Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-30 / 75. szám, csürörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AAÁRCIUS 30. Gazdaság és fogyasztók 9 Az unió jövőre átlagosan 40 százalékkal csökkentené a külföldön tartózkodók mobilhasználati díjait Losoncon a 497 milliós támogatásból 349 munkahely Jóval olcsóbban barangolhatnánk Inkább a mobil legyen nagy, ne a díjszabás (TASR-felvétel) Brüsszel/Pozsony. Az Európai Unió azt szeretné, ha olcsóbbá válnának a mobil- társaságok roamingdíjai, konkrétan, ha a külföldön fogadott hívásokért tilos lenne pluszköltséget felszámolni. Ennek következtében az úgynevezett barangolási díjak akár felére is eshetnének. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A korábbi fenyegetőzések után hadat üzen az Európai Unió a mobilszolgáltatóknak: az Európai Bizottság olyan szabálytervezetet készít elő - jelentette be a testület távközlési biztosa, Viviane Reding amely jövőre átlagosan 40 százalékkal csökkentené a külföldön tartózkodók mobilhasználati díjait, az úgynevezett barangolási felárakat, és felső korlátokat szabna ezekre a tarifákra. A tervezet szerint a külföldön fogadott hívásokért felszámolt díjat meg is kellene szüntetnie a szolgáltatóknak az unió határain belül. A bizottság távközlési szabályozó testületének munkaanyaga szerint a „barangolás” alapdíját percenként 0,30 euróra, vagyis nagyjából 11,50 koronára csökkentenék. Jelenleg percenként 0,70-0,80 eurós tarifák is vannak, így a korlátozás a mobüdíjakat esetenként több mint a felére csökkentené. A piaci verseny a külföldi mobilhasználat költségeit átlagosan 8 százalékkal szorítja lejjebb évente, az elmúlt hat hónapban azonban nem csökkenték ezek a tarifák. Viviane Reding biztos szerűit az uniós tagországok határain átnyúló szolgáltatásokért felszámolt többletdíj a külföldön dolgozó vagy utazó uniós polgároknak jelentős kárt okoz. Mint mondta: „Ma már csak a mobiltelefonálásban érezni, hogy igenis vannak határok Európában”. A szlovák polgároknak egy hétköznap lebonyolított 4 perces hívás az unión belül 100 és 230 korona közötti összegbe kerül, miközben ez az ár 2005 szeptembere óta mintegy 60 koronával mérséklődött. Az Orange-nál egy 4 perces roaminghívás ára 2,76 és 5,95 euró között, a T-Mobile-nál pedig 2,47 és 6,02 euró között alakul. A mobiltársaságok bevételének körülbelül 10 százalékát adják a barangolási díjak, ami számszerűen évi 10 milliárd eurós forgalmat jelent. Az uniós szintű szabályozás azért is szükséges a független szakértők szerint, mert az úgynevezett nemzeti szolgáltatóknak nem fűződik igazán érdekük a külföldi szolgáltatóktól a „közvetítésért” szedett díjak csökkentéséhez, hiszen a pluszköltség nem saját előfizetőiket terheli. Az uniós tervezet a központi korlátozás irányába tett első határozott lépés, bár a tagországok és az unió parlamentjének jóváhagyása is elengedhetetlen ahhoz, hogy a munkaanyagból 2007-ben kötelező szabály legyen. (NSZ, ú) Nem túl lelkesek a mobilcégek London/Pozsony. Az unió terve már közzététele előtt heves tiltakozást váltott ki a mobiltársaságokból. A vezető mobilszolgáltatónak számító Vodafone figyelmeztetést intézett az EU-bizottság címére, hogy ne hamarkodja el a döntést. Peter Tóth, az Orange szóvivője úgy látja, a díjak az uniós nyomás nélkül is csökkennek, Juraj Droba, a T- Mobüe kommunikációs igazgatója szerint a reguláció felesleges, mivel a konkurencia úgyis leszorítja az árakat. Viszont Roman Vavro, a távközlési hivatal munkatársa úgy véli, sokszor egy cégcsoporton belül magasabbak a barangolási díjak, mint ha a riválisok szolgáltatásait használnánk, ezért van létjogosultsága az EU javaslatának, (s, só) Az emberek nem boldogabbak egy gazdag társadalomban, mint a szegényebb fejlődő országokban Dagobert-dilemma: a telhetetlenség csapdájában MTI-1SMERTETŐ Berlin. A pénz nem boldogít - szokták mondani önmaguk vigasztalására (főleg) azok, akik mindhiába álmodoznak róla, de a tételt meglepő módon igazolja egy Németországban most megjelent könyv, amely szerint a tartós boldogságnak nincs köze az anyagi jóléthez. Harald Willenbrock gazdasági újságíró publikálta „A Dagobert-dilemma, avagy miként határozza meg életünket a pénz utáni hajsza” című kötetét, amelyben a közgazdaság egy viszonylag új ága - a happiness economics, vagyis a boldogság-gazdaságtan - a kutatási területét pásztázza végig. Alaptételként a fenti ágazat egyik alapítójának, Richard A. Easterlinnek a megállapítását idézi, aki kimutatta: a tehetősebb emberek elégedettebbek az életükkel, mint a szegények. Ebből azonban nem következik az, hogy egy gazdag társadalomban az emberek boldogabbak lennének, mint a fejlődő országokban. Willenbrock a saját tapasztalatára hivatkozva erősíti meg mestere tételét. Néhány évvel ezelőtt, új lakást vásárolva, azt hitte: ha majd kinyögte annak törlesztését, végre boldog lehet. A hitel visszafizetésének a napja el is érkezett, ám vele együtt felbukkant egy új kívánság is: tulajdonképpen nagyobb lakásra volna szükség. A következmény: újabb hitelfelvétel - és az ötlet a könyv megírásához. A Dagobert- dilemma - amely Donald kacsa szupergazdag és fösvény nagybácsijáról kapta a nevét - a mesebeli halász telhetetlen feleségére emlékeztet: az is műidig többre, nagyobb kincsre, jólétre vágyott abban a reményben, hogy végül a csúcsra juthat. (Persze a mese végén ismét a szegényes halászkunyhóban találja magát.) Willenbrock leírja, miként törekednek az emberek egyre nagyobb tekintélyre, bemutatja, hogyan ragadtatják őket ésszerűtlen tettekre a szociális lecsúszástól érzett félelmeik. A pénznek, gyarapodásnak, státusnak a szerző szerint túl nagy jelentőséget tulajdonít a mai társadalom, miközben a család, a barátok háttérbe szorulnak. Persze a pénz nélküli társadalom is idegen a valóságtól, és Willenbrock nagyon helyesen ezt is bemutatja, méghozzá konkrét példán. Választása egy 63 éves pszichiáterre esett: Heidemarie Schwermer tíz évvel ezelőtt csaknem teljes vagyonát elajándékozta, s azóta megpróbál pénz nélkül megélni. Németország közepén nomád módon éldegél, munkaerejét ajánlva fel élelmiszerért és szállásért. Végső soron neki is szüksége van pénzre, csak éppen a másokéra. Willenbrock könyve okosan megírt kísérlet arra, hogy a szerző elgondolkodtassa az olvasót a pénzzel összefüggő dolgokról. Miért zavar minket, ha tehetségtelenebb kollégánk többet keres nálunk? Miért sztrájkolnak az emberek néhány százalékkal magasabb bért követelve? Nem kellene a politikusoknak letaszítani a növekedést a legfőbb politikai célok piedesztáljáról és új értelmet adni a fogalomnak? Az egy munkaórára kivetített össztermék lendületesen nő, ám a tartósan állástalanok száma nem csökken Javul a termelékenységünk ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Pozsony. A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint 2002 és 2004 között Szlovákia egy munkaórára kivetített termelékenysége nőtt a leggyorsabban, konkrétan évi 5,74 százalékos ütemben. Ez a 29 államot magában foglaló szervezet legjobb mutatója, az OECD átlaga csupán 1,81 százalék. Egyes fejlett országokban, mint például Portugáliában és Olaszországban a vizsgált időszakban egyenesen visszaesett a produktivitás. „A jó szlovák mutatók azzal magyarázhatók, hogy az ipari termelés gyorsabban nő a foglalkoztatottságnál” - vélekedett Miroslav Šmál, a Postabank elemzője. A rövidesen beüzemelő zsolnai és nagyszombati autógyárak bizonyára tovább javítják a termelékenységet, ezzel párhuzamosan az államigazgatásban fokozatosan leépítik a túlfoglalkoztatottságot. A hatékonyság hátulütője viszont, hogy az OECD-n belül Szlovákiában a legmagasabb a tartósan (legalább 1 éven át) munkanélküliek aránya. 2004-ben a tartósan állástalanok aránya megközelítette a 61 százalékot, miközben az OECD átlaga csupán 32 százalék (Németországban, Csehországban és Olaszországban 50 százalék körüli a mutató, Norvégiában viszont csak 9,2 százalékos). Ez egyben rávilágít arra a tényre, hogy nálunk milyen sok az alulképzett, esetenként gyakorlatilag foglalkoztathatatlan ember, továbbá - a szűkös anyagi lehetőségek miatt - milyen alacsony a munkaerő mobilitása, (hn, shz) A termelékenység évi növekedése 2002 és 2004 között f / / # # # # # J ' '*////*/ ❖ 4’ Az adatok százalékban értendők (Forrós: OECD, hn A Johnson is kap segítséget ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Losonc. A losonci Johnson Controls Kft., amelyet az amerikai Johnson Controls Holding alapított, 496,6 millió koronás állami támogatást kaphat Szlovákiától. Az erről szóló szerződéstervezetet a gazdasági minisztérium már tárcaközi egyeztetésre bocsátotta. Előzetes tervek szerint az amerikai cég 2009-ig 993,28 millió koronát fektet az új losonci gyárának építésére. Az említett 496,6 millió támogatás kisebbik részét, 95,1 millió koronát az új munkahelyek létrehozására és az alkalmazottak képzésére nyújtja. A fennmaradó 401,5 millió korona közvetett támogatásnak számít, amit a cég adókedvezmények formájában vehet igénybe. A gyár építését már tavaly megkezdték, és várhatóan 2009-re fejezik be. 2007-re azonban már teljes gőzzel beindulhat a gyártás, a cég így 349 embernek lesz képes munkát biztosítani. A gyár olyan autótartozékok előállítására specializálódik, mint a fej- és kéztámaszok a Volkswagen Colorado, a KIA Karents és a Renault X44 számára. Az amerikai cég a Johnson Controls International Kít.-n keresztül azonban már 1993 óta jelen van Szlovákiában. 2000 júniusában a Turócszentmártoni járásban nyitotta meg az autóhuzatokat gyártó üzemét Trim Leader néven. 2004 októberétől Trencsén mellett adta át az autóipar számára dolgozó kutatóintézetét is. (sita, mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A VÚB a legjobb pénzintézet Pozsony. Szlovákiában az Általános Hitelbank (VUB) a legjobb pénzintézet - derül ki a Global Finance pénzügyi folyóirat elemzéséből. A folyóirat által megbízott szakemberek 22 ország bankjait vizsgálta a nyereségesség, a szolgáltatások minősége és az általuk kínált árak szempontjából. Magyarországon ezúttal az OTP Bankot, Csehországban pedig a Cseh Takarékpénztárat tartják a legjobb pénzintézetnek. (SITA) Veszteséges a Cseh Légitársaság Prága. A Cseh Légitársaság (ČSA) az elmúlt évet félmilliárd koronás veszteséggel zárta, és nem számítanak nyereséges gazdálkodásra idén sem - nyilatkozta Radomir Lašák, a társaság elnöke. Mindez nagyrészt az olajárak drasztikus növekedésének és az egyre élesebb konkurencia- harcnak a számlájára írható. Épp ezért az elkövetkező időszakban megszorító intézkedésekre kényszerülnek, Lalák szerint ez nem feltétlenül jelent elbocsátásokat. A ČSA-nak jelenleg 50 gépe van, amelyekkel a vüág 52 országába repülnek. (SITA) A bárányok is Rómába mennek Besztercebánya. A szlovák juhtenyésztők a húsvét előtti hetekben idén 120 ezer bárány exportjával számolnak. A kivitel ami 2-3 ezer darabbal haladja meg a tavalyi szintet - elsősorban Olaszországba irányul. A fel- vásárlási árak az elmúlt években enyhén nőttek. Míg az élősúly kilója tavaly 88-93 korona volt, idén ez 92-95 korona. (TASR) MOL: növeli az osztalékot Budapest. A MÓL igazgatósága az április 27-i éves rendes közgyűlésen a magyar számviteli szabályok alapján számított 399 milliárd forint adózott nyereségből 35 milliárd forint osztalék kifizetését javasolja, ami a saját részvények számától függően részvényenként körülbelül 325 forint. Az elmúlt évben a 2004. évi profitból a MÓL részvényenként 165 forintot fizetett. Az osztalék-fizetési előteijesztés azt is tartalmazza, hogy a társaság további felvásárlásokat tervez a közép-kelet-eu- rópai régióban. (MTI) Egyre ügyesebbek az euróhamisítók Brüsszel. 30%-kal több hamis euróérmét, 96 ezret vontak ki a forgalomból 2005-ben. A hamisítványok egyre jobbak, és egyre több fajta van belőlük. Összesen 365 ezer érmét foglaltak le eddig, amióta a közös pénzt bevezették. A legnépszerűbb hamisítvány továbbra is a kéteurós érme, német hátoldallal. Eddig 11 illegális pénzverdét fedeztek fel a hatóságok, ezek közül hármat 2005-ben: egyet-egyet Bulgáriában, Lengyelországban és Magyarországon. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 37,833 Lenqyel zloty 9,553 Anqol font 54,653 Maqyar forint (100) 14,148 Cseh korona 1,317 Svéd korona 4,018 Dán korona 5,068 Szlovén tollár (100) 15,785 Japán len (100) 26,713 Sválci frank 24,025 Kanadai dollár 26,824 USA-dollár 31,492 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,79-38,79 30,64-32,30 1,28-1,34 13,49-14,79 OTP Bank 36,80-38,73 30,60-32,29 1,29-1,35 13,65-14,69 Postabank 36,86-38,80 30,72-32,26 1,29-1,35 12,35-15,95 Szí. Takarékpénztár 36,79-38,68 30,57-32,18 1,28-1,35 13,54-14,82 Tatra banka 36,82-38,78 30,68-32,32 1,29-1,35 13,61-14,73 UniBanka 36,84-38,76 30,68-32,29 1,28-1,35 13,81-14,54 Általános Hitelbank 36,77-38,73 30,65-32,28 1,28-1,35 13,64-14,69 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)
