Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-15 / 62. szám, szerda
16 Európai unió ÚJ SZÓ 2006. MÁRCIUS 15. www.ujszo.com Európai-amerikai borkereskedelmi megállapodás Márkanevek védelme MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London/Brüsszel. Az EU és az USA a múlt pénteken megállapodott a borkereskedelem szabályozásában, amely segít a híres európai márkanevek védelmében is. A kétoldalú megállapodás, amelyet a tagországok agrárminiszterei már decemberben jóváhagytak, 20 éves vitát zár le, a bőrgyártás és címkézés mikéntjét szabályozva az Atlanti-óceán két oldalán. Magyar részről Pásztohy András államtitkár Brüsszelben rámutatott: az egyezmény egyik fontos eleme, hogy a hazai származású borok - köztük a tokaji - megfelelő védelmet kapnak az amerikai piacon is. A Londonban aláírt megállapodás szerint az amerikai gyártóknál korlátozzák a borneveket: a megegyezés fő akadálya évekig az Európában használt védett címkék - mint a champagne, a chablis, a portói, a sherry - ügyében folytatott harc volt. A megállapodás értelmében ezen árunevek használata korlátozások alá fog esni az Egyesült Államokban, miután Washington kötelezettséget vállalt: megváltoztatja ezen elnevezések jogállását annak érdekében, hogy használatuk a jövőben az EU- ból származó borokra korlátozódjon. Az EU viszont a megállapodás alapján most olyan amerikai borok importját is lehetővé teszi, amelyek Európában nem engedélyezett technológiával készülnek, így víz, folyékony ízanyag-koncentrá- tumok és bizonyos savak hozzáadásával. Az EU termelői számára az USA a legnagyobb exportpiac, több mint kétmilliárd euró értékben, az EU teljes borexportjának 40 százaléka talál gazdára az amerikai piacon. Az amerikai borexport Európába ugyancsak növekszik, de ennek a bevételnek csak mintegy ötödét teszi ki. Fizettek volna az olaszok Budapest. Alkut ajánlott Magyarországnak a Tokaji márkanév használatának ügyében Olaszország. Gráf József agrárminiszter elmondta: úgy tűnik, az olasz bortermelők ragaszkodnak a Tokaji márkanévhez, mivel több milliárd forintnak megfelelő eurót is felajánlottak Magyarországnak azért, hogy a jövőben is forgalmazhassák ezzel a névvel borukat. Budapest ezt természetesen elutasította. Az olaszok a strasbourgi Európai Bíróságon pert vesztettek a Tokaji névhasználatot Uletően. (m) Ismét gondokat okozhat az árvízhelyzet Lassan fizet az unió ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Szakemberek szerint minden eddiginél nagyobb gondokat okozhat az idei árvízhelyzet, a brüsszeli bürokrácia malmai azonban lassan őrölnek. A napokban jelentették csak be, az Európai Bizottság kezdeményezi segélyek kifizetését a tavaly tavaszi és nyári nagy európai árvizek következményeinek enyhítésére. A 2005-ös természeti csapások rengeteg sürgősségi beavatkozást igényeltek, Brüsszel a rendkívüli kiadások egy részét téríti meg: Romániának 71,2 millió eurót, Bulgáriának 20,4 millió eurót, Ausztriának 14,8 millió eurót. Tavaly áprilisban és májusban, majd júliusban és augusztusban súlyos árvizek pusztítottak Romániában és Bulgáriában, számos áldozatot követelve, súlyosan megrongálva a magán- és közvagyont, jelentős fennakadásokat okozva a közszolgáltatásokban. A következmények kellőképpen súlyosak voltak ahhoz, hogy a Szolidaritási Alap meghatározásának megfelelően a súlyos természeti csapások kategóriába lehessen sorolni az árvizeket. A Szolidaritási Alapot 2002-ben hozták létre, főként a Kö- zép-Európában pusztító rendszeres áradások miatt. A költségvetésen kívüli alap évente maximum egy- miUiárd eurót mozgathat meg. A hivatalos meghatározás szerint súlyos csapásnak minősülnek azok az események, amelyek nyomán a GNI 0,6 százalékát kitevő vagy legalább 3 milliárd eurós kár keletkezik. 2002 óta az Európai Unió több mint 860 millió eurót fordított a természeti csapások által sújtott tagországok és tagjelölt államok megsegítésére, (euractiv.hu) Nagy gondokkal küszködik a lett gazdaság Veszélyes elvándorlás ISMERTETÉS Dublin. Lettország szerint most már a lett gazdaságot veszélyezteti a fiatal, képzett munkaerő elvándorlása Írországba. A The Irish Ti- mesban Andris Piebalgs, az EB lett tagja - energiaügyi biztosa - egyenesen felszólította az Írországban dolgozó letteket, különösen azokat, akik nem végeznek magas képzettséget igénylő munkát: térjenek haza, mert otthon van rájuk szükség. Piebalgs szerint akár 15 ezer, akár 40 ezer lett dolgozik Írországban, a 2,3 milliós Lettország számára ez mindenképpen hatalmas érvágás. Ez utalás arra a becslésre, amely szerint Lettországból az EU- csatlakozás óta 100 ezren emigráltak, ebből 15-40 ezer közötti lehet azok száma, akik Írországban találtak munkát. Írország rögtön megnyitotta munkapiacát a nyolc új kelet-európai tagállam előtt. Nemrégiben egy országos közvéleménykutatás azonban azt mutatta ki, már az íreket is aggasztja a keleteurópaiak beáramlása. Ä The Irish Times és a TNS-MrbI közvéleménykutató felmérése szerint a megkérdezettek 78 százaléka jónak tartana valamilyen korlátozást, például a kelet-európaiak munkavállalásának külön engedélyeztetéshez kötését. Az ír kormány statisztikái szerint decemberben az ír munkapiacon dolgozók 8 százaléka (243 ezer ember) külföldi volt; legnagyobb részük az új tagállamokból érkezett, (euractiv.hu) Július elsején kezdődik az unió cukoripari reformja - csökkentették a tagállamok kvótáit Olcsóbb lehet az édes élet A cukorgyártási kvóták csökkenése az ELI egyes országaiban ezer tonnában számolva Forrás: HNČR________________________________________________Graf: TASR Pozsony/Brüsszel. Hozzávetőleg 12 százalékkal csökkentette az EU Szlovákia számára a cukorkvótát, ennyivel kevesebbet állíthatnak elő a négy hazai cukorgyárban. Szakemberek szerint ez semmiképpen sem jelent majd drágulást, sőt valószínű, hogy a boltokban az árak inkább csökkenni fognak. ÖSSZEFOGLALÓ Július elsején kezdődik az unió cukoripari reformja, ebben az ag- rárminiszterek tavaly novemberben állapodtak meg, február 20- án hivatalosan is jóváhagyták, a múlt héten pedig a pontos kvótákat hozták nyilvánosságra. Az Európai Bizottság az unió belső cukorpiacának egyensúlyára törekedve összességében 13,6 százalékkal, vagyis mintegy 2,5 millió tonnával - 18,3-ról 15,8 millió tonnára - csökkentette a cukorkvótát, s ezt bontották le az egyes tagállamokra. Négy év alatt összesen 36 százalékkal csökkentik a cukor intervenciós, azaz garantált minimálárát. A reformot több minden indokolja, a jelentések szerint jelenleg vagy 3 millió tonna cukorfelesleg van az unió piacán. A februári jóváhagyáskor hangsúlyozták, a lényegében négy évtizede változatlan cukorágazatot összhangba kell hozni a Közös Mezőgazdasági Politikával (CAP). Mariann Fischer Boel ekkor kijelentette: kurázsi kellett a kemény intézkedések elfogadásához, de nem volt más alternatíva, tarthatatlanná vált az a helyzet, hogy az unióban a cukor ára a vüágpiacinak a háromszorosa volt. A cukoripari reformot indokolja, hogy 2009-től az unió megnyitja piacát a világ 49 legszegényebb országának cukorimportja előtt. Ekkortól ezek az államok a nádcukrot vámmentesen és mennyiségi korlátozás nélkül értékesíthetik az EU piacán. Addig 6-7 millió tonnával csökken az uniós termelés, és igen jelentős mértékben csökken az uniós export is, a WTO szabályaival összhangban. Másrészt viszont, s ez is a reformcsomag része, uniós kompenzációt kapnak azok a farmerek, akiket a garantált árak lefaragása sújt, és például azok a tagállamok, amelyek több mint 50 százalékkal csökkentik a cukorgyártást, különleges kompenzációban részesülnek. Ami Szlovákiát illeti: az EB- döntés értelmében a 2006-2007- es cukorgazdasági évben a cukornál a mennyiséget 207 432-ről 183 225 tonnára kell csökkenteni, az izoglükózét pedig 42 547-rőí 37 582 tonnára. A három hazai vállalat négy cukorgyárában (Trenčianská Teplá, Rimaszombat, Szered és Dunaszer- dahely) a 2005-2006-os idényben 264 ezer tonnát gyártottak, ebből 71 ezer volt az ún. C kvóta, ami azt jelenti, hogy az unión kívüli piacon kell értékesítem. Róbert Straka, a Szlovák Cukoripari Társulás ügyvezető igazgatója a SITA hírügynökségnek elmondta, országosan 1 millió 873 ezer tonna cukorrépát dolgoztak fel, 277 ezerrel többet, mint az előző idényben (a cukornál a növekmény 31 ezer tonna volt). A cukorgyárak 387 termelőtől vásárolták fel a répát, amelyet összesen 32,3 ezer hektáron termesztettek. Az áüagos hektárhozam elérte a rekordnak számító 58,04 tonnát a korábbi 46,65 tonnával szemben. A hazai termelők és a cukorgyárak természetesen sokallják az EB által számunkra meghatározott csökkentést, de a helyzet nem tragikus. Állítólag létszámleépítés sem lesz a cukorgyárakban - legalábbis az idén még nem. Jó, hogy az EB idejében, március elején közzétette az adatokat, hiszen nyilvánvalóan kevesebb répára lesz szükség, s a termelőknek így maradt idejük az átállásra. (SITA, TASR, ú) Folyamatosan nő az unió importfüggősége - 1000 milliárd euróra lesz szükség a következő 20 évben Európának új energiapolitikára van szüksége Barroso: fontos az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok tisztázása (Reuters-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A fenntartható fejlődés, a versenyképesség és az ellátás biztonsága a fő célja az Európai Unió energiapolitikájának az Európai Bizottság múlt héten Brüsszelben ismertetett programdokumentuma és vitairata szerint. A tervet bemutatva Jósé Manuel Durao Barroso, a bizottság elnöke kiemelte: a XXI. század energiaügyi kihívásai az EU együttes fellépését követelik meg. Az EU központi szerepet játszik abban, hogy polgárait fenntartható, versenyképes és biztonságos energiával lássa el. Andris Piebalgs energiaügyi biztos szerint az uniós egységes belső piac megvalósítása, az éghajlatváltozás elleni harc és az ellátás biztonsága olyan közös energiaügyi kihívások, amelyek közös megoldásokat igényelnek. Megérett az idő egy új európai energiapolitikára. A program prioritásai:- elsőbbségi terv az európai összeköttetésre vonatkozóan,- európai energiaügyi szabályozó hatóság- új kezdeményezések az alapvetően egyenértékű versenyfeltételek biztosításához,- uniós energiaellátási megfigyelőközpont létrehozása,- az olaj- és gázkészletekre vonatkozó hatályos közösségi jogszabályok átdolgozása. Emellett kiemelten kezeli Brüsszel a fenntarthatóbb, hatékonyabb és diverzifikáltabb energiaforrás-kombinációkat segítő intézkedéseket, tervet készít annak érdekében, hogy 2020-ig 20 százalékos energiamegtakarítást éljenek el, továbbá ösztönzi a kutatásokat, új technológiák keresését és használatát e téren. Hangsúlyozza a program az energiaügy területén a közös külpolitika fontosságát is. Barroso óva intett az EU-tagál- lamok protekcionista lépéseitől is az energiaszektorban. Az utóbbi időben ilyen gyanú merült Franciaországban és Spanyolországban, ahol helyi intézkedésekkel, egyesülésekkel próbálják megakadályozni egy olasz, illetve egy német energiaóriás jelentős érdekeltségszerzését. A bizottság javaslata szerint az energiapolitika stratégiai elemzése során meg kell határozni az infrastruktúra szempontjából legfontosabb célkitűzéseket (például csővezetékek és gázterminálok létesítését), olyan ütemtervet kell készíteni, amely az összeurópai energiaközösség megalkotását célozza, és az importfüggőséget szem előtt tartva meg kell határozni azt is, hogy az unió hogyan viszonyuljon partnereihez, például legfontosabb energiaszállítójához, Oroszországhoz. Olyan új közösségi mechanizmusra is javaslatot kell tenni, amely a külső energiaellátást érintő vészhelyzetekben alkalmazandó gyors és összehangolt válaszintézkedéseket tartalmazza. A bizottság nyüvános konzultációt - az érintettek és érdeklődők véleményének megkérdezését - indít a témában, s a beérkező válaszok és hozzászólások alapján, illetve az Európai Tanács és Európai Parlament végkövetkeztetéseit figyelembe véve javasol konkrét intézkedéseket. A bizottság adatai szerint csak Európában, az előrelátható energiaigény kielégítésére és az elavulttá váló infrastruktúra helyettesítésére körülbelül 1000 milliárd euróra lesz szükség a következő 20 év során. Az unió importfüggősége folyamatosan növekszik: ha nem sikerül az európai energiaügyet versenyképesebbé tenni, a következő 20-30 év folyamán az unió energiaigényének körülbelül 70 százalékát kell importból fedezni a jelenlegi 50 százalékkal szemben, ráadásul ezen termékek némelyike olyan régióból származik, mely nem minősül biztonságos forrásnak. Probléma, hogy a tartalékok szempontjából Európa csak néhány országra támaszkodik: az EU gázfogyasztásának felét például csupán három ország (Oroszország, Norvégia és Algéria) biztosítja. A kihívások között említi a bizottság, hogy az olaj- és gázárak emelkednek - az utóbbi két évben az EU- ban közel kétszeresükre nőttek -, és ezt a tendenciát követi az elektromos áram ára is. A bizottsági elképzeléseket az EU-tagországok állam- és kormányfői is megvitatják március 23- i találkozójukon. Brüsszeli diplomáciai források szerint azonban a program elmarad a leginkább energiaimport-függő kelet- és közép-európai tagországok várakozásaitól, különösen az uniós szintű ellátási szolidaritás megalapozásának terén. (MTI, t, ú) Jönnek a szintetikus üzemanyagok Brüsszel. Günter Verheugen, az EB alelnöke az autóipar képviselői előtt jelentette be: Brüsszel támogatja, hogy a szintetikus üzemanyagok minél előbb betöijenek az EU üzemanyagpiacára. A gázból, bioüzemanyagból, szénből kifejlesztett szintetikus üzemanyagok segíthetnek a megnövekedett üzemanyag-szükséglet kielégítésében. A szintetikus üzemanyagok használatát támogató szövetség alakuló ülésén jelen voltak a Renault, a Royal Dutch Shell, a Sasol Chevron, a Volkswagen és DaimlerChrysler képviselői. Egyetértettek abban, hogy a szintetikus üzemanyagok csökkenthetik a kőolajtól való függőséget, (euractiv.hu)
