Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-11 / 59. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. AAÁRC1US 11. www.ujszo.com RÖVIDEN lhunyt Halász Péter Halász Pétert, a kortárs színházművészet egyik legeredetibb hazai alkotóját 63 éves korában, súlyos betegség után, családja körében érte a halál New Yorkban. Halász Péter az utolsó napjait lánya brooklyni lakásában töltötte, ahol csütörtökön éjjel érte a halál. A művész hónapok óta májrákban szenvedett, számított a halálára. Olyannyira, hogy február 6-án, a budapesti Műcsarnokban megrendezte saját búcsúszertartását is, ahol, az abszurd rendezvényen, több százan búcsúztak tőle barátai és rajongói közül. (MTI) SZ í N HÁZ POZSONY NEMZETI SZÍNHÁZ: Aida szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Össztánc sz. 19 Az eszményi férj vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Macska a forró tetőn sz. 19 Székek v. 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: A dzsungel könyve sz. 15 MOZI POZSONY MLADOSŤ: A nyughatatlan (am.) sz., v. 17.45, 20.15 AUPARK - PALACE: Sziriana (am.) sz., v. 16.20, 17.50, 19, 20.30 Casanova (am.) sz., v. 1710 Motel (am.) sz., v. 21.50 Hogyan szelídítsünk kro- kodüokat? (cseh) sz., v. 15.50,16.40,18.10,19.10PiROSSZka-Ajó, a rossz, a farkas, MEGAnagyi (am.) sz., v. 16,17.50,18.40 Szűz fiú mit sem ér (cseh) sz., v. 15.40 München (am.) sz., v. 19.40 Bőmyakúak (am.) sz., v. 18.20,21A nyughatatlan (am.) sz., v. 17.40 Egy befeje- zeden élet (am.) sz., v. 20.20 Hülyülésig (cseh) sz., v. 15.30,20 KASSA DRUŽBA: Hogyan szelídítsünk krokodilokat? (cseh) sz., v. 17 Twist Olivér (ang.-cseh) sz., v. 19 CAPITOL: Kisiklottak (am.) sz., v. 16, 18, 20 ÚSMEV: PiROSSZka - A jó, a rossz, a farkas, MEGAnagyi (am.) sz., v. 16 Egy befejezetlen élet (am.) sz., v. 17.45,19.45 DÉL-SZLOVÁK1A SZENC - MIER: King Kong (am.-új-zél.) sz. 18 Ha igaz volna... (am.) v. 18 GALÁNTA - VMK: Doom (am.) sz., v. 19 NAGYME- GYER - SLOVAN: Harry Potter és a Tűz Serlege (amerikai) sz., v. 19 ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Zathura - Az űrfogócska (am.) sz., v. 17 Azt beszélik (am.) sz., v. 19.30 PÁRKÁNY - DANUBIUS: A rettegés háza - Amityville Horror (am.) sz., v. 19 LÉVA - JUNIOR: Zathura - Az űrfogócska (am.) sz., v. 16.30,18.30 GYŐR PLAZA: Azt beszélik (am.) sz., v. 18.30 Büszkeség és balítélet (ang.) sz., v. 17.15,19.45 Casanova (am.) sz., v. 17.15,19.45 Csak szex és más semmi (magy.) sz., v. 18.30,20.30 De kik azok a Lumnitzer nővérek? (magy.) sz., v. 1745, 19.45 Kútfejek (magy.) sz., v. 18.30, 20.30 Nanny McPhee - A varázsdada (ang.) sz., v. 15.30,17.30 Rokonok (magy.) sz., v. 15.30,17.45,20 Sziriana (am.) sz., v. 19.45 Dokumentum- és játékfilmek, díszelőadás Március 15. az MTV-ben Hajdú Szabolcs harmadik játékfilmje, a Fehér tenyér hét díjat nyert az idei Magyar Filmszemlén Tripla szaltó a fehér vásznon Hajdú Szabolcs, a film rendezője (Oláh Csaba felvételei) AJÁNLÓ A nemzeti ünnep előtt 3 nappal, vasárnap, 12-én a Magyar Televízió Főtér című műsora Petőfi nyomába ered. Bemutatjuk szülőházát Kiskőrösön, iskoláit, felkeressük a pesti lakhelyeit. Március 15-én a Családi legendárium 10 óra után pár perccel kezdődik. Több mint százötven év elteltével a Habsburg, a Szemere és a Széchenyi család leszármazottai (Habsburg Lotharingiai Sarolta, Magyar Bálint és Széchényi Péter) egy asztalhoz ülve beszélnek őseikről, családjukról, a magyar történelemről. Mint mindig, most is közvetítjük az állami megemlékezést Hittel és tudással a nemzetért címmel a Múzeumkertből 10.55-től, majd 13 órától az ünnepi nagygyűlést a Petőfi-szobortól. A Fejezetek a nemzeti szabadságünnep hányatott történetéről című műsorunkban 14.15-től a nemzeti ünnep másfélszáz éves történetéről korabeli források, írott és filmes dokumentumok segítségével kapunk képet. Délután, 15.45-kor ajánljuk nézőink figyelmébe A komáromi fiú című filmünket, Krúdy Gyula nyomán írta és rendezte: Markos Miklós. Ifjabb Sóhaj Pál 15 éves ezreddobos megtisztelő feladatot kap parancsnokától: Klapka György levelét ki kell juttatnia Komáromból az ostromgyűrűn át, hogy aztán átadja Kossuth kormányzó Pest határában várakozó futárjának. A dolgok azonban korántsem úgy alakulnak, ahogyan a fiú és a megbízói remélni szeretnék: idő előtt felnőni kényszerült gyermekemberek kegyetlen leckét kapnak hitből, helytállásból, emberségből. Az esti ünnepi díszelőadást 20.05-kor közvetítjük a Magyar Állami Operaházból, ünnepi beszédet mond Sólyom László köz- társasági elnök. Ézután 21.30-kor a közszolgálati televízió Várkonyi Zoltán Jókai regényéből készült kétrészes adaptációját mutatja be, amelynek cselekménye a reformkor pezsgő, termékeny éveiben játszódik. (Az első részt, az Egy magyar nábobot március 13-án este láthatják a nézők.) Az ünnep estéjén, 15-én vetítjük a második részt, a Kárpáthy Zoltánt. Az ünnepi megemlékezés eseményeit a Magyar Televízió 2-es csatornáján Erkel Ferenc - Katona József nemzeti operája, az elmúlt években készült Bánk bán varázsolja ünnepivé. Nem sportfilm és nem is karriertörténet Hajdú Szabolcs legújabb rendezése, a Fehér tenyér, hanem egy megható emberi történet, amelyben a főhős egy régről ittmaradt (örökölt vagy egyszerűen csak ráragadt?) hibás nevelési (szülői és edzői) modell szorításából próbál kibújni. SZABÓ G. LÁSZLÓ A tornászok világa, a torna közege tehát csak apropó a rendezőnek ahhoz, hogy társadalmi problémákat táijon fel, hogy szabadon beszélhessen szülő és gyermek kapcsolatáról, mester és tanítványa viszonyáról, a nevelésben elkövetett hibás lépésekről, válogatott edzők sokszor válogatlan módszereiről. Dongó a nyolcvanas évek elején Debrecenben kezdi el a versenytornát. Ügyes, rátermett kiskamasz. Ép testben érzékeny lélek. De a kínokkal együtt a verést is jól bírja. (Egy ideig.) Az elkövetett hibákért ugyanis keményen büntet az edző. Elég csak egy lábujjnyit kilógni a sorból, máris vívópálcával csap oda. Dongó a csapat reménysége, szülei nem nagyon törődnek vele, a nevelést a mesterre hárítják. Vakon megbíznak benne. Mondhat a gyerek bármit, sosem lesz igaza. Akkor figyelnek csak rá, ha dicsekedni lehet vele. Ha vendég jön a házhoz, s a gyerek terpeszben mászik fel a keskeny előszoba falára. Vagy dob egy-két hátraszaltót, helyből. Olyankor ő a család szemefénye. Egyébként csak úgy vannak. Az edző véres módszerei felett pedig egyszerűen szemet hunynak. Igazságérzete azonban egy tízéves gyereknek is van. Fájdalomküszöbe szintúgy. Dongó egy nap megelégeli az edzői szigort, és kiígy csorbul ki egy káprázatos tornásztehetség karrierje, s így kezdődik el egy másik, kevésbé látványos pálya... lép a sorból. Elmenekül. Anélkül, hogy tudná: feladja rendkívüli tehetségét. Legalábbis azon a pályán, amelyen elindult. Jó pénzért inkább a cirkuszi mutatványos sátorban folytatja, fent a magasban, trapézon szállva. így csorbul ki egy káprázatos tomásztehetség karri- etje, s így kezdődik el egy másik, kevésbé látványos pálya: Dongóból később edző lesz, mégpedig Kanadában, ahol mások a szabályok. Az itthon elsajátított módszerek ott egyáltalán nem működnek, sőt egyenesen bajba sodoiják, amikor egy tehetséges, de öntörvényű fiú, Kyle trénere lesz. Nem könnyű megfelelni az új világ kihívásainak, mint ahogy beilleszkedni sem könnyű ebbe az új világba. A makacs, kezelhetetlennek tűnő és nem éppen idegenbarát kanadai tornász nehéz feladat elé állítja magyar edzőjét. Előbb önmagát kell legyőznie, hogy őt is érdekeltté tegye. Különös párbaj kezdődik a két férfi között. Dongó rájön: önteltségéből csak akkor tudja kimozdítani a fiút, ha ő maga lesz az első számú ellenfele. Edzőből tehát versenytárssá lép elő, mert nem adhatja fel. Közeledik a világverseny, és valakinek győznie kell. A legjobb természetesen az lesz, ha mindketten győznek. Ki így, ki úgy. Húsz év, két ember, két világ. Két ember itt, Kelet-Európábán és kettő ott, Észak-Amerikában. Itt a sivár panelrengeteg, a szocializmus betongyűrűje, ott a fényes felhőkarcolók sora, a lehetőségek széles tárháza. Európa szívében az orosz-ukrán vándorcirkusz kopott manézsa, Las Vegasban a világ egyik legrangosabb légtornász-társulata, a Cirque du Soleil. Az élsportolóból edző, abból pedig jeles akrobata lesz. Művész a szó legszorosabb értelmében. De mennyit nyer az ember, ha legyőzi önmagát? Hajdú Szabolcs érzékeny filmrendező. Ezt bizonyítják korábbi filmjei, a Macerás ügyek és a Tamara is. Fehér tenyér című alkotása apák és fiúk belső párbeszéde. Egy ilyen dialógusnak azonban csak igaz alapja lehet. A Fehér tenyér pedig valós történetre épülő, éppen ezért szívhez szóló film. Egyszer fájdalmat keltő, máskor örömet ébresztő, emberi alkotás. Életrajzi motívumok nyomán született, hiteles történet. Hajdú Szabolcs története Hajdú Miklós Zoltánról, az öccséről, aki vele együtt kezdett el tornázni négyévesen. Negyvenfős csapat tagja volt, de harminckilencen lemorzsolódtak, s csak belőle lett tornász. Bekerült a válogatottba, Világ és Európa Kupákon nyert komoly helyezéseket, aztán közbejött egy sérülés, és a további versenyzésről le kellett mondania. Edző lett Kanadában, és olimpiai bajnokot faragott Kyle Shewfeltből. Ezzel aztán le is zárta azt a huszonöt éves időszakot, amely a forgatáshoz kötötte, s ma már a Las Vegas-i cirkuszszínház egyik legjelesebb művésze, aki előtt már Tom Cruise is megemelte kalapját. Bár a film első része a hetvenesnyolcvanas években játszódik Debrecenben, nincsenek benne politikai rendszert jelző relikviák, a kommunista rezsim mechanizmusa azonban mégis kiérződik belőle. Remek ritmusa, lüktetése van a filmnek, lenyűgöző képi világa (operatőr: Nagy András), kifejező zenéje (Darvas Ferenc, Rimszkij- Korszakov, Peace Orchestra, Galt MacDermot), hitelességét pedig - a történeten kívül - a jól megválasztott szereplők is erősítik. A gyerek Dongót két vancouveri fiú (Orion és Silas Radies) játssza. Testvérek, így még hasonlítanak is egymásra. Tornászok, tehát pontosan tudják, mire megy ki a játék. Minden rezzenésük igaz, akárcsak a felnőtt Dongónak, akit Hajdú Miklós Zoltán formál meg. „Nem akarok győzni, de utálok veszítem” - mondja a filmben egy döntő verseny előtt. Az életét, a belső vívódásait, kínjait és gyötrődéseit vetíti elénk, a harcot, amelyet előbb önmagával szemben kell megnyernie, s csak utána a tanítványával, akitől egy barátságos emberi gesztus helyett rögtön az elején kegyetlen megjegyzést kap az angol nyelvtudását illetően. Hajdú Miklós Rendezői tripla szaltóban gyönyörködhet, aki megnézi a filmet. Lelke s ereje van, komoly mondanivalója. Zoltán (2000-ben a Kanada Bajnokságon aranyérmet nyert gyűrűn) eddig csak tornászként állt kamera előtt. A Fehér tenyérben hibátlan színészi alakítást nyújt. Úgy játszik, hogy nem alakít. Végig természetes tud lenni. Kyle Shewfelt ugyan szűkösebb térben mozog, az ő figurájának csupán nyitnia kell, levetnie önteltségét, de az ív, amelyet megrajzol, erős. A legnehezebb feladat a román Gheorghe Dinicára hárult, akinek a vasszigort képviselő edző szerepében egy riasztó alakot és annak félelmetes módszereit kellett megjelenítenie. Úgy dolgozik a gyerekekkel, s olyan hangokat üt meg, hogy a néző joggal képzeli: egy mindeme elszánt edzőt lát, egy igazi vérprofit, akinél a cél valóban szentesíti az eszközt, aki nem ismer lehetetlen, mert a szíve is acélból van, akárcsak a vívópálcája. Lukáts Andor az apa és Oana Pellea az anya szerepében a szülői büszkeség és mindent elfogadás élő szobrai. Hét díj az idei Magyar Filmszemlén, köztük a legjobb rendezés díja. Hajdú Szabolcs nagyot lépett a Fehér tenyérrel. Stílusosan fogalmazva: rendezői tripla szaltóban gyönyörködhet, aki megnézi a filmet. Lelke s ereje van, komoly mondanivalója, szemnek és szívnek egyaránt nagy élmény. Személyes film, de nem tolakodóan személyes. Nemzedéki, és mégis mindenki számára átélhető. Páratlan a maga műfajában. Hajdú Miklós Zoltán színészként is helytáll a filmben Orion és Silas Radies, a két kanadai tomászfiú
