Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-17 / 64. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2006. AAÁRC1US 17. www.ujszo.com RÖVIDEN Kínai-amerikai szópárbaj Sydney/Peking. Meredeken növekvő katonai kiadásainak átláthatóbbá tételére szólította fel a kínai vezetést tegnap Sydneyben Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter, mondván: a védelmi kiadások több mint 14 százalékos emelése nagyon magas. A kínai parlament egy hete hagyta jóvá az éves hadiköltségvetés 14,7 százalékos emelését, ami így 35 milliárd dollárt tesz ki. A kormány szerint a pénzt fizetésekre, új eszközökre, kiképzésre és az üzemanyagköltségek fedezésére fordítják. A kínai külügyi szóvivő visszautasította Rice vádjait, kijelentve: a kínai védelmi stratégia teljesen átlátható. (MTI) Formális eskütétel Bagdad. Letették esküjüket tegnap az iraki parlament tagjai a decemberben megválasztott törvényhozás alakuló ülésén. Az amerikai-brit erők 2003-as tavaszi hadjárata óta ez az első olyan iraki parlament, amelyet egy teljes időszakra választottak meg. Mivel a nemzeti egységkormány megalakításáról folytatott tárgyalások holtpontra jutottak, az ülés merő formalitás volt. Negyven percig tartott, s a parlament elnökét sem választották meg. (MTI) Üj emberi jogi testület New York. Noha az USA ellenezte, az ENSZ tagországai óriási többséggel megszavazták egy új emberi jogi testület létrehozását. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a Genf- ben időszakosan összeülő Emberi Jogi Bizottságot váltja fel. Amerika ennél hatékonyabb szervezetet akart, olyat, amelyben nem szerezhetnek tagságot a szerinte megrögzött jogtipró államok, mint Kuba, Szudán, Mianmar vagy Zimbabwe. (MTI) Parlamenti csatát nyert Blair London. Két fontos parlamenti szavazást is megnyert Tony Blair brit miniszterelnök az alsóházban az általa kiemelt feladatnak tekintett közoktatási reformmal kapcsolatban. Igaz, a kormányzó Munkáspárt képviselői között kitört lázadás miatt ezt csak a konzervatív ellenzék támogatásával tudta elérni. A törvény nagyobb önállóságot biztosítana az iskoláknak, amelyek magánvédnökök segítségével saját kezükbe vehetnék ügyeik irányítását. A bírálók viszont az iskolák privatizálását látják a tervezetben, amely szerintük rontaná a szegényebb diákok esélyeit; ez pedig vörös posztó a Munkáspárt híveinek szemében. A közoktatási reformot harmadik kormányfői megbízatása sarokkövének tekintő Blair fontos pillanatban nyert. Májusban helyhatósági választásokat rendeznek, ami a tekintélyéből fokozatosan veszítő brit kormányfő első választási megmérettetése lesz a tavalyi parlamenti választások óta. (MTI) Államcsíny szervezésével vádolja az ellenzéket a fehérorosz biztonsági szolgálat - az Európai Unió újabb szankciókat helyezett kilátásba Halálbüntetéssel is fenyeget a KGB Minszk/Brüsszel/Genf. További szankciókkal fenyegette meg az EU Belorussziát, ha folytatódnak az ellenzék és a megfigyelők elleni megtorlások. Az EB nyilatkozata szerint teljesen elfogadhatatlan a vasárnapi választás előtti, az ellenzéki vezetők elleni újabb letartóztatási hullám. ÖSSZEFOGLALÓ Közben a fehérorosz biztonsági szolgálat tegnap azzal vádolta meg az ellenzéket, hogy államcsíny szervezésére használja fel az Alekszandr Lukasenko államfő újraválasztását célzó törekvést. „Kötelesek vagyunk bejelenteni, a választás leple alatt a hatalom erőszakos megszerzésére irányuló kísérletet terveznek az országban” - mondta Sztyepan Szuhorenko, a ma is szovjet korszakbeli nevén, KGB-ként ismert biztonsági szolgálat vezetője. Az AFP szerint életfogytig tartó szabadságvesztéssel vagy halálbüntetéssel fenyegette meg azokat, akik a vasárnapi választások után zavargásokat robbantanak ki. „Terrorizmusnak fogjuk tekinteni mindazoknak a cselekedeteit, akik az utcákra vonulnak, hogy megpróbálják megingatni a helyzetet.” Szuhorenko szerint a vasárnapi voksolás idejére tervezett felforgató akciók előkészítésébe bekapcsolódtak Grúzia, Litvánia és Ukrajna minszki nagykövetségének munkatársai is. Különösen aktivizálódtak szerinte a grúz politikusok. Közölte, hogy nyomozás indult terrorfenyegetések gyanúja miatt, és megígérte, hogy mindenkit letartóztatnak és megbüntetnek, aki megszegi a törvényt, függetlenül nemzetiségétől és pozíciójától. Az akciók hátterében a KGB-főnök szerint elsősorban az USA áll, amely nyomást gyakorol Európára, és összehangolt fellépést igyekszik kialakítani Fehéroroszországgal szemben. Szuhorenko szerint az ellenzéki akciók és terrorcselekmények előkészítésére több tízmillió dollárt fordítottak. Azt állította, az ellenzékiek robbanószerkezeteket is be akarnak vetni, és gyújtogatásra készülnek, hogy az országban a félelem légkörét alakítsák ki. Szuhorenko nyilatkozata az eddigi legszigorúbb figyelmeztetés volt az ellenzék felé, hogy tartózkodjék a hatóságok által betiltott utcai megmozdulásoktól a választás napján, vasárnap, amikorra az ellenzék békés tüntetésekre hívott fel abban az esetben, ha az elnök- választás eredményét meghamisítanák. Erre reagálva Adrian Severin, az ENSZ fehéroroszországi emberi jogi megbízottja - volt román külügyminiszter - elítélte az ellenzékijelöltek és emberi jogi csoportok elleni hatósági leszámolást, és azt mondta, hogy a minszki elnökválasztás aligha lesz szabad és tisztességes. A BBC azt jelentette, az EU küldöttségének tagjai - több más küldöttséghez hasonlóan - nem kaptak beutazási engedélyt a fehérorosz hatóságoktól, hogy megfigyelőként részt vegyenek az elnökválasztáson. Fehérorosz ellenzéki aktivisták további letartóztatására számít Alekszandr Milinkevics ellenzéki elnökjelölt. Mint a fehérorosz-lengyel határ közelében fekvő Bialystok rádiójában tegnap lengyelül nyilatkozva fogalmazott, a fehérorosz hatóságok nyilvánvalóan elvesztették a fejüket. A választás előtti utolsó napokban szerinte a demokratikus szabályok és a törvény megsértésére kell számítani, és újabb letartóztatások következnek. „Ez a rezsim végének kezdete. Nem lehet virágzó és modern államot építeni szuronyok segítségével.” Közben a fehérorosz hatóságok szabadon engedték Anatolij Le- begykót, a Milinkevicset támogató ellenzéki Egyesült Polgári Párt vezetőjét, akit szerdán vettek őrizetbe. Azzal vádolják, hogy rágalmazta Lukasenko elnököt, és tájékoztatták, március 21-én hoznak ítéletet ügyében. (MTI, TASR) George Bush és a kongresszus vezetői a március 15-i megemlékezésen A bővítési stratégiáról az Európai Parlamentben Köszönet a magyaroknak Washington. George Bush amerikai elnök részt vett és rövid beszédet mondott a washingtoni kongresszusban - helyi idő szerint szerdán - az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Tom Lantos képviselő az 1848-as és az 1956- os forradalom mellett Magyarország történelmi teljesítményeként említette az osztrák-magyar határ, a vasfüggöny megnyitását is. Bush elnök rövid beszédében kijelentette, Magyarország példája a türelem példája, annak a példája, hogy a szabadság vágya ott lakozik mindenkinek a lelkében, és ezt a vágyat a zsarnokság nem olthatja ki. Utalt rá, vannak, akik vitatják a szabadság egyetemességét, és úgy vélik, hogy az nem mindenkinek jó. Ő azonban hisz benne, és a magyar példa is megmutatta, hogy a szabadság egyetemes. Az elnök Magyarországot a demokrácia egyik fénylő példájának nevezte, és kijelentette: „Megköszönjük a magyar népnek a példát, hozzájárulását ahhoz, hogy Afganisztán és Irak is részesülhessen a szabadság áldá- Bush kijelentette: tiszteli Tom Lantost, aki jól tudja, mi a különbség saiból.” (MTI) szabadság és zsarnokság között (Reuters-felvétel) Meg kell őrizni a Vajdaság etnikai sokszínűségét MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. A Vajdaság etnikai sokszínűségének megőrzése is hozzátartozik immár az Európai Parlament bővítési stratégiájához. Az EU bővítési stratégiájáról tegnap, a strasbourgi plenáris ülésen elfogadott jelentés figyelmeztet arra, hogy az elakadt uniós alkotmányozási folyamat határt szabhat a további bővítésnek is. Elmar Brok külügyi bizottsági elnök jelentéséről szavazva a parlament elfogadta Becsey Zsolt (Fidesz-MPSZ) azon módosító indítványát, amely szerint az EP „megállapítja a vajdasági régió jelenlegi többetnikumú jellege megőrzésének stratégiai fontosságát”. A dokumentum bevezető része egy másik - szintén magyar képviselők, köztük Duka Zólyomi Árpád (MKP) kezdeményezte - módosítás értelmében hivatkozik a parlament két korábbi, a Vajdaságot érintő állásfoglalására és a 2005 januári-februári tényfeltáró misszió beszámolójára is. A Brok-jelentés részletesen foglalkozik Törökország, Horvátország, Macedónia, valamint az egyéb nyugat-balkáni országok helyzetével. Az EP „megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az Európai Unió bővítési stratégiája által nyújtott ösztönzés megkérdőjelezhetetlenül hozzájárult a reformok beindításához Törökországban, Horvátországban és az összes nyugat-balkáni országban”. Tabajdi Csaba (MSZP) kifogásolta, hogy az unió sokszor kettős, sőt hármas mércét alkalmaz, amikor teljesen mást ír elő, mást vár el két tagjelölt államtól, miközben saját tagállamaitól szinte semmit nem kér számon kisebbségi ügyekben. „A Macedóniában élő albánok egy fegyveres felkelést követően a legszélesebb körű közigazgatási, sőt területi autonómiát kaptak, míg Románia esetében a Székelyföldön élő közel egymillió magyar esetében az unió nem szorgalmazza a területi autonómiát. Koszovónak függetlenséget ígér, de a Vajdaságnak még a Szlobodan Milosevics volt jugoszláv államfő által elvett autonómiát sem javasolja.” Múzeumban Milosevics ravatala - Pozsarevácban holnap gyásznapot tartanak Kétszázezer embert várnak a temetésre ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Felravatalozták tegnap Szlobodan Milosevicset egy belgrádi múzeumban, egyelőre csak néhány száz ember érkezett a helyszínre, hogy lerója kegyeletét a hágai Nemzetközi Törvényszék börtöncellájában elhunyt volt jugoszláv államfő előtt. A Jugoszláv Történeti Múzeumban (a volt Forradalmi Múzeumban) Milosevics koporsóját szerb zászló borítja, vörös rózsákból készült koszorú van rajta, előtte a volt államfő nagy méretű fényképe látható. Holnap reggel a szerbia-montenegrói parlament épülete elé szállítják a koporsót, majd szülővárosába, Pozsarevácba szállítják. A volt államfő temetését megelőző történések meglehetős összevisszaságról tanúskodnak, a belgrádi médiában ellentmondásos hírek jelennek meg az előkészületekről. A milosevicsi szocialisták külső támogatásával működő Kostunica-kormány intézte el azt, hogy a múzeumban felravatalozhassák az elhunytat. A múzeumigazgató élesen tiltakozott amiatt, hogy a köztársasági vagyonügynökség az ő beleegyezése nélkül adott erre engedélyt, megsértve a kulturális intézmény autonómiáját, és a napi politika eszközévé téve a múzeumot. Még mindig nem világos, megérkezik-e a temetésre az özvegy, Mirjana Markovics. A törvényszék - az előzőekkel ellentétben - tegnapi közleményében azt állította, nem vonta vissza a vádlott előzetes letartóztatását, és megfosztják őt a szabadságától, ha nem tesz eleget az idézésnek, és nem ad elfogadható magyarázatot távolmaradására. Az Az első csók Belgrád. Egy hársfa alatt helyezik végső nyugalomra a néhai államfőt. Egyes belgrádi lapok megírták, ezt a helyet igen kedvelte a Milosevics- házaspár: itt csattant el a „pozsareváci Rómeó és Júlia” első csókja, (m) ingatlanüzérkedéssel vádolt egykori jugoszláv first lady elleni körözést azonnal hatályba léptetik, ha március 23-án nem jelenik meg a perén. Sokat foglalkoztatja a szerb sajtót: az orosz hatóságok miért bánnak oly kegyesen Milosevics hozzátartozóival, miként lehet, hogy fittyet hányva az Interpol- körözésre, éveken át menedéket adnak Mirjanának és fiának, Markónak, aki orosz diplomata rendszámú gépkocsival közlekedett a minap Hágában. A pozsareváci önkormányzat tegnap engedélyezte, hogy családi házának udvarán temessék el a néhai államfőt. A helyhatóság döntött arról is, hogy a városban és a közigazgatásilag hozzá tartozó településeken holnap gyásznapot tartanak. A rendezők mintegy kétszázezer embert várnak a temetésre. A szerb törvények szerint az illetékes ön- kormányzat engedélye szükséges ahhoz, hogy ne temetőben, hanem a hozzátartozók birtokában lévő ingatlanon temessék el a halottat. (MTI, t, ú) Washington kész megelőző csapást mérni Iráni ajánlat Amerikának MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Teherán/Washington. Huszonhét év után először közvetlen diplomáciai kapcsolatfelvételt ajánlott Irán az USA-nak. Ali Laridzsáni, az iráni nemzetbiztonsági főtanács titkára tegnap a teheráni parlament zárt ülése utáni sajtóértekezleten jelentette ki, hogy Abdel-Azíz al-Ha- kímnak, a legfontosabb iraki síita tömörülés, az Iraki Iszlám Forradalom Legfelső Tanácsa (SCIRI) vezetőjének kérését teljesítve Irán kész tárgyalásokba bocsátkozni Amerikával az iraki problémák rendezése érdekében, elősegítve egy független és szabad iraki kormány megalakulását. Teherán hamarosan kiválasztja a tárgyalásokat folytató diplomatákat, és az eszmecsere kizárólag Irakot fogja érinteni. Az nem derült ki, Teherán milyen módon segítene az iraki válság rendezésében. Az USA az utóbbi időben többször is megvádolta Iránt, hogy beavatkozik Irak belügyeibe, fegyverekkel és harcosokkal támogatja a felkelőket. Bush elnök hétfőn kijelentette, hogy Teherán robbanószerkezetek előállításában nyújt segítséget az iraki síita fegyveres csoportoknak, jóllehet a Pentagon másnap elismerte: nincsenek bizonyítékok az elnök állítására. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter tegnap Sydneyben kijelentette: nem elég, hogy Teherán hazudott a világnak nukleáris tevékenységeit illetően, és megszegte az atomsorom- pó-szerződést, még „a terroristák központi bankjának” szerepét is eljátssza. Rice hangsúlyozta: bízik benne, hogy a Biztonsági Tanács rá tudja kényszeríteni Iránt az atomprogramjával kapcsolatos tárgyalások felújítására. Iraki nehézségei ellenére az USA továbbra is kész megelőző csapást mérni azokra az államokra, amelyek fenyegetést jelentenek reá nézve, s ezek közül Irán lehet a legveszélyesebb - idézett a The Washington Post a Fehér Ház új dokumentumából, amely az amerikai nemzetbiztonsági stratégia kérdéseivel foglalkozik.
