Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-30 / 75. szám, csürörtök

GONDOLAT

2006. március 31., péntek _______________________________________________________________________________6. évfolyam 6. szám

A cím a hozzá tartozó szöveg névjegye; csupán a címek alapján is tájékozódhatunk az újságban, s ezekre támaszkodva döntünk, elolvassuk-e a cikket

Gondolatok a szlovákiai magyar újságcímekről

Korniss Dezső: Plasztikus kalligráfia, 1961. (Képarchívum)

Az újságírók szívesen folyamodnak címötletért a közismert idézetekhez, címekhez, szállóigékhez, szólásokhoz. Ez történhet úgy, hogy lényegében változatlan alakban használják fel őket, és úgy is, hogy kisebb- nagyobb módosításokat hajtanak végre rajtuk, így igazítva hozzá az eredeti címet a cikk tartalmához.

SIMON SZABOLCS

Ilyenek a következő, az Új Szóból származó példák: Füleken a helyzet; Nincs új a nap alatt; Sztrájk vart, babám! Ez utóbbi forma egy nagy sikerű cseh film címének a szerkezetét kölcsönzi, a többi említett címben szólás vagy közmondásjelenik meg. Egyébként megjegyezhetjük, filmcímekből állandósult szókapcsolatok is keletkeznek. Ilyenek például a 2X2 néha 5, az édes élet, a válás olasz módra. A Kórház a város szélén cím az 1978- ban bemutatkozott csehszlovák filmsorozatnak köszönhetően bekerült a magyar kultúrkörbe, s vált variált formában az utóbbi évtizedek anyaországi és hazai magyar sajtójában is kedvelt típussá. Meghökkentő stílushatása abból adódik, hogy az eredeti cím egyik-másik elemét önkényesen kicserélték az újságírók, például így: Kórház az ország szélén.

A fenti jelenséget a frazeológiai szakirodalom gyakran az aktuali- záció műszóval illeti; de más elnevezésekkel is találkozhatunk: transzformálás, lexikai variálás; illetve „a frazeologizmusok alkalmi megváltoztatása” kifejezésekkel. Nyelvi aktualizáltságon a Prágai Nyelvészkor tanítása szerint a nyelvi eszközöknek figyelemfelkeltő módon való felhasználását, használatát értjük. Ez a jelenség a sajtó nyelvére igen jellemző. Az újságíró sok esetben az újság nyelvében törvényszerűen jelentkező sztereotípia ellenhatásaként érvényesíti. Az aktualizáltság mint jelenség leggyakrabban a metaforában ölt testet, ezenkívül új, szokatlan, egyedi, belső motiváltságú szavak és kifejezések, neologizmu- sok, hapaxlegomenonok (egyszeri, egyedi kifejezésformák) által, frazémák formai megbontásával, idézetek parafrazálásával - szójáték s egyáltalán a nyelvvel való játék által, sajátos kompozíció, azaz bekezdések és fejezetek sajátos képzése által, a szöveg nem szokványos grafikai megoldásaival stb. A tévéfilmsorozat szállóigévé lett címe utolsó két lexikális elemének metaforikus értelmezése és „töltete” tette lehetővé az állandósult kapcsolat variálhatóvá tételét, ami a rosszabbító (pejoratív) jelentésárnyalatot még inkább felerősíthette. Ilyenek a következő példák: Kórházlakás a város szélén, Kocsma a város szélén.

Jóval nagyobb mértékű szerkezeti átalakításokon esik át (még napjainkban is) a Szigorúan ellenőrzött vonatok filmcímből lett szállóige. A világháború idején a hadi- felszerelést és az utánpóüást szállító vonatok szigorú ellenőrzése volt a létkérdés, korunkban viszont egy sor egyéb - néha apró- cseprő - ellenőrzés az államhatalom és számos intézmény fontos feladata, ami egyértelműen indokolhatja az eredeti, állandósult szókapcsolat „aktualizálását”, egyben annak szerkezeti megbontását is. Ezért az újabb képződményekben már alig marad (hat) valami abból az elsődleges háttérismeretből, ami ezt a filmcímet szállóigévé tehette eredetileg. íme, néhány példa a magyarországi sajtóból: Szigorúan ellenőrzött aktusok; Szigorúan ellenőrzött piacok; Szigorúan ellenőrzött sztrádák; Szigorúan ellenőrzött abortuszok; Szigorúan ellenőrzött e-mailek; Szigorúbban ellenőrzött zöldhatár; Szigorúbban ellenőrzött nemzetközi vonatok. Példák szlovákiai magyar lapokból: Szigorúan ellenőrzött vámosok; Szigorúan ellenőrzött köpködés (A meghökkentő cikk témája: egy járvány megfékezése végett foganatosított katonai akció keretében Kínában ezer egészségügyi dolgozó monitoroz- ta a várost, lépett fel a köpködés és a csikkek eldobálása ellen.)

Az aktualizáció, ill. a variált idézés mint címadási mód, miképp a bemutatott példák is mutatják, igen alkalmas stílusélénkítő eszköz, s amint tapasztalhatjuk, a szerzők élnek is ezzel a lehetőséggel.

Regionális lapok. A Komáromi Lapoknak szlovák nyelvű változata is van, a Komárňanské listy. A szlovák anyag azonban nem tükörfordítása a magyarnak; egyrészt kevesebb cikk jelenik meg benne, másrészt az írások többsége eredeti. Az alábbiakban a magyar és szlovák részében is megjelent, egymásnak megfeleltethető cikkek címeit hasonlítom össze. Előfordulnak olyan címek, amelyek teljesen megfelelnek egymásnak: Séta a temetőben / Prechádzka po cintoríne-, 350 ember munkába állt / 350 ľudí nastúpilo do práce; Göröngyös úton az Európa- udvar felé / Na Nádvorie Európy

A Kórház a város szélén cím a filmsorozatnak köszönhetően bekerült a magyar kultúrkörbe, és kedvelt címtípussá vált.

cesta nevydlaždená - ez utóbbi dm esetében mindkét változatban átvitt értelmű kifejezésről van szó; az eltérő szintaktikai forma a két nyelv tipológiai különbözőségéből adódik. Retorikai szempontból mindkét cím elliptikus, ugyanakkor a kihagyás más jellegű. Akadnak olyan címek is, melyek között minimális eltérés van. Tartalmi szempontból nincs is jelentőségük ezeknek a különbségeknek: Könyvtárosok találkozója Csúzon / Knihovníci sa stretli v Dubníku; Sporttal a rákbeteg gyermekekért / Sportom podporili deti postihnuté rakovinou - a szlovák nyelvű címek a cselekvő, ragozott igei alakot tartalmazó forma miatt dinamikusabbak; a magyar címek viszont olyan hiányos szerkezetű nominális mondatok, amelyekből épp az igei elem hiányzik. Hasonló a következő cím is: A „COMOR- RA - város a Duna két partján Pogári Társulás” ünnepi bemutatkozása / „COMORRA - Mesto na oboch brehoch Dunaja” sa predstavilo verejnosti.

A kéthasábos, azaz felcímet, főcímet egyaránt tartalmazó példáknál megfigyelhető, hogy a szlovák cím általában szemantikailag többletinformációt tartalmaz. A fordított címekben többféle megoldással is találkozhatunk. Előfordul, hogy a két különféle nyelvű felcím stílusában tapasztalható eltérés, mint a következő példában - a szlovák felcím expresz- szívebb: Együttműködési megállapodás született - Az együttes munka a két megye fejlődését hozhatja / Dohoda spečatená podpismi - Spolupráca pomôže rozvoju kraja a susednej župy. Egy másüt példában viszont a két főcím nem egyezik tartalmüag: Sánta Béla: Készül az új területfejlesztési terv / Vojtech Sánta: Nový územný plán bude hotový do konca roka - itt a szlovák főcím többletinformációt tartalmaz. Több esetben is megfigyelhető, hogy a szlovák címek tartalmüag pontosabbak vagy sti- lisztikailag pregnánsabbak. Ennek vélhetően az az oka, hogy a fordítók a szöveg átültetésekor kénytelenek újraértelmezni a szöveget, s ennek következtében a cím is megváltozik minőségüeg. Előfordulnak olyan esetek is, amikor a cím magyar változata kombinált, feleimből és főcímből áll, a szlovák változat viszont csak egyhasábos: Örömszerző Mikulások Megajándékozták a nehezebb sorsú gyermekeket / Darčeky rozdávali až dvaja Mikulášovia.

A Csallóköz-Žitný ostrov c. regionális hetilap kétnyelvű címe is utal a lap kétnyelvűségére. A szlovák nyelvű cikkek eredeti írások: a lapban két újságoldalon vannak elhelyezve. A Csallóköz címeinél már első látásra feltűnik, hogy a figyelemfelkeltő funkció sokkal erőteljesebben jelentkezik. Pusztán közlő címek mellett érdekes, játékos-leleményes címekkel is találkozhatunk, továbbá expresszív, érzelmekre erősen ható, megdöbbentő, sőt helyenként már drasztikus címek is jellemzik a lapot. Lássunk néhány példát: Nem keresik már a bodaki gátőrt; Gyermek volt még; Kokainfüggő anya?; Az életével fizetett; Tragikus szilveszter; Gyermekek elleni bűntettek; Lebuktak a pénzhamisítók; A ciszta nem rák; Eltűnt a gátőr; A késés kockázata; Hasba lőtte. Az újságban tehát azok a címek vannak túlsúlyban, melyekben a figyelemfelkeltő funkció dominál; ezért a továbbiakban annak néhány példáját mutatom be, hogy milyen eszközökkel érik el ezt a hatást az újságírók. Az egyik leghatékonyabb eszköz üyen tekintetben retorikai alakzat: felszólítás, megszólítás vagy kérdés alkalmazása, melyek által a szerző közvetlenül „kapcsolatba lép” az olvasóval. Érdekes, hogy míg a Somorja és Vidékében több felszólítással-megszólítással találkozhatunk (kérdőmondatformával pedig alig), itt fordított a helyzet; a sok kérdő mondat formájú cím mellett akadt néhány felszólító mondat formájú cím is. Meg kell jegyeznünk, hogy bizonyos esetekben csak formai értelemben van szó kérdő mondatról (pl. Kokainfüggő anya?; Több elsős?), a legtöbb esetben azonban valódi a kérdés: Kié lesz a komáromi hajógyár?; Lesz magyar kataszter?; Szükségesek-e kétnyelvű feliratok?

Akihagyás, azaz ellipszis, amint korábbi példáink is mutatták, gyakran használt fogás a címadásnál. A hiány ugyanis erős figyelemfelkeltő eszköz. Többféleképpen megvalósulhat a címben. A vizsgált anyagban sok esetben hiányzott a címből az alany, érthető okokból (Ittasan gázolt; A vesztébe

rohant; A rablást csak kitalálta; Csőbe húzták őket). Az Énekelt a gyerekekért cím viszont talán feleslegesen elliptikus. A szerző a címben nem jelölte meg az illető énekesnő nevét, noha etikai szempontból helyénvaló lett volna kiemelni a címben. Ezt a hiányosságot esetleg feloldhatta volna egy képillusztráció a hozzá tartozó szöveggel.

Ezzel egy újabb érdekes problémához értünk: a cím és kép kapcsolatához. Az újságcikk komplex műfaj, nagyon fontos, hogy cím, szöveg és kép összhangban legyenek, egymást kiegészítsék. Érdekes és mulattató példákat hozhatunk fel erre a Csallóköz Kész rohej rovatából. Az itt helyet kapó cikkek rendhagyó módon készültek, ti. egy-egy érdekes, humoros kép ihlette az újságírót rövid kis karcolatok megírására. A kép és felirat együttesen, egymást kiegészítve eredményezik a „tájékoztatást”, ill. hatást. Ilyen expresszív cím a Nem, nem, nem. Önmagában nem sokat mond ugyan, túlságosan is általános. Képillusztrációval együtt azonban más a helyzet. A címhez tartozó képen három majom látható (az egyik a fülét, a másik a szemét, a harmadik a száját fogja be). A rövid írás arról szól, hogy bizonyos „politikusok ...a szabad sajtó emberein kérik számon, hogy miért hallanak, miért látnak és miért beszélnek”. A rovatban szereplő további érdekes cím A hatalom íze. Mellette a képen egy macska látható, amint épp a tükörben szemléli magát, a tükörben azonban arcképe helyett egy oroszlán látható. A szövegből kiderül, hogy az illető cica Mečiar macskája.

Regionális lapok kategóriába tartoznak, de egy alcsoportot képviselnek a községi, önkormányzati lapok. Ezek közé tartozik a diós- förgepatonyi Patonyföld is. A lap címei változatosak, és hűen tükrözik az orgánum jó értelemben vett enyhén konzervatív jellegét. Előfordulnak hangulatos címek, hatásukat különféle retorikai-stilisztikai alakzatok biztosítják. Szintén jellemző a variált idézés mint címforma: Foci-foci tarka... (a cikkhez tartozó képiüusztráció egy humoros jelenetet ábrázol, két egymással szemben a földön kúszó focistát, akiknek a fejük összeér); Itt születtem, nekem ez a hazám; Régi idők dióspatonyifocija; Angyal, aki az ördöggel is cimboráit. Az utóbbi címhez tartozó cikk szövege AnAz aktualizáció, a variált idézés a címek esetében igen alkalmas stílusélénkítő eszköz, s a szerzők élnek is ezzel a lehetőséggel.

gyal Imrével, az egyik legismertebb dióspatonyi sportolóval készített beszélgetés. Elsősorban tájékoztat, de egyben szeüemes is, sőt enyhén ironikus a következő cím: Simon Zsolt üres marokkal jött a gazdákhoz. A cikk arról szól, hogy az aszály miatt nagy termés- kiesés mutatkozott. Ebben a helyzetben a patonyi szövetkezet is minisztériumi támogatásra várt - hiába. A cím hangulati hatását a marokszedésre asszociálás is erősíti. A címadási gyakorlat változatosságához a blikkfangos címek is hozzájárulnak: Gogh és Miklós: két „eurogladiátor” az arénában. A cím hangulati hatását részben az eurogladiátor szó - stilisztikai minőségében hapax legomenon - biztosítja; ez egyben szemléletes metafora is; másrészt a szerző azt, hogy a focisták újabb állomáshelyén izzó a mérkőzések légköre, egy ügyes túlzással élve egyenesen az ókori gladiátorok életre-ha- lálra menő küzdelméhez hasonlítja. Tartalmával meghökkentő, s tegyük hozzá kicsit félrevezető is a József Attila Vásárúton cím. A cikkben ui. arról olvashattunk, hogy a vásárúti magyar alapiskola felvette József Attila nevét.

A lap sajátos vonása, hogy címeinek egy csoportjában jellemző a felhívó funkció előtérbe kerülése. Ez a cím-konstrukció különösen jellemző volt a rendszerváltozás előtti politikai sajtóra. (Összehasonlításképpen: központi napüa- punk, az Uj Szó esetében a meggyőző funkció jelenleg a címek 3-4%-ára jellemző, a közlő funkció viszont a címek több mint 50%-ában dominál.) Ilyenek a következők: A reformnak győztese a pedagógus legyen. A cím expresszi- vitását a nyomatékos szórend is fokozza (vö. A pedagógus legyen a reformnak győztese). Versenyképes sertéstenyésztést; Építkezünk? Ügyintézzünk helyben.) Retorikai szempontból a példa a kérdés alakzatai közé tartozik, ún. subiec- tio, a „beszéd” élénkítésére használatos költött dialógus. A költött dialógus fiktív partnere itt az olvasóközönség. A címet egy termékeny szóalkotási folyamat, az igei összetétel elvonásának eredményeképpen létrejött szó, az ügyintéz is élénkíti. (Néhány további szó, mely szintén üyen elvonással keletkezett: bájcseveg, bérelszámol, gondvisel, gyógykezel, hangszigetel, kárpótol, kényszerleszáll, képvisel, mélyhűt, távirányít, végkielégít, végrendelkezik, vendégszerepei.) Hasznosat cselekedni, nyereséget teremteni (párhuzamos szerkesztésű cím); Becsülni az iskolát; Mentsük meg a Kassai Thá- lia Színházat! A példaként idézett címek erős felhívó-mozgósító funkcióját a tartalom mellett a grammatikai forma is biztosítja: a főnévi igenevek, igeneves szerkezetek szereplése, ül. azok kihagyása és a felszólító módú igealakok előfordulása.

A fentiekből egyenesen következik: a cím a hozzá tartozó szöveg névjegye. Autonóm szöveg- egység; olyan értelemben, hogy csupán a címek alapján is tájékozódhatunk az újságban. Gondoljunk csak arra, hogy az újságot más szellemi üzemmódban olvassuk, mint például a szépirodalmi műveket vagy a fizetésemelésünkről szóló hivatalos értesítést. Jelentősége nyüvánvaló, sok múlik azon, hogy hogyan van megformálva, hiszen az olvasó ennek alapján dönt egy írás elolvasása vagy figyelmen kívül hagyása mellett, ugyanakkor számára a címből szemantikai (tartalmi), formai és pragmatikai tanulságok is származnak. Kovalovszky Miklós a következőképpen írt a szépirodalmi címadásról, s ez természetesen érvényes az újságcímekre is: „A jó cím már fél siker, sőt aforisztikus túlzással: a cím fontosabb, mint maga a mű.”