Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-28 / 73. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁRCIUS 29. Szülőföldünk 31 Magyar értelmiségi találkozó a XXXV11. Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok keretében. Megdöbbentő tényekre derült fény, az eszmecserét folytatni szeretnék. Megállítható a szlovákiai magyarság fogyatkozása? Gyurgyík László szerint nem könnyű felvenni a harcot az asszimilációval (Csuport István felvétele) Érsekújvár. Döbbenetes számadatok hangzottak el a Csemadok és az MKP helyi alapszervezetei által megrendezett első magyar értelmiségi találkozón március 20-án, a kulturális szervezet érsekújvári székházában. SZÁZ ILDIKÓ A XXXVII. Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok keretében rendezett fórumon Gyurgyík László társadalomkutató a szlovákiai magyarság létszámcsökkenésével foglalkozott, Bakos Zoltán budapesti médiakutató pedig a politikai pártok médiabeli működését elemezte. A felvetett témák vitaindítója Novák Mónika, a Czuczor Gergely Alapiskola igazgatója, Száraz Dénes, a magyar gimnázium igazgatója és Gémesi Károly, a Csemadok új vezetőségi tagja volt. Gyurgyík László szociológusként elsősorban az 1991-2001 között begyűjtött és feldolgozott adatokat ismertette egy úgynevezett korfa segítségével, amelyből kiderült, Érsekújvárban csökken a húsz-harmincas, és a negyven-ötvenes korosztályhoz tartozó magyarok száma, Párkányban viszont pozitív változás figyelhető meg. Nem mindegy azonban, hogy a gyerek homogén magyar vagy vegyes házasságban nő fel. A vegyes házasságban nevelkedő gyermek csak akkor őrzi meg magyarságát, ha magyar közösségeket látogat, és magyar iskolába íratják. A vegyes házasságokból a gyerekek nyolcvan százaléka a többségi nemzet nyelvén tanulja a betűvetést. A társadalomkutató szavaira Száraz Dénes reagált. Kitért arra, hogy Kamocsán ma már egyáltalán nincs kisiskola, és hogy Zsitvabe- senyőn jövőre már csak alsó tagoA vegyes házasságokból a gyerekek nyolcvan százaléka a többségi nemzet nyelvén tanulja a betűvetést. zaton tanulhatnak a magyar diákok az anyanyelvükön. Utalt a komáromi járásbeli Csúz és ímely gondjaira is, ahol megszűnt a kisiskola. Nagykéren, ahol a lakosok 68 százaléka vallja magát magyarnak, a közös igazgatású iskolában már csak összevont osztályok működnek a magyar tagozaton. Száraz szerint, a magyarországi kedvezménytörvény oktatási-nevelési támogatásának nincs motiváló hatása. Novák Mónika, az alapiskola igazgatója tizenöt év adatait osztotta meg a fórum közönségével, a jelenlévőket a legfrissebb adatok döbbentették meg. Idén Érsekújvárban 369 gyermeket írattak iskolába, közülük csupán 37 diák látogatja majd ősztől a Czuczor Gergely Alapiskolát, a többi szlovák iskolákban indul, köztük mintegy húszszázaléknyi magyar gyerek. Bauer Balázs városi képviselő felszólalásában utalt a magyar szakmunkásképzés fontosságára, arra, hogy a nyelvi nehézségekkel küzdő kisdiák elvész a szlovák középiskolában. Az értelmiségi fórumon Szabó Eleonóra, a Pavol Blaho utcai óvoda igazgatónője beszámolt az idei beiratkozási eredményekről, elmondása szerint egyre több szlovák szülő íratja az óvoda magyar osztályába a gyermekét, ám ezek az óvodások nem kerülnek később magyar oktatási intézménybe. Bakos Zoltán budapesti médiakutató a sajtó hatalmára, a közönség nem mindig kedvező befolyásolására hívta fel a figyelmet, valamint a kereskedelmi adók sugározta korlátlan liberalizmus veszélyeire. Stugel Tibor az Érsekújvári Regionális Művelődési Központ igazgatója a vitában megosztotta a jelenlévőkkel abbéli aggodalmát, hogy a Csemadok helyi alapszervezetének jelenlegi vezetése nem ura a helyzetnek. Tavaly a város 4,5 millió koronát szavazott meg a székház felújítására, ám az épület teljes átépítésére kidolgozott és benyújtott pályázat nem volt sikeres. Félő, hogy a városi képviselők idén nem fogják ismételten megszavazni a pénzt a magyaroknak. Már csak azért sem, mert most indult a magyarok részéről egy tiltakozási akció a cseh légionáriusok emlékére állítandó szobor ellen. Berényi Margit, a Csemadok helyi alapszervezetének elnöke biztosította Stugel Tibort és a jelenlévőket arról, hogy a 4,5 millió korona jelenleg a városi pénztár tartalékalapjában van, és a képviselők az összeget ismételten jóvá fogják hagyni. Bóna Bertalannak, a fórum szervezőjének nem volt könnyű feladata, a megannyi felszólalás miatt az első érsekújvári magyar értelmiségi fórum csak a késő esti órákban ért véget. Az eszmecserét valamennyi részvevő folytami kívánja. Szobiné Kerekes Eszter jóvoltából már könyv formájában is megcsodálhatjuk a felvidéki népviseletes babákat A vándorkiállítás már csaknem 160 helyre eljutott A szép kivitelezésű kiadványra a szerző és a kiadó egyaránt büszke lehet (Vas Gyula felvételei) Szobiné Kerekes Eszter (középen) elmondása szerint minden községben lelkes segítőkre akadt. Mellette Pogány Erzsébet és Balázs F. Attila, az AB-ART Kiadó igazgatója. V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. Talán soha ennyi érdeklődőt nem vonzott még könyv- bemutató a Csemadok Kossuth téri székházába, mint ahányan a búcsi Szobiné Kerekes Eszter Felvidéki népviseletek babákon című könyvének március 23-i bemutatójára eljöttek. Az AB-ART Kiadó gondozásában megjelent, 11 tájegység, illetve 29 népviseleti csoport 41 faluközösségét felvonultató, szép kivitelezésű kiadványra méltán lehet büszke a szerző és a kiadó egyaránt. A felvidéki népviseleti babákat, pontosabban babacsaládokat évek óta országszerte megcsodálhatták az érdeklődők, hiszen már csaknem 160 helyen kiállították azokat. „Ahányszor csak láttam a tárlatot, mindig fájt a szívem, hogy nem vihettem haza a viseletbe öltöztetett babákat. Most, a könyvnek köszönhetően, otthon is bármikor elgyönyörködhetek a szebbnél szebb vi- seletekben - méltatta a kiadványt Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért központi irodájának vezetője, aki a pályázások során is segítséget nyújtott a szerzőnek. - A könyvet forgatva szókincsünk is gazdagodik, hiszen el sem tudjuk képzelni, hányféle kifejezést használnak a különböző vidékeken egyazon ruhadarab megnevezésére.” Szobiné Kerekes Eszter köszönetét mondott mindazoknak, akik az elmúlt 10 évben segítették munkáján. „Minden községben örömmel fogadtak, mindenütt megtaláltuk azokat az embereket, akik segítettek a népviseletek felkutatásában, megvarrásában, a kiállítások megszervezésében - mondta Szobiné Kerekes Eszter. - Volt olyan település, ahol két vagy akár három példányban varrták meg a ruhákat, hogy maguknak is megtarthassanak egy-egy sorozatot.” A felvidéki népviseleti babaki állítás érdekessége ugyanis, hogy az egész család öltözetét bemutatja, a kisgyerekektől az idősekig. A Felvidéki népviseletek babákon című könyv már kapható a boltokban. A fiatalok közül néhányan talán éppen a finom palacsinta miatt döntenek majd a szakács-felszolgáló szak mellett (Csuport István felvétele) Lángra lobbant a palacsintasütő az állásbörzén A pályakezdőket a külföldi munkalehetőségek vonzották ÚJ SZÓ-HÍR Érsekújvár. Tizenöt régióbeli középiskola mutatkozott be március derekán a Millennium Sportcsarnokban annak a mintegy hatszázötven érsekújvári és vágsellyei járásbeli végzős alapiskolásnak, akik a továbbtanulási lehetőségek iránt érdeklődtek. A kétnapos állásbörzét az Érsekújvári Körzeti Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal munkatársai szervezték. Onódi Csilla, az intézmény igazgatója a sajtót arról tájékoztatta, hogy az utóbbi években jelentős mértékben csökkent a régióban a munkanélküliség, tavaly az 1991-1992-es években tapasztalt arányokat közelítette meg. Ehhez hozzájárult a munkahivatal tanácsadói munkája, a pályakezdőkkel és az álláskeresőkkel való hatékonyabb kapcsolattartás. Az állásbörzén a szakiskolák fiataljai bemutatták a tudásukat, a vendéglátósok flambírozott palacsintát készítettek az alapiskolásoknak, a lángokban álló palacsintasütő hatásosnak bizonyult. Az Udvardi Összevont Középiskola diákjai száraz süteménnyel kínálták az érdeklődőket. Bemutatkoztak a régió legjelentősebb munkáltatói, továbbá a hazai és külföldi állásokat közvetítő cégek képviselői. Az állásbörze részvevői tájékozódhattak a legújabb munkalehetőségekről és az idénymunkákról. A pályakezdőket elsősorban a jól fizető külföldi állások érdekelték. Az idősebb álláskeresők ezzel ellentétben, inkább a lakhelyükhöz közelebb eső cégekkel, és a járási székhelyen állandó kereseti lehetőséget kínáló munkáltatókkal vették fel a kapcsolatot, (száz)
