Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-22 / 68. szám, szerda

4 Régió ÚJ SZÓ 2006. AAÁRC1US 22. www.ujszo.com e-mail: regio@ujsio.com , fax: 02/59 233 469 RENDŐRSÉGI NAPLÓ Egy rendőr meghalt a balesetben Zsolna/Lipótszentmiklós. Halálos kimenetelű közúti baleset történt kedd hajnalban a Dl autópályán. Egy Zsolna felé tartó Škoda Felicia típusú rendőrautó, amelyben Besztercebányába igyekvő rendőrségi technikusok ültek, eddig ismeretlen okból le­tért az útról és belehajtott a út menti vízelvezető csatornába. A baleset során egy 47 éves poprádi rendőr életét vesztette, a többi­ek sérülése szerencsére nem súlyos, őket már haza is engedték a kórházból. (TASR) Viták, érvek és ellenérvek a rendkívüli testületi ülésen Kié lesz a Zöld Víz? SZASZl ZOLTÁN Rimaszombat. Rendkívüli ülé­sén csak hosszú, sokszor értelmet­len és meddő, személyeskedések­től sem mentes viták után tudott dűlőre jutni Rimaszombat önkor­mányzata a város határában lévő Zöld Víz üdülőterület befektetésé­nek ügyében. Végül a jelen lévő 20 városatya pontot tett az egy éve zajló tárgyalások végére, az ön- kormányzat tagjai 75 százalékos többséggel, 15 igen, 2 nem és 3 tartózkodó szavazattal felhatal­mazták a város polgármesterét, Cifruš Istvánt, hogy a holland ér­dekeltségű WMZ Kft. vezetésével kezdjen tárgyalásokat a keretszer­ződés megkötéséről. A rimaszombati városi képvise­lők közül a döntést megelőző vitá­ban többen hangsúlyozták, nem tájékoztatták őket kellőképpen, mit is jelent a város számára a Zöld Víz turisztikai központba ter­vezett beruházás, milyen garanci­ák vannak a tényleges megvalósí­tásra. Az üggyel több önkormány­zati ülés foglalkozott már, egy éve van napirenden a kérdés, a pártok és a képviselői klubok is tárgyal­tak erről a témáról, minden eddig elkészített írásos anyagot meg­kaptak a képviselők. A mostani döntés komoly felelősséggel jár, hiszen egy olyan befektetést ered­ményezhet, amelynek értéke mil- liárdokban mérhető. Valószínűleg ez is okozhatta a hosszú vitát, a hallgatóságnak olyan érzése tá­madt, mintha egyes képviselők nem mernék vállalni a döntést, és ódzkodnának tőle. Pontos számot a beruházás mértékéről, a megva­lósítandó építkezések struktúrá­járól csak a keretszerződés meg­kötése után lehet majd tudni. Annyi biztos, több száz hektárnyi terület sorsa dőlt el a mostani ha­tározat alapján. A kurinci Zöld Víz üdülőterület infrastruktúrájá­nak kiépítésére már eddig több mint 160 millió koronát fordított különböző uniós forrásokból Ri­maszombat városa. A WMZ cég ajánlatát főleg a független jelöl­tek támogatták, véleményük sze­rint a holland vállalkozás referen­ciái biztosabbnak tűntek a ma­gyar gazdasági hátterű, duna- szerdahelyi bejegyzésű Inodeus Kft. referenciáinál. Az Inodeus Kft. jónak látszó marketingterve, nagyvonalú, igen merész elkép­zelései és a WMZ többéves ta­pasztalata, már a megvalósított, Szlovéniában jól működő üdülő­övezete került mérlegre a képvise­lők előtt. Lényegében mindkét ajánlat teljesíti a város által tá­masztott feltételeket, csak részle­tekben és a megvalósítás szerkeze­tében térnek el egymástól. Rima­szombat városa vagy eladja, vagy tartósan bérbe adja a földterülete­ket és az épületeket, a szálláslehe­tőségeket az előzetes elképzelések szerint gömöri tájjellegű házak­ban kell majd megvalósítani, az el­sődleges szempont pedig minden­képpen az aquapark kiépítése lesz majd. A rimaszombatiaknak ugyancsak gyorsan kell lépniük, ugyanis Losonc mellett, alig nyolc kilométerre a városközponttól szintén ilyen, termálvízre terve­zett aquapark kialakításán dolgo­zik egy gazdasági csoportosulás, amelynek Losonc városa is tagja. Ezt a szádalmási buszmegállót a szél fordította fel a betonozással együtt. A szomszédos Tornagörgőn a vihar az úttest túloldaláról röpí­tette a mezőre a pléhbódét. (Szabó Ottó felvétele) Százmillió koronára lenne szükség, ám a költségvetés csak negyvenkét millióval számol „Szétette a tél az utakat” Kassa. A szokatlanul vastag hótakaró csupán néhány napja tűnt el a kassai ut­cákról és parkokból, fedet­lenül hagyva a szemetet, törmeléket és egyéb „ta­kargatni valót”. JUHÁSZ KATALIN František Knapík megbízott fő­polgármester a hagyományokkal szakítva jelentések olvasása he­lyett személyesen kívánta felmér­ni az állapotokat, ezért tegnap csatlakozott az útkarbantartók fő­ellenőréhez egy gyors terepszemle erejéig. Dolga végeztével arról tá­jékoztatta lapunkat, hogy a zöld­területek nem sínylették meg kü­lönösebben a kemény telet, a vá­ros fennhatósága alá tartozó köz­utak azonban meglehetősen rossz állapotban vannak. „A kátyúk to­vább mélyültek, a téli karbantar­tás során kiszórt törmeléket pedig alig győzik eltakarítani az utakról. Idén a tavalyinál is tovább tartott a tél, ezért nem várt költségek me­rültek fel ezen a téren. Konkrét összeget még nem tudok monda­ni, de annyi bizonyos, hogy a köz­területek megtisztítása és az utak rendbe hozása jóval többe fog ke­rülni, mint azt a költségvetésben meghatároztuk. Az autósok joggal bosszankodnak, főleg a nagyobb lakótelepeken romlott a helyzet. Ezúton kérem őket, legyenek türe­lemmel, néhány héten belül min­den visszaáll a normális kerékvá­gásba” - állítja Knapík. A tavaszi nagytakarítás ütem­tervét már januárban kidolgozták František Knapík tegnap csatlakozott az útkarbantartók főellenőréhez egy gyors terepszemle erejéig (A szerző felvétele) a magisztrátuson, április végéig rendbe teszik a város zöldterülete­it, járdáit, parkjait és egyéb közte­rületeit, beleértve a külvárosokat is. Fokozott figyelmet fordítanak az autós közlekedés biztonságát veszélyeztető kátyúkra, a téli kar­bantartás koordinálásáért felelős stáb pedig az igazi tavasz bekö- szöntéig továbbra is rendszeresen ülésezik. Václav Kohoutek, a városi út­karbantartók főellenőre szerint egymilliárd koronát is azonnal el tudnának költeni az utak felújítá­sára, ez azonban már a vágyál­mok birodalma. „Idén nyolc út­szakasz teljes felújítását tervez­zük, sorra kerül a Watson és a Hlinka utca, valamint a Csermelye völgy. Az említett szakaszok rend­be hozatala számításaink szerint legkevesebb százmillió koronába kerülne, a jelenlegi költségvetés azonban csupán 42 millióval szá­mol. Az úgynevezett PPP projek­tek megvalósítására hozzávetőleg szintén százmillió koronára lenne szükség. Az idei tél szó szerint szétette az utakat” - véli Kohou­tek, aki bízik benne, hogy az idő­járás végre valóban tavaszira for­dul Kassán. Miért bánik mostohán a szlovák állam a református egyházi oktatási intézményekkel? Egyenlő feltételeket akarnak az iskolák SZÁSZl ZOLTÁN Rimaszombat. Hét szlovákiai magyar, a református egyház ál­tal fenntartott oktatási intéz­mény vezetője találkozót, hogy megoldást keressenek a reformá­tus egyházi iskolákat sújtó diszk­riminációra. A résztvevők bead­ványt fogalmaztak meg a refor­mátus közoktatás helyzetével kapcsolatban, melyet eljuttattak megerősítés céljából a zsinati el­nökséghez, illetve tanácshoz, kérve, hogy az egyház hivatalos állásfoglalásaként tolmácsolják a beadványt a kormányhivatal felé. A beadványban megfogalmazták, hogy az egyházi iskolák diákjai az önkormányzati iskolákkal szem­ben több diszkriminatív megkü­lönböztetést kénytelenek elszen­vedni. Többek között azt sérel­mezik, hogy a református isko­lákban tanuló beutazó diákok nem részesülnek semmiféle uta­zási támogatásban, míg ez a tá­mogatásjár az önkormányzati is­kolák tanulóinak. Egy másik fon­tos kérdés, hogy míg a fiskális decentralizáció révén az önkor­mányzatok mint iskolafenntar­tók az intézményeik működteté­sére támogatást kapnak, addig az egyházi iskolák ettől a támo­gatástól elesnek. Fájdalmasan érinti az oktatási intézmények vezetőit, hogy a református isko­lák nem kapnak semmilyen beru­házási támogatást az államtól, pedig az egyházi ingatlanok nagy része, amelyekben ma is ta­nítanak, felújításra szorulna. Ko­rábban ezeket az épületeket álla­mi iskolák használták. A resti- túció után voltak esetek, hogy a visszakapott épületek csupasz fa­lakat jelentettek, néhány helyen még a világítótesteket is leszerel­ték az állami oktatási intézmény kiköltözése után. A munkaérte­kezlet résztvevői kezdeményez­ték egy Református Tanügyi Hi­vatal létrehozását, melyhez kérik az állami tanügyi hivatalok min­tájára az állami támogatás meg­ítélését. A résztvevők véleménye szerint a támogatások megtaga­dása diszkriminálja mind a refor­mátus iskolák diákjait, mind pe­dig az érintett szülőket és az egy­házi közösséget. Ezek a tények felvetik az alkotmányellenesség kérdését, egyfajta korlátozását a vallásszabadságnak és az esély- egyenlőségnek. A találkozón részt vett Ábrám Tibor, a Tiszán inneni egyházkerület főgondno­ka és a miskolci Lévay József Re­formátus Gimnázium igazgatója is, aki beszámolt a magyarországi református iskolák helyzetéről, értékelve a szlovákiai és magyar- országi intézmények eddigi együttműködését, vázolva a to­vábbi lehetőségeket. Ábrám Tibor látogatásakor bejelentette, kez­deményezi, legyen minden szlo­vákiai magyar református iskolá­nak egy Tiszán inneni egyházke­rületben lévő testvériskolája. Ilyen kapcsolat a rimaszombati és a miskolci gimnázium között már évek óta működik. A világ kilencszáz denevérfaja közül huszonnégy Szlovákiában is megtalálható, sajnos, sok helyen irtják őket Nem vérszívók a denevérek KOVÁCS ÁGNES Rozsnyó. A denevérek belega­balyodnak az ember hajába, és vért szívnak. Ilyen és hasonló tév­hitek régóta keringenek, és a mai napig természetfölötti képessége­ket tulajdonítanak ezeknek az emlősöknek. Emiatt sok helyen még ma is üldözik őket, és pusz­títják élőhelyüket. Holott a dene­vérek rendkívül hasznos, békés és védett állatok. A bőregerek életé­ről, élőhelyükről tudhatunk meg többet a nemrég nyúlt kiállításon, amely a Rozsnyói Bányászati Mú­zeumban látható. A tablók és vi­deofilmek mellett néhány kitö­mött példány is látható. A ldállítás megalkotója Miroslav Fulin kan­didátus, a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum zoológusa, aki már 15 éve tanulmányozza ezeket az em­lősöket. A tablókon a denevérek élőhelyét is bemutatják, köztük a templomok tetőszerkezetét és a házak padlásait, ahová éppen az emberi tevékenység révén leszű­kült élőhelyük miatt kényszerül­nek. A videofilm azt mutatja be, melyek azok a helyek, ahol a de­nevérek élőhelyet választhatnak. Közép-Európa egyik legnépesebb denevérpopulációja éppen a Szlo- vák-karsztban található, ezen be­lül pedig a Szádelői-völgy dicse­kedhet egy 50 ezres állománnyal. A világ 900 denevérfaja közül 24 Szlovákiában is megtalálható. A vándorkiállítás Terebes, Nagy- mihály és Rózsahegy után a ne­gyedik állomásához érkezett, áp­rilis 7-ig látható a rozsnyói múze­um Šafárik utcai épületében. Néhány kitömött példány is színesíti a kiállítást (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents