Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-22 / 68. szám, szerda

IV Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2006. MÁRCIUS 22. www.ujszo.com A Féli Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola diákjai és pedagógusai március 15-én zenés-verses összeállítással emlékeztek meg az 1848/49-es eseményekről (Az iskola felvétele) Március 15-én a galántai Kodály Zoltán Gimnázium együtt ünne­pelt a székesfehérvári Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium tanulóival. Az ünnepség keretén belül a helyi gimná­zium irodalmi színpada zenés-verses-táncos összeállítást mutatott be, majd a vendégiskola diákjai adtak sikeres ünnepi műsort. (Az iskola felvétele) A szenciek magyarországi vendégeikkel együtt koszorúzták meg Pető­fi Sándor szobrát Pozsonyban, és Bugár Béla MKP-elnökkel közösen is lefényképeztették magukat (Az iskola felvétele) Mosonmagyaróvári társaikkal együtt emlékeztek Ünnepeltek a SIMON ANITA Szene. A szenei magyar gimnázi­um és vállalkozói szakközépiskola diákjai idén is - mint minden évben - a mosonmagyaróvári piarista gimnázium tanáraival és diákjaival együtt ünnepelték március 15-ét. Már hagyománnyá vált, hogy ezen a napon egy közös kultúrműsor ke­retében rójuk le tiszteletünket a szenei diákok szabadságharc hősei előtt. A forra­dalomra buzdító versek mellett fel­csendült a Kossuth-nóta és még sok más ismert dallam. A diákok tehet­ségének köszönhetően az iskolai ünnepség igazán méltó és színvo­nalas megemlékezéssé vált. A kul­túrműsor után sportnapot tartot­tunk, amelyen diákjaink barátsá­gos mérkőzést vívtak a mosonma­gyaróvári gimnazistákkal. Nemzetközi vízvezetékszerelő-versenyen vettek részt a Dunaszer- dahelyi Építészeti Szakmunkásképző diákjai Sopronban (felkészítő: Duborsky Endre), a 4., 5. és 6. helyen végeztek. A képen (balról): Pô­da Tamás, Egri Albert, Puss Krisztián, Pásztor Imre és Varga György. Hiányzik a képről: Gál Patrik. (Józan Mónika felvétele) Ki viszi át? címmel jelent meg Borbély Katalin és Menyhárt József megzenésített verseket tartalmazó CD-je A Kicsi Hang 2-es számú bárkája A CD borítója (Képarchívum) Borbély Katalin és Menyhárt József (Somogyi Tibor felvétele) Kezembe veszem. Megné­zem. Tapogatom, forgatga- tom. Az első öröm a birtok­lásé. Olyan kedves, szép da­rab, színes és rajzos, amit az ember szívesen ajándé­kozna és szívesen megkap­na. Azután meghallgatom. Bőven van öröm, plusz egy csipetnyi szomorúság és lelkifurdalás. LAKATOS KRISZTINA Mert hogy mikor is volt az leg­utóbb, amikor csak úgy, minden to­vábbi nélkül kiszakítottam magam­nak egy kis versolvasásra szánt időt a világból? Hogy stílben marad­junk: költői kérdés... Végül azért még a multimédiás részt is megné­zem, ahol sok hasznos információt szerzek arról, hogyan is született meg a Kicsi Hang verséneklő együt­tes második albuma. Aki nem hiszi, járjon utána, én inkább a szemé­lyes örömnél maradnék, még akkor is, ha az - természetéből adódóan - megoszthatatlan. Ki viszi át? - ez Borbély Katalin és Menyhárt József megzenésített verseket tartalmazó új CD-jének a címe, s túl azon, hogy Nagy László­nak az albumon is szereplő csoda­szép szerelmes versét idézi, a válo­gatás mottója is lehetne. Hisz oly korban élünk mi a földön, amikor szinte folyamatosan fennáll a kér­dés: mi az, amit a tegnapból vagy éppen a mából értékként átviszünk a holnapba, és mi az, amit elha­gyunk. A Kicsi Hang kettes számú bárkáját Reményik Sándor, Szabó Lőrinc, Nagy László, Áprily Lajos, Bettes István, Simkó Tibor, Rom- hányi József, Zs. Nagy Lajos, Fran­cois Villon, Robert Bums, Kántor Péter, Beney Zsuzsa, Weöres Sán­dor, Ady Endre, Juhász Gyula, Rad­nóti Mildós és Csoóri Sándor versei lakják. A magyarság megváltásá­nak szólamai, a szerelem hangula­tai, néhány gyermekvers... Nincs szigorúbban körülírható összekötő kapocs a választott költemények között. Csak a rátalálás öröme, amit a két előadó érezhetett egy- egy vers sorait ízlelgetve, s a hozzá­juk tartozó dallamokat meglelve. Talált versekhez talált zenék, s ez itt most nem a lekicsinylés pillana­ta, hisz az album zenei szempont­ból is élvezhető. A Kicsi Hang meg­zenésítései szövegközpontúak, a zene, a hangszerelés egyszerű, nem nő a költemények fölé. Társul hozzájuk, erősíti a hangulatukat, a szöveg természetes muzsikáját. S a versek sokféle hangulatához a zene játékos sokszínűsége párosul. A kútforrás - elvileg mindaz, amit a zeneirodalom kitermelt: a népze­nei alapok után dzsesszes improvi­zációk, majd Bob Marley fuzionál Villonnal, itt egy kis blues, ott egy kis reneszánsz fútam... És ne men­jünk el szó nélkül Borbély Katalin szépen csengő, tiszta, kifejező hangja mellett, amely maga a zene. A Kicsi Hang birtokában van leg­alább egy „apró” mágiának. Nem tudom, minek köszönhető, de az együttes minden megzenésített ver­se hitelesen szólal meg. Kiben nem lappang semmi elfogultság, én pél­dául rossz pillanataimban hajlamos vagyok úgy gondolni, szavalóverse­nyeken, mindenféle rendezvények elengedhetetlen felvezetőjeként egy életre elég (pontosabban: sok, túl sok) Reményik-verset hallottam. És tessék, a Ki viszi át? indító dala­ként rögtön itt van a Nagy magyar télben (magyar tüzekkel és magyar lángokkal, ahogy kell...), és itt és most - először - elhiszem... Ugyan­olyan természetesen hat ez a hang is, mint Radnóti Nem tudhatom...- ja, vagy a „bohókás” szekció örök­becsű darabjai, például Bettes alko­holista állatmeséje vagy A cuddyi kádár jelzésszerűen korhatáros tör­ténete Robert Bums tollából, eset­leg Kántor Péter nihilista Kikötő bluesa, amelyet nyugodtan lehet dúdolgatni is... Biztos vagyok benne, hogy a Ki­csi Hang hanghordozója minden esetben jó kezekbe kerül. Egyrészt, mert vélhetőleg nem túl nagy pél­dányszámban készült, így az talál­kozik majd vele, aki kifejezetten ke­resi. Másrészt, mert ne legyenek il­lúzióink: a hangoskönyvek, versle­mezek ugyanazt a célcsoportot szó­lítják meg, mint maguk a nyomta­tott művek. Az irodalomszerető kö­zönséget gazdagítják nem elhanya­golható plusz élménnyel. A nyári rendezvényen a honfoglalás korából a korai középkorba is átruccannak - lovagi tornát szeretnének Ismét Jurta Napok Alsószeliben GAÁL LÁSZLÓ Alsószeli. A 2002-ben létrejött, polgári társulásként bejegyzett Alsószeli Ifjúsági Klub (ALSZIK) és a Zele törzs már most készülődik a nyári Jurta Napokra. Nemcsak he­lyi, hanem a környékbeli települé­sek fiataljainak is a különféle kultu­rális és sporttevékenységbe való bekapcsolását is célul tűzte ki. Ennek szellemében rendezték meg tavaly első alkalommal az I. Alsószeli Jurta Napok Kulturális Fesztivál és Nyári Szabadegyetem című rendezvényt, és hasonlót idén is terveznek. Áz ALSZIK mellett megalakult egy külön csoport, a honfoglalás kori hagyományokat ápoló Zele törzs. Ennek együk alapí­tója, Francisti László árulta el, hon­nan jött a Jurta Napok öüete: „Az alapödetet a cseszneki és a visegrá­di vátjátékokon kaptuk. Gondol­tuk, szervezhetnénk valami hason­lót, de mivel nekünk várunk nincs, kitaláltuk, hogy építünk magunk­nak egy jurtát.” Tavalyelőtt még a falunapi ün­nepség keretében állították fel a sa­ját készítésű sátrat a Laposon, de tavaly már háromnapos rendez­vényt szerveztek két jurtával, kü­lön műsorral. Idén június 30. és jú­lius 2. között (péntektől vasárna­pig) tartják meg a rendezvénysoro­zatot három-négy jurtával. A Zele törzs tagjainak hagyomá­nyos fegyverzete (íj, kopja, csata­csillag stb.) és öltözéke van. Az ak­ció mottója - A régmúlt dicsőségé­re, őseink tiszteletére! - is jelzi: a honfoglalás kori szokásokat, kultú­rát, életvitelt próbálják felidézni. Ehhez éppúgy hozzátartozik az Előadás a tavalyi Jurta Napokon íjászverseny és a lovasíjász-bemu- tató, mint a korabeli ételek készíté­se és fogyasztása. Ceybert Róbert Gyula magyaroroszági gasztronó­mus könyvéből veszik a recepteket az üstöny és hasonló korabeli éte­lek készítéséhez. A törzs vezetője elárulta, otthon a felesége gyakran főz hasonlókat. Tavaly hatalmas si­kere volt a hordozható tapasztott kemencének, amelyben három nap alatt több mint egy mázsa lisztből készítettek tésztaféléket. Az idei rendezvényen a honfoglalás korá­ból a korai középkorba is átruccan­nak - lovagi tornát szeretnének be­mutatni. „Igyekszünk úgy összeál­lítani a programot, hogy az a legki­sebbektől az idősekig minden kor­osztályhoz szóljon, sőt a szlovák anyanyelvű látogatókra is gondol­tunk - fűzi tovább a szót Puskás At­tila, a másik főszervező. - Tavaly is volt gyermeknap hétpróbával, per­sze, tematikus, hiszen a magyar mondavilágból kellett valamit raj­zolniuk, festeniük.” A gyerekeknek idén is lesz me­semondás, mesejáték, Écsi Gyön­gyit és Badin Ádámot is ide várják. Koncertet ad a Ghymes volt tagjai­ból álló Régymese együttes, fellép Kátai Zoltán énekmondó. Itt lesz Laár András, aki visszajáró vendég, a meglévő két jurtát is ő avatta fel. Őstörténet, gasztronómia és borá­szat, a jurta eredete, paraszti jár­művek - mindezekkel külön elő­adások is foglalkoznak majd a fesz­tiválon. Alsószeli tavaly testvértele­pülési szerződést kötött az apátsá­gáról híres magyarországi Pannon­(Archív felvétel) halmával. Most a szabadegyetem keretében ezekről a kapcsolatokról is szeremének előadást tartani. A tervek szerint a budapesti Studio 13 pajzán vásári komédiát ad majd elő, a helybeli Varsás tánccsoport és a Bendő zenekar táncházat tart. A rendezvény társszervezője az önkormányzat és a helyű Csema- dok-szervezet. A tavalyi két neves védnökét (Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbség­kutató Központjának igazgatója, aki alsószeli származású és Berényi József külügyi államtitkár, aki je­lenleg is helyi illetőségű) idén is fel­kérték erre a tisztségre. Az előzetes számítások szerint egy-egy nap műsorához körülbelül százezer ko­rona kell; a pénzt elsősorban pályá­zati úton szeretnék megszerezni.

Next

/
Thumbnails
Contents