Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-28 / 73. szám, kedd
36 Pénzvilág ÚJ SZÓ 2006. AAÁRC1US 29. www.ujszo.com A bankbetétek tartósan alacsony kamatai láttán a lakosság 2004-től egyre intenzívebben csoportosítja át megtakarításait az alapkezelőkhöz Már nem számítunk túl konzervatív befektetőnek Tavaly a befektetési alapok szenzációs évet zártak, egy év leforgása alatt a lakosság 48 milliárd koronát helyezett el valamelyik alapkezelőnél. Napjainkban már ott tartunk, hogy a lakossági megtakarítások egynegyede alapokban nyugszik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A bankbetétek alacsony kamatai láttán a lakosság kezdi tömegesen átcsoportosítani megtakarításait a főleg a bankok felügyelete alatt működő alapkezelőkhöz. Ez a folyamat már 2004-ben elkezdődött, amikor mintegy 30 milliárd korona áramlott az alapokba, tavaly pedig tovább gyorsult, elérve a 48 milliárdot. Az év végén így már mintegy 123 milliárd korona pihent az alapokban, azaz minden négy megtakarított korona közül egy. Az egy főre jutó alapokban nyugvó pénz elérte az 509 eurót, s ezzel a mutatóval már Csehországot is megelőzzük, ahol 463 eurót mértek, igaz, Magyarország egyelőre előttünk jár (700 euró/fő). További fontos fejlemény, hogy a polgárok egyre kevésbé óvatoskodók, konzervativizmusukat levetkőzve kezdik mellőzni a gyenge hozamú, ám minimális kockázatú pénzügyi alapokat, és inkább a részvényekre szakosodó, vagy a más alapok papújait vásároló, némileg kockázatosabb alapokat választják. Ez nem csoda, hiszen elég megnézni a hozamokat. A 2004-ben még tisztes, 4-5 százalékos profittal dolgozó pénzügyi alapok hozama 2005-ben alig 2 százalékra esett, miközben a részvényalapok szá- guldtak, a közép-európai cégpapírok esetében a hozam a 60 százalékot is túllépte. Végezetül az elmúlt időszakhoz képest tavaly látványosan megnőtt az alapok kínálata, napjainkban már több mint 350-bőÍ választhatunk. A legnagyobbakat egyébként a három vezető hazai bank, a Szlovák Takarékpénztár (AM SLSP), az Általános Hitelbank (VÚB AM) és a Tatra banka (TAM) kezeli. A felsoroltak együttes piaci részesedése eléri a 75 százalékot. A piac azonban dinamikusan fejlődik, új és még újabb játékosok jönnek, mint például az OTP Bank alapkezelője vagy éppen a szlovén KD Investments. Az imént vázolt felívelés mégis némileg meglepő, főleg ha tudatosítjuk: a Mečiar-korszakban a kuponokra vadászó alapokat le- hetetlenítették el, majd 2002 első felében sorra összeomlottak a piramisjátékot folytató, irreálisan magas, akár 40 százalékos kamatot is ígérő nem banki alapok, melyekben együttesen vagy 40 milliárd korona ragadt benn. Napjainkban szinte az összes szlovákiai pénzintézet befektetési alappal is válj a az ügyfeleket. Az a trend figyelhető meg, hogy a kliens a bankbetét helyett befektetési alapba fektet, ami a bank szempontjából úgy nyilvánul meg, hogy az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt. A 350 alap nyújtotta kínálat választék szerfelett nagy, arról nem is szólva, hogy számos alaptípust különböztetünk meg. Van pénzalap (koronában, euróbán, dollárban vezetik), továbbá kötvény-, részvényalap, vegyes profilú alap és ún. alapok alapja. Ezen belül megkülönböztetünk rövid lejáratú, közép és hosszú távon működő alapokat, végezetül különbséget kell tenni a viszonylag kockázatos, ám magas hozamot ígérő alapok (az IT-tech- nológiákban tevékenykedő társaságok papújaira szakosodó alapok), a közepesen kockázatos, nagy és ismert cégek részvényeit vásárló alapok és a minimális kockázatú, állampapírokra szakosodó alapok között. Még egy fontos megjegyzés: az alapok döntő többségénél nincs garantált nagyságú kamat, van bizonyos hullámzás, ám hosszabb távon a megbízható alapok határozottan nagyobb nyereséggel kecsegtetnek, mint a bankbetétek. „A befektetési alapok általában magasabb hozamokkal kecsegtetnek, azonban az alapok formájuktól függően a kliens számára nemcsak pénze gyarapítását segítik elő, hanem esetleg megtakarításának értékvesztését is előidézhetik” - mondta Katarína Ševčíková, az UniBanka kommunikációs osztályának igazgatónője. Ezért érdemes megvizsgálni, hogy milyen alapba és milyen hosszú időtartamra fektetjük a pénzünket. A kockázatot csökkentendő, nem érdemes nagy összeget egyetlen alapra bízni. Fontos tudatosítani, hogy nem kell nagy tételben gondolkodni, az utóbbi időben nem egy alapkezelő 1000 koronára csökkentette a minimális befektetés nagyságát, sőt az is megoldható, hogy havi rendszeres tételben emeljük az alapban működő megtakarításunk nagyságát. „Az ügyfél maga dönti el, hány évig akar ilyen formában takarékoskodni. A havi befizetés nagysága a klienstől függ. A belépési illetéket leszámítva más költséggel nem kell számolni” - mondta Gabriel Hinzeller, a VÚB Asset Management munkatársa. Általánosságban viszont elmondható, az alapokba csak az tegye be a pénzét, aki nem rövid távon gondolkodik, hanem legalább 2 vagy 3 évig az alapkezelőre tudja bízni megtakarítását. Még mielőtt bárki úgy dönt, hogy valamelyik befektetési alapba helyezi a pénzét, tegye fel magának a következő kérdéseket: Mekkora kockázatot vagyok hajlandó elviselni? Hány évre akarom lekötni a pénzem? Milyen pénznemben akarok befektetni? E három kérdésre adott válaszból a pénzügyi tanácsadó már be tudja sorolni, ki tudja választani azokat az alapokat, amelyek megfelelnek a kliens elvárásainak. Ha egyedül választunk magunknak alapot a több százra rúgó kínálatból, akkor érdemes megvizsgálni az egyes alapok előtörténetét. Még mielőtt ehhez nekifognánk, egy dolgot érdemes megjegyezni: nincsen kockázatmentes befektetés, és a korábbi hozamok nem garantálják a jövőbeni hozamok nagyságát. A szaklapok értékelni szokták az egyes alapok teljesítményét, ún. rankingot, azaz rangot, osztályzatot adnak, minél több csillag szerepel az alap neve előtt, annál jobb. A hazai piacfigyelő társaságok szintén osztályozzák őket, az összesített értékelések megtalálhatók az alapkezelő társaságok szövetségének internetes honlapján (w), amelyet hetente frissítenek. Természetesen minden alapnak van internetes honlapja, amelyből kiderül, milyen a profilja, müyen nyereséget könyvelt el eddig, kik állnak mögötte. Sokszor már az alap nevéből ki lehet következtetni, milyen területre szakosodik. Például, ha azt olvassuk, hogy Közép-európai Kötvényalap, cikkor a társaságról bizton állítható, hogy lengyel, cseh, szlovák, magyar, esetleg még szlovén és baltikumi kötvények adásvételével foglalkozik. Érdemes megnézni, hogy az általunk kiválasztott alap mekkora tőkével rendelkezik. A hatályos szlovák törvények értelmében legalább 50 millió korona felett kell rendelkeznie, ami csak látszólag nagy összeg, ha tudjuk, a komoly alapok milliárd dollárokban vagy eurókban gondolkodnak. Ha az egyes alapok teljesítményét vizsgáljuk, akkor helyes időmértéket kell alkalmaznunk. Például a kötvénypiacon tevékenykedők esetében 3 éves időtartam átlagát vizsgáljuk, a részvénypiaci szereplők esetében pedig 5-7 éves intervallumot vegyünk alapul, mert ezzel kivédhe- tők a pillanatnyi kilengések. Az alapkezelők két nagy kollektív befektetési formával várják az ügyfeleket: a nyílt végű befektetési alapok, valamint a garantált, úgymond biztosított alapok termékeivel. A nyílt végű alapok több alcsoportra oszlanak. Aki a koronában vezetett pénzügyi alapok egyikét választja, az tudhatja, hogy szlovák koronában vezetett értékpapírok piacára lép, ami meglehetősen konzervatív megoldás, alacsony, de stabil hozammal. Azoknak való, akik minimalizálni szeretnék a kockázatot, inkább a kisebb, de biztos nyereséget részesítik előnyben, továbbá mindössze 1-2 éves időtávban gondolkodnak. Napjainkban ez a megoldás évi 2-3 százalékos hozamot eredményez. A koronában vezetett kötvényalapok főleg az állam, a bankok és néhány szilárd nagyvállalat által kibocsátott kötvénypapírok világában tevékenykednek. A kötvényalap is meglehetősen konzervatív. A középtávon gondolkodóknak ajánlható, akik legalább 3-4 évig nem nyúlnak a befektetésükhöz. Napjainkban a kötvényalapok éves hozama 3 és 4 százalék közötti. A vegyes alapok szintén állami és vállalati kötvényekre vadásznak, ám már kilépnek a nemzetközi piacra is. Ebben az esetben valamivel nagyobb kilengésekkel kell számolni, ezért legalább 4-5 éves időtartamra érdemes bent hagyni a megtakarításunkat. A részvényalapok a társaságok részvényeiből csemegéznek. Ez már meglehetősen kockázatos terület, ezért legalább 7-8 éves időtávban kell gondolkodni. Viszont ha hosszabb időszakot veszünk figyelembe, akkor az éves hozam átlaga 10 százalék körül alakulhat. A másik fő csoportot a garantált alapok jelentik. Ebben a kategóriában az alapkezelő garantálja az ügyfélnek, hogy negatív piaci fejlemények esetében is a pénzénél marad, vagy garantál egy bizonyos biztosra vehető hozamot. Ennek ára a viszonylag alacsony hozam és a meglehetősen hosszú időtartam. A szerződésben feltüntetett időtartamot nem érdemes felrúgni, mivel ebben az esetben a kliens elveszik a garantált hozamtól, sőt a befektetett pénzének egy részét sem kapja vissza. Végezetül tegyük fel a kérdést: mi várható idén a befektetési alapok világában? Úgy tűnik, 2006- ban a piac már nem fog olyan lendületesen bővülni, mint tavaly, ám így is havi 1-1,5 milliárd korona áramolhat az alapokba, ami 2006 végén kumulatívan 140-145 milliárdnyi koronát jelenthet. Az sem kizárt, hogy a részvényalapok hozamai mérséklődnek, ami számos kisbefektető kedvét szegheti. Fontos még egyszer tudatosítani, hogy a korábbi hozamok nem garantálják a jövőbeni hozamok nagyságát. Bár eddig csak az alapokról írtunk, érdemes dióhéjban összefoglalni a többi, 2006-ban várható lehetőséget is. A GfK Slovakia piackutató intézet szerint a lakosság zöme, ha hirtelen 100 ezer koronához jutna, akkor a lakás-takarékpénztárak egyikébe vinné. Napjainkban a lakás-takarékpénztárak átlagkamata (6 éves ciklusban) 4.83 százalék, ehhez évi 20 ezer koronát kell befizetni. Az említett 4.83 százalék meghaladja az inflációt, vagyis már jó befektetésnek számít. A pénzügyi alapoknál idén 2,5-3 százalékos, a kötvényalapoknál pedig 2,8-3,5 százalékos (nem garantált) átlaghozamra lehet számítani. A betétkönyvek esetében idén 1-2 százalékos a kamat, bár a jegybanki alapkamatemelés ezen némüeg javíthat. A befektetéssel kombinált életbiztosítás idén mintegy 3 százalékos hozammal, továbbá az adóalap csökkentésével kecsegtet (12 ezer korona után 2280 korona), aki viszont az ingatlanokat választja, 4- 5 százalékos megtérülésre számíthat. Az utóbbi hátulütője, hogy egyszerre tekintélyes összeget kell befektetni, (shz, P, RA) MILYEN ALAPOKBA FEKTETJÜK A PÉNZÜNKÉT? Ország részvényalap kötvénya. vegyes a. pénzügyi a. alapok alapja egyéb alap Szlovákia 2004-ben 2,6 17,0 5,5 74,6 0,3 0,0 Szlovákia 2005-ben 9,3 44,0 7,7 29,0 9,9 0,0 Európai Unió, átlag 37,0 26,8 13,3 18,7 1,5 2,7 Az adatok százalékban értendők (Forrása: SASS, P) TAVALYI ÁTLAGOS HOZAMOK SZÁZALÉKBAN 61% Bankbetét Pénzügyi Kötvény- Lakás- Vegyes Nyugat-európai Részvényalap, Közép-európai alap alap takarékpénztár alap részvényalap átlag részvényalap Tavaly a bankbetétek utáni kamatok padlót fogtak, a részvényalapok viszont száguldtak (Forrás: NBS, P) Aki csak a zsebében tartja a megtakarítását, az ne számítson csinos hozamra (Somogyi Tibor felvétele) A LEGNAGYOBB HAZAI BEFEKTETÉSI ALAPOK Asset Management SLSP 32,52 26,3 Tatra Asset Management 32,46 26,3 VÚB Asset Management 28,73 23,2 KBC (ČS0B) 8,96 7,2 Pioneer Investments 3,07 2,5 Istro Asset Management 2,82 2,3 Prvá penzijná 2,63 2,1 ING Bank 2,14 1,7 WI0F (SFM Group) 1,64 1,3 Capital Invest, Invesco (HVB Bank) 1,24 1,0 Dexia 0,862 0,7 OTP AM 0,477 0,4 Az első oszlopsor milliárd koronában értendő, a második pedig százalékban. Az adatok a nyílt végű alapok 2005 végi állapotát tükrözik. (Forrás: SASS)
