Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-04 / 53. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AAÁRC1US 4. Családikor 13 „Talán annyival vagyok szerencsésebb egyes nőtársaimnál, hogy férjem toleráns, és mindenben sokat segít" Egy nő a sokat bíró nők közül Amikor a gyerekek le fekszenek, sokszor késő éjszakáig dolgozom (A szerző felvétele) Középkorú asszony ül ve­lem szemben, akinek hét­köznapjai ugyanúgy telnek, mint a hozzá hasonló dol­gozó családanyáké. Munka­helyén főnök, falujában, Gesztetében egy polgári tár­sulás vezetője, valamint a helyi kulturális szervezet vezetőségi tagja, otthon pe­dig feleség és két gyermek édesanyja. FARKAS OTTÓ Csank Teréziát gyermekkora óta vonzotta a kereskedelem, ezért annak idején úgy döntött, hogy diplomát szerez, és beiratko­zott a Pozsonyi Kereskedelmi Főis­kolára. Tanulmányait távúton vé­gezte, mivel kellett a pénz, az isko­la mellett dolgozott, beruházó re­ferensként felvették az Otex álla­mi vállalathoz. A főiskola befeje­zése után önálló feladatot kapott, megbízták a Nyugat-Szlovákiában épült új darabáru üzletek beren­dezésével. Szíwel-lélekkel végez­te munkáját, felettesei megbecsül­ték, keresetére nem panaszkodha­tott, mint mondja, életének na­gyon szép időszakát töltötte azon a munkahelyen, amelyet fájó szív­vel ugyan, de nagyon gyorsan ott kellett hagynia. „Édesapám hirtelen meghalt és anyukám nehezen viselte élete pár­jának elvesztését. Azt hiszem, mi annak idején különleges nevelést kaptunk a családban, mert már fia­talon teljes és őszinte felelősséget éreztünk egymásért, de főleg azok iránt, akik felneveltek bennünket. Mivel a három testvér közül én vol­tam a legfiatalabb és az egyedüli szabad ember, úgy döntöttem, hogy otthagyom a munkahelye­met, és hazaköltözöm Gömörbe. Kollégáim igyekeztek lebeszélni: győzködtek, hogy ne cseréljem le a fővárosi életet a vidékire... Tagad­hatatlan, nagyon jól éreztem ma­gam Pozsonyban, szerettem a munkámat, remek kollektívában dolgoztam, de mivel otthon szük­ség volt rám, mentem” - emlékezik Csank Terézia. Hazaköltözött és innentől kezdve változatosan alakult az élete. Két évig dolgozott a rimaszombati konzervgyárban, azután lett a járási nemzeti bizott­ság mellett működő útkarbantar­tók üzemgazdásza, de mivel a szer­vezet 1989-ben megszűnt, vissza­tért az Otexhez, amely a Rima­szombatijárás tizenöt boltjának ve­zetésével bízta meg. Szeretett vol­na ismét bizonyítani, éjt nappallá téve utazott, szervezett és irányí­tott. Korábban öt különböző cég­hez hívták, de ő az Otexet válasz­totta, mint azonban később kide­rült, rossz időben választott magá­nak jó munkahelyet, mert néhány eredményes munkával eltöltött hó­nap után megkezdődött az általa irányított boltok privatizálása. Üz­leteik száma gyorsan fogyott, mun­kahelye csakhamar feleslegessé vált, később meg is szűnt. „Az egyik üzletünket megvásá­rolta egy nagyszombati vállalkozó, aki megbízott az új boltjának veze­tésével - folytatja a történetet. - Rövid időn belül kiderült, hogy a vállalkozónak nem az üzlet kellett, hanem az épület, mert nem az volt a célja, hogy üzemeltesse a textil­boltot. Két évig dolgoztam nála, az üzletet 1993-ban bezárta, szeren­csémre éppen akkor mentem anya­sági szabadságra.” Két kislánnyal öt évig maradt gyermeknevelési szabadságon, azután három évig volt munkanélküli, közben aktívan bekapcsolódott a községi hivatal mellett működő szociális bizottság munkájába, amely kapcsolatba ke­rült a körmöcbányai székhelyű Držanie spolu polgári társulással (Összetartás). Ennek a szervezet­nek a javaslatára a bizottság tagjai helyben egy civil szervezetet alakí­tottak, mondván: a bizottság mű­ködése behatárolt, egy szervezet­ben viszont a feladatkörök széle­sebbek. Kidolgozták az alapsza­bályzatot, és 2001 márciusában a belügyminisztériumban bejegyez­tették a Méta Polgári Társulást, amelynek elnöke Csank Terézia lett. „A szervezet célja a roma és nem roma együttélés támogatása, ennek érdekében kezdetben tanfolyamokat, kulturá­lis, művelődési és sportprogramo­kat szerveztünk, most azonban már igyekszünk foglalkozni a munka­helyteremtéssel is - magyarázza az elnök asszony. - Továbbra is szoro­san együttműködünk a körmöcbá­nyai polgári társulással, sőt időköz­ben sikerült egy határon túli kap­csolatot is megteremteni. Ennek gyökerei sokkal korábbra, 1996-ra nyúlnak vissza, amikor a gesztetei romák külföldön próbálkoztak egy kis kiegészítőt keresni családjuk fenntartásához. A grazi plébánián megismerkedtek Wolfgang Puchert atyával, aki felkarolta őket, és a sze­mélyes kapcsolatokból alakult ki később az a támogatási forma, amely a mai napig tart. A graziak segítettek többek között a közösségi házunk megvásárlásában, s leg­utóbb a községi hivatallal közösen alakítottak ki szociális lakásokat a faluban. Puchert atya egyébként többször járt személyesen is Gesztetében, tavaly a községi hiva­tal ünnepélyes keretek között a falu díszpolgárává avatta őt.” Csank Teréziát 2004 márciusá­ban a Rimaszombati Munkaügyi Hivatal az almágyi kihelyezett rész­leg vezetésével bízta meg. Azt mondja, azóta kevesebb ideje jut a civil szférában tevékenykedni, de az ott betöltött szerepét átvették mások. „Hogy mennyi idő jut a családomra?- ismétli meg a kérdést. - Hát, nem túl sok. Talán annyival vagyok szerencsésebb egyes nőtársaimnál, hogy féljem tolerálja a házon kívüli tevékenységeimet, ezenkívül sokat segít a háztartásban, a gyermekne­velésben, az idősek gondozásá­ban... Féljem szülei ugyanis bete­gek, állandó gondozásra szorul­nak. Úgy tervezzük az időnket, hogy ha nem is sokszor, de rend­szeresen legyenek közös program­jaink. Lányaink 11 és 12 évesek, kö­zös élményre nagy szükségük van nekik, no meg persze nekünk is. A nagyobb lányunk hétvégeken már kuktáskodik a főzésnél. Járunk szánkózni, hógolyózunk, esténként így télen gyakran játszunk társasjá­tékokat. Amikor a gyerekek lefek­szenek, előveszem a Méta vagy más szervezet papírjait, és sokszor késő éjszakáig dolgozom. Hogy mi a legfőbb vágyunk? Mivel későn került sor a családalapításra, az idő pedig gyorsan szalad, szeretnénk, ha maradna elegendő erőnk és egészségünk felnevelni és iskoláz­tatni mindkét kislányunkat. Hát ez minden vágyunk.” EGY FÉRFI ÉS EGY NŐ Női szemmel - objektívabb önmagunkról GRENDEL ÁGOTA A hajnalpír lábujjhegyen belopa­kodik a hálószoba ablakán, meg­csillantja a pipereasztal fölött ékes­kedő velencei tükröt, megcirógatja az egymás karjaiban alvó ifjúház- pár arcát, melyen csak a boldogság ragyog fényesebben. Az ifjú félj óvatosan lefejti magáról neje kar­ját, gyengéden elsimítja festett szőke hajtincsét, alig érezhetően megcsókolja rózsaszín pírral futta­tott orcáját. (Majd elfelejtettem, a távolból, de majdnem olyan erő­sen, mintha a szobában szólna, halványlila madárcsicsergés hal­latszik.) Suhogó selyemköntösbe bújtatja izmos, szoláriumbarnított testét, lábujjhegyen kioson a kony­hába, bekapcsolja a kávéfőző ma­sinát, friss narancslét facsar, ke­nyeret pirít, tojást lágyít, tálcára pakolja az egészet, gyöngéden a csésze mellé helyez egy szál rózsát, visszaoson a szobába, és negédes hitvesi csókkal illeti neje puha aj­kát. Snitt. Fölébredtünk. A kezünk ugyan nem lóg a bilibe, de rájövünk, hogy nem mi fekszünk a puhapihe fran­ciaágyon, nem nekünk csicsereg­nek a madarak, nem nekünk nyílik a rózsa, az a selyemköntösbe búj­tatott fiatalember egy a sok holly­woodi sztár közül. Nekünk kell ki- menni a konyhába, hogy elkészít­sük magunknak a reggelit, kávés­tul, kiflistül, mi több, ha arra vá­gyunk, hogy párunk elviselhető hangulatban kezdje a napot, jobb, ha mindjárt két adagot készítünk mindenből, meg ugye jobb ízű a fa­lat, ha mindnyájan. A téli szürkü­letben megdöbbenünk. Már me­gint a mosogatóban hagyta a tányért-kést-villát-poharat, a sze­meteskosár tárva-nyitva, a kony­haszekrény pultján ott savanyodik a tej, a kályha körül csupa olajfolt a csempe, a tűzhelyre kifuttatott ká­vé nyomai is ott éktelenkednek, morzsa ropog a talpunk alatt. Ég- szakadás-földindulás. Snitt. Visszapillantó tükör.- Drágám, kész a reggeli. Jaj, sonkát is kérsz, meg paprikát, pa­radicsomot, máris. Ütálod a zsíros kenyeret, mert gyerekkorodban azzal tömtek! Kár, pedig ez nem akármilyen, pecsenyezsír, a legfi­nomabb, anyuka küldte, külön ne­ked. Nem, máskor biztosan nem, soha sem, édesem. Ugyan, hagyd, elmosogatok, elrakodok, te csak olvasd el, mi újság a nagyvilágban. A fürdővizedet is elkészítettem. Ugye, reggel langyos vízben... Jaj, megyek, igen, engedek hozzá né­mi meleget, nehogy megfázz. Ki­készítettem a ruhádat. Ugye, ma a fekete kötött pulóvert veszed föl? Olyan jól áll. Nem? A szürkét? Jaj, édesem, az még jobb, igazad van. Snitt.- Legalább azt a koszos edényt raknád el az asztalról, a büdös zok­nijaidat szedegetem lakásszerte, és jegyezd meg, hogy a könyvjelzőt azért találták fel, hogy ne nyitva, lefordítva tedd le a könyvet, ha­nem azzal jelöld meg, hol tartasz! Leszakadna az ég, ha egyszer ki­mosnád magad után a kádat! Ha már a mikrót nem pucolod ki, miután megmelegítetted az ételt, és összefröcsögtetted az egé­szet, legalább a tányért törölnéd el, és tennéd vissza a helyére, ha már egyszer elmosogattad. De te nem. Figyelsz rám egyáltalán, vagy csak a nagyvilág hírei érde­kelnek?! NYERŐ - A NYERŐ NO Fontos az ápolt külső is A rendszerváltás óta kis hazánkban is megváltozott a nő társadal­mi szerepe, néhány kivételes foglalkozástól eltekintve nincs különb­ség a férfi és a női munka között. Igaz, ha a nők a tipikusan férfias pályákon válnak sikeressé, alig van esélyük arra - legalábbis az ame­rikai pszichológusok szerint -, hogy környezetük szimpátiáját élvez­zék. Szerencsére, a művelt nőket nem foglalkoztatják a felmérések, képességeik legjobb bizonyítéka az eredmények felmutatása. A munkahelyeken határozott döntéseket hozó, komoly szakmai csatá­rozásokon részt vevő nő azon kívül, hogy főnök, rendszerint család­anya, feleség, társ is. S mi tagadás, ezt a szerepet sem akaija elha­nyagolni, sőt. Meglehet, hogy a házimunkák egy részét, főleg a taka­rítást háztartási alkalmazottra bízza rá, ám ritkán mond le arról, hogy szeretteinek esténként ne ő tálalja fel a vacsorát, ne súgjon ösz- sze gyermekeivel, ne üljön pátja mellé, esetleg tévézés közben fá­radtan ne pilledjen el a vállán. Mindemellett ügyelnie kell megjele­nésére is, mert bár a siker nem a tökéletes kinézettől függ, ám a jó megjelenés önbizalmukat növelheti. Bármennyire igyekeznek is a nők eleget tenni ezeknek az elvárásoknak, és általában kozmetikus­ra, fodrászra bízzák bőrük, hajuk gondozását, előfordul, hogy kifut­nak az időből. Nem esnek kétségbe; képesek ugyanis arra is, hogy saját kezűleg készítsék el a megfelelő frizurát. Alapkövetelmény per­sze, hogy hajuk egészséges legyen. És ha tetszik, ha nem, tenni kell azért, hogy az is maradjon. Mivel tudjuk, nem könnyű eligazodni a hajápoló szerek bő vá­lasztékában, némi segítséggel szolgálunk. Köztudott, hogy a csap­vízben előforduló kalcium szárítja, károsítja a hajat, mely ezáltal veszít fényéből. A hajszárító nélkül el sem tudjuk képzelni a frizura elkészítését, ám tudni kell, hogy a forró levegő, a fésű, kefe a haj­szálak felületét teszi tönkre. Mindezek tudatában elmaradhatatlan a hajregenerálók használata. Az új Schauma regeneráló sampon és balzsam összetevői - karitévaj és kókuszkivonat - kiválóan alkal­masak a sérült és igénybevett haj ápolására. Az aktív összetevők kombinációjának, az intenzív vitaminoknak köszönhetően a Schaumától akár 80 százalékkal is erősebbé válnak a hajszálak. A karitévaj és a kókuszkivonat kijavítja a haj belső szerkezetének sé­rüléseit, elsimítja a hajszálak felületét, s ezáltal újra selymessé, csil­logó fényűvé válik a hajkorona, (péterfi) A csapvízben mi károsítja a hajat? A helyes válasz beküldői közül három nyertes kipróbálhatja a Schwarzkopf&Henkel Schauma termékeit lelki Egészség ligaja Mit is akarnak ezek a nők? TÁJÉKOZTATÓ A polgári társulás szervezésében márciusban is megtartják az egyre közkedveltebb lakossági vitaesteket, amelyeken neves pszi­chológusok és elmeszakértők a lelki egészségről, a lelki megbetege­dések hátteréről, a kezelés lehetőségeiről számolnak be az érdeklő­dőknek. A Lelki Egészség Ligája ligetfalui székházában (Ševčenkova 21., a REMA1000 üzlet mögött) március 9-én Mindennapi szexünk című előadáson Robert Mathé és Imrišková szexológusok a lakosság szexuális szokásairól, a nemi élet „normáiról” tájékoztatnak. Márci­us 16-án Mit is akarnak ezek a nők? címmel a nők és férfiak közötti egyetértés és nézetkülönbségek okait magyarázzák a szakértők, március 26-án pedig a pozitív és negatív érzések, emóciók fontossá­gáról számol be ifj. Anton Heretik pszichológus és Peter Čemák pszi­chiáter. A Griffin és Phoenix - a szerelem hatalma című amerikai fil­met pszichiáter és pszichológus elemzi, miközben foglalkoznak a végnapjaikat élő halálos betegségben szenvedők teljes, tartalmas élethez való jogával, (erf) ZA DuŽEVrflĹ J.iGA *F] ^ zúrAvíE

Next

/
Thumbnails
Contents