Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-01 / 50. szám, szerda

22 Sport ÚJ SZÓ 2006. AAÁRCIUS 1. www.ujszo.com Tizenhárom éve az a szokás, hogy amikor Neumannová szurkolói útra kelnek, fokhagymalevest és gulyást készít az indulóknak a zadovi panzió főszakácsa (ČT K/A P-fe I véte lek) „Álomszép volt, amikor hozzám futott" Prága. Egy cseh fafaragó al­kotásával köszöntötte Ka­terina Neumannovát fan­klubjának mindenese, Pavel Ptáček. A fatálcába az olim­piai jelképek és a „Sok sze­rencsét” szövegű jókíván­ság van belevésve. KUBÁNY ÉVA Az újdonsült olimpiai bajnoknő két és fél éves kislánya, Lucinka, sem maradt ajándék nélkül - csoki­csomagnak örülhetett. „Imádja az édességet. Ha például valakitől kap egy csokit, esetleg valami hasonló finomságot, készségesen pózol a kamera előtt vagy a fotóriporterek­nek” - magyarázta mosolyogva a boldog anyuka. A kékszemű, ara­nyos szöszi kislány egyben a ma­mája legkedvesebb talizmánja. Ter­mészetesen Torinóban, pontosab­ban Pragelatóban is ott volt. Elő­ször pár napig a játékok előtt és kezdetén, majd a pótmamával ha­zautazott Csehországba, a Šuma- vában fekvő zadovi otthonukba. Hat nap múlva ismét útra keltek az Lucinka a legkedvesebb talizmán olimpia színhelyére, s egészen a já­tékok végéig maradtak. Hova kerülnek az érmek? „Hamar kiderült, hogy azok a versenyek, amelyeken a kislányom is velem volt, kitűnően sikerültek - a legtöbbször első lettem. így ért­hetően szorgalmaztam, hogy Lu­cinka az olimpián is velem legyen. Álomszép volt, amikor közvetlenül a győzelmem után, a célban hoz­zám futott. Ennél nagyobb boldog­ságot nem kívánhattam” - emléke­zik vissza a felejthetetlen percekre Katerina. A szkiaüonban nyert olimpiai ezüstöt a zadovi penziója társalgójában található éremfájára akaija helyezni. És hol kap majd helyet az olimpiai aranyérem? „Ez mégiscsak védettebb helyre kerül, mint a többi. Valószínű, egy zárt, kis vitrinben lesz látható” - árulta el a bajnok. Pihenés és egészség Mivel Katerina a napokban még antibiotikumot szed, így a rendsze­res edzések csak később következ­nek. „Most az a legfontosabb, hogy 1 * XX ZIMNÍ OLYMPIJSKÉ HRY I TORINO 2006 4 IHfHiiiillll Bélyeg a bajnokról minél hamarább kipihenjem ma­gam, és egészséges legyek - veti közbe. - Minél jobb eredményeket szeretnék elérni a Vüágkupa elkö­vetkező versenyein, hiszen nagyon keményen készültem az idei sze­zonra. Ha összejön, Japánban foly­tatom a sorozatot, majd ezt kö­vetően Hollmenkollenben állok rajthoz abban a számban, amely­ben győztem az olimpián. Nagy vá­gyam egyszer itt is győzni.” Elhalasztott ünneplés Csak a sndény befejezése után, valamikor március végére vagy áp­rilis elejére tervezi a barátok és a leghűségesebb szurkolók körében az olimpiai sikerek megünneplését. Mégpedig a zadovi U Horejsű nevű panzióban, amely a barátok és szurkolók főhadiszállása. Mielőtt a külföldi versenyekre indulnak, hogy kedvencüknek szurkoljanak, az említett panzióban adnak ran­devút egymásnak. Csaknem 13 éve az a szokás, hogy indulás előtt Pa­vel Ptáček tulajdonos és egyben főszakács finom cseh fokhagymale­vest és gulyást készít az indulók­nak. Amikor pedig a szurkolók egy- egy verseny után átlépik a cseh ál­lamhatárt, mobüon hívják a fősza­kácsot, hogy már Csehországban vannak, és két-három óra múlva Zadovban lesznek. Pavel Ptáčeket bármikor hívhatják, s biztosak le­hetnek benne, mire kedvenc panzi­ójukba érkeznek, finom fokhagy­malevessel és gulyással várja őket. Az olimpia elsősorban rendkívül sikeres üzleti vállalkozás, amely a NOB védőszárnya alatt napjainkban már gigantikus méretűvé terebélyesedett Milliárdok forognak az ötkarikás mozgalomban ÖSSZEÁLLÍTÁS Torinóban a sportolók három olimpiai faluban kis és egyhangú szobákban tengették hétköznap­jaikat, miközben a Nemzetközi Olimpiai Mozgalom (NOB) tag­jai a legjobb helyi szállodák ven­dégei voltak. De nem csak ebben tapasztalható szemet szúró kü­lönbség a mozgalom mindenha­tó urai és a többiek között. Előbbiek a játékok elején ugyan még jóllaktak az olimpiai étte­remben, utána viszont már a vá­ros legdrágább vendéglátó-ipari létesítményeit látogatták. Ez is a NOB-tagok kiváltságos helyze­téről árulkodik. A nemzetközi ötkarikás szervezet napjainkban már egy hatalmas pénzügyi gé­pezet, s bevételei dollármilliár- dokra rúgnak. Ennek kapcsán érdekes összeállítást közölt a prágai Sport, kivonatosan ismer­tetjük. Samaranch volt az elindító Másfél millió dollár volt a NOB számláján 1980-ban, a következő játé­kok megrendezésére pedig csak egyetlen jelentkező akadt: Los Ange­les. Mára a legsikeresebb vállalkozás a NOB, és hatalmas harc folyik a rendezési jogért. Egyetlen ember indította el a mozgalom létezésének új szakaszát: Juan Antonio Samaranch, korábbi elnök. Huszonegy év alatt a gazdag katalán iparos családjának sarja rengeteget tett a felvirá­goztatásért. Sokak szerint még fontosabb alakja a mozgalomnak, mint Pierre de Coubertin báró, az újkori játékok atyja. Veszteséggel zárt 1984-ig műiden olimpia, s mindegyik csak a hagyományból élt. Szülte jelképessé vált, hogy a Samaranch-éra alatti első játékok máris nyere- éggel végződtek. Los Angeles szervezői 200 millió dollárt kerestek, s azóta valamennyi olimpia nyereséges volt. Szintén jelképes, hogy az olimpiai sportolás és reklám először Amerikában lépett frigyre. Főszerepben a közvetítési jogok Három évtizede a NOB alig észrevehető kis cégecske volt, létfenntartási gondokkal. Ma­napság pedig már azt jelzi, mi­lyen magaslatokra lehet felsró­folni az ötkarika értékét. Jelen­leg a keresztények keresztje mö­gött világszerte a második legis­mertebbjelkép. Évente egymilliárd dollár kö­rüli a NOB nyeresége, s idén, a téli olimpia évében még nagyobb lesz ez a haszon. Miből jutnak hozzá ilyen csillagászati össze­gekhez? A legnagyobb bevételi forrás a tévéközvetítési jogokból származik. Ennek az értéke a be­vételek felét teszi ki, és állandó­an emelkedik. Például csak a N0B-NYERESÉG 1993-1996 2,63 1997-2000 3,77 2001-2004 4,26 összegek milliárd dollárban 2010-es vancouveri és a 2012-es londoni olimpia exkluzív közve­títéséért az amerikai NBC társa­ság 2,2 milliárd dollárt fizetett. Letapasztott lógók Az olimpiai bevételek másik tartópillére a TOP támogatói program, amelyben négy évre ti­zenegy globális cég tömörül, így a Coca Cola, a McDonalds, a Ko­dak, a Panasonic vagy a Visa. 2005 és 2008 között ez a forrás 866 millió dollárt hozott a NOB konyhájára. További támogatás az olimpiai rendezőktől érkezik. Mecénásai vannak a nemzeti olimpiai bizottságoknak is. Megfontolt védelem övezi mindegyik támogatót. A játékok idején egyik sportoló sem reklá­mozhat olyan márkát, amely nincs kapcsolatban az ötkarikás mozgalommal. Versenyzés köz­ben szigorúan őrzik, hogy a ru­házaton ne bukkanjon feí tiltott márkanév. A gyártók lógói is csak előre megszabott méretben kerülhetnek az öltözékre. Rend­szeresen kéznél van a ragtapasz, hogy figyelmeztetés esetén le­gyen mivel letakarni az alkal­matlan cégmárkajelet. „Mindent nagyon szigorúan ellenőriznek, s nem tűrik a szabálysértést” - közölte tapasztalatait az egyik nemzeti olimpiai bizottság alel- nöke. Az ötkarika ma már keresett üzleti portéka. Mindez a mozga­lom hatalmas átalakulásáról ta­núskodik, hiszen 1972-ben azért zárták ki az olimpiáról a világ akkori legjobb alpesi síelőjét, az osztrák Kari Schranzot, mert je­lentéktelen kávéreklámot viselt. Nézettségi csúcs Megéri befektetni az ipari cé­geknek az olimpiába. Teljes mér­tékben érvényesül a láthatóság alapelve. Úgy néz ki, még nem érte el tetőfokát az ötkarika irán­ti médiarajongás. Torinóban is tízezer újságíró, tévés vagy rádi­ós volt jelen, ami az indult spor­tolók számának négyszerese. Ennek köszönhetően a torinói olimpia volt a legnézettebb, Salt Lake Cityhez képest a játékokat Juan Antonio Samaranch (SITA/ AP-felvétel) közvetítő országok száma 160- ről 200-ra emelkedett. Mindez az afrikai és az ázsiai piacra tör­tént betörés következménye. Rá­adásul a tévétársaságok 84 szá­zaléka többet sugárzott, mint korábban szokott. Egyre na­gyobb teret kapnak az új techno­lógiák is, egészen pontosan az internetes közvetítés és mobilte­lefonos vétel. „Szeretnénk, hogy az olimpia minél több emberhez eljusson, aminek eléréséhez minden eszközt megragadunk” - közölte Jacques Rogge NOB-el- nök. Kap is elég pénzt érte a NOB... ÚT A CSILLAGÁSZATI BEVÉTELEKIG Athén 1896: George Avroff gö­rög mecénás anyagiakkal támo­gatta az athéni stadion felújítását. A reklámtámogatók között volt a Kodak is. 1900 Párizs: A francia főváros­tól kezdve egészen Londonig (1908) három olimpia is a vüágki- állítás részeként zajlott, s elsősor­ban a nemzetközi kereskedelem és ipar népszerűsítését szolgálta. Például Londonban a kiállítás ve­zetése állta a játékok költségeit is. Párizs 1924: Kereskedelmi tár­saságnak adták el a rendezők az olimpiáról készült hivatalos film gyártását és forgalmazását. A sportpályákon és környékükön feltűntek a reklámok. Berlin 1936: a televízió felbuk­kanása. Róma 1960: Fontos pénzforrás­sá vált a közvetítési jogok eladása, 46 nemzeti és nemzetközi cég köl­csönzött felszerelést, kínált fel ajándékot, árut vagy szolgáltatást. Tokió 1964: Kétszázötvenre nőtt a játékok finanszírozásában résztvevő cégek száma. Marke­ting-ügynökséget hozott létre a szervezőbizottság, s összesen 23 féle kereskedelmi tevékenységet folytatott. München 1972: Közös intézke­dés nyomán a NOB és a szer­vezőbizottság hivatalosan levé­dette az olimpia jelképeinek vál­lalkozási célokra való használa­tát. A NOB megkaparintotta a közvetítési jogok tulajdonjogát, s többnyire ez élteti máig. Los Angeles 1984: Áttörés az olimpiai marketingben. Teljes mértékben magáncég szervezte és állta a játékok költségeit. Az alaposan előkészített marketing­terv néhány partnerre és szállító­ra, valamint nemzetközi társaság­ra támaszkodott. A szervezőbi­zottság példátlan nagyságú nye­reséggel, 222 millió dollárral zár­ta tevékenységét. A NOB bevételei a téli olimpiákon

Next

/
Thumbnails
Contents