Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-01 / 50. szám, szerda
Európai unió - hirdetés 15 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁRCIUS 1. Nem akarnak és nem is tudnak nálunk letelepedni az új hazát keresők Dömpingvámot javasol az Európai Bizottság - 40 ezer munkahely szűnt meg Menekülő menekültek Pozsony/Budapest/Ljubljana/ Varsó. Jelentősen csökkent tavaly a menedékkérők száma az EU keleti határán levő új tagállamokban. ISMERTETÉS Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által elemzett - lapunk szerkesztőségének is megküldött - statisztikai adatok szerint 12 190 személy kért menedéket ezekben az országokban, 44 százalékkal kevesebb, mint 2004- ben, amikor 21 867 kérelmet nyújtottak be. Az UNHCR közép-európai regionális képviselője, a szervezet szlovákiai, lengyelországi, magyarországi és szlovéniai tevékenységét irányító Lloyd Dakin szerint az ENSZ menekültügyi szervezetének meg kell vizsgálnia e jelentős csökkenés okait. „Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a migránsok és menekültek más útvonalon érkeznek az Európai Unióba, esetleg csupán átutaznak a négy közép-európai országon anélkül, hogy a hatóságok észrevennék őket. Őszintén remélem, nem az áll a csökkenés hátterében, hogy a menedékkérőket visszafordítják a határon” - nyilatkozta Dakin. Hozzátette, ha mégis ez lenne a helyzet, az súlyos aggodalomra adna okot, mivel ez azt jelentené, hogy nemzetközi védelemre szoruló személyek nem tudnak bejutni az EU területére. Tavaly a legtöbb menedékkérelmet Lengyelországban adták be (44,6%), a második helyen Szlovákia volt (29,1%), a sort pedig Magyarország (13,2%) és Szlovénia (13,1%) zárta. A vizsgált időszakon belül megállapítható, hogy az újonnan benyújtott kérelmek számában a legjelentősebb csökkenés a 2005-ös év első negyedévében következett be. Az EU külső határán levő négy tagállamba érkező menedékkérők nemzetisége jelentős eltéréseket mutat. Lengyelországban például a kérelmezők több mint 92 százaléka az Orosz Föderációból érkezik és többnyire csecsen nemzetiségű. A másik három országban a menedékkérők nemzetiség szerint jóval több csoportba sorolhatók. Szlovákiában a kérelmezők 29,2%-a származik az Orosz Föderációból, de jelentős az Indiából (15,8%), Mol- dovából (8,7%) és Kínából (7,9%) érkező menedékkérők száma is. Magyarországon a kérelmezők legnagyobb csoportját a vietnamiak (19,8%), valamint Szerbia-Monte- negró-i (15,1%) és kínai (10,8%) állampolgárok alkotják. Szlovéniába sok menedékkérő érkezik az egykori Jugoszlávia területéről: 32% Szerbia-Montenegróból (többnyire roma nemzetiségűek), 13,6% Bosznia-Hercegovinából és kb. 4% a Macedón Köztársaság területéről. Jelentős még a török (14,1%) és az albán kérelmezők (8,8%) száma. Szlovéniában volt tavaly a legalacsonyabb az elismert menekültek aránya a kérelmezőkhöz képest: mindössze 1,6%, azaz 14 személy kapott menekültstátust. Szlovákiában 3%, azaz 25 személy, Magyarországon 10%, azaz 97 személy; Lengyelországban pedig a kérelmezők 7%-a, összesen 312 személy kapott menekültstátust. A régió államaiban mindenütt jellemző a „megszüntetett eljárások” nagy száma. A megszüntetés oka általában az, hogy a hatóságok nem tudnak kapcsolatba lépni a menedékkérővel az eljárás során. Magyarországon az összes eljárás 39%-át kellett ilyen okból megszüntetni, Lengyelországban ez az arány 50% volt, Szlovéniában 61%, Szlovákiában pedig 78%. Feltételezhető, hogy ezekben az esetekben a kérelmezők más országokba távoztak. Az UNHCR tisztában van vele, hogy a menedékkérők ilyen nagy arányú eltűnése problémákat okoz az érintett államoknak. A közvélemény a kérelmezők ilyen jellegű eltűnését a menekültügyi rendszerrel való visszaélésként értékeli. Uoyd Dakin szerint közelebbről is meg kell vizsgálni a problémát: „Lehetséges, hogy olyan okok vannak az eltűnések hátterében, mint a túlságosan hosszú menekültelismerési eljárás vagy a helyi integrációs lehetőségek szűkössége. A kérelmezők egy része valószínűleg nem lát reális lehetőséget arra, hogy letelepedhessen a régióban, ezért határoz úgy, hogy továbbmegy más országba.” (uiihcr) Javult az Európai Bíróság statisztikája - csökkent az átlagos eljárási idő Dicséretet kaptak az új bírák MTt-JELENTÉS Brüsszel. Jelentősen javult tavaly az Európai Bíróság teljesítménye statisztikai szempontból. Ennek egyik legfőbb oka minden bizonnyal az, hogy 2004 májusában az új tagországokkal új bírák csatlakoztak az EU jogi intézményéhez. A folyamatban lévő ügyek elmaradása tavaly az előző évihez képest megközelítőlég 12 százalékos csökkenést mutatott, és számottevően, 20,4 hónapra csökkent az eljárások időtartama is. A meghozott ítéletek száma jelentősen nőtt; a bíróság tavaly 574 ügyet zárt le, ami a 2004. december 31-én folyamatban lévő ügyek 68,3 százalékának felel meg. 2003-ban még 25,5 hónap, 2004-ben pedig 23,5 hónap volt az átlagos eljárási idő az EU luxembourgi székhelyű intézményénél. Az új tagállamok közül tavaly Magyarország volt a legaktívabb a bíróság megkeresésében. Egyelőre két olyan esetről tudni, amelyben az Európai Bizottság fordult a bírósághoz kelet-európai tagországok elmarasztalását kérve. Észtországnak brüsszeli információk szerint egy uniós cukoripari rendelettel kapcsolatos jogsértésért kell felelnie, míg a másik panasz Szlovákia ellen érkezett: sajtóértesülések szerint a teherautó-sofőrök képesítésével kapcsolatos problémáról van szó. A bíróság közleménye szerint a múlt évben elért előrelépés „egyszerre köszönhető a bíróság munkamódszerei hatékonysága érdekében elfogadott intézkedéseknek és az új bírák érkezésének. Ennek alapján várható, hogy ez a fejlődés az elkövetkező években is folytatódik.” Jelentősen javultak a bírósághoz címzett ügyek egy részének elbírálására hivatott Elsőfokú Bíróság mutatói is, főleg a befejezett ügyek száma. Az idei évtől az EU Közszolgálati Törvényszékének megalakítása is jelentősen befolyásolni fogja az Elsőfokú Bíróság előtti ügyek számát és összetételét, lehetővé téve az Elsőfokú Bíróság számára, hogy jobban összpontosítson bizonyos gazdasági jellegű jogvitákra. Nagyon szorítja az uniót a kínai cipő Szakértők szerint a dömpingvám miatt az olcsó ázsiai cipők is drágulhatnak (SATA/AP-f elvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Dömpingellenes illeték kivetését javasolta pár napja a Európai Bizottság az EU-ba érkező kínai és vietnami cipőimportra, miután megállapította: ezek a termékek az uniós gazdaságot zavaró mennyiségben és áron kerülnek a tagországokba. Peter Mandelson, a bizottság kereskedelmi felelőse jelezte, elképzelései szerint áprilistól vezetnék be a vámot, öt hónapon át fokozatosan emelkedő mértékben. A végső érték 20 százalék lenne. A fokozatosságot az indokolja, hogy a kiskereskedők is fel tudjanak készülni az árak változására. Nem kerülne sor viszont mennyiségi korlátozásra. A javaslatot még az EU-tag- államok képviselőinek is jóvá kell hagyniuk, erre márciusban kerül sor. Ezzel párhuzamosan kétoldalú tárgyalásokat tervez a bizottság a kínai és vietnami illetékesekkel. A vizsgálatok szerint az elmúlt évben Kínából 950 millió pár cipő került az uniós tagállamok piacára, ami az előző évhez képest több mint 300 százalékos növekedést jelent. Vietnamból hasonló mértékű emelkedés nyomán mintegy 120 millió pár cipő érkezett. Uniós megítélés szerint az európai cipőipart, az itteni munkahelyeket veszélyezteti az ázsiai cipők rendkívül alacsony ára, ami a hagyományosan alacsony bérek, munkavédelmi, környezetvédelmi és szociális kiadások mellett a jelentős állami támogatásnak is köszönhető. 2001 óta az európai cipőtermelés 30 százalékkal szűkült, a belföldi árak 30 százalékkal csökkentek. Az iparágban 40 ezer munkahely szűnt meg, igaz, nem csupán a dömpingáron értékesített termékek miatt, viszont azok elősegítették, meggyorsították a folyamatot. Az EU már a múlt év közepe óta vizsgálódik a cipőkkel kapcsolatban. Januárban a tagországok szakértői úgy döntöttek: nem adható meg a piacgazdasági státus 13 kínai cipőgyártó vállalatnak, és ezzel az EU már lépést tett arra, hogy dömpingellenes-eljárást indíthasson a területére kerülő olcsó kínai bőr- és sportcipők ügyében. Mivel Kínában az árak egy része állami ellenőrzés alatt áll, az EU esetenként állapíthatja meg, hogy egy-egy termék kért ellenértékét piacgazdasági verseny ala- kítja-e vagy sem. Csak ha a döm- ping ténye megerősödik - mint az ebben az esetben történt Mandelson szerint -, róhat ki Brüsszel büntetővámot a szóban forgó termékekre. (MTI, euractiv.hu) A mi fejünk nem fáj tőle Pozsony. A szlovák cipőipar számára már nem okoz akkora gondot a kínai árudömping, mint pár évvel ezelőtt. Štefan Šula, a bőr-és cipőipari szövetség elnöke elmondta, a kilencvenes évek elején 44 millió pár cipőt gyártottunk, ez az ezredforduló körül 8,8 millióra csökkent. Piacaink megnyitása után több nagy múltú szlovák gyár tönkrement. A hanyatlást az olyan külföldi cégek érkezése állította meg, mint a Gabor, a Rieker vagy az Ecco. Jelenleg évi 15,5 millió pár lábbeli készül Szlovákiában, többnyire exportra. A külföldi cégek főleg az olcsóbb munkaerő miatt jöttek ide. (euroinfo.sk) ügyfélszolgálati előadó Feltételek: ■ középiskola végzettség ■ az ügyfélkapcsolatok területén (bank, idegenforgalom, szolgáltatások) szerzett min. 1 év gyakorlat ■ könyvelői gyakorlatnak örülnénk ■ a szlovák nyelv kitűnő ismerete szóban és írásban ■ a magyar nyelv aktív ismerete ■ az angol nyelv ismeretét kedvező fogadtatásban részesítjük ■ MS Office ismerete ■ az ügyfelekkel profi módon tudjon bánni * felelősségteljes munkához való hozzáállás ■ kellemes megjelenés Munkafeladatok: ■ A cég ügyfeleivel telefonos vagy írásbeli kapcsolatot tart azzal a céllal, hogy azok minél elégedettebbek legyenek. ■ Gondoskodik a rábízott ügyféladatbázisról. ■ Pontos és aktuális tájékoztatást ad a számlázásról és a cég szolgáltatásairól, termékeiről. ■ Megoldást keres az ügyfelek igényeinek kielégítésére és intézi ügyeiket. ■ Telefonon keresztül kínálja és adja el a cég szolgáltatásait. Életrajzát a felvételi kérvénnyel a hirdetés megjelenését követő 7 napon belül a következő címre küldje: cv@orange.sk , vagy Orange Slovensko, a. s.. Personálne oddelenie, Prievozská 6/A, 821 09 Bratislava www.orange.sk budúcnosť je jasná, budúcnosť je Orange orange Jelentkezőket keresünk a következő posztra » BP-6-10946
