Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-14 / 61. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. AAÁRC1US 14. www.ujszo.com RÖVIDEN Könyvbemutató a Casinóban Pozsony. Fejezetek Pozsony történetéből magyar és szlovák szemmel címmel várostörténeti mű látott napvilágot a Kalligram Kiadó műhelyében. A kötet írásaiból - melynek szerkesztője Czoch Gábor - a kora középkortól egészen a második világháborút köve­tő évekig terjedő időszak történelme rajzolódik ki, amit a város multikulturális és multietnikus jellege határozott meg. A könyvet Mayer Judit nyelvész, szerkesztő mutatja be csütörtökön 18 órától a Pozsonyi Casinóban. (ú) Szabó Márta a Dója vu-klubban Pozsony. Holnap 18 órakor rendezik meg a Deja vu zenekar, az MKKI és a Diákhálózat harmadik idei klubestjét, melynek vendége Szabó Márta énekesnő lesz. A tehetséges csalogány, aki a honi SuperStar vetélkedőt is megjárta, nagy sikerű Cserháti Zsuzsa-em- lékestjével lép színpadra. A helyszín a Hlava XXII étterem (Bazová utca). Az est házigazdája most is a Deja vu zenekar, a belépés pe­dig továbbra is ingyenes, (sd) Az Akadémia Vonósnégyes koncertje Pozsony. Az Akadémia Vonósnégyes ad hangversenyt március 19-én, vasárnap 17 órától a Primáši palota Tükörtermében Wolf­gang Amadeus Mozart születésének 250. évfordulója alkalmából. A koncertre a IX. Mozart-hét keretében kerül sor. A nemzetközi fesztivál főrendezője a Pozsonyi Mozart Társaság, az Akadémia Vonósnégyes a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete közvetíté­sével lép fel a rendezvényen, (ú) Kiállítás: Ember és természet Pozsony. Ember és természet címmel három mosonmagyaróvá­ri alkotó, Medgyessy Imre, Rongits József és Rongits László képei­ből nyűik fotókiállítás ma 17 órától a Csemadok-székházban (Má­jus 1. tér 10-12) a Posonium Polgári Társaság, a Pozsonyi Magyar Galériát működtető Pozsonyi Műtermek szabad művészeti társu­lás és a Csemadok Pozsony-óvárosi Alapszervezete szervezésében. A megnyitón közreműködik Kátay Zoltán énekmondó, Böröndi La­jos költő és Bérczy Csaba tanár, (ú) Bemutatják Az előkelő idegen című könyvet is VI. Vámbéry Napok ELŐZETES Dunaszerdahely. Könyvbemu­tatóval kezdődik csütörtökön a VI. Vámbéry Napok programja. A Vámbéry Irodalmi Kávéházban 18 órakor mutatják be Az előkelő ide­gen című antológiát, amely a III. Nemzetközi Vámbéry Konferencia előadásait adja közre. Az előadások a rendezvény névadóját, Dunaszer­dahely híres szülöttét, az utazó és Kelet-kutató Vámbéry Ármin alak­ját idézik meg. A kötetet dr. Simon Szabolcs, a Vámbéry Polgári Társu­lás alelnöke ismerteti. Pénteken 9 órakor a Vámbéry Ármin Magyar Tannyelvű Alapiskolában tartják a Vámbéry Armin Emlékversenyt, 13 órakor Bújna Zoltán számol be a Vámbéry Kávéházban túrakerékpá­ros expedíciójáról, amelyet a híres utazó emlékére tett meg Duna- szerdahelytől Teheránig. Beszélge­tőtársa dr. Dobrovits Mihály turko- lógus és Hodossy Gyula, a Vámbéry Polgári Társulás igazgatója lesz. Délután fél háromkor a nevét viselő téren koszorúzzák meg Vámbéry Ármin mellszobrát. A Vámbéry Emlékverseny kiértékelése 15 óra­kor kezdődik a Vámbéry Kávéház­ban. A kétnapos rendezvény főszer­vezője a Vámbéry Polgári Társulás, társszervezője a Magyar Köztársa­ság Kulturális Intézete, (ú) Az 50-60-as évek ünnepelt operacsillaga volt Elhunyt Anna Moffo MT1-H1R New York. Elhunyt az ötvenes­hatvanas évek ünnepelt amerikai operacsillaga, Anna Moffo - jelen­tette vasárnap a The New York Ti­mes. A tekintélyes lap szerint Moffót 73 éves korában egy New York-i kórházban még csütörtökön érte a halál. Moffo, aki egy cipész lányaként született a Pennsylvania államban lévő Wayne-ben (hogy 1930 és 35 között pontosan melyik évben, azt nem tudni), az ötvenes évek köze­pétől szenzációs karrierstarttal in­dult: az olasz televízió felkérésére ő alakította Cso-Cso-Szant Puccini Pillangókisasszonyában, színpadi operadebütálását pedig 1955 hoz­ta meg, amikor is Donizetti Don Pasquale című művében Normát alakította. A következő évben Mo­zart Don Giovannijában ő játszotta Zerlinát, 1957-ben pedig Verdi Falstaffjában Nannettát alakította. Ez utóbbi szerepe külön is felkel­tette Herbert von Karajan érdeklő­dését, aki lemezfelvételeket készít­tetett vele, és bevezette a Salzburgi Ünnepi Játékokba. Azután jött, szinte megállás nél­(ČTK/AP-felvétel) kül Bécs, Párizs, majd 1959-ben a New York-i Metropolitan, tehát a vüágsiker. A hatvanas években már nemcsak lírai, hanem drámai sze­repeket is énekelt, és egészen az év­tized végéig egymást követték a te­levíziós szereplések is. Az 1975-ös rákműtéte után le­csendesedett a vüág a díva körül, utána már csak ritkán lépett a kö­zönség vagy a kamerák elé, igaz, akkor is nagy sikerrel. Agárdy Gábor és Avar István Márai Sándor regényének bemutatásra váró tévéfilmváltozatában Londonban is sercegnek a gyertyák Agárdy Gábor utolsó remeklése Konrád szerepe (Vörös Eszter felvételei) Tompos Katalin egyetlen szó nélkül is teljes értékű alakítást nyújt Nekik Embers, Angliában is, Amerikában is. Nekünk A gyertyák csonkig égnek. Márai Sándor regénye lon­doni színpadon és - Iglódi István rendezésében - ma­gyar tévéfilmen. SZABÓ G. LÁSZLÓ Mint minden nagy regény, vagy mint majdnem minden híres re­gény, ez sem kerülhette el a sorsát. Film vagy színpad? - ez lehetett csak a kérdés. Mert igazából sem a filmnek, sem a színpadnak nem ad­ja könnyen magát Márai immár vi­lágsikerű regénye. Némi túlzással azt is mondhatnánk: nincs cselek­ménye. Illetve csak annyi, hogy leül egymással szemben két megkese­redett, lelkiismeret-furdalással teli öregember, és egy jó nagyot beszél­getnek. Az egyikük többet, a mási­kuk kevesebbet, bár a hallgatásá­val, a ki nem mondott gondolatai­val is sok mindent elmond. A két férfi: két testi-lelki jó barát. Fiatal katonák voltak, amikor megismer­kedtek, s most, negyvenegy év és negyvenhárom nap után újra talál­koznak. Egyikük a trópusokon ka­tonáskodott, másikuk a katonai szolgálat letelte után kastélya könyvtárában ült, és gondolkozott. Mindig arról az egy napról, arról a réges-régi napról, amikor barátja majdnem megölte őt, feleségét el­csábította, életét pedig végérvénye­sen tönkretette. Henrik, a tábornok most izgatottan vátja valamikori barátját, Kcmrádot, hogy tisztázzák közös múltjukat, azt a bizonyos „halálos bűnt”, amely egyiküket árulásba, másikukat soha véget nem érő gyanúsítgatásba és őrlő- désbe sodorta. Hűség és árulás ör­vényébe lép most be a két megtört férfi, egyikükből vádlott, másikuk­ból vádló lesz, képzeletükben pe­dig felfénylik a mindkettőjük által csodált és szeretett Krisztina alakja, egyikőjük imádott felesége, mási­kuknak mélyen titkolt szerelme. Krisztina halott. De mi történt azon a bizonyos napon? Hogyan élte meg az elmúlt negyven évtizedet az, aki annak idején csalt és mene­kült, és miképpen viselte el az, aki maradt, de nem nyújtott segítő ke­zet Krisztinának? Márai Sándor titkokkal és fe­szültséggel teli regényében cson­kig égnek a gyertyák, miközben Henrik és Konrád átbeszélik az éj­szakát. Izgalmas leszámolás. Le­számolás a múlttal, a barátsággal, az árulással, mindazzal, amit egyi­kük sem vihet a sírba. Vagy mégis? Különös regény, felkavaró törté­net. Olvasva hatalmas élmény. De hogyan lehet ebből filmet rendez­ni, vagy színpadra állítani? Ül két idősödő színész egymással szem­ben, egyikük kérdez, a másikuk nagyokat hallgat, vagy éppen rövi­den válaszol? Két szereplője van még a regénynek. A kastély vadá­sza és a tábornok egykori dajkája, Különös regény, felkavaró történet. Olvasva hatal­mas élmény. De hogy le­het ebből filmet rendezni, vagy színpadra állítani? aki az első korty tejet a saját testé­ből adta Henriknek. Krisztina alak­ja csak a képzelet mezsgyéjén jele­nik meg. Magyarul 1942-ben jelent meg a könyv, angol fordításban 2002- ben, s be is került nemsokára a tíz legjobb irodalmi mű közé a sziget- ország vezető lapjainak sikerlistá­ján. Amerika Oscar-díjas cseh ren­dezője, Milos Forman le is csapott azonnal a megfilmesítés jogára. Első olvasásra megszerette a törté­netet, udvari forgatókönyvírója, Jean-Claude Carriere rövid időn belül el is készült a forgatókönyv­vel, a szereposztás parádésnak ígérkezett. Henrik: Sean Connery, Konrád: Klaus Maria Brandauer, Krisztina: Wynona Rider. A film­ből végül semmi sem lett. A terv egyik napról a másikra meghiú­sult, Forman pedig belevetette magát Goya életébe, s már túl is van a forgatáson. Márai regénye először Budapes­ten jelent meg magyar színpadon. A Pesti Magyar Színház tűzte mű­sorára Iglódi István rendezésében Avar István (Henrik) és Agárdy Gábor (Konrád) főszereplésével. Ezután született meg az ötlet, hogy tévéfilm készüljön belőle, ugyanezzel a felállássd. Amikor a februári Magyar Filmszemlén be­mutatták a tavdy nyáron elkészült alkotást, Londonban, a West En­den Jeremy Irons már Henrik sze­repére készült Michael Blakemor rendezésében. A magyar tévéfilm sajnos nem úgy sikerült, ahogy sikerülhetett volna. Egy ilyen mű esetében min­den teher a két főszereplő vállán nyugszik. Rendező elrontani nem nagyon tudja. Ugyanis nincs mit elrontani rajta. Tdálkozik két em­ber, tisztázzák közös múltjukat, és újra elválnak. Ülnek egymássd szemben hosszasan, és kibonta­nak egy lüktetőén izgalmas, szen­vedélyekkel teli szerelmi három­szöget. Ehhez „csak” két szuggesz- tív, nagy formátumú, hiteles szí­nész kell. Az azóta elhunyt Agárdy Gábor meg is felelt ennek a köve­telménynek. Élete utolsó szerepé­ben színészete esszenciáját adva egyszerűen zsenidis. Nemcsak külleme - a játékstílusa is elegáns. Ahogy ezt a figura megkívánja. Nincs egy üres pillanata, egy ér­zelmektől mentes gesztusa. Ha csak maga elé néz, annak is súlya van. Avar Istvánról azonban mind­ez nem mondható el. Ráadásd ne­ki van több szövege, üyen értelem­ben tehát ő viszi a prímet. Játéka már a film első negyedében und- massá válik. Mintha színpadon mozogna, szépen, érthetően fel­mondja a szöveget. Színészi játék­tól, érzelmi színektől mentesen. Amennyire felemelő Agárdyt néz­ni, egy idő után olyan fárasztó Avarra figyelni. Minél telítettebbé vdik a történet, annd érdektele­nebb a lénye, a magántragédiája. Remekel viszont a két melléksze­replő: a dajka-házvezetőnő szere­pében Csernus Mariann, Kriszti­naként pedig a költői szépségű és egyetlen szó nélkül is teljes értékű alakítást nyújtó Tompos Katdin. Felemásra sikerült a londoni előadás is. A csaknem hatvanesz­tendős, Oscar-díjas Jeremy Irons tizenhat éves kihagyás után tért vissza a színpadra. Elmondása sze­rint ezt megelőzően egyetlen dara­bot sem kíndtak fel neki, amely felkeltette volna az érdeklődését. Ä magyar tábornok titkokkd átszőtt története azonban olyannyira láz­ba hozta, hogy boldogan készült a bemutatóra. A The Guardian kriti­kusa szerint azonban „csak a tény­leges drámai feszültség hiánya okozza, hogy egy finom előadás­ból ne vdjon vdami ennél is több”. Ez lett sajnos a közös nevezője a magyar tévéfilmnek és a londoni színpadi vdtozatnak: a szenvte- lenség, az elillant drámai feszült­ség. Ki tudja, Formánnak sikerült volna-e megőriznie mindazt, ami a regényt értékessé, izgalmassá, le- tehetetlenné teszi? S ki tudja, lesz- e vdaki, aki ebből a viharos szen­vedélyektől feszülő műből értékes filmet vagy nagy erejű színpadi előadást rendez? Egyetemes kultúrtörténeti emlékeket mutat be az Iparművészeti Múzeum tegnap megnyílt nagykiállítása Gyűjtők és kincsek Reneszánsz korabeli cipő (Fotó: Iparművészeti Múzeum) AAT1-JELENTÉS Budapest. Különleges bútorok, porcelánok, ötvös remekek és texti­lek, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének gyöngyszemei te­kinthetők meg a Gyűjtők és kincsek címmel az Üllői úti intézményben tegnap nyűt új nagykiállításon. A budapesti múzeum történeté­ben egy új könyv első fejezete ez a tárlat, a hosszú idő óta első, hosz- szú ideig nyitva tartó, úgymond ál­landó kiállítás, amely a múzeum rejtve maradó kincseiből mutat be tudós gondossággd összevdoga- tott kollekciót - mondta Takács Im­re főigazgató, aki két hete vette át öt évre az intézményvezetését. Ez a kiállítás, amely átfogó képet nyújt Európa egyik legrégibb ipar- művészeti múzeumának gyűjtemé­nyéről, igazán kell a magyar közön­ségnek - fogalmazott Bozóki And­rás kulturdis miniszter. A kiállított egyetemes kultúrtör­téneti emlékek, a több mint négy­száz értékes és érdekes műtárgy bemutatását élményszerűség, in­teraktivitás jellemzi, a látogatók részesei lehetnek mindannak, amit látnak - mondta a miniszter, utd- va arra, hogy számítógépes játé­kokkal lehet például megtudni, melyik tárgy mire vdó, melyik ru­hát ki viselte, vagy virtuálisan bele lehet lapozni a korabeli újságokba. Lechner Ödön híres, szecessziós épületében az elmúlt száztíz évben a múzeumba került műtárgyak kö­zül kiállítottak egy több mint négy­száz éves ötvös műremeket, egy tengeri csikót, amelynek hajszdvé- kony kagyló díszítése is átvészelte a századokat. A múzeum raktáraiból szintén a kiállítás tárlójába került egy rene­szánsz korabeli cipő, amelyet ko­rát illetően akár Madame Pom­padour is hordhatott volna az ak­kori divat szerint kizárólag fehér harisnyávd. Az egyedi műremekek sorában mutatják be a történelem első ze­nélő automatáinak egyikét, egy több mint négyszáz éves, mozgó és muzsikdó szent dákot is, amelyhez hasodó csak kettő léte­zik a világon.

Next

/
Thumbnails
Contents