Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-25 / 71. szám, szombat

„Benn a háziasszony elszűri a tejet, Kérő kis fiának enged inni egyet; Aztán elvegyül a gyermektársaságba, Mint csillagok közé nyájas hold világa. ” (Arany János) „A gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörliporlepett ingével: Mélyre van az szántva az élet-ekével ” (Arany János) 2006. március 25., szombat 10. évfolyam 12. szám Van-e kellemesebb hely, mint az ember otthona? Minden madár a saját fészkét szereti, tartják az olaszok, akiknél ma is erős a családszeretet Mária názáreti háza Loretában Ma ünnepli a keresztény-katolikus világ gyümölcsoltó Boldogasszony napját Hétvégi olvasmány nem csak horgászoknak Téli vízbeesések, iszappakolás és hasonló örömök 14. oldal-Mr Mind gyakrabban és mind korábban fellépő jelenség, hogy az emberek képtelenek komoly partneri kapcsolatokat kialakítani, házasságot kötni és családot alapítani Az erősebbik nem gyengéi A következő évezred irányzata az lesz, hogy a férfiak nemcsak külső megjelenésükkel, az izmokkal, hanem a belső egyensúlyukkal is törőd­ni fognak (Képarchívum) A nők manapság egyáltalán nem akarnak már igazi fér­fit maguknak. Sokkal in­kább férfibőrbe bújt barát­nőt szeretnének férjként. Olyasvalakit keresnek, aki­vel traccsolhatnak, moziba mehetnek és megtárgyal­hatják a szemkikészítés szakmai titkait. CSALÁD1NET A férfiak azonban mások. A nők túlságosan sokat akarnak, és mind­ezt egyetlen személyben. A régi fér­fikvalitások, mint például a felelős­ség átvállalása, a hódítás, az egy dologra koncentrálás - ma már nem érdekesek. Mindez odáig hat, hogy a fiatal emberek a nők által el­hagyott státusokat akarják betölte­ni, és kétségbeesetten próbálnak olyanok lenni, mint a nők. Márpe­dig ez nem vezet jóra. Önző nők? Jó lenne, ha a nők felülvizsgál­nák állítólagos önmegvalósításuk motívumait. Manapság a nők nagy része egoista, aki igencsak elkese­redetten harcol, ha az érdekei érvé­nyesítéséről és a jövője pénzügyi alapjainak biztosításáról van szó. Az utóbbi időben számosán vizs­gálták azt a mind gyakrabban és mind korábban fellépő jelenséget, hogy az emberek képtelenek ko­moly partneri kapcsolatokat kiala­kítani, házasságot kötni és családot alapítani. A vizsgálat során kide­rült, hogy a két fél közül gyakrab­ban a nők azok, akik képtelenek a partneri kapcsolatra. És az okot a kutatók mindenütt a világon a nők egoizmusában látják. Gyönge férfiak? Szükséges, sőt létfontosságú, hogy végre csökkenjenek a félreér­tések, és a nemek között nagyobb megértés alakuljon ki. Ennek lehet­ne a következménye az egészséges öntudat, a saját méltóság érzete, a kölcsönös bizalom kialakulása és a több egymás iránti szeretet. Az öregedési folyamatban a be­tegségeknél a várható életkorban határozott aránytalanság tapasz­talható a két nem között. Ebben a vonatkozásban a férfiak hátránya több év. Egy hetvenéves férfinél a még várható élettartam (átlag­ként) kb. 11,2 év, míg ugyanez az érték a nőknél kb. 14,2. Kétségte­len, hogy a nemtől függő szociali- zálódási folyamatok a gyerekkor­ban mennek végbe, miközben a testi fejlődés mindkét nemnél hoz­závetőlegesen egyforma. Számos tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a fiúk sokkal sérüléke­nyebbek, mint a lányok. A tizenötö­dik és a huszonötödik életév között a férfiak érzelmileg is sokkal sérü­lékenyebbek, mint a nők. Annak el­lenére, hogy a fiúk és a férfiak sok­kal gyakrabban betegek, a lányok és a nők sokkal többször vetik alá magukat orvosi kezelésnek. A férfi­ak az egészség vonatkozásában sokkal közönyösebbek, letagadják a tüneteket, nem veszik igénybe a korai felismerést szolgáló eljáráso­kat. Végzetes hiba ez a részükről! Hogyan maradjon férfi? A férfiak évszázadokon keresztül vagy még tovább is csupán a fejet képviselték, nem a szívet. Sikeresek akartak lenni és nem szolidárisak, kemények és nem ellágyulók. A kö­vetkező évezred irányzata minden valószínűség szerint az lesz, hogy a férfiak nemcsak külső megjelené­sükkel, a fitnesszel, izmokkal, body-buildinggel, hanem a belső egyensúlyukkal is törődni fognak. A kollektív fejlődési jellegzetességek egyéni következményekkel is jár­tak. Az erős embert napjainkban mind fizikailag, mind pszichikaiig a gyengébb nem képviseli. Az or­vos-szociológiai vizsgálatok igazol­ják a nők egészségesebb voltát, hosszabb várható élettartamát és nagyobb ellenálló képességét. A testi gyengeség egyidejűleg lel­ki labilitást von maga után. A férfi­ak nemcsak gyengébbek, hanem tehetetlenebbek is. El vannak ké­nyeztetve, és éppen ezért függenek a nőktől. Nemcsak a háztartási munkában, hanem általánosság­ban is: a férfiak nem tanulták meg, hogyan legyenek úrrá a nehéz élet­helyzeteken. Éppen ezért életük végéig függnek a nőktől, sőt ki van­nak szolgáltatva nekik. Ennek el- leplezésére a férfit úgy nevelik, úgy idomítják, hogy a saját tehetetlen­ségi és gyengeségi érzését, függő­ségét és nők iránti szenvedélyét ne is vegye észre. Elfojtja az érzéseit, kifelé robotjelleget mutat, látszó­lag erős, valójában azonban csak erőszakosabb, mint a nő. A hatalom embere A felnőtt féri hatalma és a felnö­vekvőben lévő férfi tehetedensége összetartozik. Ezért hordoz a hata­lom emberének felnőtté válása paranoid jellemvonásokat. Ezért érzi magát állandóan bizonytalan­nak s boldogtalannak, és a folya­matosan fellépő teheteüenséget a hatalom demonstrálása és erősza­koskodás mögé rejti el. A tehetede- nek számára a hatalom gyűjtése je­lenti a kiutat. Sokkal gyakrabban válik kézben tarthatadanná a hatalom demonst­rálása, mint ahogyan nyilvánosság­ra kerül. Napjainkban egyre széle­sebb teret kap a férfiaknál az erő­szak. Önismereti csoportok rend­szeres összejövetelein a férfiak szi­lárd támaszra lelnek, kicserélhetik érzéseiket; leépíthetik az érintke­zéssel kapcsolatos félelmeiket, fér­fibarátságokat köthetnek. Újfajta vitakultúrát tanulnak, megtanulják a konkurencia elviselését és azt, hogyan legyenek úrrá a partner- kapcsolati konfliktusokon. Amikor a hatalom erőszakba torkollik, pro­fesszionális segítségre van szükség. Az ilyen jellegű pszichés segítséget nyújtó lelki klinikák klienseinek túlnyomó része 30-as éveinek kö­zepén jár, foglalkozik a válással vagy a különválással, és erőszakos- kodon viselkedik. Ezeket a férfia­kat nem vehetjük egy kalap alá, mégis valami mindegyikükben kö­zös: a képtelenség a megnyilatko­zásra, és hogy megtalálják a megfe­lelő formát a konfliktusok elrende­zésére; képtelenek elviselni a tehe­teüenséget és a gyámoltalanságot fizikai fölényük fitogtatása nélkül. A kommunikációs zavar A férfiak és nők általánosságban nem konstruktív módon foglalkoz­nak a konfliktushelyzetekkel. Az ilyen szituációknak legtöbbször az a vége, hogy elkerülik a nehézsége­ket, és a helyzet csúnyán elfajul. A férfiak gyakorlatilag nem tudják ki­beszélni, nem képesek differenciál­tan tudomásul venni érzéseiket, képtelenek különbséget tenni akö­zött, amit gondolnak, éreznek és ami csak a fantáziájukban létezik. A változás kora Talán sokkal mélyebb jelentő­séggel bír a középkorúak krízise a férfiaknál, mint a nőknél. A szülő- képességi kor vége ugyanis olyan fázist képvisel, ami a férfit ott seb­zi, ahol az a legfájóbb: a férfiassá­gában. Teljesen mindegy, milyen krízisben szenved a férfi, sokkal előbb válik bizonytalanná és ta­nácstalanná, mint a nő. Az együtt­élés során mindketten hibát követ­nek el - rendszerint az öntudat hiá­nya miatt. Ahogyan egy szakértő fogalmaz: Mindkettőnél közös az a jelenség, hogy a másikról nagyon határozottan vélekedik: én vagyok a szexuális vágyaid tárgya; ha nem kívánsz, akkor nagyon keveset érek. A megerősítés azt jelenti: én jó vagyok, a megerősítés hiánya, hogy rossz vagyok. (M. J.) Kiragadott statisztikai adatok ♦ A fogantatás időpontjában a fiúk-lányok aránya kb. 150:100 ♦ A fiúk betegséghajlama már kezdettől fogva lényegesen maga­sabb, mint a lányoké. A fiúembriók halálozási aránya kb. 30%, és a koraszülöttek közül is több fiú hal meg, mint lány. ♦ A különféle fogyatékosságokban, pl. mongoloidizmus, szintén több fiú érintett. ♦ Az iskolában az évisméüők 2/3-a fiú. Az autisták közt négyszer több a fiú. ♦ 40%-kal több fiúnál diagnosztizáltak skizofréniát, mint amennyi lánynál. ♦ A sürgősségi esetként orvoshoz kerülő páciensek 2/3-a férfi. ♦ A kórházi tartózkodás ideje férfiaknál 15%-kal hosszabb, mint nőknél. ♦ A férfiak bronchitisz és asztma miatt 4-5-szőr többen halnak meg. ♦ A tuberkulózissal foglalkozó klinikák betegei között 150%-kal több a férfi, mint a nő. mmmmsmsm TÍZ ÉVEN FELÜLIEKNEK Nagy emberek kicsiben - Brahmagupta számai mmmmmmmmmmmm OZOGÁNY ERNŐ A nagyközönség körében szám­talan tévhit él a híres emberekről. Mivel az új ismeretek iránt legfogé­konyabbak a tizenévesek, ezért so­rozatunk különösen az ő figyelmü­ket hivatott felhívni azokra a dicső elődökre, akik példaképül szolgál­hatnak számukra. Brahmagupta A közelmúltban, az ezredforduló kapcsán ismét felmerült a kérdés: mikor is végződik a huszadik szá­zad: 1999. december 31-én, vagy egy évvel később? A választ erre a tudománytörténet adja meg: mivel a hatodik században, amikor beve­zették a ma is használatos időszá­mítást, amely Jézus születésének dátumából indul ki, még nem is­merték az Óvilágban a nulla fogal­mát, emiatt nulladik év sincsen, így a századik év elteltével teljes az év­század, ezer év múltán pedig az év­ezred, emiatt a 20. század utolsó éve a 2000 volt, így azok üdvözöl­ték megfelelő időben a huszon­egyedik századot, akik 2000 szil­veszterén koccintottak. Bár mi büszkén valljuk Európát a tudo­mány bölcsőjének, az messze áll az igazságtól, hogy itt töreüen fejlő­dés lett volna. Olyannyira nem, hogy az ókori matematika tudomá­nya egészen Indiáig eljutott, onnan pedig évszázados kalandok folytán került vissza hozzánk. Elég csak ar­ra gondolni, hogy még a születési dátumunkat is arab számokkal ír­juk le. De vajon miért? Különben is, honnan tudjuk, hogy a négyjegyű számból az első az ezreseket, a má­sodik a százasokat, a harmadik a tí­zeseket, a negyedik az egyeseket je­löli? Ez ugyanis egyáltalán nem természetes. Olyannyira nem, hogy bár már az ókori Egyiptom­ban is használták a tíz, száz, ezer és tízezer fogalmát, nem foglalták egységes rendszerbe. Erre elsőként időszámításunk szerint a 6. század­ban Indiában került sor. Bár az első írásos emlék az ókori tudomány egyik legnagyobb képviselőjének, Brahmaguptának gyermekkorából származik, tudománnyá ő maga fejlesztette. Kutatásai közben szük­ségszerűen eljutott a pozitív és a negatív számok fogalmához, amit a könnyebb érthetőség kedvéért a vagyon és az adósság hasonlatával magyarázott. Eközben persze fel­vetődött a kettő közötti határeset, a nulla fogalma is. Hogy milyen bo­nyolult kérdésről van szó, arra a legjobb példa, hogy még ma sem könnyű elmagyarázni a diákoknak például az ezekkel való szorzás és osztás fogalmát. Hogy például két negatív szám szorzata és hányado­sa miért éppen pozitív. Arról nem is beszélve, milyen eredményt ka­punk, ha nullával osztjuk bárme­lyik számot. Brahmagupta munkássága na­gyon lassan jutott el Európába: háromszáz évre volt szükség, mire az arabok először Marokkóba, majd onnan Spanyolországba vit­ték. Hihetetlen, hogy az első euró­pai tudós, aki megismerkedett a matematika új ágával, a francia Gerbert szerzetes volt. Hogy miért az? Mert minden magyar ismeri, csak éppen más néven: néhány év­tized múltán II. Szilveszter néven pápává választották, ő küldte or­szágalapító királyunknak, I. Ist­vánnak a Szent Koronát. Annak el­lenére, hogy pápaként a fél világ igmmmmwmmmwMmmmi fölött uralkodott, nem tudta elter­jeszteni a tízes számrendszert, és beoltani a matematikusok fejébe Brahmagupta örökségét. Erre még kétszáz évet kellett várni: 1202- ben jelenteti meg Leonardo da Pi­sa Abakuszkönyv című munkáját, amelyben megismerteti az akkori művelt világot az „indiai számok­kal”. De még újabb évszázadnak kellett eltelnie, mire szélesebb körben használni kezdték. Ekkor viszont már arab számokként em­legették. Végül az 1400-as évek­ben vált használatuk általánossá. Mivel sok magyar diák Olaszor­szágban tanult, hamarosan ha­zánkban is megjelent az új szám- rendszer. Az első írásos feljegyzés 1406-ban keletkezett, azóta meg se tudnánk lenni nélküle.

Next

/
Thumbnails
Contents