cég teljesítményének romlásával is járhat, véli a pszichológus. Létezik olyan multinacionális cég, ahol a munkaszerződésben kifejezetten tiltják a bérinformációk kiadását, és a pénzügyi osztályról sem szivárognak ld adatok. Különösen a külföldi többségi tulajdonú cégek - az idegen kultúra hagyományait követve - nem teszik közkinccsé a munkatársak fizetési listáját. Nem adnak felvilágosítást, és nem is igazán illik kérdezősködni a témáról. A helyzetből a vezetők taktikai érzéke, a munkatársak közötti bizalmi kapcsolat jelenthet kivezető utat. Ha a munkatársak számára elfogadható módon, az adott cég normáinak és fontosnak tartott értékeinek mentén sikerül indokolni az eltéréseket, a bérfeszültség keltette kellemetlen helyzet élét tompítani lehet. Az ajánlható módszer azonban inkább a bérfeszültség elkerülése a meggondolt bérezési stratégia és kiválasztási-pályáztatási rendszer segítségével, (pp)