Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-08 / 56. szám, szerda
28 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2006. AAÁRC1US 8. www.ujszo.com A galántai neogótikus Esterházy-kastély állapota jobb, mint amilyennek látszik. Működhetne itt galéria, múzeum, vendéglő vagy akár szálloda is. A város továbbra is vevőt keres a kastélyra Galánta. Több mint tíz éve eladó a galántai neogótikus Esterházy kastély. 2005 januárjától internetes honlapon is eladásra kínálják. GAÁL LÁSZLÓ Eddig nem akadt igazi vevő, ám jelenleg is folynak tárgyalások külföldi beruházókkal. Sok érdeklődő, kevés komoly ajánlat „Tucatnyian érdeklődtek a kastély iránt, ám eddig egyikükkel sem sikerült szerződést kötni. Az okot abban látjuk, hogy Szlovákiában több hasonló eladó műemlék épület van, amit a tulajdonosok akár egy koronáért is hajlandók eladni, tehát nagy a konkurencia. A másik ok az, hogy nemzeti kulturális örökségről van szó, és a műemlékvédők sok megkötést tesznek a felújítással kapcsolatban” - tájékoztatott Lívia Gábrišová, a városi hivatal elöljáró-helyettese. A kastély jelenlegi, hivatalosan felbecsült értéke az alatta lévő területtel együtt körülbelül 40 millió korona, de a felújítási költségek 160-200 millió koronára rúgnának. Gábrišová elárulta, a város nem ragaszkodik ahhoz, hogy a felbecsült áron adják el a kastélyt: „Ha a vevő megfelelő garanciákkal rendelkezik, más árban is meg lehet egyezni. Galántán és környéken nagy külföldi beruházók telepedtek le, mint a Samsung vagy a Citroén-Peu- geot, amelyek már jelezték, hogy megfelelő szálláslehetőségre lesz szükségük. Például a Samsung az idelátogató magasrangú vendégeit Pozsonyban szállásolja el. Felmerült olyan lehetőség is, hogy a cég saját céljaira újítaná fel a kastélyt.” Konferenciák, szimpóziumok megrendezésére is ki lehetne használni az épületet, hiszen Pozsony, Budapest és Bécs közelsége miatt Galánta megfelelő hely lenne nemzetközi konferenciák megrendezésére. A kastélytól nem messze fog megépülni a termálfürdő, és valamilyen magánberuházó ezt is kihasználhatná, hogy szállodát alakítson ki a kastélyban. Ha nem sikerülne megfelelő vevőt találni, akkor a város európai uniós pályázaton próbál majd támogatást szerezni a felújításhoz. „Információink szerint 2007-ben több lehetőség lesz pénzt szerezni egyrészt a kulturális örökség megőrzésére, másrészt idegenforgalmi beruházásokra. Lehetne a kastélyban akár galéria, múzeum, vendéglő, ám a probléma ott van, hogy ha a felújításra sikerülne is pénzt szerezni, az épület fenntartása is nagy terhet jelentene, és kérdés, hogy a város ezt el- bímá-e” - érvelt Gábrišová. A városi költségvetésből minden évben elkülönítenek bizonyos összeget, legalább ötvenezer koronát állagmegóvásra. Tavaly 400 ezer koronát kaptak a kulturális minisztériumtól, amit a tető felújítására fognak fordítani, és a város az idén a kastély körüli park rendbehozatalára is jelentős összeget szán. Az épület rendben van, a falak szárazak Az érdeklődő beruházóknak Pe- karovics György műemlékvédő szakember, a városi hivatal alkalmazottja szokta megmutatni a kastélyt. Mi is vele jártuk be az épületet, és a szakember szerint sokkal jobb állapotban van, mint ahogyan kívülről kinéz. Az 1633-ban Esterházy Dániel és Pál által építtetett kastélyt a mai formájában Esterházy József építtette át 1861-ben. Ő volt az utolsó Esterházy, aki a kastélyban lakott, és mivel közvetlen örökösei nem voltak, 1879-ben bekövetkezett halála után az örökösök bérbe adták a kastélyt egy bécsi bankárnak. Az első világháború után, 1921- ben a csehszlovák állam az akkori tulajdonostól, a Magyarországon élő Esterházy Bélától megvásárolta JP A főépülethez két mellékszárny, egykori istálló és kocsiszín is tartozik (Szőcs Hajnalka felvételei) A főbejárati lépcső még mai állapotában is impozáns az épületet, és oda helyezte a járási hivatalt. Később a honismereti múzeum székelt itt, de gimnázium is működött az épületben. A nyolcvanas években elkezdték a restaurálását, de az 1989-es fordulat után abbahagyták. Az addigi fenntartó, a kulturális minisztérium 1992-ben a városnak adta át az ingatlant, és a városi önkormányzat azóta is beruházót keres a felújítására. Fura érdeklődők, eszement ötletek Komolytalan érdeklődőből a- kadt elég. Egy alkalommal a szlovákiai arisztokraták egyesülete nevében is érdeklődött valaki a kastély iránt, amelyben az arisztokrácia egykori fényét szerette volna megújítani. „A kastélyban tett terepszemlén már olyanokról beszélt, hogy hol lesz a zöld szalon, hol lesz az ebédlő, hol lesz a koncertterem, ám amikor arra került a szó, mindezt miből valósítaná meg, már nem tudott ilyen konkrét lenni” - idézi a látogatást Pekarovics György. Ám ettől kü- löncködőbb ötletek is felmerültek. Akadt olyan érdeklődő, aki kaszinót akart kiépíteni a kastélyban. Az épület fölé pedig egy vasbeton kupolát építtetett volna, hogy a kastélyból nézni lehessen a betonkupolára mázolt holdat meg a csillagokat. A legfurcsább ödettel talán az az Amerikába kivándorolt szlovák származású férfi állt elő, aki amerikai milliomosok lefagyasztott testét tárolta volna a kastély pincéjében. Zsillé Éva, a városi hivatal kulturális osztályának vezetője még most is borzong- va emlékszik vissza erre a látogatóra: „Olyan komolyan gondolta, hogy a képviselő-testületi ülésekre is eljárt. Rendkívül furcsa feltételeket szabott. Ötszáz évre vette volna bérbe a kastélyt, az épület és park körül pedig egy áthatolhatatlan, három méter magas, egy méter széles betonfalat emelt volna. Amikor eljött megnézni a kastélyt, az volt az első kérdése, hogyan lehet lemenni a pincébe, milyen ott a talaj minősége, milyen mélyre lehet leásni. Még most is borsózik a hátam, ha visszagondolok rá. Aztán kiderült, azért érdekelte őt a pince, mert ott lett volna a hibernálóközpont.” Továbbra is folynak a megbeszélések Olyan osztrák és svájci érdeklődők is voltak, akik családi rezidenciát képzeltek a kastélyba. „Ezek a parkot is szeretnék lezárni, de ezt már csak azért sem engedhetnénk meg, mert az utóbbi években a park egyre több nyilvános rendezvény helyszínéül szolgál” - érvel Zsillé Éva. Jelenleg francia beruházókkal folynak a megbeszélések, akik a személyes találkozóra olyan műépítészt is magukkal hoztak, aki Franciaországban már több hasonló kastély felújítását megtervezte. A város képviselői korábban az Esterházyak leszármazottait is megkeresték, nem érdekelné-e őket az egykori családi fészek, de annyi kastélyuk van, hogy azokat is csak nehezen tudják fenntartani. „A Németországban élt Esterházy Káz- mér a saját kastélya fenntartására az államtól kapott támogatást - mondta Pekarovics György - Ausztriában, a fraknói várban lassan száz éve családi múzeuma van az Esterházyaknak, amelynek a fenntartása rengeteg pénzbe kerül. Ezt a kismartom (Eisenstadt) kastéllyal együtt csak hatalmas borgazdaságuk bevételéből képesek fenntartani.” A galántaiak tehát továbbra is keresik a megfelelő beruházót, aki garantálná, hogy olyan módon újítja fel és használja majd a kastélyt, hogy az a város büszkesége legyen. Felelevenítették nagyszüleik farsangi szokásait Batyubál Kéménden ĎUR1Š ÁGNES A szakmai érdekvédelmet is vállalták, szeretnének megoldást találni a szőlőfelvásárlás körüli problémákra A testület célja a borkultúra fejlesztése Kéménd. A Limonium Gmelinii Kéméndi Kulturális és Turisztikai Polgári Társulás népviseletes batyubálba hívta a régió hagyomány- őrző csoportjainak tagjait, valamint a község lakosait. Úgy gondolták, felelevenítik nagyapáink farsangi szokásait, a falusi mulatságok hangulatát. Megérkeztek a vendégek Bényből, Bartról, Ipoly- szalkáról, és nem hiányoztak a helyi Gyöngyösbokréta ifjúsági hagyományőrző csoport tagjai sem. Az esztergomi vendégek ajándékot is hoztak: egy számítógépet a Vasvirág hagyományőrző gyermekcsoportnak. Polgár József, a Szent- györgymezői Olvasókör, és Benedek Attila, az ATEK Computeťs cég vezetője a rendezvényen adta át az értékes ajándékot. A hölgyek gyönyörű népviseletbe öltöztek, a zsűrinek ld kellett választania a legszebbet. Szelecki Mónika - a kéméndi Vasvirág tagja - az 1930-as évekből származó le- ányviselete, a bényi Fazekas Anna 1930-as évekből származó me- nyecskeviselete és az ipolyszalkai Molnár Krisztina 1940-es évekből származó leányviselete bizonyult a legszebbnek. M1R1ÁK FERENC Bátorkeszi. A községben a Sze- gab Polgári Társulás azzal a céllal alakult, hogy a két szőlőhegy gazdáit együttműködésre serkentse. Azt szeretnék, hogy a tagjait a bor tiszteletére, a borkultúra iránti igény, az ilyen irányú önképzés hozza össze. A szemléletváltás elősegítése, a meglévő értékek megőrzése és a termelők összetartása a legfőbb céljuk. A kérdéskörről Gyö- pös Istvánnal beszélgettünk, a Szegab PT elnökével. „Három éve 43 taggal alakultunk, jelenleg 100 a taglétszámunk. A társulás azért alakult, hogy a két szőlőhegy (Galambos és Szentlászló) gazdáit együttműködésre serkentse. Március végén rendeztük meg a falusi borversenyt, amelyre több mint háromszáz bormintát hoztak a gazdák. Május végén megszerveztük a háromnapos I. Borfesztivált, amelynek sok neves vendége volt. A boros gazdák lelkesedése egész évben kitartott, hiszen a régió több borversenyébe is beneveztek. Szakmai továbbképzés céljával tanulmányi kirándulásokat szerveztünk. Sikerült megismerkednünk a Bakonyszentlászlói Kertbarátok borászaival is. Községünk része a Nyitrai borúinak. A sikerek mellett a gondokról is szólni kell. Problémát jelent a sok elhanyagolt pince és környéke, valamint a szőlőhegyre vezető út karbantartása. Nem sikerült továbblépni a szőlőfelvásárlás területén sem. Megkaptuk a régi kommunális üzem épületét, amelyben laboratóriumot szeretnénk berendezni. Március 8-án tanulmányi kirándulást szervezünk Brünnbe, a VINEX nemzetközi borkiállításra. Az őszi hónapokban Korpás András nemesítő a községünkben mutatja be legújabb szőlőfajtáit. Terveink között szerepel a falusi (március 25-én) és a körzeti (április 29-én) borverseny megrendezése, majd május 26-28-án a II. Falusi Borfesztivál megszervezése. A háromnapos borfesztivált szakmai előadások és kulturális műsorok kísérik. A rendezvény megszervezésével tovább öregbítenénk borászaink hírnevét nemcsak hazánkban, hanem az országhatáron túl is”. «9 I i i i i 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 i I SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: regio@ujszo.com
