Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-14 / 61. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. AAÁRC1US 14. www.ujszo.com RÖVIDEN Könyvbemutató a Casinóban Pozsony. Fejezetek Pozsony történetéből magyar és szlovák szemmel címmel várostörténeti mű látott napvilágot a Kalligram Kiadó műhelyében. A kötet írásaiból - melynek szerkesztője Czoch Gábor - a kora középkortól egészen a második világháborút követő évekig terjedő időszak történelme rajzolódik ki, amit a város multikulturális és multietnikus jellege határozott meg. A könyvet Mayer Judit nyelvész, szerkesztő mutatja be csütörtökön 18 órától a Pozsonyi Casinóban. (ú) Szabó Márta a Dója vu-klubban Pozsony. Holnap 18 órakor rendezik meg a Deja vu zenekar, az MKKI és a Diákhálózat harmadik idei klubestjét, melynek vendége Szabó Márta énekesnő lesz. A tehetséges csalogány, aki a honi SuperStar vetélkedőt is megjárta, nagy sikerű Cserháti Zsuzsa-em- lékestjével lép színpadra. A helyszín a Hlava XXII étterem (Bazová utca). Az est házigazdája most is a Deja vu zenekar, a belépés pedig továbbra is ingyenes, (sd) Az Akadémia Vonósnégyes koncertje Pozsony. Az Akadémia Vonósnégyes ad hangversenyt március 19-én, vasárnap 17 órától a Primáši palota Tükörtermében Wolfgang Amadeus Mozart születésének 250. évfordulója alkalmából. A koncertre a IX. Mozart-hét keretében kerül sor. A nemzetközi fesztivál főrendezője a Pozsonyi Mozart Társaság, az Akadémia Vonósnégyes a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete közvetítésével lép fel a rendezvényen, (ú) Kiállítás: Ember és természet Pozsony. Ember és természet címmel három mosonmagyaróvári alkotó, Medgyessy Imre, Rongits József és Rongits László képeiből nyűik fotókiállítás ma 17 órától a Csemadok-székházban (Május 1. tér 10-12) a Posonium Polgári Társaság, a Pozsonyi Magyar Galériát működtető Pozsonyi Műtermek szabad művészeti társulás és a Csemadok Pozsony-óvárosi Alapszervezete szervezésében. A megnyitón közreműködik Kátay Zoltán énekmondó, Böröndi Lajos költő és Bérczy Csaba tanár, (ú) Bemutatják Az előkelő idegen című könyvet is VI. Vámbéry Napok ELŐZETES Dunaszerdahely. Könyvbemutatóval kezdődik csütörtökön a VI. Vámbéry Napok programja. A Vámbéry Irodalmi Kávéházban 18 órakor mutatják be Az előkelő idegen című antológiát, amely a III. Nemzetközi Vámbéry Konferencia előadásait adja közre. Az előadások a rendezvény névadóját, Dunaszerdahely híres szülöttét, az utazó és Kelet-kutató Vámbéry Ármin alakját idézik meg. A kötetet dr. Simon Szabolcs, a Vámbéry Polgári Társulás alelnöke ismerteti. Pénteken 9 órakor a Vámbéry Ármin Magyar Tannyelvű Alapiskolában tartják a Vámbéry Armin Emlékversenyt, 13 órakor Bújna Zoltán számol be a Vámbéry Kávéházban túrakerékpáros expedíciójáról, amelyet a híres utazó emlékére tett meg Duna- szerdahelytől Teheránig. Beszélgetőtársa dr. Dobrovits Mihály turko- lógus és Hodossy Gyula, a Vámbéry Polgári Társulás igazgatója lesz. Délután fél háromkor a nevét viselő téren koszorúzzák meg Vámbéry Ármin mellszobrát. A Vámbéry Emlékverseny kiértékelése 15 órakor kezdődik a Vámbéry Kávéházban. A kétnapos rendezvény főszervezője a Vámbéry Polgári Társulás, társszervezője a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete, (ú) Az 50-60-as évek ünnepelt operacsillaga volt Elhunyt Anna Moffo MT1-H1R New York. Elhunyt az ötveneshatvanas évek ünnepelt amerikai operacsillaga, Anna Moffo - jelentette vasárnap a The New York Times. A tekintélyes lap szerint Moffót 73 éves korában egy New York-i kórházban még csütörtökön érte a halál. Moffo, aki egy cipész lányaként született a Pennsylvania államban lévő Wayne-ben (hogy 1930 és 35 között pontosan melyik évben, azt nem tudni), az ötvenes évek közepétől szenzációs karrierstarttal indult: az olasz televízió felkérésére ő alakította Cso-Cso-Szant Puccini Pillangókisasszonyában, színpadi operadebütálását pedig 1955 hozta meg, amikor is Donizetti Don Pasquale című művében Normát alakította. A következő évben Mozart Don Giovannijában ő játszotta Zerlinát, 1957-ben pedig Verdi Falstaffjában Nannettát alakította. Ez utóbbi szerepe külön is felkeltette Herbert von Karajan érdeklődését, aki lemezfelvételeket készíttetett vele, és bevezette a Salzburgi Ünnepi Játékokba. Azután jött, szinte megállás nél(ČTK/AP-felvétel) kül Bécs, Párizs, majd 1959-ben a New York-i Metropolitan, tehát a vüágsiker. A hatvanas években már nemcsak lírai, hanem drámai szerepeket is énekelt, és egészen az évtized végéig egymást követték a televíziós szereplések is. Az 1975-ös rákműtéte után lecsendesedett a vüág a díva körül, utána már csak ritkán lépett a közönség vagy a kamerák elé, igaz, akkor is nagy sikerrel. Agárdy Gábor és Avar István Márai Sándor regényének bemutatásra váró tévéfilmváltozatában Londonban is sercegnek a gyertyák Agárdy Gábor utolsó remeklése Konrád szerepe (Vörös Eszter felvételei) Tompos Katalin egyetlen szó nélkül is teljes értékű alakítást nyújt Nekik Embers, Angliában is, Amerikában is. Nekünk A gyertyák csonkig égnek. Márai Sándor regénye londoni színpadon és - Iglódi István rendezésében - magyar tévéfilmen. SZABÓ G. LÁSZLÓ Mint minden nagy regény, vagy mint majdnem minden híres regény, ez sem kerülhette el a sorsát. Film vagy színpad? - ez lehetett csak a kérdés. Mert igazából sem a filmnek, sem a színpadnak nem adja könnyen magát Márai immár világsikerű regénye. Némi túlzással azt is mondhatnánk: nincs cselekménye. Illetve csak annyi, hogy leül egymással szemben két megkeseredett, lelkiismeret-furdalással teli öregember, és egy jó nagyot beszélgetnek. Az egyikük többet, a másikuk kevesebbet, bár a hallgatásával, a ki nem mondott gondolataival is sok mindent elmond. A két férfi: két testi-lelki jó barát. Fiatal katonák voltak, amikor megismerkedtek, s most, negyvenegy év és negyvenhárom nap után újra találkoznak. Egyikük a trópusokon katonáskodott, másikuk a katonai szolgálat letelte után kastélya könyvtárában ült, és gondolkozott. Mindig arról az egy napról, arról a réges-régi napról, amikor barátja majdnem megölte őt, feleségét elcsábította, életét pedig végérvényesen tönkretette. Henrik, a tábornok most izgatottan vátja valamikori barátját, Kcmrádot, hogy tisztázzák közös múltjukat, azt a bizonyos „halálos bűnt”, amely egyiküket árulásba, másikukat soha véget nem érő gyanúsítgatásba és őrlő- désbe sodorta. Hűség és árulás örvényébe lép most be a két megtört férfi, egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz, képzeletükben pedig felfénylik a mindkettőjük által csodált és szeretett Krisztina alakja, egyikőjük imádott felesége, másikuknak mélyen titkolt szerelme. Krisztina halott. De mi történt azon a bizonyos napon? Hogyan élte meg az elmúlt negyven évtizedet az, aki annak idején csalt és menekült, és miképpen viselte el az, aki maradt, de nem nyújtott segítő kezet Krisztinának? Márai Sándor titkokkal és feszültséggel teli regényében csonkig égnek a gyertyák, miközben Henrik és Konrád átbeszélik az éjszakát. Izgalmas leszámolás. Leszámolás a múlttal, a barátsággal, az árulással, mindazzal, amit egyikük sem vihet a sírba. Vagy mégis? Különös regény, felkavaró történet. Olvasva hatalmas élmény. De hogyan lehet ebből filmet rendezni, vagy színpadra állítani? Ül két idősödő színész egymással szemben, egyikük kérdez, a másikuk nagyokat hallgat, vagy éppen röviden válaszol? Két szereplője van még a regénynek. A kastély vadásza és a tábornok egykori dajkája, Különös regény, felkavaró történet. Olvasva hatalmas élmény. De hogy lehet ebből filmet rendezni, vagy színpadra állítani? aki az első korty tejet a saját testéből adta Henriknek. Krisztina alakja csak a képzelet mezsgyéjén jelenik meg. Magyarul 1942-ben jelent meg a könyv, angol fordításban 2002- ben, s be is került nemsokára a tíz legjobb irodalmi mű közé a sziget- ország vezető lapjainak sikerlistáján. Amerika Oscar-díjas cseh rendezője, Milos Forman le is csapott azonnal a megfilmesítés jogára. Első olvasásra megszerette a történetet, udvari forgatókönyvírója, Jean-Claude Carriere rövid időn belül el is készült a forgatókönyvvel, a szereposztás parádésnak ígérkezett. Henrik: Sean Connery, Konrád: Klaus Maria Brandauer, Krisztina: Wynona Rider. A filmből végül semmi sem lett. A terv egyik napról a másikra meghiúsult, Forman pedig belevetette magát Goya életébe, s már túl is van a forgatáson. Márai regénye először Budapesten jelent meg magyar színpadon. A Pesti Magyar Színház tűzte műsorára Iglódi István rendezésében Avar István (Henrik) és Agárdy Gábor (Konrád) főszereplésével. Ezután született meg az ötlet, hogy tévéfilm készüljön belőle, ugyanezzel a felállássd. Amikor a februári Magyar Filmszemlén bemutatták a tavdy nyáron elkészült alkotást, Londonban, a West Enden Jeremy Irons már Henrik szerepére készült Michael Blakemor rendezésében. A magyar tévéfilm sajnos nem úgy sikerült, ahogy sikerülhetett volna. Egy ilyen mű esetében minden teher a két főszereplő vállán nyugszik. Rendező elrontani nem nagyon tudja. Ugyanis nincs mit elrontani rajta. Tdálkozik két ember, tisztázzák közös múltjukat, és újra elválnak. Ülnek egymássd szemben hosszasan, és kibontanak egy lüktetőén izgalmas, szenvedélyekkel teli szerelmi háromszöget. Ehhez „csak” két szuggesz- tív, nagy formátumú, hiteles színész kell. Az azóta elhunyt Agárdy Gábor meg is felelt ennek a követelménynek. Élete utolsó szerepében színészete esszenciáját adva egyszerűen zsenidis. Nemcsak külleme - a játékstílusa is elegáns. Ahogy ezt a figura megkívánja. Nincs egy üres pillanata, egy érzelmektől mentes gesztusa. Ha csak maga elé néz, annak is súlya van. Avar Istvánról azonban mindez nem mondható el. Ráadásd neki van több szövege, üyen értelemben tehát ő viszi a prímet. Játéka már a film első negyedében und- massá válik. Mintha színpadon mozogna, szépen, érthetően felmondja a szöveget. Színészi játéktól, érzelmi színektől mentesen. Amennyire felemelő Agárdyt nézni, egy idő után olyan fárasztó Avarra figyelni. Minél telítettebbé vdik a történet, annd érdektelenebb a lénye, a magántragédiája. Remekel viszont a két mellékszereplő: a dajka-házvezetőnő szerepében Csernus Mariann, Krisztinaként pedig a költői szépségű és egyetlen szó nélkül is teljes értékű alakítást nyújtó Tompos Katdin. Felemásra sikerült a londoni előadás is. A csaknem hatvanesztendős, Oscar-díjas Jeremy Irons tizenhat éves kihagyás után tért vissza a színpadra. Elmondása szerint ezt megelőzően egyetlen darabot sem kíndtak fel neki, amely felkeltette volna az érdeklődését. Ä magyar tábornok titkokkd átszőtt története azonban olyannyira lázba hozta, hogy boldogan készült a bemutatóra. A The Guardian kritikusa szerint azonban „csak a tényleges drámai feszültség hiánya okozza, hogy egy finom előadásból ne vdjon vdami ennél is több”. Ez lett sajnos a közös nevezője a magyar tévéfilmnek és a londoni színpadi vdtozatnak: a szenvte- lenség, az elillant drámai feszültség. Ki tudja, Formánnak sikerült volna-e megőriznie mindazt, ami a regényt értékessé, izgalmassá, le- tehetetlenné teszi? S ki tudja, lesz- e vdaki, aki ebből a viharos szenvedélyektől feszülő műből értékes filmet vagy nagy erejű színpadi előadást rendez? Egyetemes kultúrtörténeti emlékeket mutat be az Iparművészeti Múzeum tegnap megnyílt nagykiállítása Gyűjtők és kincsek Reneszánsz korabeli cipő (Fotó: Iparművészeti Múzeum) AAT1-JELENTÉS Budapest. Különleges bútorok, porcelánok, ötvös remekek és textilek, az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének gyöngyszemei tekinthetők meg a Gyűjtők és kincsek címmel az Üllői úti intézményben tegnap nyűt új nagykiállításon. A budapesti múzeum történetében egy új könyv első fejezete ez a tárlat, a hosszú idő óta első, hosz- szú ideig nyitva tartó, úgymond állandó kiállítás, amely a múzeum rejtve maradó kincseiből mutat be tudós gondossággd összevdoga- tott kollekciót - mondta Takács Imre főigazgató, aki két hete vette át öt évre az intézményvezetését. Ez a kiállítás, amely átfogó képet nyújt Európa egyik legrégibb ipar- művészeti múzeumának gyűjteményéről, igazán kell a magyar közönségnek - fogalmazott Bozóki András kulturdis miniszter. A kiállított egyetemes kultúrtörténeti emlékek, a több mint négyszáz értékes és érdekes műtárgy bemutatását élményszerűség, interaktivitás jellemzi, a látogatók részesei lehetnek mindannak, amit látnak - mondta a miniszter, utd- va arra, hogy számítógépes játékokkal lehet például megtudni, melyik tárgy mire vdó, melyik ruhát ki viselte, vagy virtuálisan bele lehet lapozni a korabeli újságokba. Lechner Ödön híres, szecessziós épületében az elmúlt száztíz évben a múzeumba került műtárgyak közül kiállítottak egy több mint négyszáz éves ötvös műremeket, egy tengeri csikót, amelynek hajszdvé- kony kagyló díszítése is átvészelte a századokat. A múzeum raktáraiból szintén a kiállítás tárlójába került egy reneszánsz korabeli cipő, amelyet korát illetően akár Madame Pompadour is hordhatott volna az akkori divat szerint kizárólag fehér harisnyávd. Az egyedi műremekek sorában mutatják be a történelem első zenélő automatáinak egyikét, egy több mint négyszáz éves, mozgó és muzsikdó szent dákot is, amelyhez hasodó csak kettő létezik a világon.
