Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-23 / 69. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AAÁRC1US 23. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Leáll az orosz vodkagyártás Óriási gondok lehetnek a vodkafogyasztásban világel­sőnek számító Oroszország­ban. A Kommerszant című lap szerint gyakorlatilag le­állt a vodkagyártás Moszkvá­ban. A orosz hatóságok janu­ár elejétől csak új, a zárjegy­hez hasonló, az állami el­lenőrzést megtestesítő igazo­lóbélyeggel engedik piacra az italt. A külföldi palackokra ez nem vonatkozik, azoknál egyelőre megengedett a régi zárjegy. A gyártók és forgal­mazók olyan mennyiségben igényelték az új, kötelező bé­lyeget, hogy az igényeknek csak az egyharmadát tudják kielégíteni a nyomdák. Egyes nagy vodkagyártók a bélyeg­hiány miatt egyszerűen nem látják értelmét a termelés­nek, hiszen bizonytalan ide­ig nem kerülhetnek palack­jaik forgalomba. A legna­gyobb moszkvai vodkagyár­tó, a Kristal leállt, több moszkvai gyártó közölte, hogy rövidesen szünetelteti a termelést. A vezető moszk­vai gyártó napi jegyigénye 350 ezer darab. Az el nem adott termék miatti veszte­ségek jelentősek lehetnek. A kárpátaljai helyhatósági választás előtt két magyar párt vív az anyaországihoz hasonlító ádáz küzdelmet Kijevben nem lesz magyar honatya Példátlan módon két ma­gyar párt vetélkedik egy­mással a vasárnap sorra ke­rülő ukrajnai parlamenti és helyhatósági választáson, miközben Kárpátalja ma­gyarsága az ország függet­lenné válása óta először nem küldhet saját képvi­selőt a kijevi parlamentbe. MTl-HÁTTÉR Ukrajna történetében először lesz olyan parlamenti voksolás, amelyen a választási törvény idén hatályba lépett módosítása miatt kizárólag pártokra lehet szavaz­ni. így a 450 tagú kijevi törvény- hozásba csak az kerülhet be, akit a három százalékos küszöböt át­lépő valamelyik esélyes párt fel­vesz a listájára. Negyvenöt párt indul, a parlamentbe való beju­táshoz legalább egymillió szava­zat kell. Az ukrajnai nemzetisé­geknek tehát esélyük sincs arra, hogy saját parlamenti képvi­selőjük legyen. Ebből fakadóan nem is alakított pártot egyetlen kisebbség sem, kivéve a nemzeti­ségek sorában a lélekszámot te­kintve 9-10. helyen álló magya­rokat, akik viszont egyszerre két pártot is létrehoztak. A Kárpátal­jai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) KMKSZ - Ukrajnai Ma­gyar Párt, a vele rivalizáló Ukraj­nai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) pedig Ukrajnai Magyar Demokrata Párt néven alakított pártot. Ez jól mutatja a kárpátal­jai magyarság szervezettségét, hi­szen a pártalapítás előfeltétele hi­vatalosan bejegyzett alapszerve­zetek megléte a huszonhat ukraj­nai megye legalább kétharmadá­ban. Magyar pártra egyébként legutóbb a két világháború között lehetett szavazni Kárpátalján, amikor a terület Csehszlovákiá­hoz tartozott. A parlamentbe jutás szempont­jából a magyar pártoknak nincs jelentőségük, hiszen ha le is tud­ták volna tenni a törvény által előírt több mint 100 ezer dolláros kauciót, a mintegy 110 ezer ma­gyar szavazó voksa egy párt ese­tén sem lenne elég. Az arányok érzékeltetéséhez elegendő bele­gondolni, hogy amennyiben a ru­szinok létrehozták volna saját pártjukat, s az egymillióhárom­százezer lakosú Kárpátalján min­den szavazó rájuk voksolna, ak­kor sem lenne esélyük a parla­mentbe való bejutásra. A 2004-es elnökválasztás ide­jén Viktor Juscsenkóval szövet­ségre lépett KMKSZ abban re­ménykedett, hogy az Ukrajná­ban legendásan fegyelmezettnek tartott kárpátaljai magyar szava­zók voksaiért cserébe az államfő Mi Ukrajnánk nevű tömörülése egy befútó helyet biztosít je­Ha Kárpátalján minden szavazó rájuk voksolna, a magyaroknak akkor sem lenne esélyük a par­lamentbe való bejutásra. lölőlistáján. Ám a magyar szer­vezet elnöke az esélytelen 247. helyet kapta, ezért a KMKSZ arra szólította fel híveit, hogy egyet­len pártra se szavazzanak. Az el­lenlábas UMDSZ nem szabott ilyen feltételt. A magyar parlamenti képviselő hiányának negatív következmé­nyei lehetnek, különös tekintettel az anyanyelvű oktatással, magyar nyelvű egyetemi felvételizéssel, anyanyelvhasználattal kapcsola­tos jogok biztosítására és a fejlett magyar iskolahálózat fenntartá­sára. Nem mellékes, hogy a min­denkori magyar honatya fontos szerepet játszott az ukrán-ma­gyar parlamenti és kormányközi kapcsolatok alakításában. Kovács Miklós KMKSZ-elnök ki is jelen­tette, hogy a kárpátaljai magyar­ság érdekeinek kijevi képviseletét a jövőben Magyarországnak kell vállalnia. Az egymással versengő két ma­gyar párt a helyhatósági válasz­tás minden szintjén állított jelöl­teket a magyarlakta községektől kezdve hét járási, négy városi képviselő-testületen át a megyei tanácsig. Az idén hatályba lépett alkotmányreform következtében felértékelődik a helyi önkor­mányzatok szerepe, ezért a két magyar szervezet a magyaror­szági nagy pártoktól ellesett módszerekkel vív ádáz küzdel­met egymással. A Gazprom kifinomult marketinghúzásaként értékelhető a kínai állami gázművek bejelentkezése Orosz gáz: Putyin versenyezteti az EU-t Kínával MTl-FIGYELŐ Vlagyimir Putyin versenyezteti az EU-t Kínával az orosz gázért, kommentálták az orosz elnök pe­kingi vizitje során aláírt szállítási megállapodást a moszkvai lapok. Az orosz Gazprom és a kínai CNPC állami ellenőrzésű mamut­cégek vezérei által aláírt jegyző­könyv két gázvezeték létesítését irányozza elő Kelet-, illetve Nyu- gat-Szibériából Kínába, egyenként évi 30-40 milliárd köbméteres ka­pacitással, összesen tízmilliárd dolláros beruházással. A nyugat-szibériai vezetéken a Jamal-félszigeti lelőhelyről áram­lik majd a földgáz az Altaj hegysé­gen át Kína nyugati határmelléké­re, először 2011-ben, idézte Pu- tyint a Vedomosztyi, rámutatva: ettől fogva nemcsak Európa, ha­nem Ázsia is az orosz gáztól függ majd. A Jamal-lelőhelyről kapja az orosz gázt Európa is. A Vremja Novosztyej szerint Pu­tyin információs bombát robban­tott a gáztémában, ismét támogat­va a Gazprom diplomáciai játékát. Az orosz monopólium egyrészt a lehető legjobb gázeladási feltétele­ket igyekszik kisajtolni Kínából, másrészt pedig értésére adja Euró­pának: a partnerviszony ellenére nemcsak az Egyesült Államokkal, hanem Kínával is konkurálnia kell az orosz energiaforrásokért. Az orosz lap a Gazprom kifinomult marketinghúzásaként értékelte a CNPC megjelenését a nyugat-szi­bériai gázra pályázók között. Kína megjelenése alternatív exportpiac­ként engedékenyebbé teheti az eu­rópai partnereket, írta az újság. A Nyezaviszimaja Gazeta más oldalról, az európai szállításoktól való orosz függés fényében szem­lélte a Kínával kötött megállapo­dásokat. Oroszország komolyan érdekelt a kilépésben a dél- és dél­kelet-ázsiai piacokra, hiszen az Európai Bizottság a napokban megvitatja a gázimportútvonalak diverzifikálását az Oroszországtól való függés mérséklésére, mond­ta a Troika Dialog tőzsdeügynök­ség elemzője a lapnak. A szállítások átterelésének le­hetősége fontos Oroszország szá­mára, amely mint szállító, egy­előre az európai exportra van utalva, mutatott rá Valerij Nyesz- tyerov. Feltételezi: az új terveze­tek körvonalazása lecsillapíthatja az európaiakat, akik egyelőre ké­szek akár drágább gázt is impor­tálni, csak az ne legyen orosz. KOMMENTÁR Menni vagy maradni? AAAL1NÁK ISTVÁN Valószínűleg arra kényszerül az elkövetkező hónapokban az USA, hogy átértékelje iraki, egyúttal az egész tágabb közel-keleti térséggel kapcsolatos politikáját. Az Irak elleni invázió hétfői, 3. évfordulója kapcsán az eddigi legnagyobb polémia bontakozott ki Amerikában is. Elsősorban azért, mert - Bush hivatalos nyüatkozataival ellentét­ben - minden eddiginél rosszabb és veszélyesebb helyzet alakult ki Irakban. Cheney alelnök elemzésében is csupán egyetlen félmondat tükrözte a valóságot: „Irak mai helyzete meghatározza az egész Kö­zel-Kelet eljövendő évtizedét”. Még hozzátette: ha a terroristák győznének, akkor Irakból egy tálibok irányította második Afganisz­tán lenne, ahonnan egy második szeptember 11-i terrorakciót követ­nének el Amerika ellen. Fontos a fogalmak tisztázása. Bár Bush és csapata tagadja, sok amerikai katonai szakértő úgy véli, Irakban pol­gárháború dúl. Ijád Allávi volt iraki kormányfő úgy fogalmazott a BBC-nek, naponta 50-60 iraki hal meg vagy több. „Ha ez nem pol­gárháború, akkor a jóisten a megmondhatója, mi a polgárháború.” Tehát ennek a tisztázásával függ össze a másik kényes kérdés, a menni vagy maradni düemmája. És hogy ebben dönteni lehessen, felül kell vizsgálni a stratégiai célokat. Szaddám megdöntése után Bush olyan vüági demokráciát akart teremtem Irakban, amely pél­daként szolgálhat a környező autoritativ arab rendszerek számára. Nos, ez nem sikerült, és egyre irreálisabbnak tűnik. Az évfordulóra éppen hogy össze sikerült rántani a decemberben megválasztott új törvényhozás alakuló ülését, de kormány még mindig nincs. Az EU és Bush is nyilatkozatban sürgette az irald erőket egy nemzeti egy­ségkormány megalakítására, amely meg tudná állítani a szunni­ta-síita vérontást (polgárháborút). Allávi egyenesen válságkor­mányról beszélt. A választásokon a várakozásnak megfelelően a többségi suták győztek ugyan, de nem azok az erők, amelyek vüági államot akarnak. Ráadásul figyelembe kell venni, hogy a legtekinté­lyesebb kaki suta főpapok a Szaddám-rezsim idején Iránban éltek száműzetésben, abban az országban, amelyet az USA most az atom­programja miatt a legnagyobb fenyegetésnek nevezett. A palesztin területeken a radikális Hamász demokratikus választásokon győ­zött, az baki voksolásokról pedig az USA bizonygatta a legvehemen- sebben, hogy demokratikusak voltak. Akkor pedig egyiket sem lehet semmisnek nyüvánítani. Tudomásul kell venni a radikális iszlám tér­nyerését, s ehhez igazítani a stratégiát. Ha a Hamász-vezénylet mel­lett jön létre a palesztin állam, az nem lesz vüági. Mint ahogy Irak sem lesz az. Tehát célként azt kell megfogalmazni, hogy ezek a rezsi- mek ne veszélyeztethessék szomszédaikat. Ha ez a maximum, amit el lehet érni, akkor ennek figyelembevételével keü megvizsgálni az Irakban maradás vagy kivonulás kérdését. Az amerikai hangulatvál­tást jól szemlélteti az egyik legismertebb konzervatív washingtoni szellemi műhely vezetőjének véleménye. William S. Lind szerint az egyetlen rossz a kivonulásban az, hogy talán már túl késő van hozzá. JEGYZET Mit ígértek Anetkának? JUHÁSZ KATALIN Az ANO igazi vadászbombázót vet be: Aneta Pariskovát, a bájos hírolvasót, akinek arca tán a leg­ismertebb és legkedveltebb té­vés pofi az országban. Szépen fog mutatni a pártelnök meüett az óriásplakáton, főleg, ha an­nak kedves felesége, valamint Eva Čemá, a mindentudó exhír- adós is ott mosolyog majd. A fér­fi favoritokról most csak érintő­legesen essék szó, hiszen Rusko a minap vallotta be, hogy a nők­kel mindig is sokkal jobban ki­jött, mert ők nem marcangolják szét egymást a hatalomért (jaj, dehogynem!), nem önimádók (hm...), és őszintébbek a férfiak­nál (haha!). Szóval hagyjuk most Dušan Rapoš filmrendezőt és Maroš Havran markízás exri- portert, akik szintén előkelő he­lyen díszelegnek az ANO-listán. Az igazi aranybross Anetka, megannyi OTO és TOM közön­ségdíjasa. Rá nehéz feladat vár, be keü bizonyítania, hogy súgó­gép nélkül is boldogul, azaz fej­ből is meg tudja tanulni a szöve­get, amit leírnak neki. A kassai származású szőkeséget Rusko ravaszul azon a kassai sajtótájé­koztatón mutatta be, amelyen a leszakadt keleti végek felvirá­goztatásának tervét ecsetelte, nem kímélve az SDKÚ-s közleke­dési minisztert, aki képtelen fel­fogni, hogy közúti infrastruktúra nélkül a nagyberuházók nem te­lepednek meg a régióban. Nem igazán hagyta kibontakozni a kettes sorszámú üdvöskét, ő vá­laszolt a Pariskovának címzett kérdésekre is, a hírolvasóról csak annyit tudtunk meg, hogy abba a pártba lépett be, amelyre legutóbb is szavazott, hogy pe­dagógusi diplomával rendelke­zik, és ennek megfelelően az ok­tatás fejlesztését tartja a legé­getőbbnek. Mindehhez kaptunk néhány valóban szép mosolyt, láthatóan örültek a fotósok. A dologban nem az a leg­bosszantóbb, hogy az ANO-nak semmi köze a hagyományos ér­telemben vett liberalizmushoz, hogy ebben az országban máig nincs kire szavazniuk a liberális értékeket preferáló választók­nak. Attól megy fel bennem a pumpa, hogy valaki ennyire korlátoltnak tartja a felnőtt la­kosságot. Hogy azt hiszi, elég celebritásokat biggyesztenie is­tájára, és a kedves nézők úgy voksolnak majd rájuk, ahogyan a villalakóknak, vagy az énekes pacsirtáknak küldenek SMS-t. Márpedig üyesmi talán még ná­lunk sem történhet meg. Gon­dolom, Rusko végső kétségbee­sésében folyamodott ehhez, az ANO népszerűsége régóta 2 százalék alatt van. Amikor tízszázalékos volt, számításból özönlöttek hozzájuk a politikai kalandorok, most csak az je­lentkezik, aki dolgozni akar, je­lentette ki a pártfőnök, jól oda­pörkölve a volt autóver­senyzőnek is, és hangsúlyozva, hogy Anetával négy évre szá­mol, nem csupán három hónap­ra. Vajon mit ígért neki...?

Next

/
Thumbnails
Contents