Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-30 / 75. szám, csürörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. AAÁRCIUS 31. www.ujszo.com RÖVIDEN Megértést kértek a szerbek Belgrad. A szerbiai belpoli­tikai helyzetre való tekintettel megértést kértek a belgrádi politikai vezetők Carla Del Pontétól, a hágai törvényszék főügyészétől. Azt mondták, a bíróság börtönében történt halálesetek aláásták az ENSZ- ítélőszék tekintélyét. A fő­ügyész asszony Belgrádban Boris Tadics szerb elnökkel és Vojiszlav Kostunica kormány­fővel találkozott. Mivel a fő­ügyész a sajtót nem tájékoztat­ta megbeszéléseiről, csak a belgrádi vezetők szűkszavú hi­vatalos közleményeiből lehet tudni, hogy miről volt szó. Tadics szerint messze ható kedveződen következményei lennének az ország politikai stabilitására nézve annak, ha megszakadnának a társulási tárgyalások az EU-val. Del Ponte hangsúlyozta, az EU elé teijesztendő jelentése attól függ, milyen konkrét intézke­déseket tett Belgrad a sreb- renicai népirtás fő felelősének tartott Ratko Mladics volt boszniai szerb hadseregpa­rancsnok elfogására. (MTI) Magyarellenes incidens Szabadka. Megtámadtak tegnapra virradóra Szabadkán egy vajdasági magyar fiatal­embert: négy támadója lefog­ta s éles tárggyal összevagdos­ták az arcát és csuklóját. Az ál­dozat szerint magyarsága mi­att tették ezt vele. A hajnali kettőkor történt incidensről a VMSZ szabadkai irodája tájé­koztatott. A fiatalember mo­biltelefonján beszélt magyarul az utcán, amikor körbevette négy ismereden. Azt kiáltoz­ták, hogy Szerbiában nincs he­lyük a magyaroknak. A VMSZ egy héttel ezelőtt felszólította a város polgárait, jelentsék be a pártirodában, ha ilyen táma­dások érték őket. Egy hét le­forgása alatt közel 130 beje­lentés érkezett. (MTI) Busht akarta megölni Washington. George Bush amerikai elnök meggyilkolá­sára szőtt összeesküvés kádjá­val 30 év börtönre ítélt egy arab származású amerikai ál­lampolgárt a virginiai szövet­ségi bíróság. Az esküdtszék már tavaly novemberben bű­nösnek találta a 24 éves Ah­med Omar Abu Alit. A terv szerint vagy autóba rejtett po­kolgéppel végzett volna a „hi­tedének vezetőjével”, vagy pe­dig a közelébe férkőzve lőtte volna le. Abu Ali alig egy évvel a 2001. szeptember 11-i ter­rortámadások után csadako- zott az al-Kaidához. (MTI) Abu Alit 2003. június 9-én tartóztatták le Szaúd-Arábi- ában (SITA/AP) Harminc napot kapott a BT-től Irán, amely nem akarja teljesíteni a követeléseket Felvizezett figyelmeztetés New York/Berlin/Genf. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 30 napot adott Iránnak ar­ra, hogy felfüggessze urán­dúsítási tevékenységét. A BT ezzel először sürgette közvetlenül Teheránt, osz­lassa el azokat a gyanakvá­sokat, amelyek szerint nukleáris fegyver előállítá­sára törekszik. ÖSSZEFOGLALÓ Az erről szóló nyilatkozatot a BT 15 tagállama egyetértéssel hozta meg. A testület szerdán fel­kérte a Nemzetközi Atomenergia­ügynökséget (NAÜ), a megadott időpont letelte után tegyen ismét jelentést a BT-nek, hogy Teherán engedelmeskedett-e az egyelőre még nem kötelező jellegű felszólí­tásnak. A dokumentum elfogadá­sa előtt heves vita zajlott a vétó­joggal rendelkező öt állandó tag­állam képviselői között. Végül is Róma. Megszavazzák a szlo­vák pártok Orbán Viktort az Eu­rópai Néppárt alelnökévé, árulta el lapunknak Csáky Pál minisz­terelnök-helyettes. Az olasz fővárosban tegnaptól zajlik az ÉPP tisztújító kongresz- szusa, s a tíz alelnöki helyre ti­zenhatan pályáznak. A belső írat­lan szabályok szerint az új tagál­lamokat állítólag két pozíció ille­ti meg. „Az előzetes megállapo­dás szerint mind a három szlová­kiai párt képviselői támogatják a Fidesz alelnökét. A másik jelölt­ről még lesznek tárgyalások, de én Cyril Svobodát is el tudnám képzelni az alelnöki székben. Mikulás Dzurinda miniszterel­nökkel beszéltem a hétvégén, s ő is úgy gondolja, miután Lengyel- országban jelenleg kissé átlátha- tadan a helyzet - és jobb lenne, ha nagyobb ország jelöltjét vá­lasztanák meg -, Csehország ide­ális lenne” - mondta Csáky. Szlovákiából az SDKU és a KDH annak ellenére hajlandó tá­mogatni Orbánt, hogy a közel­múltban Mikola István Fidesz­Nagy-Britannia, Franciaország és az USA több engedményt tett Oroszor­szágnak, illetve Kínának, amelyek a lehető legenyhébb hangvételű nyilatkozat mellett kardoskodtak. Mindazonáltal a dokumentum szerzői kifejezték azt a nemzetközi meggyőződést, hogy Iránnak telje­sítenie kell a NAÜ igeizgatótaná­csának óhaját, valamint az atom- sorompó-szerződésben foglalta­kat. Megfigyelők szerint a szöveg végleges változata így jóval eny­hébb lett, mint a három héttel ez­előtt készült nyilatkozattervezet volt. Kimaradt az a kitétel, amely előbb nyíltan, majd burkoltan arra figyelmeztetett, hogy az iráni atomprogram fenyegeti a békét és a nemzetközi biztonságot. A brit, a francia és az amerikai fél megelé­gedett azzal a megfogalmazással, hogy a BT-nyilatkozat „nyomaté­kos üzenet” Irán számára, és Tehe­ránnak „meg kell hajolnia a NAÜ követelései előtt” A BT mindenképpen meg akar­ta hozni közleményét még a teg­napi berlini tanácskozás előtt. A képviselő szavazói joggal kap­csolatos kijelentése nagy port vert fel. „Ezt nem nemzetközi fó­rumon kell megoldani, ráadásul Mikola csak improvizált, nem a Fidesz hivatalos javaslatáról van szó” - tette hozzá az MKP alelnö- ke. A szlovákiai pártok nevében Csáky fogja köszönteni a kong­resszus résztvevőit. Először úgy volt, Mikuláš Dzurinda is eljön, sőt az SDKÚ képviselője, Milan Gala délelőtt lapunknak még nem tudta megmondani, pártbe­li főnöke elfogadta-e a meghí­vást. Csak délután derült ki, hogy valószínűleg a hazai politi­kai helyzet és egészségügyi problémái miatt ezúttal inkább kihagyja ezt a rendezvényt. Csá­ky Pál elárulta: mivel ő helyette­síti a kormányfőt, őt ugyanúgy őrzik, azaz mindenhová három rendőr kíséri. A néppárti európai parlamenti képviselőket tegnap a pápa is fo­gadta. Silvio Berlusconi olasz kormányfő végül valóban nem ment el XVI. Benedekhez, belát­ta, az itáliai választások előtt ez nem lenne etikus lépés a többi párttal szemben. német fővárosban az öt állandó BT-tagállam külügyminiszterei, Németországot is bevonva tárgya­lásba, az iráni atomügy kezelésé­vel kapcsolatos kérdéseket tekin­tették át. Condoleezza Rice amerikai kül­ügyminiszter azelőtt, hogy eluta­zott Berlinbe, kijelentette: a BT „nagyon világos üzenetet intézett Iránhoz”. Szerinte Irán most elszi­geteltebb, mint valaha. Manusehr Mottaki iráni külügy­miniszter a 65 ország részvételé­vel zajló genfi leszerelési konfe­rencián azt mondta, a nemzetközi eljárásokkal való visszaélést jelen­ti az, hogy Iránt a BT elé idézték. Mottaki megerősítette Irán jogát önálló békés nukleáris programra, és javasolta egy regionális konzor­cium létrehozását urániuma dúsí­tása kérdésének szabályozására. Elképzelése szerint ezt azok a tér­ségbeli államok alkotnák, amelyek békés célú nukleáris tevékenysé­get szeretnének folytami, és a konzorcium működéséért a NAÜ garanciát vállalhatna. (MTI, ú) Beléptető kapuk lesznek Szigorú ellenőrzés Budapest A biztonság érdeké­ben beléptető kapukat hoz létre a hétvégi nagygyűlésekre a rendőr­ség a rendezvények szervezőivel közösen. Erről a főpolgármester tá­jékoztatott a fővárosi védelmi bi­zottság rendkívüli ülése után. A tes­tület összehívását Demszky Gábor kezdeményezte annak kapcsán, hogy titkosszolgálati információk szerint bizonyos bűnözői körök robbantásos merényletet terveznek Budapesten. Demszky azt kérte a hétvégi pártrendezvényekre kiláto­gató emberektől: lehetőség szerint ne vigyenek magukkal táskát, hogy a beléptetés gyorsabb lehessen. A figyelmeztetés mindenkire, termé­szetesen a határon túlról érkezett esedeges érdeklődőkre is vonatko­zik. Demszky közölte: a szakszolgá­latok tájékoztatása szerint a fenye­getettség miatt indokolt a fokozott készültség és az óvatosság, de féle­lemre nincs ok. A magyar kormány ismét meg­hívta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőit a választá­sokra. (MTI, ú) Az SDKÚ és a KDH is komoly ígéretet tett Szlovák voksok Orbánnak B. SZENTGÁL1 ANIKÓ Néhai KGB-sek ha találkoznak: rögtön kész a hatalmas német-orosz gázüzlet Schröder zsíros állása MTl-HÍR Moszkva. Egyhangúlag elnöké­vé választotta Gerhard Schröder volt német kancellárt a vitatott Észak-európai Gázvezeték Társa­ság (NEGP) felügyelő tanácsa, amely tegnap az orosz állami el- lenőrzésű Gazprom székházában tartotta első ülését. Az Oroszor­szágot a Balti-tenger alatt Néme­tországgal közvedenül összekötő gázvezeték építésére és üzemelte­tésére létrehozott orosz- német konzorcium ügyvezető igazgatójá­vá pedig Matthias Warnigot, a Dresdner Bank oroszországi veze­tőjét nevezték ki. Alekszej Miller, a Gazprom vezére közölte: Schrö­der mellett a felügyelőtanácsba (részvényesi bizottságba) többek között ő maga és helyettese, Alek- szandr Medvegyev, illetve a Gaz- prommal a NGEP-ben társult két német cég, a BASF és az E.ON szí­neiben a BASF-hez kötődő Win­tershall és az E.ON-hoz tartozó Ruhrgas vezére került be. A Gaz­prom 51, míg a BASF és az E.ON egyaránt 24,5 százalékkal részese­dik a NEGP-ben, amely 2010-re tervezi az első Balti-tenger alatti csőág létesítését. Schröder évente 250 ezer eurót kap majd elnökségéért, míg a fel­ügyelő tanács tagjai 200 ezret. Schrödert heves bírálatok érték odahaza, amiért pozíciót foga­dott el egy olyan vitatott vállalko­zásban, amelyért kancellársága idején latba vetette befolyását. Schröder kancellársága idején lett kebelbarátja Vlagyimir Pu- tyin orosz elnöknek. Warnigot ugyancsak szoros szálak fűzik Pu- tyinhoz: barátságuk az 1980-as évek második felére nyúlik visz- sza, amikor Warnig a keletnémet, Putyin pedig a szovjet biztonsági szolgálat tisztjeként dolgozott Drezdában. Putyin egy olyan együttműködés modelljét kívánja létrehozni a NEGP körül, amely­ben az európaiak részesedéshez Gerhard Schröder (Képarchívum) juthatnak oroszországi lelőhe­lyek (a jamal-nyenyecföldi Juzs- no-Russzkoje gázmező) kiakná­zásában, míg a Gazprom része­sedhet partnerei értékesítő üzlet­ágaiban, eljutva az európai végfo­gyasztókhoz. Marseille-ben, a Saint-Charles állomáson több száz ftancia diák bé­nította meg egy időre a vasúti forgalmat, a pályakezdők munkába ál­lásáról szóló törvény (CPE) elleni tiltakozásul. A keddi után az újabb általános sztrájkot és országos tüntetést 12 szakszervezet április ne­gyedikére hirdette meg. (TAS R/A F P-fe Ivéte I) Izraelben máris veszekednek a kormányposztokon Nyomás alatt ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Gáza/Brüsszel/ Ot­tawa. Bár az izraeli választások eredményeként létrejövő új kor­mány felállításáról hivatalosan csak a jövő héten kezdődnek a pártközi tárgyalások, a lebonyolí­tásukra hivatott csapatokat már összeállították. Javában folynak a kölcsönös üzengetések arról, me­lyik párt mit hajlandó adni, vagy mit követel magának. Lapértesülé­sek szerint Ehud Óimért ideiglenes kormányfő, a keddi választásokon győztes centrista Kadima (28 man­dátum) vezetője koalíciós partne­reként legszívesebben a Munka­pártot (20), az ultraortodox Saszt (13), az ugyancsak ortodox Egye­sült Judaista Tórát (6) és a kiemel­kedő választási eredményével leg­nagyobb meglepetést okozó Nyug­díjasok Pártját (7) látná. A 120 ta­gú kneszetben ez kényelmes több­séget biztosítana a ciszjordániai le- választási terv végrehajtásához. Szakértők elvetik azt a lehetősé­gét, hogy kormányszerep jusson akár a súlyos vereséget szenvedett jobboldali Likud (11), akár a vá­lasztáson nála jobban szerepelt, radikálisan jobboldali Iszrael Beitemu (13) politikusainak. A legvalószínűbb szövetségesek- vagyis a Kadima és a Munkapárt- állítólag máris összevesztek a pénzügyminiszteri poszton. Juli Tamir befolyásos munkapárti kép­viselő szerint az ő igényük legitim a Hamász és „része a világnézetüknek”. A baloldal ugyanis a pénzügyminisz­teri poszt elnyerésétől reméli a ko­rábbi szociális lefaragások követ­kezményeinek kompenzálását. Izrael elismerését és béketárgya­lásokat követelt a Hamász vezette palesztin kormánytól az USA, Oroszország, az ENSZ és az EU al­kotta kvartett, és közölte: ellenke­ző esetben elkerülhetetlen negatív következményekkel számolhat a segélyek ügyében. Az USA megtil­totta diplomatáinak és vállalkozói­nak, hogy kapcsolatba lépjenek a Hamász-kormánnyal. A Hamász-kormány tegnap saj­nálattal fogadta Kanadának azt döntését, hogy felfüggeszti a Pa­lesztin Hatóságnak és palesztin kormánynak nyújtott támogatást. Juszuf Rizka palesztin tájékozta­tási miniszter kijelentette: vélemé­nyük szerint a döntés „elhamarko­dott és ellentétes a demokratikus szabályokkal, valamint az emberi jogok elveivel, amelyeken az álla­mok közötti kapcsolatok nyugsza­nak. A kanadai kormánynak meg kellett Volna várnia, amíg találko­zik a Hamász kormányával, hogy megvitassa, tanulmányozza an­nak programját, meghallgassa ál­láspontját.” Ottawa szerdán jelen­tette be: semmilyen kapcsolatot nem tart fenn a Hamász irányítá­sa alatt álló palesztin kabinettel, amíg az nem utasítja el az erősza­kot, és nem hajlandó elismerni Iz­raelt. (MTI, SITA, ú) Elrablói jól bántak az amerikai újságírónővel Jill Carroll kiszabadult MTl-HÍR Bagdad. Közel három hónap el­teltével elrablói szabadon enged­ték Irakban Jill Carroll amerikai új­ságírónőt - közölte tegnap Tárik al- Hásemi, az Iraki Iszlám Párt veze­tője. Ezt később a belügy is megerő­sítette. Carroll jó egészségi állapot­ban van, s úgy tudni, a szigorúan őrzött bagdadi zöld zónába vitték. Első nyilatkozatában Jill Carrol azt mondta, fogalma sincs, miért ra­bolták el, de fogva tartói jól bántak vele. A 28 éves szabadúszó újság­írónő Bagdadból tudósította a The Christian Science Monitor ameri­kai lapot. Egy nyugat-bagdadi ne­gyedben január 7-én hurcolták el, ahol épp azért járt, hogy inteijút készítsen Adnán ad-Dulaimi befo­lyásos szunnita arab politikussal. Tárik al-Hásemi elmondása szerint az újságírónőt pártja egyik bagdadi irodájában tegnap reggel adták át ismeretlenek. Az Iraki Iszlám Párt aktívan dolgozott azért, hogy Carroll visszanyerje szabadságát.

Next

/
Thumbnails
Contents