Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)

2006-03-07 / 55. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. MÁRCIUS 7. Agrárkörkép 11 A borjúnevelés célja az anyaállománynál gazdaságosabban termelő, jó küllemű tehenek előállítása A borjú gondozása és felnevelése A boíjúnevelés adja a - né­hány tehénből álló vagy a több száz tehenes állo­mányban egyaránt fontos - 25-30%-os arányú üsző­utánpótlást. ÚJ SZÓ ISMERTETŐ Az ilyen üszőknek mindig kissé jobbnak kell lenniük az anyai gene­rációnál; küllemben jól felépített­nek, termelésben 100-200 kg-mal nagyobb laktációs termelést ígérő­nek, mint a jelenlegi állomány, és több teljesített laktációt is várunk tőlük. Dr. Györkös István írása az idevonatkozó ismereteket foglalja össze. A boíjúnevelés során olyan tehe­nek felnevelésére törekszünk, ame­lyeknek hosszú, hasznos élettarta­ma kedvező, ami azt is jelenti, hogy gazdaságunkban csökken az egy- laktációs selejt üszők száma, keve­sebb üszőt kell utánpódásra beállí­tanunk, és jobbak lehetnek ezek későbbi szaporulati jellemzői is. A boíjúnevelés célja tehát a gazdasá­gosabban termelő, jó küllemű te­henek előállítása, amelyek - ha úgy tetszik-vemhes üsző korban jól el­adhatók, piacképesek! Sokféle kedvező boíjúnevelési módszer jó minőségű tejpótló szer, takarmányozási adalék anyag léte­zik, amelyek részletes bemutatásá­ra nincs mód. Vannak azonban olyan boíjúgondozási szempontok, amelyek a jó nevelési eljárások sa­játjai, ezért az alábbiakban ezekre a legfontosabb tényezőkre hívnám fel olvasóink figyelmét. Az újszülött boíjú gondozása Az egészségesen született boíjú születése után 1=2 órán belül fel­áll, és szopik. Az anyjukat szopó boijak 30-40%-ánál nehéz eldön­teni, hogy mikor és mennyi föcste- jet kaptak, ezért célszerű a boíjút egy órán belül föcstejjjel megszop­tatni (a tehéntől vagy szopókás edényből). Az adag 2-3 1 lehet, ami jelentősen védi az újszülöttet a fertőzésektől. Az anya föcstejének minősége persze függ a fajtától, hogy milyen betegségeken esett át, milyen életkorú, de attól is, hogy ellés előtt pl. órákig csepegett-e a teje a tőgybimbókból. Az újszülött gyors és megnyugtató ellátása a jó minőségű anyai föcstejjel azért olyan fontos, mert a 4-5%-os újszülöttkori elhullás felének az oka a boijak elégtelen ellenanyag­hiánya. Ez jól ellenőrizhető a vér immunglobulinszintjével. A ked­vező érték 50-80 g/1 IgG, amíg a 10 g/1 IgG érték a kedvezőtlen alsó határnak tekinthető. Az újszülött oltógyomrának be­fogadó képessége nem teszi lehető­vé nagyobb adagok felvételét, ezért a kisebb adagú, napi többszöri ita­tás később előnyösebb. Az ellen­anyagok felszívódási hatékonysága a boíjú bélrendszerében születése után óráról órára csökken, és az el­ső nap végén ez gyakorlatilag meg­szűnik, miközben fokozódik az emésztőenzimek kiválasztása. Az újszülött boíjú elhelyezésé­hez nem kell nagy alapterület (8-10 m2-es elletőboksz vagy 1 m2- es almozott ketrec), temperált (10-15 °C-os) huzatmentes, 80% alatti relatív páratartalmú helyi­ségben. A borjak mozgását, légzé­sét gyakran figyeljük meg a 7-10 napig tartó újszülöttkori időszak­ban! A boíjú születési súlya kedvező esetben a fajtaátiagnak felel meg, bikáknál 1-2 kg-mal több, mint üszőknél. Fontos tudnunk, hogy a születési súly erős, közepes mér­tékben öröklődő, a marmagasság pedig még ennél is jobban öröklő­dő jelleg, amely két jellemző egy­mással is összefüggésben van. A születési súly enyhén ellentétes kapcsolatban van a későbbi súly- gyarapodással és magasságnöve­kedéssel. Tehát bizonyos határon belül a kisebb boíjú jobban, míg a nagyobb gyengébben fejlődik. Nem azok a boijak a kívánatos mé­(lllusztrációs felvétel) retűek, amelyek születéskor na­gyok (hiszen ez ellési nehézsége­ket okozhat), hanem azok az átla­gosak, amelyek aztán gyorsan fej­lődnek. A testsúlyt és testmagassá­got (vagy marmagasságot) a ké­sőbbiekben ellésig kíséijük figye­lemmel! Ezt megtehetjük a súly­mérleg oldalához rögzített magas­ságmérő léccel. Nevelés tejjel vagy tejpótlóval Általában a boíjú testsúlyának 8-10%-át itatjuk meg tejben vagy tejpótló szerben. Választás előtt ezt a mennyiséget fokozatosan csök­kentjük. A tej teljes értékű és kiváló takarmány, de drága. Helyettesíté­sére többféle, jó minőségű tejpótló áll rendelkezésünkre. Az itatás idő­szaka nem korlátlan, rendszerint 50-80 nap közötti. Az 50-55 napos választás azért kedvező, mert ez alatt az idő alatt a boijak megfelelő átmenettel törés nélkül rászoktat­hatok a szálas és abraktakarmány­ra, közben pedig mozgásigényük, s vele társas és játékos viselkedésük olymértékben erősödik, ami már indokolja választásuk után csopor­tos elhelyezésüket (a háromhó­napos boíjú megsínyli a szűk ketre­cet) . Kéthetes boijak elé már adunk szoktatásként némi abrakot és jó minőségű szénát. Elsősorban az abrak bendőben lebomlott illózsír- savai serkentik a felszívó hám kifej­lődését, míg a szálas a bendő falá­nak izomzatát erősíti, és segít a ké­rődzőreflexek működésének kiala­kításában, már egyhetes életkortól. A fokozatos szoktatás eredmé­nyeként a 0,8-1 kg abrakot napon­ta elfogyasztó boijak elválasztha­tók. A súlygyarapodásuk 600-700 g/nap körüli, és a holstein-fríz faj­tájú boijak általában 75-80 kg test­súlyt érnek el választásra, míg a magyartarka vagy egyéb húsboijak többet is. A nevelési szakasz végére érdemes a szarvtalanítást és termé­szetesen a súlymérést is elvégezni. A tejpótiók kiválasztásánál ügyel­nünk kell arra, hogy ezek lehetőleg 20 % nyersfehéijét és 16-18% nyerszsírt, tartalmazzanak, a meg­felelő vitamin- és ásványi kiegészí­téssel. A feleslegesen megmaradt föcstej is jó takarmány lehet (álta­lában háromszoros hígításban itat­juk), de csak akkor, ha az nem vé­res vagy gennyes tartalmú, vagy ha nem Colival vagy Pasteurellával fertőzött, antibiotikumokkal kezelt tehéntől származik. Utónevelés, üszőnevelés A későbbi nevelés alapelve is az, hogy a növendékekkel termékenyí­tésükig mérsékelt súlygyarapodást kell elérnünk. Ez például a hat hó­napig tartó boíjúnevelési időszak­ban átlagosan 700 g/nap súlygya­rapodást jelent, a napi súlygyara­podás azonban később, az ivarérés időszakában sem haladhatja meg a napi 1 kg-ot, különben a tőgy mi­rigyállománya elzsírosodik, ami a tejtermelést csökkenti. Ezért az üszők napi abrakkiegészítése lehe­tőleg ne haladja meg a 2-2,5 kg-ot, amivel elkerülhetjük a növendék- üsző-állomány elhízását. Figyel­nünk kell arra, hogy a boijak test- magassága az első évben jobban növekszik, mint a testsúlyuk, ezért a fejlődő boíjú testmagassága (vagy marmagassága) érzéke­nyebb az átmeneti táplálóanyag-hi­ányra, mint a testsúlya. A csökött- ség gyakoribb formája egyéves üszők között az alacsonyabb állat. A magasságot és a testsúlyt tehát egyszerre érdemes ellenőrizni, le­hetőleg kéthavonta, ami egyben a kondíció és a lábvégek időszakos átnézését is jelenti. A15-16 hónapos, a 360-380 kg- os testsúlyt és 120-125 cm marma­gasságot elért üszők már biztonsá­gosan termékenyíthetek. A vemhes üszőket olyan kondícióban kell to­vább nevelnünk, hogy közvetlenül ellésük után elérjék az 540-560 kg- ot és a 130-135 cm marmagassá­got. Ez a szokásos 5 pontos kondí­cióértékelés szerint 3-3,5 kondí­ciópontnak felel meg. (agro) Alternatív sertéstartás - intenzív, húsjellegű sertésekkel értéktelen területek is hasznosíthatók A fiaztatás is egész évben a szabadban történik ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A Kaposvári Egyetem Sertéste­nyésztési Tanszékén már több, mint egy évtizede foglalkoznak nemcsak mangalica, hanem mo­dern fajták szabadtartásával is. A vizsgálatok során szerzett tapasz­talatok alapján már nem is megle­pő, hogy intenzív keresztezett faj­tákkal egész éven át a szabadban (épületek nélkül), főleg természe­tes táplálékra és melléktermékek­re alapozva, kevés élőmunka rá­fordítással folyik a termelés. A módszerről a magyarországi szak­sajtóban megjelent írás alapján rö­vidített formában adunk közre tá­jékoztatást. Ennek a termelési formának a létjogosultságát a szakemberek is különbözően ítélik meg. Azok, akik még nem jártak ilyen telepen, állatvédelmi okokra hivatkozva el­lenzik a termelésnek ezt a formá­ját. Ugyanakkor a szerzett tapasz­talatok, az állatok viselkedése és a termelési mutatók alapján ez egy olyan extenzív állattartási forma­ként értékelhető, amelyben inten­zív, húsjellegű sertésekkel vi­szonylag értéktelen területek is gazdaságosan hasznosíthatók. Ezeken a szabadtartásos farmo­kon természetes fedeztetést alkal­maznak, a kanokat évente cseré­lik. A fiaztatás is egész évben a szabadban történik, a kocák által készített „fészkekben”. A válasz­tást 7-8 hetes korban igyekeznek elvégezni, de ez sok esetben nem sikerül, és csak pár héttel később, spontán következik be. A különbö­ző korcsoportok nincsenek elvá­lasztva, így a tenyészállatok a hí­zókkal együtt, közösen használják a területet. A területen semmiféle épület vagy tető nincs, csupán né­hány szalmabála, fák, zsombékok és bokrok jelentenek védelmet az állatoknak. Mivel nincsenek épü­letek, az állatok közösen tölcsér­szerű mélyedéseket túrnak ma­guknak az erdőben, ahová ágakat, műanyag zsákokat, szalmát hor­danak „szigetelésként”. Egy mé­lyedésbe akár 7-8 süldő malac, il­letve koca is belefekszik. A na­gyobbak szívesen nyújtanak vé­delmet a melegedni vágyó kisma­lacoknak is. Néhány egyidőben fi­aló koca elvonul a többiektől, fész­ket építenek maguknak ágakból, növényi részekből, levelekből. Kb. három hétig külön utakon járnak, majd fokozatosan visszatérnek malacaikkal a csapathoz. A kocák együttfialásának főleg télen van jelentősége, amikor három- vagy négyszög alakban lefekszenek, így a malacok a hasukon vagy alatta valamelyest védve vannak a hi­degtől és a széltől. Érdekes megfi­gyelés, hogy a malacok önmagu­kat dajkásítják, mert ha anyjuk te­je nem elegendő, keresnek ma­guknak dajkakocát. Télen a ma­lacelhullás jelentős mértékű lehet. Ugyanis, ha a fialás idején mínusz 8-10 °C vagy ennél is alacsonyabb a hőmérséklet, akkor az újszülött malacoknak nincs esélyük a túl­élésre. Ha 4-5 napos korukig élet­ben maradnak, akkor anyjuk se­gítségével át tudják vészelni a nagy hidegeket is. Az ilyen körül­mények között élő állatok a táplá­lékszerzés szempontjából eléggé önellátóak. Esetenként, a téli idő­szakban pedig rendszeresen a te­rület magasabban fekvő részére olcsó mellékterméket (ocsú, rosta­alj, cukorrépahegy) kapnak. Az ál­talunk vizsgált telepeken az ivó­víz-ellátás a területen keresztülfo­lyó patakból oldható meg. A kör­nyezeti tényezők állatokra gyako­rolt hatásait vizsgálva mindenkép­pen ki kell emelni a járványtani helyzetet, mivel a vadon élő álla­tokkal való esetleges érintkezés miatt fennáll a különböző fertőzé­sek veszélye (veszettség, trichinel- lózis stb.). (agronaplo) Szlovákiában 457 húsmarhatenyésztő-farm van Nem jellemző a nagyüzem POM1CHAL ISTVÁN Az SZK Fajtanemesítő Intézete (ŠPU SR) nemrégiben tette közzé a 2004-2005-ös gazdasági év hús- marhatenyésztési eredményeit. Sorrendben immár ez a hetedik publikáció, amely komplex módon értékeli a húsmarhatenyésztés színvonalát az adott gazdasági év­ben a Szlovák Húsmarhafajta Te­nyésztők Egyesületének (Zväz chovateľov mäsového dobytka na Slovensku - ZCHMD) módszertani útmutatása alapján. Az eredmények számszerű is­mertetésén túl a hagyományoknak megfelelően, grafikonok, ismeret­bővítő szakmai publikációk, és szá­mos fénykép teszi élvezetessé ezt az évkönyvet. Az előszót Haško Mojmír mérnök, az intézet igazga­tója írta. A húsmarhafajták bemu­tatása fejezetben Štefan Ryba, az intézet haszonellenőrzési osztályá­nak vezetője a Blonde ďAquitaine francia eredetű fajtáról közöl érté­kes információkat. A Juraj Kožuch mérnökkel készült beszélgetésből megtudhatjuk, miként került elosz­tásra a Szlovákiának megítélt 26055 dajkatehén-kvóta. Egy má­sik írásban Poláček Jozef, a ZCHMD ügyvezető igazgatója és Ján Hranka, a ZCHMD elnöke ad­nak tájékoztatást a húsmarha­tenyésztés aktuális helyzetéről. Ezt követően a húsmarhatenyésztés ér­tékmérő tulajdonságainak gazda­sági mérlegelésével foglalkoznak Emil Krupa és társai. A szakcikkek sorozatát az intézet nagytapol- csányi regionális központjának te­vékenységét bemutató írás zárja. Természetesen az évkönyvben a fajtanemesítő intézettel való kap­csolattartáshoz szükséges címek és adatok is megtalálhatók. Szlovákiában jelenleg 28 tenyé­szet foglalkozik tisztavérű húsmar­hafajták tenyésztésével, ugyanak­kor 429 farmon tenyésztenek kü­lönböző vérarányú húsmarha fajtá­jú dajkateheneket, így összesen 457 regisztrált farmon találhatók húsmarhák. A farmok 21,5 %-án 10 tehénnél kisebb létszámú az állo­mány. Az állományok 30,4 százalé­kában a tehenek létszáma tíz és harminc közötti, tehát a húsmarha farmok 51,9 %-án harminctól keve­sebb tehén van. Ebből is látható, hogy ma a szlovákiai húsmarha- tenyésztésre nem a nagyüzemi for­ma a jellemző, hanem azokra a te­rületekre összpontosul, ahol az ex­tenzív tartásmód a meghatározó, és más állatfajok tartásához a felté­telek nem adottak. A tisztavérű húsmarfajták ered­ményeit bemutató fejezetből kide­rül, hogy az értékelt esztendőben összesen 1971 fajtatiszta boíjú szü­letett (917 üsző- és 1054 bikabor­jú), ebből a legtöbb a charolais fajta boíjú 1035 (513 üsző- és 522 bika- boíjú) ez 52,5 %, ezt a limousin faj­ta követi 462 született borjúval (179 üsző- és 283 bikaboijú) ez pe­dig 23,4 %. E két fajta kiteszi az összes boíjúszületés 75,9 %-át. A többi fajta osztozik a maradék 24,1 %-on (Hereford, Blonde d_Aqui- taine, Aberdeen Angus és a szarvat- lanszimentáli). A keresztezett állományokban 38590 boíjú született (16442 üsző- és 22148 bikaboijú). Az apa fajtáját figyelembe véve a legtöbb boíjú (15644) szlovák tarka eredetű ez 40,5 %. Ezt követik a charolais apa- ságú boijak (9361) ami 24,26 %, majd a limousine (6123 -15,9 %). E három fajtától származik a ke­resztezett állományokban született boijak 80,7%-a. Az adatok a húsmarhatenyész- tési-ágazat folyamatos számbeli, il­letve szakmai fejlődését mutatják, Ebből is látható, hogy ma a szlovákiai húsmarha- tenyésztésre nem kifeje­zetten a nagyüzemi forma a jellemző. melyek aprólékos ismertetésére nincs mód e cikk keretén belül, nem is ez a cél. Akit a téma érdekel, az ŠPU SR regionális központjai­ban beszerezheti az évkönyvet, amit egyébként a tenyésztők ingye­nesen megkaptak. A kiadvány szerkesztői az aktív tenyésztők, a tudományos kutatók és az utókor számára hiteles publi­kációt állítottak össze. A húsmar­hatenyésztői kedv fenntartása ér­dekében most már csak arra lenne szükség, hogy a tenyésztők a szak­mai elismerés mellett mihamarabb megkapják számláikra a beígért ál­lami támogatást is. A szerző a Szlovákiai Húsmar­hatenyésztők Szövetségének al- elnöke 1KR Slovakia Kft. szlovák-magyar közös vállalat Komplex agrárszolgáltatás ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az agrárpiacon több mint egy évtizede jelenlevő dunaszerda- helyi Olivex Kft. a hazai piaci lehe­tőségeket felmérve új szintre emel­te a magyarországi IKR Bábolnával évek óta fenntartott együttműkö­dését. IKR Slovakia Kft. néven kö­zös vállalatot hoztak létre, amely Magyarország egyik legnagyobb agrárcégének itteni képviselete­ként új és bevált szolgáltatásokat kínál a hazai agrártermelőknek. Amint azt Kántor Olivértől az Oli­vex igazgatójától megtudtuk, a kö­zös vállalat elsősorban az ismert IKR termesztéstechnológiai rend­szer elemeit szeretné minél széle­sebb körben újra elterjeszteni az it­teni gazdálkodók körében. Ebbe a gabonaféléktől, a napraforgó- és repce-vetőmagoktól kezdve a vegyszereken át a termesztéstech­nológiáig meglehetősen széles pa­letta tartozik, a termesztési rend­szer keretében a terményvissza­vásárlás lehetősége is adott lesz a szerződő gazdáknak. Az Olivex Kft. 1991-ben alakult, fő tevékenysége a mezőgazdasági gépek eladása, valamint a hozzájuk kapcsolódó szervizszolgáltatás és a cukorrépa-vetőmag forgalmazása. Többek között a Fiat Agri, Hardi, Amazone, Lemken, Kuhn, Kühne, Kleine, Seko gépeket forgalmazza, Dunaszerdahelyen egy modem be­mutatótermet, szervizt és admi­nisztrációs részt is magában foglaló központban fogadják ügyfeleiket. A bemutatóteremben az egyes part­nercégek gépeinek, berendezései­nek bemutatására is lehetőség van. A már említettek mellett a New- Holland gépek a cég fő profilját képezik. A kínálatukban megtalál­hatók még ä Piaggo kishaszon- járművek, a kistermelők pedig a Wolf-Garten cég termékeit vásárol­hatják meg náluk. Szervizközpont­jukban tehergépkocsik emissziós ellenőrzését, permetezők certifiká- lását is végzik. A mezőgazdasági gépek és tech­nológiák árusítása és szervizelése mellett nagy előnyt jelent, hogy konkrét termelői tapasztalatukkal is rendelkeznek, hiszen 1350 ha-on növénytermesztéssel is foglalkoz­nak. Tejtermelő gazdaságukból pe­dig rövidesen a hivatalos követel­ményeknek is megfelelő „bio-tej” kerül majd a piacra, (sz)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents