Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-21 / 67. szám, kedd
Tudomány- hirdetés 13 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁRCIUS 21. Anyjával, Marie Sklodowskával a neutronok atommagba történő behatolását fedezte fel, férjével, Frederic Joliot-val mesterséges radioaktív elemeket állított elő Ötven évvel ezelőtt halt meg Iréné Joliot-Curie L_____________________________________________________________________________ Fre deric és Irérte Joliot-Curie nagyrészt együtt kutatott (Képarchívum) Ha a közelmúltbeli század- forduló kapcsán nemcsak a legjelesebb személyiségeket, hanem a legkiválóbb családokat is rangsorolták volna, toronymagasan a franciák nyerték volna a versenyt: a Curie névhez összesen öt Nobel-díj kapcsolódik. Azért csak ennyi, mivel a rangidős Jacques és Pierre fiatalon meghalt - nem volt idejük munkásságuk betetőzésére. OZOGÁNY ERNŐ Pierre Curie és felesége, Marie Sklodowska 1903-ban vehette át a legmagasabb tudományos kitüntetést a radioaktivitás terén végzett kutatásaiért. Kísérleteiket néhány évvel korábban, 1898-ban kezdték, amikor Henri Becquerel asszisztenseként Marie mérni kezdte a rejtélyes sugarakat férje és Jacques sógora által kifejlesztett piezoelektromos műszerrel. Elsőszülött gyermekük, Iréné ekkor egyéves volt - elmondható róla, hogy a tudományos légkört az anyatejjel szívta magába. Sajnos egyebet is: ebben az időben még nem sejtették, hogy gyilkos kórt okoz e hősi kor kutatásának tárgya, amely a családtagok korai halálához vezetett. A kivételt csak Pierre jelentette, akit egy megbokrosodott konflisló a felesége szeme láttára gázolt halálra a párizsi opera előtt. Még negyvenhét éves sem volt. A hős asszonyt e sorscsapás nem törte meg: tovább folytatta a közösen elkezdett kutatást, átvette férje egyetemi katedráját, a Rádium Intézet vezetését, egyedül nevelte lányait, és még arra is maradt ideje, hogy a tudománytörténetben páratlan módon, a fizikai Nobel-díj mellé kémiait is szerezzen; a kitüntetést 1911-ben vehette át a fémrádium előállításáért. Iréné a következő évben a College Sevignében szerezte meg érettségijét, majd a párizsi egyetemen tanult. Közben kitört a világháború, amelyben anya és lánya tábori röntgenkészülékkel járta a frontot, ahol a testbe fúródott srapnelek helyét határozta meg, többezer katona életét megmentve ezzel. Mondani sem kell, minden védőfelszerelés nélkül. E hadi tettüket épphogy csak nyilvántartotta a közvélemény - pedig nagyrészt ekkor szerezték azt a sugárdózist, amely korai halálukat okozta. Házassága Joliot-val Iréné 1918-ban lett az édesapja által alapított, édesanyja vezette Rádium Intézet munkatársa. A polónium alfarészecske (hélium atommagok) sugárzását kutatta, ebből szerezte meg 1925-ben doktorátusát. Ugyanebben az évben ismerkedett meg a fiatal fizikus-kémikus Frederic Joliot-val, aki Paul Langevin ajánlására került Marie Curie mellé asszisztensnek. A fiatal kutatónak közvetve már volt kapcsolata a családdal: amikor évfolyamelsőként elvégezte az École de Physique et de Chimie Industrielle főiskolát, a Pierre Curie-emlékérmet adományozták neki. Ebből az alkalomból a Curie család régi barátja, Langevin kieszközölte, hogy a Rádium Intézetben folytathassa kutatásait. Iréné mellé került, aki Igazolták, hogy az uránhasadás alkalmas láncreakció keltésére; ezzel eljutottak az atombomba gyakorlati kivitelezéséhez. megtanította őt a radioaktív laboratóriumi technikák alkalmazására. A fiatalok között szerelem szövődött, egy'év múltán, 1926 októberében összeházasodtak. Az ifjú férj felesége családja iránti tiszteletből a sajátja mellé felveszi a Curie nevet, ezt követően közösen publikált munkáik Jo- liot-Curie néven jelennek meg. Első komoly felfedezésük az alfarészecskékkel besugárzott be- rilliumhoz kötődött. Sikerült kideríteniük a tömegcsökkenést, egy hajszálnyival viszont lemaradtak James Chadwickkel szemben a neutron felfedezésében. Nem volt szerencséjük: ez a részecske az atommagon belül rendkívül stabil, viszont elszabadulva tizenöt perces felezési idővel protonná, elektronná és anti- neutrinná bomlik. Az angol fizikus különben is helyzeti előnyben volt: munkahelyi főnöke, Ernest Rutherford már korábban felhívta a figyelmét, hogy a mérések azt igazolják, az atommagot nemcsak pozitív protonok, hanem semleges részecskék is alkotják, amelyeket előbb-utóbb igazolni lehet. Neki sikerült. A neutron tömegét viszont Iréné és Frederic Joliot-Curie határozták meg elsőként, sőt az ún. bétabomlási folyamat jellemzőit is ők igazolták. Közös kutatásaik csúcsát a mesterséges radioaktivitás felfedezése jelentette, amikor is polóniumot használva sugárforrásként az alumínium esetében igazolódott a jelenség. Mint oly sokaknak a tudomány- történet során, nekik is szerencséjük volt: a polóniumot alumínium edénybe helyezve mérték az edény falán átható sugarak erejét. Legnagyobb megdöbbenésükre az edény akkor is bocsátott ki sugarakat, amikor a polóniumot kivették belőle. Mérésekkel hamarosan igazolták, hogy ugyanúgy exponenciális görbe szerint csökken a sugárzás, mint a természetes radioizotópok esetében. De valójában mi is történik? Az alumínium stabil elem, mindenfajta bomlási szándék nélkül. Rövid, intenzív kutatás után sikerült igazolniuk, hogy a polónium által kisugárzott alfarészecskék az alumínium egy részét foszforizotóppá változtatják, amely pozitív töltésű elektronok (pozitronok) kisugárzása közben szilíciummá alakul át. Közben azt is sikerült tisztázniuk, hogy miként rakódik le a jódi- zotóp a pajzsmirigyben. Kutatásaik megnyitották az utat a radioizotópok orvosi alkalmazása előtt. Ezen a nyomon elindulva jutott el Hevesy György az aktivációs analízishez, amiért 1943-ban megkapta a kémiai Nobel-díjat. Ezt megelőzően viszont a Joliot- Curie házaspár is részesült e kitüntetésben: 1935-ben a mesterséges radioaktivitásért ugyancsak kémiai Nobel-díjat kaptak. További rendkívül fontos felfedezésüket 1939-ben tették, amikor igazolták, hogy az uránhasadás alkalmas láncreakció keltésére. Ezzel eljutottak az atombomba gyakorlati kivitelezéséhez. Csakhogy közben kitört a második világháború. Mivel a házaspár attól tartott, hogy a náci Németország megszerezheti e szörnyű fegyvert, abbahagyták tudományos eredményeik közlését. De a Francia Tudományos Akadémián zárt borítékban letétbe helyezték az atomerőművek elvi leírását. Ez egészen 1949-ig titkosnak számított. Párizs megszállása után laboratóriumukba német tudósokat telepítettek, akiknek fő feladatuk Iréné és Frederic tudományos eredményeinek figyelemmel kísérése volt. Miután Frederic tanítómesterét, Paul Langevint a nácik bebörtönözték, majd J. Solomon elméleti fizikust kivégezték, teljes szívvel részt vett a francia ellenállási mozgalomban. Páratlan merészséggel robbanóanyaggyárat rendezett be laboratóriumában, az atommag titkai után szaglászó németek orra előtt készítette a hagyományos bombákat. Amikor nyaka körül már szorult a hurok, illegalitásba vonult, Jean-Pierre Gaumont néven vett részt az ellenállásban. Közben Iréné gyermekeikkel, Pierre-rel és Héléne-nel 1944 áprilisában Svájcba menekült. A Nemzeti Kutatóközpont megalapítása Iréné Curie egy nyúlfarknyi időre politikai szerepet is vállalt: az 1936-os Népfront kormányának kutatási miniszterhelyetteseként Jean Perrinnel együtt megalapította Franciaország egyik legfontosabb tudományos intézményét, a Nemzeti Kutató- központot, amelynek vezetője a háború után férje, Frederic lett, miközben Iréné a Rádium Intézet igazgatói tisztségét látta el. A hidegháború viszonyai között sajnos meggyűlt a bajuk a hatalommal: de Gaulle tábornok tőlük várta a francia atombomba kifejlesztését. Annál is inkább, mivel az első hazai atomreaktort épp Frederic Joliot-Curie tervezte és helyezte üzembe 1948-ban. A házaspár nemet mondott. Ekkor minden tisztségükből leváltották őket, ezt követően csak laboratóriumi munkával, oktatással és a békemozgalmakkal foglalkoztak. Hamarosan a sors is benyújtotta a számlát: az ötvenes évek elején bekövetkezett, amit hosz- szú évek óta sejthettek. Először Iréné, majd férje is megbetegedett. Tudták, mi vár rájuk, hiszen Marie Sklodowska-Curie a sugár-túladagolás következtében 1934-ben leukémiában halt meg. Lánya a leukémiától csontsoványra fogyottan vonult be a szüleiről elnevezett Curie kórházba, ahol ötven évvel ezelőtt, 1956. március 17-én elhunyt. Még ötvenkilenc éves sem volt. Férje be akarta fejezni Iréné kutatásait, noha tudta, napjai meg vannak számlálva. Elfoglalta helyét a párizsi egyetemen, miközben a saját tevékenységét is folytatta a College de Francéban. Még sikerült létrehoznia az Orsay-i Laboratóriumot. Két évvel később, ötvennyolc évesen követte feleségét a halálba. Iréné és Frederic Joliot-Curie egyaránt a tudománynak, az emberi megismerésnek áldozta életét. Görög tragédiákba illő hősi sorsot éltek. 1 kWh elektromos energiával 4 koronáért akár 200 órát borotválkozhat A háztartásokban leggyakrabban alkalmazott tarifa szerint 1 kWh villanyáram feltételezett, évi átlagos ára adó nélkül 4 Sk Az energiafogyasztással kapcsolatban a www.zse.sk honlapon talál részletes tájékoztatást és több adatot. www.zse.sk www.eon.com Az &‘0?1 csoport tagja Západoslovenská energetika BP-6-11169
