Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-16 / 63. szám, csütörtök
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. MÁRCIUS 16. www.ujszo.com Mintegy kétszázötven művet vonultat fel a kiállítás „Egy átlagos amerikai film hosszúságát sem éri el a játékidő, de remélem az előadás annál tartalmasabb lesz" Vadak a nemzeti galériában MTI-PANORÁMA Budapest. Magyar Vadak- Fauves Párizstól Nagybányáig 1904-1914 címmel nagy festészeti kiállítás nyílik március 21-én a Magyar Nemzeti Galériában, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. A tárlaton többek között Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Iványi Grünwald Béla, Márffy Ödön, Kernstok Károly, Rippl-Ró- nai József és Tihanyi Lajos alkotásait láthatják az érdeklődők. Emellett egy kisebb francia kollekciót is bemutatnak a leghíresebb francia fauve-ok, így Henri Matisse, André Derain, Raoul Dufy, Maurice de Vlaminck műveiből. 1905 körül Henri Matisse vezetésével egy csoport fiatal művész erőteljes színekkel, merész ecsetkezeléssel, könnyed vonalvezetéssel forradalmasította az európai festészetet. Az 1905-ös párizsi Őszi Szalonon szereplő, az új stílust követő festőket a kritika fauve-oknak, vadaknak nevezte, a művészetüket később pedig fauvizmusnak. A magyarok közül azok, akik hosszabban időztek Párizsban, mint Czóbel Béla és Berény Róbert, magukévá tették ezt a stílust. Mások, mint Perlrott Csaba Vilmos és Bornemissza Géza közvetlenül Matisse tanítványai lettek. Ezek a fiatalok, akik a telet Párizsban, a nyarat a nagybányai művésztelepen töltötték, festészetükkel hatással voltak az idősebb generációra, így például Iványi Grünwald Bélára és Csók Istvánra is. A mintegy 250 művet felvonultató kiállítást francia, német, svájci és magyar múzeumok anyagából, valamint hazai, európai és amerikai magángyűjteményekből válogatták. A tárlat azt mutatja meg, hogy a francia fauve-ok (vadak) festészete hogyan inspirálta a magyar művészetet, és hogyan született abból egy új, hazai modern stílus. A Magyar Nemzeti Galéria időszaki kiállítása július 30-ig látható a Várban. A tavasz és az ünnepvárás hangulatát idézi A Tücsök márciusi száma LAPAJÁNLÓ Végre jön atavasz! Március 15-ét verssekkel és dalokkal köszönti a Tücsök. Tóth Elemér egy kiscsikó- ról és a tavaszról mesél a gyerekeknek. A természetbarátok rovata egyebek közt az erdő és a mező márciusban hirtelen megváltozó képéről és az egyik legszebb madarunk, a kerti rozsdafarkú udvarlási szokásairól szól. A rimaszombati iskolások pedig már a húsvéti ünnepekre való készülődés jegyében beszélnek az SMS-küldési szokásaikról. A tavasz és az ünnepvárás hangulatához kötődik a sok érdekes feladvány, rejtvény, nyelvi és logikaijáték is a lapban, (mp) TÜCSÖK Csákányi Eszter, Bozsik Yvette és Zorán is kitüntetett Idei Kossuth-díjasok 1NDEX-HU Budapest. Idén 22-22 személyt tüntettek ki Kossuth-, illetve Széchenyi-díjjal. A köztársasági elnök - a miniszterelnök előterjesztésére - Kossuth-díjat adott többek között Bangó Margit előadóművésznek, Benkó Sándor Liszt Ferenc-díjas zenésznek, Bozsik Yvette koreográfusnak, táncművésznek, Csákányi Eszternek, a Krétakör Színház Jászai Mari-díjas színművészének, Fischer Iván karmesternek, a Budapesti Fesztiválzenekar művészeti vezetőjének, Görgey Gábor József Attila-díjas írónak, Herskó János Balázs Béla- díjas filmrendezőnek, Kulka Jánosnak, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművészének, Léner Péter Jászai Mari-díjas rendezőnek, a budapesti József Attila Színház igazgatójának, Lukáts Andornak, a Katona József Színház Jászai Mari-díjas színművészének, rendezőnek, Petrovics Emil Kossuth-díjas zeneszerzőnek, Spiró György Babérkoszorúdíjas írónak, költőnek, irodalom- történésznek, műfordítónak, Sztevanovity Zorán Liszt Ferenc- díjas előadóművésznek és Zsótér Sándor Jászai Mari-díjas színművésznek, rendezőnek. Picasso Antibes-ból a címe annak a kiállításnak, amelyet a napokban nyitottak meg Malagában, a Picasso Múzeumban. A bemutatón abból a kollekcióból válogatták ki a legértékesebb alkotásokat, amelyet Picasso ajándékozott az antibes-i vármúzeumnak. (TASR/EPA-felvétel) Szikár és sűrű Vérnász Görög László (Dömötör Ede felvétele) Mint egy görög tragédia. Minden megtörténik, mielőtt elkezdődik. A néző csak a végjátékot látja. Azokat a pillanatokat, amikor felbomlanak a fonalak. Ilyen a Vérnász. Federico Garcia Lorca drámája. Menyasszonyról, vőlegényről, esküvőről. Gyilkosságról. Szöktetésről, menekülésről, üldözésről. Nászról és gyászról. Lángoló ösztönökről. Formailag is izgalmas balladát visz színre a Komáromi Jókai Színház társulata holnap este hét órakor. BÁRÁNY JÁNOS A rendező szerint az volt a nagy kaland, hogy kibogozza, hogyan jutottak ide ezek az emberek, és olyan töltettel érkezzenek a színre a színészek, amely szinte valamennyijelenetben robban. A Vérnászról az egyik főpróba előtt beszélgettünk Görög Lászlóval. Bevallom, figyeltem. Múlt vasárnap, az esti próba után a lábával ledobogta az egyik jelenet ritmusát. Ennyire ismeri már a Vérnászt? Az előadásunkat? Még szép.' Minden pillanatát. A koreográfiát sem bízta másra. Konzultált előtte az öcs- csével, aki Román Sándor társulatában táncol? Nem konzultáltam vele, és nem is arról van szó, hogy nem bíztam másra a koreográfiát. Arra gondoltam, jobb, ha az előadásban a mozgás is belőlünk születik, hogy teljesen a miénk lehessen, vagy ha úgy tetszik, az enyém. A zene döbbenetesen mélyről tör fel. Milyen volt a munka Szarka Tamás zeneszerzővel, a Ghymes együttes frontemberével? Egy zeneszerzőnek nem lehet azt mondani, hogy gyere, szerezz zenét, majd én meghatározom, hogy milyen legyen. Elmondtam Tamásnak, mit, hogyan képzelek, és ő nem tiltakozott. így bátran adhattam nagy szabadságot, hogy igazán személyes muzsika születhessen. Megértjük egymást, jó munka volt. Csak azt sajnálom, hogy sűrű elfoglaltsága miatt nem tudtunk annyi időt együtt tölteni, mint szerettem volna. A prózai részek után versben folytatják mondandójukat a szereplők. Ez sorvezető volt számomra. Bizonyos mértékig nehézséget jelentett, hogy hogyan lehet ötvözni az előadáson beiül a hagyományos jeleneteket a verses jelenetekkel. Maga Lorca mutatott utat abban, hogy mikor repül el a darab, mikor nem bírja el a hétköznapiságot, és mikor lesznek annyira emelkedettek az érzelmek, hogy már nem lehet ezekről másképp beszélni, csak a költészet segítségével. Federico Garcia Lorca azt úja már az első lapon, az Anya szájába adva a mondatot, hogy átkozott legyen a világon valamennyi kés, puska, pisztoly, legpicikébb penge, ásó, vasvilla. Tegyük el a késeinket? Kések, puskák mindig lesznek. Ha ezt a mondatot kiragadnánk a szövegkörnyezetből, akkor vezérmotívum lehetne. De nem az. Valakinek a mániája ez, egy bizonyos esettel kapcsolatban. Amennyiben a gondolatot kiemelnénk, úgy bánnánk a darabbal, mintha egy perzsaszőnyegből csupán egyetlen szálat néznénk, és nem látnánk többet a szőnyegből. Úgy lesz érvényes, ha az egész szőnyeget látjuk. A Hold és a Halál megjelenésével furcsán lírai lesz a darab. Itt akkor jó szó a lírai, ha nem valami kellemest jelent. Lorca költői eszközöket használt, hogy még jobban erősítse a darab drámaiságát. Nagyon szép a Vérnász nyelvezete. Olyan élvezetes, mint az Oidipus király című drámáé, melyben tavaly dolgoztam. A drámai lüktetést nem szakítja meg szünettel. Az a gondolat, mely köré felfűztem a történetet, úgy alakította az előadást, hogy nem lehet szünetet tartani. Egy átlagos amerikai film' hosszúságát sem éri el a játékidő, egy óra harmincöt percnél nem lesz hosszabb az előadás. Remélem, annál tartalmasabb lesz. Ennyi ideig fenntartható a figyelem. Nemes-Takách Kata modern díszletet tervezett. Sehol egy ház, egy szoba, egy fa. Egy görög színházban üres szín fogadta a nézőt. A Vérnász színpadképe modern, másrészt hihetetlenül ősi. Kata sötét jelmezeket tervezett. A Vérnászhoz sötét jelmezek kellenek. Fekete-fehér a darab világa. A férfiak nyakig begombolt ingben, az asszonyok fekete fejkendőkben állnak az izzó napon. Elárulja, mik azok a fehér csíkok a színpad közepén? Ha megmondom mi az, attól a pillanattól kezdve a nézőnek nem adom meg azt a lehetőséget, hogy asszociálhasson. Ez az előadás sok olyan elemet tartalmaz, melyekről szabadon lehet gondolkodni. A darab él és robog, az előadásmód lehetőséget ad arra, hogy az ember agya ne legyen egy sínre állítva. Mindenki nézze szabadon és nyitottan! A játék szikár és sűrű. Mint az emberek, akikről szól. Nem mondom, hogy ezt egyszerű volt létrehozni, hogy valamennyi színész az első pillanatban adta volna magát. Döntő többségük a próbafolyamat, a közös kalandozás alatt megértette és talán meg is szerette a fegyelem nehézségét és hatalmát. Azt, hogy mennyi mindent bele lehet sűríteni egyetlen pillantásba, mozdulatba, lépésbe. Mi vonzza majd az embereket 2006 tavaszán Federico Garcia Lorca darabjának előadására? Nem tudom. És azt sem, hogy mi győzi meg az embereket, hogy egyáltalán színházba menjenek. A tapasztalat azt mutatja, hogy mostanában gyorsbüfé, gyorslátvány, gyorsöröm kell. Igaz, így az emésztés is gyors, a hatás meg rövid. Persze, nem mindenki ilyen. A Vérnászt remekműnek tartom, az nem lehet, hogy ne hasson. Legalább egy kicsit. Aki nyitott szívvel érkezik majd a színházba, az egy kissé váradan, de mindenképpen erős élménnyel lesz gazdagabb. Hatvanéves Császár Angéla, aki örömét önálló estjeiben lelte meg A dal színésznője JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Szerencsés korszakban lett színésznő. Holott igazából előadó- művésznek készült, ugyanis gyönyörű hangja is erre predesztinálta. Mégis az évek-évtizedek során játszott naivákat, drámai hősnőket, karakterszerepeket. A film messziről elkerülte, mindössze Fejér Tamás Hekus lettem című, mára már az emlékezetünkből is kitörlődött filmjében játszott főszerepet a hetvenes évek elején. Ja, és énekelt a Hány az óra, Vekker úr? című Bacsó-filmben. A Kolozsváron született színésznő legnagyobb örömét így önálló estjeiben lelte meg. Énekelt, szavalt, s műsoraival bejárta a vüág magyarok lakta részeit. Közben tanított-tanít is a Pesti Magyar Színiakadémián. S már negyven fölött gyerekkel is megajándékozta a sors. Emlékművet állított hajdani pályatársainak, Fedák Sárinak és Medgyasszay Vilmának, a sanzonkirálynőnek. Tavaly új cédéje jelent meg, Gyöngyöt perget az idő címmel, amelyen XX. századi megzenésített versek találhatók. Ami azonban halhatatlanná teszi a nevét a magyar színháztörténetben, az egy egyedülálló vállalkozás, a Budapest Orfeum című előadás, amely a magyar történelem egyik legtragikusabb időszakát dolgozza fel az orfeum szemszögéből. Benedek Miklós, Szacsvay László és Császár Angéla hosszú évekig ragadtatta tapsra és könnyekre a nézőket, s talán nem túlzás azt állítani, hogy az egyik legjobb kor(Képarchívum) társ drámát és előadást tisztelhettük a vállalkozásban, amelyet azóta már a kassai Thália Színház is bemutatott. Magyar filmhét Párizsban Párizs. Magyar filmhét kezdődött tegnap a párizsi Entrepot művészmoziban. A filmhét alatt nyolc, a közelmúltban készült magyar játékfilmet, nyolc rövidfümet, ületve több dokumentumfümet tekinthet meg a közönség, a kerekasz- tal-beszélgetéseken pedig a fiatal magyar filmesek képviselőivel, Vraník Rolanddal, Vraník Krisztiánnal és Gauder Áronnal találkozhat. A fesztivált a Kistehén zenekar koncertje zárja. A fümhét alatt Sovák Viktória fotótárlatát is megtekinthetik az érdeklődők. A fiatal fotográfus Pálfi György Taxidermia című filmjének forgatásán készült felvételeit állítja ki. (MTI) < i < I Í ( Í i (
