Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-25 / 71. szám, szombat
14 Családikor ÚJ SZÓ 2006. MÁRCIUS 25. www.ujszo.com Téli vízbeesések, Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik, tartja a mondás. Kissé parafrazálva: addig jár a horgász a vízre, míg bele nem pottyan. Ami nyáron nem tragédia, sőt kellemes foglalatosság, hiszen a fürdőzés gyönyörein túl az ember legalább alulról is felderíti a vizet. KÖVESDl KÁROLY Persze, nem akkor, amikor a horgaink bedobva várják a kapást, mi pedig a vízből kiguvadt szemmel nézzük, hogyan jár vitustáncot a parton a bot. Erre is volt példa ifjú koromban, azóta igyekszem kerülni ezt a figurát. Horgásznak parton a helye Nagybátyámmal a Kurinci-tavon pontyoztunk. A tavat ezen a néven manapság hiába keresnénk, azóta - a teremtő a megmondhatója, milyen logika szerint - átkeresztelték Zöld Vízre, ami lehet, hogy jellemző, de nem vall túl nagy fantáziára. Miért tették, felfoghatatlan. Szóval, ültünk Kurincon, és hiába vártuk a kapást. Pedig a Rimaszombat közelében fekvő szép tóban lavór- nyi kövér potykák laktak akkoriban, de aznap valahogy megmakacsolták magukat. Vagy, mint később kiderült, a megfelelő pillanatra vártak. Az agylágyító melegben hamar elfogyott a türelmem. Le a ruhát, be a vízbe! Éppen befelé csá- poltam, amikor Béla bácsi kiabálására lettem figyelmes. Kétség- beesetten kapaszkodott a kávába hajolt botomba, én pedig, bár sosem voltam gyorsúszó, minden erőm összeszedve kavartam kifelé a vízből. Elkéstem. Mire odaügettem hozzá, éppen akkor szakadt el a zsinór egy bánatos csattanással, a vízben pedig egy jókora burvány kavargott, közepén egy másodpercig látott akkora sárga pontyfarokkal, mint egy lapát.- Te is tudod, mikor kell fürödni, kölyök! - szidott Béla bátyám, aki ügyes horgász volt, de nem ismerte a felszerelésem, és nem tudott lazítani a féken. Az egész napi horgászat után hal nélkül (pontosabban egy árva compóval), lógó orral motoroztunk hazafelé, szidva a véletlent meg a halak ravaszságát. Nagybátyám évekig emlegette a sztorit meg a csehszlovák gyártmányú orsót, amelynek leragadt a fékje.- Életemben nem láttam akkora pontyot - morogta valahányszor az orra alatt, miközben a hal az évek múlásával egyre nagyobbra nőtt az emlékezetében, végül már gigantikus méreteket öltve a Loch Ness-i szörnnyel is versenyre kelhetett volna. Azóta, ha csak tehetem, nem lubickolok horgászat közben. Egy váltás zokni A nyári fürdőzés azonban, akárhogyan is, kellemes élmény. Nem úgy a késő őszi kényszerű feredő- zés. A bodaki ágvizeket vallattuk barátommal. Mivel a sétáltatós, kishalas módszer nem akart beválni, barátom villantózni kezdett. Nem is a csukák reményében, csak úgy „bármire” hajigáit az egyik betonzárás tetejéről. Talán az ott kó- válygó balinok közül remélt megcsípni egyet a kifolyó alatt kavargó, oxigéndús vízből. Ismerősök Kedves Gyerekek! Mint ahogy azt minden bizonnyal észrevettétek, egy hirtelen jött reklámoldal sajnos elvitte a rovatunkat. így most csak innen üdvözöllek Titeket, és üzenem: Türelem, kitartás, jövő szombaton újra leszünk, nem is akárhogy! Ti azért ugyanúgy írjatok, rajzoljatok, mint eddig, mert szeretettel várja a hű barát: HÉTVÉGI OLVASMÁNY NEM CSAK HORGÁSZOKNAK iszappakolás és hasonló örömök Kovács Márk, 6 éves, Deáki jöttek, beszédbe elegyedtem velük. Oldalra pislantva láttam, hogy a haver lejjebb merészkedett a gáton, egészen a vízig. Csak bele ne pottyanjon, gondoltam. Elég egy rossz mozdulat, és nyakig ülhet a hidegvízben, s ilyenkor, november elején ez nem tréfadolog. Talán nem kellett volna erre gondolnom, mert alkalmi beszélgetőtársam egyszer csak a hátam mögé mutatva mondja:- Nézd a marháját, ez meg fürdik! Kapom hátra a fejem, s látom ám a barátomat nyakig a vízben! Akkor már rémülten kiabált. Szerencsére alig másfél méteres volt a víz, ki is rángattuk belőle hamar. Elké- kült szájjal szentségeit, mi meg rázkódtunk a röhögéstől.- Ilyenkor már nem lehet kézzel halat fogni - jegyezte meg valaki.- Csomagolhatunk - morogta a haver dühösen -, nem akarok tüdő- gyulladást kapni.- Nem fogsz semmit kapni. Legfeljebb egy pár meleg zoknit meg egy száraz jégeralsót - feleltem, és előkotortam a hátizsákból az életmentő ruhadarabokat. Pecáztunk tovább, meg volt mentve a helyzet. Mert ilyen-olyan ruhadarabok (ing, nadrág stb.) voltak ugyan a kocsijában, de zokni nélkül fabatkát sem ért volna a dolog. Két szék közt a pad alá Pontosabban a vízbe, és nem két szék közéből, hanem csónakból. Ez a sztori is Bodakon történt, csak jóval később, december elején, egész pontosan Mikulás tájékán. Nem is tudom, mi ütött belénk, hogy csónakázni szottyant kedvünk. Azt hiszem, C. Laci barátunk ültette a bogarat a fülünkbe, hogy szálljunk vízre.- Ugyan, hol keresnétek most a halat a partról? Nem ott van az már, mint nyáron meg ősszel! Bemegyünk csónakkal, mutatok egykét tuti helyet. Aztán vagy fogtok, vagy nem. Mutatott is, majd kitettük a partra, mert sietett a kultúrházba a Mikulás-délutánra, ahol az unokája szavalt. Mi meg szerencsétlenked- tünk alkonyatig. Egy árva keszeget se fogtunk. Már úgy dideregtünk, hogy a ruha le akart esni rólunk, amikor összenéztünk: Kell ez nekünk? Na, tűzzünk el innen, mielőtt megfagyunk! Kieveztünk a billegő ladikkal a sáros, sikamlós, meredek parthoz, ami elég nagy meggondolatlanság volt. A haver még csak kikászálódott valahogyan. Kiadogattam a botokat meg a többi cuccot, aztán nagy merészen kiléptem a partra. Úgy is maradtam. Akár a nyitott olló: egyik lábam a parton, másik a csónakban.- Hinnye, aztakutya ...ssza meg...! Valami ilyen sűrű ballada szakadt ki belőlem, mielőtt derékig beletoccsantam volna a jéghideg vízbe. Millió tűszúrás, csontig hatolva. Aki próbálta, tudja, milyen az. Kicuppogtam a partra, le a bakancsot, ki a vizet belőle! Éppen ott ugráltam fél lábon, mint a fenékbe lőtt gólya, amikor odafent a töltésen megjelent C. Laci, a lánya meg az unokája. Megbabonázva nézték a mutatványt. Mire szörcsögő bakancsomban beslattyog- tam a faluba, már a fejem búbja is csilingelt a képzeletbeli jégcsapoktól. Laciéknál aztán be a fürdőszobába. Hideg víz, forró víz, mindenféle kúra után lassan eljutottam addig a pontig, amikor legalább felelni tudtam az ékeikre, amelyek lényege az volt, hogy a Mikulásdélután elbújhat a műsorszámom mellett. Azóta kerülöm a csónakot, különösen télen, s különösen akkor, ha nincs velünk egy tapasztalt ladikos vízi ember. A sár mint szúnyogriasztó A Kis-Dunán lógattuk a horgainkat. Szeptember volt, ettek a halak rendesen, gondolom, készültek a téli koplalásra, ezért igyekeztek megtömni a bendőjüket. Dévéreket, kárászokat fogtunk vegyesen, akadt egy-egy potyka is. Nagyon kellemes volt a pecázás. Elug- rottam a bokrok közé, s amint jövök vissza, s nézem a havert, nem ismerek rá. Valahogy megváltozott. Fülig sárosán, csöpögve ácsorgóit, és dőlt belőle a szitok.- Megfürödtél? - kérdeztem, alig palástolva a jókedvem.- Meg, azannya...! De legalább nem esznek úgy a szúnyogok.- Hát, az is szempont - feleltem -, de arra biztos, hogy a sár a legjobb? Mint kiderült, behajolt a haltartóért, hogy belecsusszantson egy dévért, amikor a tornacipője elindult a.visible, benne az emberrel. Meg sem állt, csak derékig az iszapban.- Tényleg, említettem már, hogy a vízhez bakancs kell? - kérdeztem gonosz oldajvágással.- Nem szeretem a bakancsot! - röffent vissza. Ebben maradtunk. Ki a bakancsot, ki a sarat. Vagy az iszappakolást, ruhástól.- Ki tudja, lehet, hogy gyógyító itt az iszap. Legalább nem leszel reumás. Egyszóval kész öröm a peca. Ám ahogy haladnak az évek, s az ember csak nem fiatalodik, nem árt kerülni a veszélyes helyzeteket. A humor lehet kiapadhatadan, az egészség azonban fogyóeszköz, vigyázni kell rá. Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak figyelmesen elolvasni hétvégi magazinunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszokat kvízünk kérdéseire. A megfejtést levelezőlapon küldje be a Családi Kör címére, de ne feledje el feltüntetni a sajátját sem. Mert ha velünk játszik, nemcsak hogy jól szórakozik, kis szerencsével a Lilium Aurum ajándékát is megnyerheti. Beküldési határidő: március 29. 1. A tuberkulózisos betegek között mennyivel több a férfi, mint a nő? KVÍZ a) 15%-kal b) 30%-kal c) 150%-kal 2. Kit takar a Gerbert szerzetes név? a) Leonardo da Pisát b) II. Szilveszter pápát c) Brahmaguptát 3. Mire csodálkoztak rá a zsidók a sivatagban? a) rézkígyóra b) csipkebokorra c) kőtáblára 4. Hogy került a názáreti Má- ria-ház Loretóba? a) angyalok vitték át b) csak a mása van ott c) keresztes hajókon szállították át a köveit 5. Melyik város közelében található a Kurinci-tó? a) Pozsony b) Rimaszombat c) Liptószentmiklós Március 18-ai Családi kvízünk helyes megfejtése: lb, 2b, 3c, 4c, 5c. A Lilium Aurum ajándékát Nagy Ágnes, bősi kedves olvasónk nyerte. A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA mmmmmmmmmmmrnmsiimmmmmmmmmmmmmmmmmimsmmí Rózsalevél cukorban 15 dkg rózsaszirmot (legjobb a centifolia rózsa), 3-4 evőkanál cukorral porcelánmozsárban vagy serpenyőben finomra összezúzzuk. 1 kg cukorból nem nagyon sűrű szirupot főzünk, abba beletesszük az összezúzott rózsaszirmot, kellő sűrűre befőzzük. Ekkor kb. mogyoró nagyságú citromsót megtörve beletesszük, kis szalicilt is, még egyszer felfőzzük vele és melegen üvegbe téve, lekötjük. Tanácsos gőzölni. Rózsapor 1000 gr rózsalevél, 500 gr szantálfa és 30 gr rózsaolaj. Rózsatej Nagyon kedvelt toalettszer, vagy beleöntik a mosdóvízbe, vagy letörlik az arcot vele. 13 gr szappan, olívaolaj, viasz és cetzsír, 400 gr édes mandula, 2 gr rózsaolaj, 800 gr rózsavíz, 100 gr borszesz. Rozsdafoltok eltávolítása Fémekről - legismertebb módja a foltok eltávolításának a petróleummal való tisztítás. Jól beválik a cinklóroldat is, amelybe bemártjuk a rozsdás tárgyat, mégpedig a folt nagyságához mérten, 12-14 órára. Az idő elteltével kivesszük a fémet, előbb ammóniákkal, majd tiszta vízzel mossuk le, és alaposan, lehetőleg gyorsan megtöröljük. Bekenjük faolajjal, néhány napig hagyjuk, hogy felpuhítsa, azután ledörzsöljük smirglipapírral és olajjal. Most egészen szárazra töröljük, és a foltokat borecettel és smirglivel ledörzsöljük. Végül bőrrel és vérkő- porral simítjuk. Cinnhamut és szarvasszarut borecettel péppé keverünk, ezzel ledörzsöljük a rozsdás részeket, azután puha selyempapírral letöröljük. Késpengékről petróleum és szitált fahamu keverékével távolítjuk el a rozsdafoltokat, olyan módon, hogy egy ideig állni hagyjuk a pengét a keverékben, azután kemény fadarabbal dörzsöljük és puha gyapjúronggyal fényesre töröljük. Rozsdafoltot márványból kloroformmal és krétával vehetünk ki. Rozsdakenőcs 50 rész finom smirgliport, 10 rész grafitot és angyalpirosat, valamint 15 rész tajtékport faggyúval egyenletes masszává gyúrunk és addig teszünk hozzá petróleumot, míg az anyag kenőcsszerűvé lesz. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com, tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469 Lelkes Dominika, 9 éves, Dunaszerdahely