Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-30 / 75. szám, csürörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁRCIUS 31. Gondolat - hirdetés 15 A helyesírási norma olyan szabályokat foglal magába, amelyeket a társadalmi megegyezés alakított ki, tehát egyén és közösség viszonyára épít Az intézménynevek standardtól eltérő írásformái a szlovákiai magyar nyelvű sajtóban Vajda Lajos: Szörny kék térben, 1939. (Képarchívum) Helyesírás és társadalom viszonyát két oldalról vizsgálhatjuk: egyrészt abból a szempontból, hogy mik a társadalom elvárásai a helyesírással szemben, másfelől annak alapján, hogy milyen szerepet tölt be a helyesírás a mindennapokban - gondoljunk a mai írásgyakorlatra -, és mindez milyen követelményeket támaszt velünk szemben. MISAD KATALIN Már maga a helyesírás szó utal egyfajta szabályozásra, amely eldönti, hogy az írásforma tekintetében mi helyes és mi helytelen. A helyesírási norma olyan szabályokat foglal magába, amelyeket a társadalmi megegyezés alakított ki, tehát egyén és közösség viszonyára épít. Tolcsvai Nagy Gábor nyelvész szerint a nyelvi normát - amelynek része a helyesírási norma is - elsősorban nem nyelvtani szabályként értelmezzük, hanem olyan segédeszközként, amely hozzájárul sikeres megnyilvánulásunkhoz. Ugyanakkor a helyesírás (történeti jellegénél fogva) tovább változik, a rögzített normarendszerre több tényező - pl. a beszéd, a kiejtés változása, az ízlés, a divat stb. - is hatással van. A magyar helyesírás egyik legbonyolultabb területe a tulajdonnevek írása. A szlovákiai magyar nyelvű sajtóból felgyújtott - a standardtól eltérő helyesírási formákat vizsgáló - példaanyag azt bizonyítja, hogy ezen belül is az intézménynevek írása okozza a legtöbb gondot. E névcsoport mennyiségét illetően napjainkban egyre gazdagodik, bővül. Társadalmunk életében az 1989-es év többféle területen nagy változásokat hozott. Leginkább a politika és a gazdasági élet, de a kultúra meglévő intézményrendszere is nagymértékben átalakult tartalmában és szerkezetében egyaránt. Mindennek természetes következménye, hogy az addig mindennapi használatban lévő tulajdonnévanyag kicserélődött: helyette több száz, az új igényeknek megfelelő elnevezés jött létre. Sokszor nehézséget okoz vagy vitatható a tulajdonnév terjedelmének körülhatárolása is, s egyre több kérdést vet föl az új névtípusok helyesírása. Az intézménynevek írását A magyar helyesírás szabályai egységesíti. A csaknem húsz évvel ezelőtti példaanyag egy részét az MTA Magyar Nyelvi Bizottsága all. kiadás tizenegyedik lenyomatának kibocsátásakor korszerűbbekre cserélte. De sem a példaanyag-változtatás, sem a leggyakoribb használatú új elemeknek a szótári részbe való beiktatása nem oldotta meg azokat a helyesírási problémahelyzeteket, amelyek a társadalom differenciálódásával járó új névtípusok keletkezésekor jelentkeztek. Az intézménynevek írását az 1954-es, tizedik kiadású helyesírási szabályzatban egységesítették először. Az előírás, mely szerint „a lényeges elemek nagy, a lényegtelenek kis kezdőbetűvel írandók”, meglehetősen liberális írásmódot eredményezett. Ezt volt hivatott kiküszöbölni a jelenleg is érvényben levő 1984-es, 11. kiadású szabálygyűjtemény 187. pontja, mely - az és kötőszó, valamint az a, az névelők kivételével - az intézménynév valamennyi elemére kiterjesztette a nagybetűs írásmódot; pl.: Magyar Tudományos Akadémia, Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség. A hazai magyar nyelvű sajtóban ennek ellenére gyakoriak az alábbi megoldások: Európa Klub polgári társulás, Kecskés László társaság, Márai Sándor alapítvány, (a) pozsonyi nemzeti színház (vagy: a pozsonyi Nemzeti színház), (a) pozsonyi szlovák etnológiai Intézet, kelet-szlovákiai Villamos Művek Rt., (a) Dunaszerdahe- lyi Komenský utcai alapiskola, Nyitra megyei önkormányzat stb. Az intézménynevek alárendelt egységeinek írását a szabályzat 189. pontja alpontokban szabályozza. Ha egy intézménynek (mint főhatóságnak) alárendelt intézményei is vannak, ezek nevét is minden tagjában nagy kezdőbetűvel újuk (189. a); pl.: az MTA Nyelvtudományi Intézete. Az egy intézményen belüh nagyobb szervezeti egység, testület stb. neve akkor írandó intézménynévszerűen, ha az egyediség érzékeltetésére szükség van (189. b); vagyis: Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék (pl. a Comenius Egyetemen). Ugyanezen szabálypont c) alpontja szerint kis kezdőbetűvel újuk az intézmények azonos rendeltetésű kisebb egységeinek típusukra utaló megnevezését, pl.: a Szlovák Televízió kereskedelmi osztálya. Főként a b) szabálypont megfogalmazása hagy tág teret a megnevezés egyéni megítélésének, a különböző értelmezéseknek, legalábbis ezt igazolja a szlovákiai magyar sajtónyelvi írásgyakorlat: (a) Komáromi Járási Hivatal Iskolaügyi Osztálya, (a) Du- naszerdahelyi Városi Hivatal Pénzügyi osztálya, (a) Dunaszerdahelyi Körzeti Hivatal közlekedési osztálya, a Csemadok Vásárúti Alapszervezete, a Csemadok nyékvárkonyi alapszervezete, a Comenius Egyetem Magyar nyelv és úodalom tanszéke, a kulturális minisztérium nemzetiségi főosztálya, az Oktatásügyi Minisztérium Középiskolai főosztálya stb. A magyar helyesúás szabályainak 11. kiadása a 190. pontban elkülöníti az intézménynévszerű megjelöléseket az intézménynevektől. Eszerint a pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mozik, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők stb. megnevezésében az intézménynévi jelleg kevésbé érvényesül. Ezekben a csak intéz- ménynévszerű megjelölésekben a tulajdonnévé illetőleg az azzal egyenértékű tagot (tagokat) nagybetűvel újuk, az értelmezésre szolgáló köznévi tagot (tagokat) pedig kisbetűvel kezdve különítjük; pl.: Lux mozi, Hét Törpe cukrászda. Más kiadványok - mint pl. A földrajzi nevek helyesírása c. szabályzat - szerint azonban a használó szándékától függően egyes üyen alakulatok intézménynévként is írhatók: Kis Rabló Étterem, Pacsirta Csárda, Tátra Mozi. Az alábbi példák azt mutatják, hogy a szlovákiai magyar úásgyakorlat általában eltér az akadémiai helyesírásban foglaltaktól: mind az üzletek és vendéglátó-ipari egységek kú'rásaiban, Több száz, az új igényeknek megfelelő elnevezés jött létre, s egyre több kérdést vet föl az új névtípusok helyesírása. mind nyomtatásban nagy kezdőbetűs a tulajdonnév értelmezését elősegítő köznévi tag is, vagy legalább kettősséget mutat: Alex Cipőbolt, Iris Vúágszalon, Gerbera virágbolt, Vámbéry Irodalmi Kávéház (vagy: Vámbéry irodalmi kávéház), Fortuna kávéház, Viktória Gyógyszertár, Cobra Gyógyszertár, Balkán Fagyizó, Andrea Shop, Vadas Fürdő stb. A helyesírási standardtól való eltérés szemléltetésére gyűjtött példák kivétel nélkül a hazai sajtótermékekből származnak. Az okok megnevezésekor sok mindenre hivatkozhatunk: a szabályok hiányos ismeretére vagy félreértelmezésére, esetleg semmibevételére is. A példaanyagot tanulmányozva azonban nem beszélhetünk műiden esetben egyszeri vagy tudatlanságból fakadó helyesúási hibákról, hiszen a változások iránya sokszor egybeesik; ilyenkor a háttérben legtöbbször ott találjuk a megkülönböztetés, az egyedítés, a kiemelés igényét. Mindezek ellenére elképzelhetetlennek tartjuk, hogy a helyesúás egyén és közösség viszonyának tekintetében szétfejlődjön. Az egyes nyelvközösségek a történelem folyamán általában eljutottak oda, hogy valamilyen módon tudatosítsák saját normarendszerüket. E tudatosításnak az alapformája a rögzítés, a kodifikáció. A kodifikáció egy nyelv valamely nyelvváltozatának nyelvtani szabályokban, értelmező szótárakban, helyesúásokban történő rögzítése. A helyesírás tehát zárt minta egy szociokulturális alapú normarendszeren belül, technika, ugyanakkor több is annál: egy közösség nyelvi hagyománymondásának része. Korniss Dezső: Szentendrei motívum ll., 1939. (Képarchívum) * • i. akontacio 1 MINDENKINEK! 1000 autó - BRATISLAVA, Panónska cesta 39, hé.-va.: 8-21 ŽILINA, Pri celulózke, hé.-va.: 8-20 • KOŠICE, Medzi mostárni 5, hé.-va.: 8-20 ŠKODA FELICIA, 2000 1 9D, ABS, szervó, 2 légzsák, központi zár, tolatásjelző, Szlovákiában újonnan eladott, 2. tulaj. AAA AUTO BP-6-10884 GONDOLAT Szerkesztő: Hizsnyai Zoltán (tel. 02/59233449) Levélcím: Gondolat, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1
