Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-22 / 68. szám, szerda

Gazdaság és fogyasztók 11 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. AAÁRC1US 22. Pályafelújítási munkák miatt a Pozsony-Zsolna szakaszon március 26-tól a vonatok akár fél órát is késhetnek Lassulva gyorsít a szlovák vasút A régi vasúti menetrend már nem érvényes, így mielőtt útra kelnénk, mindenképp érdeklődjünk a jára­tok megváltozott időpontjairól (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. Ha az elkövetkező hónapokban Pozsonyból vonattal utazunk Nagy­szombatra, Zsolnára vagy akár a Magas-Tátrába, ké­szüljünk fel arra, hogy az utunk nem lesz a legkelle­mesebb. Vasárnaptól meg­változik a menetrend, ami miatt jelentős mértékben elhúzódik az említett szaka­szokon a menetidő. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Az említett szakasz felújítását már korábban megkezdték, a me­netidő az elmúlt hetekben így 20 perccel hosszabb volt a szokásos­nál, a vasút az elkövetkező idő­szakban még jobban „belehúz”, a vonatok így még ennél többet is késhetnek. Mindez azt jelenti, hogy míg eddig 20 személyvonat és 2 gyorsvonat késett az említett szakaszon, március 26-tól a vona­tok fél órát is késhetnek. A vasút az említett szakaszon már tavaly is végzett felújításokat. Akkor az utasok jelentős része a Pozsony- Zsolna szakaszon inkább autó­busszal közlekedett, jelentősen megnőtt azonban a gépkocsifor­galom is. „Az utasforgalom csök­kenésével fizetünk azért, hogy az elkövetkező időszakban biztonsá­gosabb és gyorsabb lesz a közle­kedés az említett szakaszon” - ál­lítja Miroslav Matúšek, a vasút osztályvezetője. Hogy megtartsák az utasokat, az elkövetkező időszakban ked­vezményeket nyújtanak az emlí­tett szakaszokra. Már az elmúlt hétvégén minden megkezdett 50 kilométerre 5 koronáért szállítot­ták az utasokat, vagyis a Pozsony- Kassa vonal az eredeti 518 korona helyett 65 koronába került. E hét vasárnapjától, vagyis március 26- tól a munkálatok felgyorsulnak, konkrétan a Nagyszombat és Li- pótvár közötti szakaszon csak egy sínpáron fognak közlekedni a vo­natok, ami jelentősen lassítja a közlekedést. Emiatt a vasút is kénytelen mó­dosítani a menetrendet, hiszen a vonatok csak 30-50 kilométeres óránkénti sebességgel közleked­hetnek majd. Hogy úgy ahogy tar­tani tudják az eredeti időponto­kat, a Pozsonyból induló vonato­kat korábban indítják majd. Pél­daként a Pozsonyból Kassára tartó vonat említhető, amely eddig 11.52-kor indult a szlovák főváros­ból. Jövő héten ezt a járatot már 11.34-kor indítják. Ennek köszön­hetően ugyan korábban kell ki­mennünk az állomásra, ám a ko­rábbihoz hasonló időpontban ér­kezünk meg Zsolnára vagy Kassá­ra. A vasút képviselői ugyanakkor azt javasolják, hogy ne bízzunk a korábbi menetrendben, és mielőtt útra kelnénk, mindenképp ér­deklődjünk a menetrendről. A most életbe lépő változások az év végéig lesznek érvényesek. A változásokkal kapcsolatban a vasút kiadott egy módosított me­netrendet, amely az említett sza­kaszok változásait tünteti fel. Ha már korábban megvettük az idei évre szóló menetrendet, akkor a módosításhoz ingyen hozzájutha­tunk. Ehhez nem kell mást ten­nünk, csak ki kell vágnunk a me­netrendből az egyes számú ku­pont. Ezért cserébe ingyen hozzá­juthatunk a módosításhoz, a- miből a vasút 27 810 darabot a- dott ki. Ha nem vettük meg a me­netrendet, a vasútállomásokon is érdeklődhetünk a módosítások­ról, felhívhatjuk azonban a Szlo­vák Vasúttársaság 18 188-as in­formációs telefonszámát is. Ha van internet-hozzáférésünk, a menetrendet a www.zsr.sk hon­lapról is letölthetjük. Az egész országot átfogó Po- zsony-Zsolna-Kassa-Ágcsernyő vonal több, mint 530 kilométeres szakaszán a vasút 160 kilométer órásra szeretné növelni a vonatok sebességét. Ennek köszönhetően Pozsonyból Kassára a jelenlegihez képest egy és fél órával korábban juthatunk el. Idén a felújítást Po­zsony és Pöstyén között szeretnék elvégezni, és átépítik a lipótvári vasútállomást is. A Pozsony és Vágújhely közötti szakasz felújítá­sa várhatóan 16 milliárd koroná­ba fog kerülni, aminek az 50 szá­zalékát az európai uniós támoga­tásokból fedezik. Az országot át­fogó V. számú vasútvonal teljes fe­lújítása nagyjából 2 milliárd euró­ba, vagyis 74,78 milliárd koroná­ba fog kerülni, (mi) A hosszú tél miatt az agrártermelők joggal aggódnak, vajon sikerül-e március végéig elvetniük az árpát A tavalyinál kisebb búzatermést feltételeznek ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Áprilisi árpa marad­jon a zsákban - tartja a mondás. A mezőgazdászok is tudják, hogy március végéig el kell vetniük az árpát, ellenkező esetben nem hoz termést vagy csak nagyon keve­set. A termelők ezekben a napok­ban aggódva kémlelik az eget, va­jon milyen lesz az időjárás az el­következő napokban, felenged-e a befagyott talaj és megkezdhetik a tavasziak, főleg az árpa vetését, győzik-e cukorrépa talajának előkészítését, majd vetését. Mert­hogy meglehetősen sok agrárter­melő - főként a szűkös anyagiak miatt - ősszel nem tudta elvégez­ni a szántást. Patasi Ilona, a duna- szerdahelyi regionális agrárka­mara igazgatója úgy véli, járásuk­ban a szántóföld mintegy 10 szá­zaléka maradt ősszel felszántat- lan, míg a korábbi években szinte elvétve volt ilyen terület. Az agronómusoknak az ősszel elvetett búza miatt is fáj a fejük. A vetés ugyanis sok helyen telje­sen kifagyott, vagy a tartós víz­illetve jégfoltok miatt kirohadt, tönkrement. Ahol megmaradt, ott a hosszúra nyúlt tél miatt ká­rosodott, azaz a búza egyik feno- lógiai stádiuma kimaradt, ezért a szakértők rosszabb bokroso- dást, kisebb termést feltételez­nek. Az országos agrárkamara április derekára szeretné össze­gezni az időjárás okozta káro­kat, számszerűsíteni a várható terméskiesést. Annyi azonban biztosnak tűnik, hogy búzából az idén a vártnál kevesebb terem majd. Az időjárás lehetetlenné teszi, hogy a termelők tervezze­nek. Azaz hiába adhatnák be áp­rilistól a közvetlen kifizetésekre vonatkozó kérvényeket, ha az időjárás miatt nem tudják elké­szíteni a vetésforgót. Márpedig ennek hiányában majdhogynem gazdasági öngyilkosság kitölteni és leadni a nyomtatványokat. Ezeket ugyanis az agrárkifizető ügynökség és az uniós ellenőrök szigorúan műholdas felvételek segítségével többször is elle­nőrzik majd. Ha eltérést észlel­nek, akkor súlyos szankciókat rónak ki. így nem marad más hátra, mint várni, és bízni, hogy az időjárás kegyes lesz a ter­melőkhöz. (gyor) A részvények több mint 90%-át kezükben tartó többségi tulajdonosok eddig 9 milliárd koronát fizettek Fokozatosan kiszorítják a cseh kisrészvényeseket KOKES JÁNOS Prága. Kiszorította a kisrészvé­nyeseket a csehországi részvény- társaságok több mint a fele - kö­zölte tegnap Prágában a Čekia ügynökség. A 2005 nyarán életbe lépett törvény alapján a mintegy 400 érintett társaság közül febru­ár végéig 216 esetben döntöttek úgy a részvények több mint 90 százalékát kezükben tartó tulajdo­nosok, hogy a kisrészvényeseket kiszorítják a vállalatokból. A kis­részvényeseknek kifizetett összeg meghaladja a 9 milliárd koronát. „Ha minden társaság élni fog a lehetőséggel, akkor a kisrészvé­nyeseknek kifizetendő összeg ér­téke meghaladja a 13 milliárd ko­ronát” - állítja Petra Doležalová, a Čekia szakértője. A tavaly július­ban módosított kereskedelmi tör­vény ugyanis lehetővé teszi azok­nak, akik az egyes cégek részvé­nyeinek több mint 90 százalékát ellenőrzik, hogy a vállalatból ki­szorítsák a kisrészvényeseket. A máig sokat vitatott módosítás elsődleges célja az volt, hogy ki­tisztítsa és átláthatóbbá tegye azon cégek tulajdonosi struktúrá­ját, amelyekben a vagyonjegyes magánosítás következtében szá­mos kisrészvényes maradt. Ezek ugyanis bizonyos esetekben na­gyon körülményessé tették a cé­gek vezetését. Tekintettel azonban arra, hogy a kisrészvényesek csehországi ki­szorítása nem felelt meg teljes mértékben a Nyugat-Európában elfogadott normáknak, a törvényt élesen bírálták. Az első három hó­nap alatt ugyanis a többségi tulaj­donos gyakorlatilag ellenőrzés nélkül állapíthatta meg a kivásár­lási árat, s ezt a kisrészvényesek­nek el kellett fogadniuk. Október­ben ezt ugyan részben tőzsdei sza­kértői ellenőrzés alá vonták, de az érintettek még így sem tartják ki­elégítőnek, s azt állítják, hogy a többségi tulajdonosok meglopják a kicsiket. A többségi tulajdonosok eljárása ellen eddig már többen a bíróságon kerestek jogorvoslatot, s 17 szenátor pedig az alkotmány- bírósághoz fordult panasszal. Több olyan eset is volt azon­ban, amikor a többségi tulajdonos jóval a részvények tőzsdei becsült értékén felül fizette ki a kisrészvé­nyeseket. így járt el a Česká Po- jišťovna biztosító esetében a leg­gazdagabb cseh, Petr Kellner által vezetett PPF pénzügyi csoport, vagy az Észak-csehországi Bá­nyáknál a Cseh Villamos Művek (CEZ). Hasonló módon jól megfi­zette kisrészvényeseit a Plzeňský Prazdroj sörgyár is. A legtöbben Csehországból keresték fel Szlovákiát Mind több a külföldi vendég ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Idén januárban csak­nem 5%-kal nagyobb bevételekre, összesen 2,84 milliárd koronára tett szert Szlovákia az aktív ide­genforgalomból, mint az elmúlt év azonos időszakában. A szlovák la­kosok külföldi kiadásai ugyanek­kor 27%-kal, 2,08 milliárd koro­nára nőttek. A jegybank elemzése szerint a külföldiek által nálunk, és a szlovák turisták által külföl­dön elkötött pénz nagy részét egyéni turistautak keretében ad­ták ki. Az utazási irodák által szer­vezett utak a külföldiek esetében nem egész 4 százalékot, a szlová­kiai turisták esetében pedig 13%- ot tettek ki. Szlovákiában tavaly összesen 3,428 millió személyt szállásoltak el, ami csaknem 6 szá­zalékkal haladja meg az előző év­ben regisztráltak számát. Míg a külföldi turisták száma csaknem 8%-kal nőtt, a hazaiak száma 4%- kal volt magasabb. Az említett időszakban ugyanakkor enyhén csökkent a szállodák és turistahá­zak száma, tavaly ezekből 2446 volt. A legtöbb turista hozzánk ta­valy is Csehországból érkezett. Nyugati szomszédunk felől 425 ezren lépték át a határt, ami azon­ban csak 1%-kal több, mint egy év­vel korábban. Csaknem 11%-kal nőtt ugyanakkor a lengyel turisták száma, ami tavaly elérte a 198 ez­ret. Hasonló mértékű volt a német turisták száma is. (mi, t) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Pendolino vonat csak májusban Prága. A cseh Pendolino szu- perexpressz várhatóan csak má­jus végén közlekedhet Szlovákiá­ba is. Korábban azzal számoltak, hogy már az e hét végén életbe lépő új menetrenddel együtt Szlovákiában is megjelent volna a Prágából induló és Bécset is fel­fűző gyorsvonat. A késés azzal magyarázható, hogy a járatot még nem hagyta jóvá a szlovák vasúti felügyelet. (TASR) A csehek és mi sokat dolgozunk Prága. Az Európai Unióban a csehek töltik a legtöbb időt a munkahelyükön - derül ki az Eu­rostat felméréséből. Míg az uni­ós ádag heti 37,9 óra, nyugati szomszédunk munkavállalói he­ti 43 órát töltenek a munkahe­lyükön. Ennél többet Európában csak az izlandiak dolgoznak, ahol a heti teljesítmény 43,5 óra. Szlovákiában a felmérés szerint hetente átlagosan 41 órát töl­tünk a munkahelyünkön. A leg­több szabadidővel a hollandok rendelkeznek, ott a heti átlagos munkaidő 31,4 óra. (TASR) Elbúcsúzunk a távírótól Pozsony. A Slovak Telekom április elsejétől felszámolja a te- legráfos szolgáltatását, amit az­zá magyaráz, hogy ez a szolgál­tatásuk már kiment a divatból, az elmúlt években így egyre ke­vesebben vették igénybe. A te- legráf-szolgáltatásra szerződött ügyfeleikkel március végén szer­ződést bontanak. A telegráfot a jövőben az SMS és az e-mail vált­hatja fel. (ú) 2009-ben már az euróövezetben London. Az elsőrendű szlovák szuverén adóskockázati besoro­lással egyező, vagyis „A” szintű előresorolt, nem fedezett kötvé- nyadósi osztályzattal látta el a készülő egymilliárd eurós, 15 éves szlovák eurokötvényt, vala­mint a középtávú, 2 milliárd eu­rós kötvénykibocsátási program egészét tegnap a Standard & Po­or’s. A vüág legnagyobb hitel- minősítője szerint az elsőrendű szlovák adósosztályzatot a közszféra reformjának gyors üte­me, valamint az erős növekedési kilátások támasztják alá, és az, hogy az ország már 2009-ben beléphet az euróövezetbe. (m, t) Szárnyalnak a németek Berlin. A múlt évben gyorsan növekedett a légi forgalom Né­metország és az új EU-tagálla- mok között. Németországból a 2004 májusban felvett új EU-or- szágokba utazók száma 30,6%- kal, 3,1 millióra nőtt, tudatta a német statisztikai hivatal. Az EU-hoz 2004-ben csadakozott 10 ország közül 8 közép- és ke­let-európai. A statisztikai hivatal éllovasként említette Lengyelor­szágot és Magyarországot, míg a legnagyobb növekedést elköny- velők listáját Lettország és Szlo­vákia vezeti. A régi EU-országok- ba utazók száma csak 8,3%-kal emelkedett tavaly. (MTI) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta __________Árfolyam Valuta__________Árfolyam Anq ol font 54,017 Cseh korona 1,312 Dán korona 5,024 Japán jen (100) 26,478 Kanadai dollár 26,515 Lenqyel zloty 9,626 Maqyar forint (100) 14,216 Svéd korona 4,001 Szlovén tollár (100) 15,652 Sváici frank 23,824 USA-dollár 30,857 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,44-38,44 30,03-31,69 1,28-1,34 13,54-14,84 OTP Bank 36,48-38,38 30,08-31,75 1,28-1,34 13,67-14,72 Postabank 36,50-38,44 30,09-31,63 1,28-1,34 12,42-16,02 Szí. Takarékpénztár 36,50-38,37 30,04-31,61 1,27-1,35 13,57-14,84 Tatra banka 36,49-38,43 30,12-31,72 1,28-1,34 13,64-14,76 UnlBanka 36,50-38,42 30,15-31,73 1,28-1,34 13,83-14,56 Általános Hitelbank 36,48-38,42 30,13-31,74 1,27-1,34 13,62-14,67 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents