Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-30 / 75. szám, csürörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AAÁRC1US 30. Otthonunk 23 A biztonság kérdése egyre nagyobb szerepet kap a választásban, ezért az a gyártó, aki nem követi az aktuális lehetőségeket, ezen a téren is menthetetlenül lemarad Manapság előnyösebbek a műanyag ablakok A komfortérzetünket növeli egy modern ablak (Képarchívum) A hosszúra nyúlt telet köve­tően végre itt a hamisítatlan tavasz, és ennek köszönhe­tően egyre többen döntenek úgy, hogy felújítják házukat, lakásukat. Az elmúlt évek folyamatos energia-áreme­léseit követően a legfonto­sabb módosításnak az abla­kok cseréje és a lakóházak hőszigetelése számít. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha panelházban élünk, a hő- szigetelés elvégzése csak úgy éri meg, ha az egész házat szigete­lik, vagyis erről a lakóközösség­nek kellene döntenie. Az egy-egy lakásra számított költségek ugyanakkor elérik az 50-60 ezer koronát, ami sokak számára sok­nak tűnhet, vagyis a lakók közöt­ti egyezség nem mindig problé­mamentes. Mit tehetünk ez eset­ben, hogy legalább részben csök­kentsük a hőfogyasztást. Nos, ek­kora marad az ablakcsere. Ez ab­ban az esetben is megéri, ha a la­kásunkban még nincsenek fel­szerelve a fűtőtestekre a mérőbe­rendezések, és a hőszabályzók, hiszen a komfortérzetünket min­denképp növeli egy modern ab­lak. Ugyanakkor, ha a lakásunk­ban már külön mérik a fogyasz­tásunkat, jelentős pénzösszeget is megtakaríthatunk. Ehhez azonban szükségünk lesz egy kezdeti „befektetésre“, hiszen például egy klasszikus panelházi ablakcsere jelenleg legkevesebb 65 ezer koronába kerül. Milyen ablakot válasszunk? Ha összehasonlítjuk a műanyag és a fa ablakokat, az ár és a minőség szempontjából is általában elő­nyösebbek a műanyag nyílászá­rók. Ezt persze egy vérbeli szak­ember így nem mondja el, hiszen rendkívül jó minőségben gyárta­nak fa ablakokat is, amelyek azonban lényegesen több törő­dést igényelnek. Az élettartam szempontjából ugyanakkor nagy­jából azonos paraméterekkel ren­delkeznek. A fa ablakok élettarta­ma meghaladja a 30 évet, a mű­anyag ablakok cseréjére sincs szükség legalább 25-35 évig. Esztétikum és minőség Mire kellene különösen odafi­gyelnünk az ablakok vásárlásánál és elhelyezésénél? A nyílászáró szerkezetek két fő része a szárny és a tok. A tok szerepe sokrétű, egy­részt az ablakot, vagy ajtót a befo­gadó falszerkezethez kapcsolja, hordozza a szárnyat, vagy szár­nyakat vasalás közvetítésével, biz­tosítva a mozgatás és zárás lehető­ségét. Ahhoz, hogy a mozgatás és zárás optimális legyen nagyon jó vasalatokra van szükség, és ez az első jelentős különbség a régi ül. új nyüászárók között. Az új vasalatok többpontos záródást biztosítanak. Az ablakoknál ezek akár többfunk­ciósak is lehetnek, nemcsak nyíló, hanem bukó-nyíló kivitelt is lehe­tővé tesznek. A buktatásra elsősor­ban azért van szükség, mert a vasalatnak, és a speciális tömítő- profiloknak köszönhetően a nyí­lászárók csak minimális légát- eresztést biztosítanak, ami a gya­korlatban „hermetikus“ zárást je­lent. Persze ezt is lehet fokozni egy résszellőztető megoldással, ami megnöveli a bukó-nyíló ablak használhatóságát egy huzatmen­tes szellőztetési funkcióval. Ennek lényege, hogy egy meghatározott kilincsállásnál az ablakszámy kb. 6 mm-rel kiemelkedik a tömítés vo­nalából. Néhány szót a tömítésről. Ez a második újdonság. Az új nyüászá­rók kiváló légzárási tulajdonságait az egysíkban körbefutó, sarkokban végtelenített speciális tömítőprofü biztosítja. A tömítőprofü ráadásul cserélhető, és házüag is könnyen beépíthető. A harmadik különbség az üvegezés. A korszerű nyüászá­rók hőszigetelt üvegek felhaszná­lásával készülnek (ahol 4 mm az üvegvastagság és 12 ül. 16 mm a két üveg közötti légrés). A teljes üvegezés vastagsága többnyire 20- 33 mm közé esik. A hőszigetelt üveg alapvetően meghatározza a nyüászárók műszaki tulajdonsága­it, de megjelenését is, mivel a felü­let legnagyobb részét jelentik. Kü­lönleges esztétikai hatás érhető el az üvegtáblák közé vagy az üvegfe­lületre ragasztott álosztók alkal­mazásával. Hő- és hangszigetelés Visszatérve a műszaki tulajdon­ságokra az üvegezés Jóságának“ legfontosabb mérőszáma a hőát­bocsátási tényező. A hőszigetelt üvegezés esetén ennek értéke az egyrétegű üvegénél 2-4-szer jobb. Ma már nem ritka az 1,3 W/m2K-s, sőt 1,1 W/m2K-s érték sem. Ezt tu­lajdonképpen páramentesen zárt, egy, két vagy akár több légréteggel készített két-, három- esetleg négy­rétegű, a külső oldalon gyakran napsugárzást elnyelő, vagy vissza­verő üvegből előállított szerkezet­tel valósítják meg. A másik izgalmas kérdés a hang- szigetelés. Egyikünk sem szereti, ha a hangok szabadon ki- vagy be­szűrődnek az ablakon keresztül. A léghanggátlást decibelben méljük, és ez alapján az üvegezéseket osz­tályokba soroljuk. A forgalomba kerülő típusok általában 3-as, 4-es osztályba tartoznak. Átlagos hang­gátlásuk 32-38 dB. A negyedik különbség a felület­kezelés. Természetesen a fa alap­anyagú ablakok felületkezelésére gondolunk, melynél egyre na­gyobb arányban találkozunk lazú­ros kiviteUel. Ennek előnye, hogy a kopást követően nincs szükség a zománc réteg eltávolítására, egy­szerűen 2-3 évente át kell kenni. Alapanyagok versenye A fa alapanyagú nyüászárokhoz általában lucfenyőt, ritkábban er­dei vagy borovi fenyőt, és elvétve lombos anyagot (tölgyet, csert) használnak. Ä tok és szárny kiala­kításához az anyagokat rétegzik három rétegből, ragasztóval 68-70 mm szerkezeti vastagsággal. Na­gyobb gyárakban az egyes rétege­ket a fahibák kiejtésével, hossztol­dással állítják elő. A műanyag ajtók és ablakok anyaga ütésálló modifikált ke­mény PVC, mely többkamrás kivi­telben, a profilkamrákba helyezett acélbetét merevítéssel készül. Elő­nye a bevonatok sokfélesége: lehet időtálló fehér, szolid és nemesfa utánzatú fóliás, vagy sokszínű acryl bevonatú. Ezek az anyagok felületkezelést nem igényelnek, párára, nedvességre nem érzéke­nyek, nem vetemednek. Javuló biztonság Szót kell ejtenünk a biztonság kérdéséről is. A betörésbiztos ab­lakok két fokozatú vasalatrend- szerrel készülnek, melyek a ha­gyományos zárási funkció meüé egy plusz biztonságot rendelnek hozzá. Ezt egyrészt betörésbiztos gombafejcsapos zárakkal, más­részt plusz záró nyelvekkel tudják elérni. Ablakok esetén a külön fi­gyelmet szentelnek a sarkok és szabad részek kialakításának, hogy a szárny ne legyen kiemel­hető. A biztonság kérdése egyre nagyobb szerepet kap a választás­ban, ezért az a gyártó aki nem kö­veti az aktuális lehetőségeket ezen a téren is menthetetlenül le­marad. (mi, om) Egy kis odafigyeléssel sok mindent tehetünk egészségünk érdekében az otthon bekövetkező balesetek ellen Biztonságosabb tavaszi nagytakarítás Háztartási gépeinket a kezelési útmutató szerint használjuk A vevők egy része értetlenül áll a különbség előtt Parketta vagy padló? ÚJ SZÓ-TANÁCSADÓ ÚJ SZÓ-T1PP Tavasszal jó alkalom nyűik a la­kásunk, házunk alapos kitakarítá­sára. Ahhoz, hogy szépen kitaka­rított otthonunkban maradéktala­nul örömet találjunk, nem csak jó minőségű tisztítószerekre van szükségünk. Fontos, hogy munka­végzésünk biztonságos legyen, el­kerüljük az otthoni baleseteket. Nem utolsó sorban úgy, hogy megelőzzük a háztartási gépeink működési zavarait, idő előtti tönkremenetelüket. A biztonsá­gos munkavégzés másik megha­tározója a szervezetet legkevésbé terhelő munkavégzési mód. Egy kis odafigyeléssel sok mindent te­hetünk egészségünk érdekében az otthon bekövetkező balesetek ellen. Magasban levő tárgyak felraká­sa, leszedése, tisztítása számos otthoni baleset okozója lehet. Ne használjunk alkalmi magasító „létrákat” - mint pl. az asztalra ra­kott szék, egymásra rakott köny­vek, amelyek instabilak, billenés- hez, boruláshoz vezethetnek. Szobalétrát vagy szobai fellépőt használjunk. A létra szára legyen gumi- vagy műanyag „papucsos”, ami meggátolja a létra csúszását a padlózaton. Létrát használjunk az ablaktisztításhoz is, nem pedig az ablakpárkányt, vagy a két ablak közötti fa részt. Lépcsők és szőnyegek Visszaköszönő otthoni baleset a kisméretű szőnyegekkel való el­csúszás. A szőnyegre lépő sze­mély a szőnyeggel együtt megcsú­szik a padló felületén, parketten és alig tud védekezni az elcsúszás ellen. Komoly sérüléseket okoz­hat - pl. töréseket, zúzódásokat. Jó megoldás ilyen esetben, ha a szőnyeg aljára jól tapadó gumicsí­kot ragasztunk fel. Házüag is köny- nyen megoldható. A lépcsőkre is oda kell figyelni, komoly veszély- forrást jelenthetnek. A lépcsőnek mindig kifogástalan műszaki álla­potban kell lennie. Ajáróél kitöré­se, csorbulása komoly veszélyt je­lent megcsúszás, lezuhanás szem­pontjából, ezért a használat során keletkező kopásokat, csorbuláso­kat, töréseket azonnal ki kell javí­tani, ületve javíttatni. A lépcsőt minden esetben kapaszkodókar­ral és korlátvédelemmel kell ellát­ni kiesés ellen, lábszegély véde­lemmel lecsúszás ellen. A lépcső­fokok csúszása ellen jók a lépcső­szőnyegek, de ha van maradék szőnyegdarabunk, azt is rá lehet ragasztani - praktikus és olcsó megoldás. Fontos, hogy miközben haladunk a lépcsőn, mindig lás­suk a követező lépcsőfokot. Ne vi­gyünk olyan tárgyat, ami eltakar­ja a látótérből a következő lépcső­fokot! Ellenkező esetben megnő az esési és zuhanási balesetek va­lószínűsége. Fontos, hogy a háztartási mun­kák végzése során is ügyeljünk a helyes testtartásra, a munkavég­zés egészséget, szervezeti épsé­günket leginkább kínélő módjára. Mivel ezek a munkálatok életünk gyakori velejárói, nem hanyagol­hatjuk el ezeket a szempontokat. Ügyeljünk a használatra A biztonságos munkavégzés ér­dekében a tavaszi takarításnál legtöbbet használt háztartási gé­peinket - és persze a többit is - csak a kezelési útmutatóban leír­tak szerint használjuk. Vannak olyan előírásszerű javaslatok is, amelyek betartásával jól megelőz­hetjük háztartási gépeink műkö­dési zavarait, idő előtti tönkreme­netelüket. Fontos a porszívó tisz­tán tartása, a porzsák gyakori ürí­tése és a tartozékok, a toldócső és a szívótömló légjáratának tisztítá­sa. A takarítógép a portalanítás, felmosás, szőnyeg- és kárpittisztí­tás együttes elvégzésére alkal­mas. Ügyeljünk arra, hogy ne ke­rüljön víz a motorba, mert úgy könnyen leéghet. A műanyagból készült szívófe­jek a szükségesnél nagyobb terhe­lés, nyomás, feszítés hatására el­törhetnek. Ne „erőltessük” a ké­szüléket, repedést, törést okoz­hat! Szintén törést okozhat a megszorult szívófej és cső feszíté­se. Enyhén balesetveszélyes, hi­szen a lepattogó műanyag okoz­hat kisebb horzsolásokat, befúró- dásokat, de jelentősebb az anyagi kár. Az alkatrészek beszerzése időigényes és nem olcsó. A megelőzés fontos szerepet játszik a biztonság kialakításában. Sok háztartási baleset, balesetve­szélyes helyzet kellő odafigyelés­sel elkerülhető. Sokat tehetünk azért is, hogy háztartási gépeink minél tovább szolgáljanak ne­künk. A háztartási munka sem olyan fárasztó, ha helyesen végez­zük saját egészségünket is szem előtt tartva, (mi, t, om) A kérdés persze - látszólag - ér­telmetlen, hiszen a parketta is padló; merthogy a padlón van. Manapság azonban már annyiféle burkolat kerülhet a lakásokban az ember talpa alá, hogy talán nem árt egy kis fogalomtisztázás. Sok­szor lepődik meg az építtető, a la­kásfelújító, amikor azt tapasztal­ja, hogy az otthona egyes helyisé­geinek az „aljára” szánt faburko­lat lényeges különbségeket mutat. Kezdjük tehát (szó szerint) az alapoknál. Mindenekelőtt tudjuk azt, hogy bármüyen burkolatot, ami a helyiségek padlójára kerül, összefoglaló névvel padlóburko­lónak nevezünk. Ezeknek két nagy csoportja van: a hideg (kő, csempe stb.) és a meleg (hajópad­ló, parketta, laminált lapok, sző­nyegpadló stb.) padlóburkolók. Mi most az alábbiakban csakis az utóbbiakkal, sőt azok közül is csak a faburkolatok egy részével foglalkozunk. A köznyelv ma minden fával borított padlót parkettának ne­vez. Pedig a parketta szó még akár csak tíz évvel ezelőtt is kizárólag a valódi, különféle, néha akár egzo­tikus fafajok fájából készült, mini­mum két milliméter vastag felső, úgynevezett járóréteggel rendel­kező, hosszú szálakból, vagy ép­pen négyzetes alakú lapokból álló padlóburkolatot jelentette. Az utóbbi években azonban egyre inkább elterjedt a padlók burkolására az úgynevezett lami­nált padló, amit azonban sokan - és tévesen - „laminált parkettá­nak” is neveznek. Ez a burkolat azonban (szemben a valódi par­kettával) nem fából, hanem „mindössze” farost-őrleményből készült, amit műgyantával kever­nek össze, majd az így előállított lapra egy dekorpapír-, s arra egy újabb műgyanta-réteget húznak. Nem csoda hát, ha ez a termék va­lóban jóval olcsóbban beszerezhe­tő, mint a valódi, fából készült, és ezért nemcsak szebb, de tartósabb parketta. Vagyis nem árt alaposan körülnéznünk, mielőtt megvásá­roljuk lakásunkba a „talpalávalót”, hogy „csak” padlót szeretnénk ma­gunk körül látni, vagy valódi par­kettát. (mi, otth) Nem árt alaposan körülnéznünk, mielőtt megvásároljuk lakásunkba a „talpalávalót" (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents