Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-18 / 65. szám, szombat

6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. AAÁRC1US 18. www.ujszo.com RÖVIDEK Véglegesítik a kormánylistát Gáza/Damaszkusz. A Ha­mász mára véglegesíti kor­mánylistáját, s azonnal Mah- múd Abbász elnök elé terjeszti azt - közölte a radikális pa­lesztin szervezet szóvivője. Két parlamenti tömb (a Népi Front Palesztina Felszabadításáért és a Független Palesztina cso­portja) korábban tudatta, nem csatlakozik a Hamász-kor- mányhoz. Abbász elnök párt­ja, a Fatah központi bizottsága éjszaka döntött úgy, hogy nem vesz részt az új kormányban, bár az erről szóló hivatalos be­jelentés még nem hangzott el. Iszmáil Haníje, a leendő pa­lesztin miniszterelnök a CBS amerikai televíziónak azt mondta, elképzelhető, hogy a Hamász egy napon békemeg­állapodást kössön Izraellel, de Izrael számára elfogadhatat­lan feltételeket nevezett meg ehhez. (MTI) Megdöntenék Aszadot Brüsszel. A külföldi szám­űzetésbe kényszerült Szíriái ellenzéki vezetők megbeszé­léseket kezdtek Brüsszelben, hogy egységfrontot alakítsa­nak Bassár el-Aszad szír el­nök rendszerének megbukta­tására. A találkozón részt vesz Abdel Halim Haddám volt szír alelnök is, aki tavaly szakított Aszaddal, miután évtizedekig a damaszkuszi politika meghatározó szemé­lyisége volt. Különböző naci­onalista, iszlám, kurd, kom­munista és liberális csoporto­sulások, sőt: állítólag a Szíri­án belüli ellenzéki erők is el­küldték küldötteiket. Ez az első eset, hogy az összes, Szí­rián belül, illetve kívül műkö­dő ellenzéki erő egy asztal­hoz ült, hogy megállapodjon egy közös tervben. (MTI) Önállósuló haderő Podgorica. Filip Vujanovic montenegrói elnök átvette a Szerbiával közös hadsereg montenegrói egységei fölötti parancsnokságot. Ezzel egyi­dejűleg megbízták a podgo- ricai kormányt a területén lé­vő haderők megszervezésével és finanszírozásával. Monte­negróban május 21-én nép­szavazáson döntenek a Szer­biától való elszakadásról és az önálló államiságról. (MTI) Rendkívüli kiadások Washington. Nagy több­séggel megszavazta az ameri­kai törvényhozás alsóháza a Bush elnök által igényelt 91,9 milliárd dollárt az iraki és af­ganisztáni hadműveletekre, il­letve a Mexikói-öböl partvi­dékét sújtó hurrikánok utáni újjáépítésre. A rendkívüli ki­adásokat tartalmazó törvény olyan cikkelyt is tartalmaz, amely megtiltja a Dubai Ports World egyesült arab emírsé­gekben vállalatnak USA-beli kikötők működtetését, bár a dubaji cég már korábban beje­lentette, hogy az amerikai tör­vényhozás ellenállása miatt le­tesz a kormányzati hatóságok által egyébként engedélyezett ügyletről. (MTI) Fehéroroszországban holnap választanak elnököt - teljes a bizonytalanság: a lakosságot megfélemlítik, az ellenzéket elnyomják Megy vagy marad Európa utolsó diktátora? Minszk. Nagy nemzetközi érdeklődés mellett elnök- választást tartanak holnap Fehéroroszországban. A tét: a grúziai rózsás és az ukrajnai narancsszínű for­radalom után győzni tud-e a farmeros demokratikus ellenzék, vagy folytatódik a Moszkva támogatta rendszer elszigetelődése Európától. ÖSSZEFOGLALÓ Az államfői tisztségért négyen indulnak. Az 55 éves Alekszandr Lukasenko 1994 óta irányítja vas­kézzel Fehéroroszországot, és várhatóan ő lesz a mostani szava­zás győztese is. Alekszandr Milin- kevics 58 éves fizikaprofesszor, ő a demokratikus erők közös jelölt­je, egyedül neki van esélye arra, hogy Lukasenko mellett íabdába rúgjon. A másik két jelölt: Alek­szandr Kozulin (51), a minszki egyetem -volt rektora, a Fehér­orosz Szociáldemokrata Gyűlés vezetője, valamint az államfő szö­vetségesének számító Szergej Gajdukevics (51), a liberális de­mokrata párt elnöke. A különösen vidéken népszerű Lukasenko harmadszor indul az elnökválasztáson, miután 2004- ben népszavazás döntött arról, hogy az államfő korládan ideig be­töltheti tisztségét. Az állami média egyvégtében Lukasenko érdemeit dicséri, aki - ezt ő mondta - meg­védte az országot a többi volt szovjetköztársaságban bekövetke­zett káösztól. Az ellenzéki jelöltek a korábbinál is szűkebb lehetősé­get kaptak a sajtókampányra: a három utolsó még megjelenő füg­getlen lap oroszországi nyomdája egy héttel a választás előtt fel­mondta velük a szerződést. A vá­lasztás közeledtével sűrűsödtek az ellenzéket sújtó előállítások, elzá­rások, pénzbüntetések, amelyek­hez a büntetőtörvénykönyv de­cemberi módosítása teremtett jog­alapot. Többévi börtönnel sújtha­tó, aki rossz hírét kelti külföldön az országnak, engedély nélküli tö­Lukasenko és Milinkevics. Az orosz Vtsziom intézet tegnap ismertetett felmérése szerint a szavazásra jo­gosultak 60 százaléka fog Lukasenkóra voksolni. Milinkevicsnek mindössze 8-11 százalékot jósolnak. A belorusz kormányhoz közel álló Vtsziom az egyetlen olyan közvélemény-kutató, amelynek működését engedélyezték az országban. (SITA/AP-felvételek) Uniós fellépést sürgetnek Kijev. Egykori és jelenlegi kelet-európai liberális vezetők az ellen­zék támogatására szólították fel az EU-t a fehérorosz elnökválasztás után, amelyet szerintük minden bizonnyal meghamisítanak a hata­lom mostani birtokosai. Václav Havel volt cseh és Lech Walesa egyko­ri lengyel államfő hangsúlyozta: a fehérorosz liberális ellenzék támo­gatása és megerősítése siettetheti a Lukasenko-kormányzat összeom­lását. Havelt és Walesát a fehérorosz liberálisok harca a kommuniz­mus ellen vívott saját küzdelmükre emlékezteti. Mihail Szaakasvili grúz elnök új szankciókat szorgalmazott Lukasenko ellen, (m) megtüntetéseken vesz részt, vagy be nem jegyzett szervezet tagja. Vlagyimir Naumov belügyminisz­ter előre betiltotta a holnapra ter­vezett gyűléseket, és közölte: min­den törvényes eszközzel feloszlat­ják az engedély nélküli megmoz­dulásokat. A minszki KGB-főnök pedig azzal vádolta meg az ellen­zéket, hogy külföldi támogatással puccsot készít elő, amiért halál- büntetést is kilátásba helyezett. A támogatóit farmeros tiltakozásra felszólító Milinkevics az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése előtt még januárban kijelentette: Fehéroroszországban ma nincs demokrácia, nincs parlamenti el­lenzék, független tv-csatorna, a társadalom zsákutcába jutott, s fé­lelem bénítja meg. Vasárnap az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) mintegy 450 megfigyelő­je kíséri figyelemmel a voksolást. Az Európai Parlament megfigyelői viszont nem kaptak meghívást. Az USA és az EU elítélte a választási kampány során tapasztalt vissza­éléseket, és szankciókat helyezett kilátásba, ha a választás nem felel meg a demokratikus normáknak. Az ellenzék máris bírálta a válasz­tás lebonyolítását. A kedden meg­kezdődött előzetes szavazás, amelyben általában a 7 millió vá­lasztásra jogosult 30 százaléka vesz részt, szerintük a voksolás manipulálását szolgálja. (MTI, ú) Ezrek sorakoztak a ravatalnál - az orosz kommunisták vezetője is részt vesz a mai temetésen Nem mérgezés okozta Milosevics halálát MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A toxikológiai vizsgá­latok első eredményei semmijeiét nem mutatták ki annak, hogy Szlobodan Milosevics volt jugo­szláv elnök múlt hét végi halálát mérgezés okozta volna. Ezt teg­nap jelentette be a hágai törvény­szék elnöke. Fausto Pocar bíró szerint arra sem találtak bizonyítékot a volt el­nök vérében, hogy Milosevics a vérnyomáscsökkentők hatását gyengítő gyógyszert, rifampicint ÖSSZEFOG LALÓ Párizs. Bár a ’68-as diáklázadá­sokat és a mai párizsi tüntetéseket, egyetemfoglalásokat nehéz egy­mással összehasonlítani, sokan mégis ’68 árnyékát látják vetülni a mostani eseményekre. Nicolas Sarkozy belügyminisz­ter a tegnapra virradó éjszaka kö­zölte: közel 300 tüntetőt vettek őrizetbe a csütörtöki franciaorszá­gi diákmegmozdulások során, csak Párizsban 180-at. Sarkozy bajkeverőknek nevezte a tüntetés résztvevőit, szigorú büntetést he­lyezett kilátásba az őrizetbe vet- teknek, majd szélsőbaloldali és szélsőjobboldali aktivistákra, vala­mint huligánokra hárította a fele­lősséget az erőszakos cselekmé­nyekért. Párizsban az összecsapá­sok fő színtere a Latin Negyed és a közelében lévő Sorbonne egyetem környéke volt. A tüntetők Molotov- koktélokkal, füstbombákkal, és ut­cakövekkel fogadták a vízágyúkkal és könnygázzal támadó rendőrö­vett volna magához. Az év elején végzett, de csak Milosevics halála után nyilvánosságra került vérvé­telek erre utaltak, táplálva a felté­telezést, miszerint az exállamfő nem az optimális összetételű gyógyszerkombinációt vette be egészségének javításához. Ebből indultak ki aztán olyan feltételezé­sek, hogy megmérgezték vagy ön- gyilkosságot követett el. Pocar mindenesetre emlékeztetett, a tu­berkolózis és az agyhártyagyulla­dás kezelésére használt rifampicin gyorsan oldódik, így a vizsgálatok két. Párizsban az UNEF baloldali diákszövetség szerint 120 ezren, a hatóságok szerint 33 ezren vettek részt a megmozdulásokban. Ugyancsak erősen eltérnek az or­szágos szintű részvételi adatok: a szervezők 500 ezerről számoltak be, a rendőrség feleannyiról. Egyre nyüvánvalóbb: Dominique idejére már felszívódhatott az el­hunyt szervezetében. Sajtóbeszámolók szerint tegnap sem apadt a Milosevics ravatala előtt kegyeletüket lerovok tömege, közel hatszáz méteres sor kígyózott déltájban a belgrádi múzeum előtt, ahol felállították a néhai jugoszláv államfő koporsóját. Megérkezett tegnap Belgrádba Gennagyij Zjuganov, az Orosz Kommunista Párt elnöke, hogy részt vegyen Milosevics mai teme­tésén. Zjuganov közölte, állandó kapcsolatban van a Milosevics csa­de Villepin kormányfő reménytele­nül keresi a támogatást magányos harcához a fiatalok első munkavál­lalási szerződéséről szóló törvény visszavonását követelőkkel szem­ben. A novemberi külvárosi zavar­gások után Jacques Chirac elnök politikai mozduladanságával és te­hetetlenségével szemben Villepin ­Iáddal. Mivel azonban a szerb kor­mány nem adott elég szüárd garan­ciákat az elhunyt feleségének, az özvegy valószínűleg nem lesz jelen a temetésen. „Elég, hogy Marko (Milosevics fia) elvesztette az édes­apját. Nem kell, hogy még az anyját is elveszítse” - hangoztatta, utalva arra, hogy Mitjana Markovicsra le­tartóztatás várna Szerbiában. Az egykori first lady ellen több mint három évvel ezelőtt emeltek vádat, mert közbenjárása nyomán a va­gyonkezelő alap törvénytelenül la­kást utalt ki unokája dadájának. a 2007-es elnökválasztás esélyes je­löltjeként - a fiatalok helyzetét javí­tó gyors reformok bevezetését je­lentette be. A parlamenti vita és szavazás nélkül, gyorsított eljárás­sal bevezetett első munkaszerző­dés körül kialakult tiltakozó hul­lámmal nemcsak egyszerűen a kor­mányfő helyzete gyengült meg, ha­nem az elnökjelölt eddigi népszerű kormányzati módszere és irányítá­si stílusa is megkérdőjeleződött. Népszerűsége 11 százalékot zu­hant pár nap alatt. A Sorbonne körüli összecsapá­sok 1968 májusát idézik, de a diá­kok ezúttal nem annyira a társada­lom ellen lázadnak, inkább a kor­mány ügyetlen intézkedéssoroza­tára reagálnak. A tiltakozókat az dühíti, hogy a fiatalokat érintő szociális és jogi bizonytalanság tör­vényerőre emelkedik, és a munka­erőpiacra való bejutásuk az eddigi­nél is nehezebbé válik. Egy tegnapi felmérés szerint a franciák 68%-a a törvény visszavo­nását szeremé. (MTI, NOL, t) Koszovói tárgyalások Tiltakoztak a szerbek Becs. Bécsben tegnap tartották a koszovói albán-szerb tárgyalások újabb fordulóját, a találkozó előtt a szerb küldöttség levelet adott át Martti Ahtisaari volt finn elnöknek, az ENSZ-főtitkár által megbízott közvetítőnek. A szerbek provokáci­ónak minősítették, hogy a koszovói albánok küldöttségének élén Ha­sim Thaqi, a Koszovói Demokrata Párt (PDK) elnöke, a már feloszla­tott Koszovói Felszabadítási Hadse­reg (UCK) volt vezetője áll. Őt Belg­rad háborús bűnökkel gyanúsítja, egyebek között azzal, hogy felelős­ség terheli legalább 661 szerb halá­láért. Thaqi rövid nyilatkozatában azt hangsúlyozta, „senki sem tudja megakadályozni Koszovó demok­ratikus jövőjét”. Koszovó státusáról egyelőre nem folynak tárgyalások, mert áthidalhatatlan az ellentét a teljes függedenséget akaró albánok és a csak autonómiát felkínáló Belgrad között. Albert Rohan, Ahtisaari helyette­se, aki a tegnapi tárgyalásokat ve­zette, a Die Weltnek azt mondta, a függeüenség a gazdasági fejlődés előfeltétele Koszovóban. Az osztrák politikus szerint a függedenség azért kell Koszovónak, hogy a jelen­leg ENSZ-gyámság alatt álló terület a Világbank hiteleinek segítségével javíthasson gazdasági helyzetén. „Csak a terület státusának rögzítése után jöhet létre a külföldi befekte­téseknek kedvező klíma” - mondta, rámutatva: függedenség nélkül Ko­szovó nem vehet igénybe világban­ki hiteleket. Koszovóba vezényeltek 600 né­met NATO-katonát, hogy ellenőriz­zék a békefenntartók hadrafogha­tóságát, és készen álljanak bármifé­le válságra a bizonytalan helyzet­ben lévő tartományban. A 600 ka­tona előőrse már csütörtökön meg­érkezett Pristinába. (MTI) Sarkozy csak bajkeverőknek nevezte a tüntető diákokat (TASR/AP-felvétel) Dominique de Villepin kormányfő törvénye teljes kudarc, a megkérdezettek többsége eltörölné Hatvannyolc árnya vetül Franciaországra

Next

/
Thumbnails
Contents