Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-18 / 65. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006.MARC1US 18. Egészségünkre 27 Ahogy öregszik hasnyálmirigyünk, úgy csökken teljesítőképessége Ha nehéz a gyomrunk Ha úgy érezzük, hogy nehéz a gyomrunk, nemritkán a hasnyálmirigy áll a bajok hátterében. Ez a szervünk, ahogy öregszünk, illetve ha zsírosat eszünk, lassanként veszít teljesítőképességéből, és egy idő után nem képes megfelelő mennyiségű emésztőenzimet termelni. TERMÉSZETGYÓGYÁSZAT Ez azzal jár, hogy a fehérjék és a zsírok megemésztedenül vándorolnak tovább a bél mélyebb szakaszaiba, ahol puffadást, fájdalmat, hasmenést vagy teltségérzetet idéznek elő. Ezzel egyidejűleg a megemész- tetlen zsírokkal értékes vitaminok és ásványi anyagok mennek veszendőbe. Mivel ezek a tünetek zsíros ételek fogyasztása után majdnem mindig jelentkeznek, a beteg érthető módon először epebántalmakra gyanakszik. Ha nem hat az epeorvosság, akkor lehetséges, hogy hasnyálmirigy-elégtelenség áll fenn. Hol helyezkedik el? A hasnyálmirigy (pankreasz) mélyen a has belsejében rejtőzik, félúton a köldök felett, a máj, a gyomor, a lép és a vékonybél között. Legfontosabb feladata az anyagcsere számára az inzulin termelése (ez a vérbejut), és olyan, különféle emésztőnedvek kiválasztása, amelyek a vékonybél első szakaszába, a patkóbélbe jutnak. Ha a szénhidrátok, fehérjék és zsírok széthasítása nem történik meg a vékonybél felső részében, akkor ezek a tápanyagok a bél mélyebb rétegeibe jutnak. Ott normális esetben már a lebontott tápanyagok felszívása történik meg. Ha azonban egész zsír- és fehérjemolekulák jutnak ide, akkor a vastagbélben lévő baktériumok boldogan vetik rá magukat erre a plusztáplálékra. Megemésztik őket, és közben bélgázokat termelnek. A hasnyálmirigy-elégtelenség további kellemetlen mellékhatása a béldiszbiózis. Ez a bélflóra helytelen elosztását jelenti. Ha a vastagbelet zsír és fehérje terheli meg, elszaporodnak benne azok a baktériumok, amelyeknek ezek a kedvenc táplálékaik. Ezeket a csírákat „rothadó flórának” nevezik. Míg normál esetben az erjedő és rothadó flóra között értelmes egyensúly áll fenn, hasnyálmirigy-elégtelenség esetén túlsúlyba kerülnek ez utóbbiak. A béldiszbiózis megterheli az immunrendszert is. Ha visszatérő vagy hosszabb ideig fennálló hasnyálmirigy-gyulladás alakul ki, akkor a szerv sok sejtje elpusztul. Ennek eredményeként is romlik a működése, amelynek hasnyálmirigy-elégtelenség lehet a következménye. Első lépés a zsírszegény koszt Mivel a hasnyálmirigy nem termel elegendő emésztőenzimet a szénhidrátok, a fehérjék, de mindenekelőtt a zsírok megemésztéséhez, a hasnyálmirigy-elégtelenségben szenvedőknek óvatosan kell bánniuk a zsírfogyasztással. Mindenfajta terápia első lépése a zsírszegény, főként vegetáriánus koszt bevezetése. Ez elsősorban a rejtett zsírok csökkentésében segít, amelyek megtalálhatók például a sült krumpliban, a sültekben, a csokoládéban és az édes ételekben. Nagyon mértékletesen szerepeljenek a beteg édapján hogy fertőtlenítse a táplálékot és megteremtse az ideális működési feltételeket a gyomomedvek számára, addig a vékonybélben lúgos kémhatásnak kell fennállnia. A hasnyálmirigy emésztőenzimjei csak 7- es fölötti, lúgos kémhatásnál működnek optimálisan. Hogy ezt a lúgos kémhatást elélje, a hasnyálmirigy nátrium-hidrogénkarbonátot termel. Súlyos hasnyálmirigy-elégtelenségnél azonban ennek a termelődése is korlátozott. Ha a hiányzó emésztőenzimeket kívülről pótolják is, ezek ebben az esetben, a vékonybél túlságosan savas kémhatása miatt nem képesek teljes mértékben kifejteni a hatásukat. A zsírban oldódó vitaminok kiürülnek A terápiás intézkedések sikere lemérhető a beteg állapotáról és a széklet vizsgálatáról. Megfelelő terápia esetén a hasnyálmirigy-elégtelenségben szenvedő beteg alig panaszkodik majd olyan tünetekre, műit a teltségérzés, puffadás, hasmenés. A kezelés sikere objektiven a széklet zsírtartalmának vizsgálatával mérhető. Ha ez normális értéket mutat, akkor jó úton járunk. Ha a zsírok kiürülnek a széklettel, az érinti a szervezet vitamin- és ásványianyag-ellá- tottságát is. A nem megfelelő tápanyag-ellátottság miatt a hasnyálmirigy-elégtelenségben szenvedő betegek az áüagosnál jobban ki vannak téve a csontritkulás (kalcium- és D-vi- tamin-veszteség), illetve az immungyengeség veszélyének. Kétséges esetekben elvégezhető a vér vitamin- és ásványi- anyag-tartalmának vizsgálata. Ásványi anyagoknál azonban a teljes vér elemzése megbízhatóbb képet mutat, mint a szokásos szérumvizsgálat. Megfelelő diagnosztikával és terápiával majdnem mindig megcélozható a teljes panaszmentesség. A helyes emésztés és ezzel a létfontosságú tápanyagok felvétele nemcsak az életminőséget javítja, hanem számos egyéb megbetegedés megelőzésének is a kulcsa. (- dr -) Ha kevés az emésztő enzim a húsfélék, a tojás és a tejtermékek. Az ennivalónak azonban nem szabad teljesen zsírmentesnek lennie, mivel az esszenciális zsírsavak létfontosságúak. Kifejezetten hasnyálmirigy-elégtelenségnél a gyógynövényes kezelés már nem elegendő. Ilyenkor feltétlenül szükség van étkezéshez az emésztőenzimek adagolására. Olyan készítményeket kell választani, amelyekben megtalálhatók a lipázok a zsíremésztéshez, az amüázok a szénhidrátok feldolgozásához és a proteázok a fehéijék lebontásához. Ezek általában disznóhasnyálmirigyből készülnek. A dózis és a készítmény megválasztásához általában a lipázok aktivitása nyújt útmutatást. Minél zsírosabb az étkezés, annál nagyobb adagra van szükség. Semlegesíteni kell a savakat Súlyos hasnyálmirigy-elégtelenség esetén figyelembe kell venni az emésztőrendszer sav-bázis egyensúlyát is. Erre általában nem gondolnak. Miközben a gyomorban erősen savas környezet uralkodik, TESTÜNK TITKAI Vénák és artériák Az artériás vagy vénás vérnyomás megfelel annak a nyomásnak, amit a vér gyakorol a verőerek vagy a visszerek falára. Az értékét vérnyomásmérővel mérik. ÚJ SZÓ-TANFOLYAM A vénák a testből a szívbe szállítják a vért, míg az artériák elvezetik a szívből a vért a különféle szervekhez. A visszerek (gyűjtőér, véna) azok a vérerek, melyek az egész testből a szívbe szállítják a vért. A verőerek (ütőér, artéria) lefutását követik, de ellenkező hányban. A visszerek általában párosán jelennek meg. így műiden tüdőverőérhez két darab tüdővéna tartozik, aminek következtében négy nagy visszér nyílik a bal pitvarba. Két páratlan visszerünk van, melyek magányosan futnak a gerincoszlop jobb, illetve bal oldalán. A főverőér (aorta) és leágazásai által a test távolabbi részeibe szállított vért két nagy véna, a felső és az alsó üreges visszér szállítja a jobb pitvarba. A májkapui véna A májkapui véna tág értörzs, mely a belek és a bélfodor, valamint a lép visszereinek összefolyásából alakul ki. A májkapui nagy véna a máj két fő lebenyében jobb és bal oldali főágra oszlik, melyek számos kisebb ágat és sűrű hajszálérhálózatot képeznek. Végül a vér a két májvénán keresztül jut az alsó üreges visz- szérbe, ill. ezeken át a szívbe. A májkapui véna a májba vezeti a bélrendszerből a vért, vagyis a belekben felszívódott tápanyagok nagy részét. Az átfutó vér ádagos mennyisége 1200 ml percenként. Miután a tápanyagok átalakultak, a vér májvénákon át az alsó üreges visszérbe kerül vissza. Artériák Az artériák (verőerek) feladata elvezetni a szívből a vért a test különböző szerveihez. Ezek után természetesnek tűnik, hogy műiden verőér friss, élénk vörös, oxigéndús, nagynyomású vért szállít. A legtöbb esetben ez így is van, azonban a tüdőartéria és ennek tüdőbeli elágazódásai kis oxigéntartalmú, sötétvörös vért szállítanak. Az artériákban a legmagasabb a vérnyomás, rugalmas faluk biztosítja az állandó vérnyomást a két szívdobbanás között. A vér útja Hogyan lehetséges, hogy a vér visszajut a szívbe? Különösen elgondolkodtató, hogy a vérnekjórészt alulról felfelé kell folynia, s üy módon a nehézségi erőt is le kell küzdenie. Ezt a mozgást három tényező segíti: ♦ Elsősorban a visszerek felépítése, melyek szakaszonként billentyűkkel vannak ellátva, hogy megakadályozzák a vér visszazu- hanását, ezek révén válik lehetővé a felfelé, vagyis a szív hányába történő áramlás. Az elsődleges szerepet a mélyvénák billentyűi játsszák, a felületes vénákban ugyan hasonló billentyűk találhatók, de ezeken a billentyűkön keresztül a vér nem préselődik felfelé, mivel nincsenek izmokkal körülvéve. A vér a felületes vénákban sokkal lassabban folyik, mint a mélyvénákban. ♦ Azok az összehúzódások, melyeket az izmok fejtenek ki az őket átjáró erekre, szintén a szív hányába továbbítják a vért. Ebben a folyamatban elsődleges a mély vénák szerepe, a lábszár erős izmai ugyanis minden lépésnél összenyomják azokat. így ezek a vénák a vér 90 százalékát vagy még nagyobb hányadát továbbítják az alsó végtagból a szív felé. ♦ Végül, a visszerekben keringő vér visszajutását a szívbe a légzés is elősegíti. Amikor a mellkasunk belégzéskor kitágul, a mellkason belüli nyomás csökken, így a vénákban lévő vért a szív magába szívja. A véráramlás Az áramlási sebesség igen nagy a verőerekben, ám jelentősen lecsökken a hajszálerekben és a visszerekben. A vér az artériákban másodpercenként 50 cm-t tesz meg, míg a hajszálerekben csupán néhány millimétert. Az artériás nyomás az az erő, melyet a vér fejt ki a verőér falára, ez az artériák falának feszülését eredményezi. Az artériás nyomás Egy körülírt plakkról készült szcintigram (radioaktív anyag eloszlásának grafikus ábrázolása). Ha zsímemű anyagok lerakódása károsítja a belhártyát, a vérér ürege szűkebbé válik. függ a szív teljesítményétől, valamint a kis artériák és a hajszálerek a véráramlással szemben kifejtett ellenállásától. Ha a test távolabbi résein található kisebb artériák ürege beszűkül, a vér lassabban áramlik a szövetekben, miközben a verőerek falára gyakorolt nyomás növekszik. Ilyenkor beszélünk érszűkületről Amikor az ellenkezője következik be és a távoli vérerek kitágulnak, a vér könnyebben áramlik a szövetekben, s nyomása csökken. Ez az értágulás. A véráramlás sebességéhez hasonlóan a vérnyomás is változik aszerint, hogy a szív összehúzó- dási vagy elemyedési szakaszban van-, minthogy a vérnyomás a vér „kipumpálásakor” magasabb. Ä vérnyomást vérnyomásmérővel mérik és higanymilliméterben (Hgmm) fejezik ki. Az elsőként leolvasott szisztolés érték a szív összehúzódásakor mérhető vérnyomásértéket mutatja, amely egészséges embernél nem haladhatja meg a 130 Hgmm-t. A másodikként leolvasott diasztolés vérnyomásérték az egyes szívösz- szehúzódások közötti nyomást mutatja, és tartósan nem lehet magasabb 85 Hgmm-nél. (A vérnyomás egészséges emberben is ingadozik: megerőltető fizikai munka, sport vagy feszült érzelmi állapot idején emelkedik a szisztolés érték, ami a megterhelést követően hamar visszaáll az eredeti értékre.) A vér a visszerekre (és a hajszálerekre) is nyomást gyakorol, de ez sokkal gyengébb, s a szívhez közeledve egyre csökken, miközben az áramlás sebessége nő. A véráramlás sebessége a szívtől való távolságtól függően változik: a fő artériákban másodpercenként 50 cm, ami a hajszálerekben 1 mm-re csökken másodpercenként. A visszerekben felfelé haladva a vér 10 cm-t tesz meg másodpercenként. Az ér üregének szűkülése Az érfal középső rétegének izomrostjai egy kémiai közvetítő, a noradrenalin (a mellékvesevelő- állomány hormonja) hatására összehúzódnak. A noradrenalin a szimpatikus idegrost ingerületének hatására szabadul fel egy adott szervre hatva, vagy a mellékvesevelő, vagy végül a szimpatikus idegközpontok izgatása következtében, melyek a gerincvelő két oszlopában és a nyúltagyban helyezkednek el. Stressz, izgalom és lelki zavarok esetén ezért változik meg a vérnyomás. Az ér üregének kitágulása Az erek üregének kitágulását egyes vegetatív (akarattól független) idegrostok izgalma idézi elő. Ezek közül egyesek a paraszimpatikus rendszerhez (a környéki idegrendszer része) tartoznak, üyenek például a merevedést kiváltó idegek, melyek a hímvessző barlangos testének kitágulását idézik elő. Mások pedig a szimpatikus rendszerhez (szintén a környéki idegrendszer része) tartoznak, mint például a koszorúverőerek vagy a harántcsíkolt izmok idegrostjai. A kémiai közvetítő anyag a paraszimpatikus rendszerben az acetil-colin, a szimpatikus rendszerben pedig az adrenalin. Az érmozgató (szűkülés-tágulás) központ - úgy vélik - a koponyaagy alsó felében (nyúltagyban) található.
