Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-10 / 58. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. MÁRCIUS 10. www.ujszo.com RÖVIDEN A Böngésző nyertesei A Vasárnap 9. számában feltett kérdésre Marozsán Erika a he­lyes válasz. E héten az 500-500 koronát Szűcs Erika dunaszerda- helyi, özv. Nagy Zoltánná kiskövesdi és Czajtányi Ágnes zselízi ol­vasónk nyerte. Gratulálunk! TOLLVONÁS Rémálom egy hostelben KOCUR LÁSZLÓ Ma munkába jövet figyeltem, hány Volgát, Tátrát, „embécskát” fogok látni a városban. Nos, elég távol lakom a szerkesztőségtől, ennek ellenére eggyel sem talál­koztam. Még egy árva 120-as Skodát sem sikerült fölfedez­nem. Pedig ha a legújabb ameri­kai sikerfilmből, a Hostel (Motel) című horrorból indulunk ki - mely két hete látható a hazai filmszínházakban, az első héten 5092-en látták -, más járművet nem is lett volna szabad lámom az egyébként falusias, romos, gyerekbandák által uralt szlovák fővárosban... Eli Roth filmjének hazai for­galmazója, az ITA Film megtaka­ríthatta a produkció bevezetésé­re fordítandó marketingköltsé­gek nagy részét. Minden fizetett hirdetésnél, reklámnál hatéko­nyabbak voltak a szlovák sajtó munkatársai, sőt, még a politika is ringbe szállt. Az Egyesült Álla­mok szlovákiai nagykövete kije­lentette, egy „borzalmas rendező borzalmas filmjéről van szó”, melyet „hülyék készítettek hü­lyéknek”. „Ne nézzék meg ezt a filmet, ez az USA hivatalos állás­pontja” - mondta a diplomatává lett egykori tengerészgyalogos, Rodolp Vallee. A Fiatalok De­mokratikus Fóruma fizetett köz­leményben fejezte ki rosszallá­sát, mondván: „a film nemcsak lealacsonyítja Szlovákiát a világ közvéleménye előtt, de tele van féligazsággal”. Ján Slotáról, a Szloyák Nemzeti Párt sokoldalú elnökéről kiderült, egy filmeszté­ta is lakik benne, pöcegödömek nevezte a filmet, és megüzente az amerikaiaknak, „foglalkozza­nak a saját ganajukkal, Szlováki­át meg hagyják békén”. Egyben felszólította a kormányt, tegye meg a szükséges lépéseket. (Mire gondolhatott?) A legtovább a Szlovák Idegenforgalmi Ügynök­ség ment, mely országunkba in­vitálta a rendezőt, hogy a saját szemével győződhessen meg ar­ról, milyen is Szlovákia. (A filmet Csehországban forgatták, így Roth tényleg nem tudhatja, mi­lyen Szlovákia. Meg aztán, lehet, hogy nem mer idejönni, mert fél, hogy feldarabolják...) 1857-ben hatalmas botrányt kavart Gustave Flaubert Bovary- né című regénye, mert egy szűk­keblű ügyész referenciálisan ol­vasta, és az erkölcstelenség di­cséretét látta benne. De hogy 2006-ban hasonló elvek szerint néznek meg egy alacsony költ­ségvetésű mozifilmet, az már- már megdöbbentő. Roth műve fikció, dokumentumértéket szá­mon kérni rajta botorság. Egyéb­ként egy közepesnél valamivel gyengébb B kategóriás horror­film, és ha a műfajban A texasi láncfűrészes a mérce, akkor a fa­sorban sincs. Mondják azt, hogy azért rossz, mert unalmas; mert a borzalmasnak beharangozott jelenetek a műfajban átlagosnak mondhatók; mert belesimul a nagy átlagba, sem tartalmi, sem technikai oldalról nem áll elő semmilyen újítással. De hogy rombolja az országimázst? Ugyan kérem... A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Szombat reggel 7 órától fél 12-ig szól Hétről hétre c. zenés, publi­cisztikai magazinunk: foglalko­zunk Tony Blair brit miniszterelnök pozsonyi látogatásával, az egyes pártok választási listáival, és szó- iunk arról, hogy a beteggel akkor sem szabad megfizettetni az orvosi ellátást, ha az orvos nem írta alá a szerződést a biztosítóval. Miklósi Péter Délidő c. műsorának vendége Németh Ilona Munkácsy-díjas kép­zőművész, akivel pályájáról és a hölgyek közéleti szerepéről beszél­get a szerkesztő. Téka c. irodalmi magazinunkban 13 órától Krúdy és Jókai írásai idézik fel Petőfi emlé­két, és Türczel Lajos irodalomtörté­nész beszél Petőfi felföldi útjairól, kapcsolatairól. 15 órától A kultúra vüága: február 17-től látható a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában az a gyűjteményes kiál­lítás, amelyet a galéria anyagából válogatott N. Mészáros Júlia művé­szettörténész. A következő kiállítás helyszíne az Érsekújvári Művészeti Galéria, ahol február 23-án Jozef Kostka szobrászművész alkotásai­ból nyűt tárlat. A világ idén Mozar­tot ünnepli, születésének 250. év­fordulója alkalmából: a zeneszer­zőről Reiter István hegedűművész beszél. A 16 órai hírek után Kö­szöntő, majd nyelvművelő rovatun­kat hallhatják. 17.30-tól Napzárta. Vasárnap 7 órától hírek, jegyzet, eseménynaptár. A Világosság kato­likus kiadásában 8.05-kor Banyko Attila Joákim kassai premontrei szerzetes atya elmélkedik. 8.35-től bemutatjuk a Hungária együttes Fi­nálé? c. újra kiadott albumát. 9.10- től Randevú. Gyerekeknek szóló két bibliai történettel indul a mű­sor, betekintünk egy új CD születé­sébe, a Pop-mixben a 2005-ben leg­többet játszott tíz dal forog. 13 óra­kor jelentkezik a Térerő. 14.05-kor Kaleidoszkóp, melyben egy kerá­miakiállításra invitáljuk a hallgató­kat, majd dr. Kiss László orvostörté­nészt kérdezzük most megjelent könyvéről, amely a Felvidéken egy­kor tevékenykedett orvosok egyfaj­ta lexikona. Rubovszky Andrással, a budapesti székhelyű Széchenyi Társaság főtitkárával beszélgetve felidézzük Széchenyi alakját, szó­lunk a társaság újraindulásának körülményeiről és tevékenységé­ről. Bemutatjuk Horváth Lajos pe­dagógust, helytörténészt, aki So- motja múltjával, elsősorban a ma­gyar forradalom és szabadságharc itteni emlékeivel foglalkozik. 15 órakor Őszidő c. műsorunkban megszólal a szenei Petrik Erzsi néni és a jubiláló Záhorszky Elemér, aki zenés műsorok szervezője és sze­replője. A Fél négykor kezdődő Ha­zai tájakon c. néprajzi összeállí­tásunkat a Köszöntő követi, 17.30- kor Napzárta. (Nyit.) „A mai napig hívnak haza játszani, de nem megyek. Fiatal vagyok még. Szeretnék sok mindent kipróbálni“ Színész lett a legkisebb fiú „Hit nélkül az ember sehol sem tud meglenni" (A szerző felvétele) Négy éve játszik a kassai Thália Színházban. Szé­kelyföldről indult, és majd­nem pap lett. Ma azt mond­ja, a színházban a színpad az oltár. A gyergyószent- miklósi Flórián Róbert Sza­bolcs megküzd valamennyi figurával, hogy szinte ész­revétlenül változzék min­den előadásban másmi­lyenné, miközben önmaga marad. Kétszer egyformá­nak nem láttam még. Drá­mában, komédiában, daljá­tékban sok arcát mutatta. BÁRÁNY JÁNOS Bocsásson meg, de a becenevé­vel kezdeném. Gebe. Kitől kapta? Kedves testvéremtől, a középső bátyámtól. Ő nevezett el így ti­zenöt éve, azóta rajtam maradt ez a név. Nagy a család? Hárman vagyunk testvérek. Én vagyok a legkisebb. A legkisebb fiú elindult egy szép napon, s addig járta az út­ját, amíg színész nem lett? így is indíthatjuk a történetet. Odahaza, Gyergyószentmiklóson középiskolás koromban a baráta­immal szerveztünk egy amatőr tár­sulatot. Vadas László rendező volt a tíz főből álló csoport mentora. Ami­kor megszűnt a Figura Stúdiószín­ház, vagyis a színészek átszerződ­tek Sepsiszentgyörgyre, az intéz­mény fennmaradt. Ákkor karoltak fel bennünket. Először Maszkura Színjátszócsoport volt a nevünk, majd Iphigénia, később Ifigura. El- játszottuk Pirandello Hat szereplő szerzőt keres című darabját, Szűcs Géza Rómeó és Júliáját, melyben megfért egyszerre, egymás mellett az Othello, a Hamlet meg a Rómeó és Júlia, Görgey színművét, az Örömállamot, Dürrenmattól a Fizi­kusokat. Kísérleteztek? Szüntelenül. Fiatalok voltunk, bármit kipróbáltunk. Közönség is volt. Szerettek bennünket. A tíz emberből heten a mai napig a pá­lyán vagyunk. Pedig teológiára jelentkezett kilencvenhét őszén. Kilencvennyolc januárjában pe­dig be is fejeztem. A mai napig megvan a személyes kapcsolatom a Jóistennel, sok szépet látok a hitben. Hit nélkül az ember sehol sem tud meglenni. A tanárokkal volt gondja? A fegyelemmel? Az iskola légkö­rével? Aki arra szenteli az életét, hogy majd a Jóistent szolgálja, annak nagyon megfelel a gyulafehérvári teológia. Megijedtem, mi lesz ve­lem hét év múlva. Mert öt év el­méleti és két év gyakorlati képzés után szentelik fel az embert pap­pá. Örmény katolikus. Ez megha­tározó pont az életében? A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templomban keresztel­tek. Beszéltem Jakubinyi György érsek úrral, hogy szeretném leten­ni az örmény rítust is. Azt mond­ta, elvégzem itthon a hét évet, majd elmegyek Rómába, s tanu­lok még kettőt. Amúgy a helyi plé­bánia meg egy örmény plébánia testvéri kapcsolatot létesített. Ma­gyarországi örmény közösségek járnak a városunkba. Apukám fé­lig örmény, én még kevésbé, apu­kám édesapja sem beszélt már ör­ményül. Kolozsvárra ment hát a legki­sebb fiú, a színművészeti főis­kolára. Volt osztálytársai sze­rint hamar az iskola kedvence lett. Nyolcán voltunk, nekem a töb­biek voltak a kedvenceim. Máig nem találkoztam olyan társaság­gal, melynek tagjai annyira sze­rették volna egymást, mint mi. Az első pillanattól tudni lehe­tett, hogy remek cimborák lesz­nek a ma már a Komáromi Jó­kai Színházban játszó Tyukodi Szabolccsal és Manases István­nal? Őket nyolc éve ismerem, az­előtt nem találkoztunk. De vol­tak olyanok az osztályban, akik­kel a főiskola előtt együtt játszot­tunk. Istvánnal és Szabolccsal Kolozsvár lett az első közös pont. Szilágyi Palkó Csaba három egy- felvonásost rendezett második­ban, akkor álltunk először együtt a színpadon. Szomory és Szép Ernő hősei lettünk. Dolgoztunk Hatházi Andrással az Antigoné­ban. Ezt filmre is vittük. Majd megint Szilágyi Palkó Csaba vitt színre egy érdekes darabot, a Marokkót. A vizsgánk a Kék, kék ég volt. Nagyon szerettem azt az előadást. Tyukodi Szabolcs volt a színpadi partnerem. Manases Ist­vánnal pedig a Cirkuszi álom­ban, Beke Sándor Hamletjében és a Dankó Pistában játszottam. Mindhárom előadásban Kassán, a Tháliában. Beke Sándor kedvéért szőké­re festette a haját. Úgy volt Rodolfo a Pülantás a hídról cí­mű drámában. Most már parókában játszom a szerepet. Márciusban felújítjuk az előadást egy magyarországi turné miatt. Olaszországból érkezik a fiú Amerikába Marcóval, a testvé­rével. És beleszeret a házigazda ne­velt lányába, amit az illető nem néz jó szemmel. Mert ő is szereti a lányt, ám ezt sohasem vallja be magának. Persze, tragédia a vége. Mondták a többiek a próbafolya­mat alatt, könnyű lesz Rodolfót alakítanom, hiszen most jöttem Erdélyből. Miért jött el? Gyergyószentmiklós nem tu­dott több pénzt adni a színháznak több színész felvételére. Pedig egy éve megbeszéltük a szerződést. Jókor jött a határon túli magyar színházak fesztiválja Kisvárdán és a kassai színház ajánlata. A mai napig hívnak haza, de nem me­gyek. Pedig ott élnek a szüleim, az egyik testvérem a családjával, oly­kor nagy honvágy gyötör. Fiatal vagyok még, szeretnék sok min­dent kipróbálni. A legkisebb fiú narancssárga pólóban érkezett. Kissé kócos, de láthatóan boldog. Szeretem a narancssárgát. Nyolcvannyolc óta kedvenc foci­csapatom a holland válogatott. Nekik is narancssárga a mezük. Vidámságot sugároz ez a szín. Az pedig mindenkinek kell. Ráadásul Moliére-bemutatóra készül a színház, a Fösvényt próbáljuk. Májusban lesz a premier. Hatvanadik születésnapját ünnepli ma Venczel Vera, számos legendás magyar film szereplője Csendesen, de töretlen hittel JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Pártos Erzsi nyilatkozta egyszer egy Ruttkai Éva-emlékműsorban, hogy ha van valaki, aki átveheti a Vígszínházban a Tündérkirálynő örökségét, az csak Venczel Vera le­het. Meseszerűen indult a pályája, hiszen már középiskolás korában filmezett. Előbb Máriássy Félix, majd Esztergályos Károly hívja. Másodév végén már a Vígszínház színpadán játszik egy legendás álomcsapatban. Többek között Várkonyi Zoltán, Latinovits Zoltán, Páger Ántal, Sulyok Mária, Bilicsi Tivadar a partnere. Mestere a főis­kolán Pártos Géza, akivel a kilenc­venes évek elején dolgoznak majd együtt színházban, Sylvia Plath Zúzódásában. Első szerepe a Vígben Carlotta, az egyik udvar­hölgy Ruttkai Ziliája mellett. De ekkor már kiadja a főiskola és fil­mez is. Kárpáthy Zoltán, Egri csil­lagok, Isten hozta, Őrnagy úr! Vagy a tévéfilmek, A fekete város, az Ida regénye, a Pillangó. Meg­annyi ma már legendás film, ame­lyen milliók nőttek fel. Kovács Ist­ván, Nagy Gábor és Kozák András a férfipartnerei. Címlapok egész sora, nincs nála nagyobb sztár ma­gyar nyelvterületen. A Vígszínház­ban is részese lesz izgalmas szín­házi történéseknek. Szonya lehet a Ványa bácsiban Latinovits Zoltán, majd Tomanek Nándor oldalán, Nela a Tersánszky-regényből ké­szült Viszontlátásra, drágában, Lorette a magyar színháztörténet egyik jelentős stílusváltó előadásá­ban, a Nyárban, Bernarda Alba, vagyis Sulyok Mária egyik lánya. Korszakos előadások. Később még­is mintha elfogyott volna körülötte a levegő, bár továbbra is színpadon van. Ha nem a Vígszínházban, ak­kor vendégeskedik Kazimír Károly Körszínházában, ahol játszik a Rámájanában, Az elveszett paradi­csomban, A holdbéli csónakosban, de gyakori vendég Dukáné Gyer­mekszínházában is. Ezekről is olyan rajongással beszél, mint a vígbeli szerepeiről. De ott van a rá­dió, a szinkron és a költészeti estek is. Emlékszem, a kilencvenes évek elején a Rátkai klubban milyen lel­kesen mondta Kulcsár Tibor verse­it egy emlékműsorban, ahol az ak­kor többszörös felvidéki szavaló­verseny-győztes, amatőrnek szá­mító Juhász Lászlóval dolgozott együtt. De ez őt egyáltalán nem za­varta. Mostanában mintha ismét megtalálnák a szerepek. Zsótér Sándor egyik kedvenc színésze lett. Két éve A kaukázusi krétakör c. előadásban nyújtott alakításáért a társulat neki ítélte a Ruttkai- emlékgyűrűt. Tavaly Makón, Páger szülővárosában Páger-díjat kapott. Legújabb előadásában, A kék madárban Mitilt és annak nagyanyját is eljátssza. De láthat­juk egy nyúlfarknyi szerepben Sza­bó István Rokonok c. filmjében és szerepelt Bacsó Péter új filmjében is, ahol Tordai Terivel amerikai tu­ristákat alakítanak. Nemigen van olyan ember magyar honban, aki ne látta volna Az egri csillagok Cecey Évájaként vagy Otrokóczi Rozáliaként A fekete városban. Néhány éve a Vígszínházban az Össztáncot láttam, amelybe Halász Judit helyett ugrott be. Az előadás végén a színészek lejönnek a néző­térre, hogy táncolni invitálják a kö­(Olóh Csaba felvétele) zönséget. Csak most vallom be, drága Vera, hogy akkor ott kosarat kapott tőlem. Remélem, így utólag ezt megbocsátja nekem. Restellem bevallani ugyanis, de nem tudok táncolni.

Next

/
Thumbnails
Contents