Új szó, 2006. március (59. évfolyam, 50-75. szám)
2006-03-07 / 55. szám, kedd
AGRÁRKÖRKÉP 2006. március 7., kedd 10. évfolyam 3. szám A siker a védekezéstől is függ A repcekárosítók elleni védekezéshez hosszú hatástartamú készítményre van szükség 10. oldal A borjú gondozása és felnevelése A borjúnevelés célja a gazdaságosabban termelő, jó küllemű tehenek előállítása 11. oldal A csapadék hatása a készítményre Az ökológiai tényezők hatása a gyomirtó szerek hatékonyságára és hatástartósságára 12. oldal A rendszer a növényi anyagok elbomlásakor végbemenő folyamatok során keletkező gázt hasznosítja Piaci növények helyett biogáz Kevesebb lehet a gond az intervenciós gabonával Biogáz-telep létesítése ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az év eleji „holtidőt” a mezőgazdászok igyekeznek arra kihasználni, hogy a szakmai ismereteik tárházát friss adatokkal bővítsék, tájékozódjanak a legújabb jogszabályok és előírások tengerében, egyúttal olyan információkat is kapjanak, amelyek a szakma és az ágazat további sorsának alakulásáról, a problémák lehetséges megoldásairól szólnak. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A Galántai járás mezőgazdasági vállalatainak képviselői és a magángazdák többnapos szakmai rendezvénysorozat keretében ismerkedtek a legújabb szakmai információkkal. Ezek közül külön figyelmet érdemel Ján Golian, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárának előadása, aki az ágazatot évek óta sújtó termékértékesítési válságok megoldására egy egészen újszerű megoldást javasolt. A módszer nem új, hiszen a szomszédos Ausztriában már évekkel ezelőtt bevezették, és sikeresen működik. Lényege, hogy a mező- gazdasági termőterületek egy részén nem piaci növényeket, hanem energianövényeket termelnek a gazdálkodók, s ezeket egy biogáz előállítására szolgáló rendszerben használják fel, illetve értékesítik. A rendszernek több haszna is van: egyrészt, ha megfelelően összehangolják, megoldja a térségben élő gazdák értékesítési gondjait úgy, hogy elfogadható jövedelmet biztoA gabonatermelők tavaly ősszel mintegy 320 ezer hektáron vetették el az őszi búzát. Az állományok egy része sajnos, a későbbi vetés és a nem megfelelő időjárási viszonyok miatt már eleve nem megfelelő kondícióban indult a telelésnek, s ezt a kedveződen állapotot az idei kemény, helyenként belvizekkel sít a megélhetésükhöz, és ezáltal az ottmaradásukhoz, másrészt a piaci növények előállításának csökkentésével magára a termékpiacra is kedvező hatással van, hiszen a túlkínálat megszűntével a termékek ára is várhatóan növekedésnek indul majd. A rendszer a növényi anyagok elbomlásakor végbemenő biológiai folyamatok eredményeként keletkező biogázt hasznosítja, mégpedig úgy, hogy abból elsősorban áramot termel, s azt saját energia- forrásként felhasználja, illetve a felesleget az országos hálózatba juttatja, s ezért pénzt kap. Természetesen a biogázból nemcsak tűzdelt tél még tovább fokozta. A növényállományok, főleg ott, ahol nem hullott elegendő hó, és úgy fagyott be a talaj, bizony megsínylették a tél viszontagságait, s azokon a parcellákon, ahol a búza nem jutott el az átteleléshez szükséges fejlődési fokozatba, vélhetően komoly károsodást szenvedett. Egyelőre túl korai lenne arról beszélni, hogy milyen mértékű lesz majd a károsoáram, hanem egyéb termék is előállítható, kezdve a környezetbarát üzemanyagtól kezdve a tápanyagellátásra kihasználható humuszig. Az említett módszer egy-egy térségen belül komplex rendszerbe foglalható, amelynek a mező- gazdasági vállalkozók mellett az adott települések önkormányzatai is tagjai, lévén, hogy a megtermelt energiát legcélszerűbb helyben, az adott térségben felhasználni. Annak ellenére, hogy noha a jogszabályok már nálunk is lehetővé teszik a megtermelt elektromos energia országos hálózatba való felvásárlását, az említett dás, a növénytermesztési kutatóintézet szakembereinek véleménye szerint azonban a gazdáknak számolniuk kell azzal, hogy egyes területeken ki kell majd szántaniuk az őszi vetést, s helyette tavasziakkal pótolni. A Vág-menti településeken a január eleji belvizek már amúgy is jelentős kárt okoztak az elvetett gabonafélékben, hiszen a leesett majd hirtelen elolvadó havat a befagyott talaj nem volt képes elvezetni, s így a felszínen maradt víztócsák, tavak újra befagyva láthatóan „megtizedelték” az egyes parcellák állományát. A Komáromi járásban mintegy háromezer hektár gabona került víz, illetve jég alá, amit a termelőknek vélhetően menthe- tedenül ki kell majd szántaniuk. Az Érsekújvári járásban másfél - kétezer hektárnyi őszi vetést öntött el a belvíz, s fagyott meg rajta a gabonával együtt. A Galántai járásban szintén jelentős területeket borított el a belvíz. Perleczky Gábor a regionális rendszer iránt egyelőre nincs túlzott érdeklődés a termelők részéről. Pedig a növekvő energiaárak egyre szükségszerűbben vetik fel a hatékony energiagazdálkodás kérdéseinek megoldását. A biogáz előállításának szorgalmazása komoly lépés lehetne a hazai ágazat értékesítési gondjainak megoldásában, ráadásul az egyes kistérségek számára olyan uniós fejlesztési források kihasználását is lehetővé teszi, amelyek komolyan hozzájárulhatnak az adott települések hosszú távú energia- ellátásának, s ez által bizonyos fokú függetlenségének a kialakításhoz is. (sz) agrárkamara igazgatója szerint elsősorban a járás a déli részein kerültek víz alá a növényállományok. A területen gazdálkodó gazdaságok, az agrárkamara és a helyi ön- kormányzat képviselőinek részvételével lezajlott bizottsági szemléken több mint kétezer hektárnyi területet vettek nyilvántartásba, ahol a belvíz pusztított. Sajnos, azokon a területeken, ahol a víz megfagyott, minden bizonnyal teljesen elpusztult a növényzet. A legnagyobb mértékű károsodást a járás déli részén levő településeken, Királyrév, Feketenyék Nádszeg, Alsószeli határában jegyezték fel. Úgyszintén komoly károk keletkeztek a Vág folyó mentén levő településeken, főleg Vá- gán, ahol a belvíz nemcsak a határban, hanem a település házaiban is jelentős károkat okozott. Királyréven például mintegy ötszáz hektárt borít a kellemeden belvíz, ebből a csaknem 250 hektáron elvetett őszi búza komoly károsodást szenvedett, (sz) Az ismert indián közmondás szerint „a Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön”. Ez a gondolkodó ember figyelmét fel kell hívja arra, hogy az egyre nagyobb szükségleteit lehetőleg úgy elégítse ki, hogy közben a környezetet ne tegye visszavonhatadanul tönkre. S noha rohanó világunkban egyre nagyobb mértékben a pénz az úr, van rá példa, hogy az ellentétesnek tűnő érdekek megférhetnek egymás mellett, sőt, mi több, a környezetkímélő eljárások alkalmazásával tevékenységeinket még gazdaságossá is lehet tenni. Erre kínál lehetőséget a biogáz üzem létesítése, amelynek gazdasági vonatkozásait Mészáros László magyarországi adatokra alapozott összefoglalója alapján ismerteijük. Európa szerte, így Magyarországon is túltermelés folyik a mező- gazdaságban, mely nagy gondokat okoz a tárolásnál és még nagyobbat a felesleg értékesítésénél. Ezt a felhalmozódott készletet biogázüzemekben rentábilisan lehetne felhasználni, miközben az oly sok gondot okozó hígtrágyát is át lehetne alakítani, nem is beszélve az állati eredetű hulladékok feldolgozásáról. A biogáz-üzemben gyakorlatilag mindenféle szerves anyag felhasználható, csak a fermentálandó anyag méretei fontosak. A nagyobb méretű részeket szecskázóval kell feldarabolni a könnyebb keverés és elegyíthetőség érdekében. A szemes kukoricánál is gyorsabb a lebomlás, ha a szemeket szétroppantjuk. Az esős időszakban a kukoricaszem nagyon nehezen veszíti el a víztartalmát, ezért kombájntisztán betárolni lehetetlen. A szárítási költség az amúgy sem túl magas árbevételt tovább csökkenti, amivel a profit is csökken. Ha fermentáló üzemben hasznosítjuk a felesleges kukoricát, akkor pl. nem kell a szárítási költségekkel számolni. Természetesen csak a feleslegben levő termést lehet így felhasználni. A takarmányozási célra szánt terményt viszont tisztítani kell, és légszárazra (13-14% víztartalom) kell szárítani. A szemesen betakarított kukorica 94-95%-os tisztaságú, és 5-15%-ban tartalmaz törött és sérült szemeket A keletkező melléktermék tört A biogáz-üzemben gyakorlatilag mindenféle szerves anyag felhasználható, csak a fermentálandó anyag méretei fontosak. szemeket (ocsú), csutkamorzsalé- kot, idegen- és gyommagvakat stb. tartalmaz. Ez a rész takarmányozási célra alkalmadan. A megtervezett biogáz-üzemben a hígtrágya képezi a fermentálandó szubsztrá- tum bázisát, ehhez adagoljuk a sertéstelepen képződő szüárd trágyát, sertéshullákat és vágóhídi melléktermékeket. A biomassza megfelelő (14-15% szárazanyag-tartalmú) sűrűségének eléréséhez dúsítás céljából 28%-os nedvességtartalmú kukoricát és gabonaocsút kell adagolni. Magyarországon törvényi szabályozás biztosítja - megújuló energiaforrásból termelt áram esetén, 100 kW villamos teljesítmény felett - a kötelező átvételt, a hozzá tartozó rendelet pedig az átvételi árat határozta meg. A jelenleg érvényes átvételi árakkal számolva az így termelt villamos energia értékesítéséből származó éves árbevétel meghaladhatja az 53 millió Ft-ot. A biogáz-üzem ren- tabüitását nagymértékben javítja a hígtrágyát szolgáló sertéstelep hű- tését-fűtését ellátó, melléktermékként képződő melegvíz felhasználása során realizálódott költség- csökkentés. A biogáz-telepen termelődött biohumusz pedig a talaj- erő-pódás eszközeként a műtrágya-felhasználást szoríthatja visz- sza, mellyel a növénytermesztési ágazatban is jelentős költségcsökkentést lehetne elérni. Jól látható az is, hogy nem csak az áram eladásából származik jövedelem, de példámban - az egyszerűbb kezelés és Megállapítható, hogy a biohulladékra alapozott, „zöld” áramot termelő rendszerek gazdaságosan üzemeltethetők. érthetőség érdekében - csak ezt a részt vettem figyelembe. A szub- sztrátum megfelelő sűrűségének eléréséhez használt ocsúnak nincs értéke, vagy csak minimális, a kukoricánál viszont már érdemes a költségszámításokat elvégezni. Ha a 28% vizet tartalmazó kukoricát le kell szárítani 14%-ra, akkor a naponta felhasznált 3000 kg mennyiség szárítási + tisztítási költsége 26736 Ft (szárítóüzemi adat), ráadásul a 14% víz elvesztésével és a 3% szemét kirostálásával már csak 2436 kg kukorica ajánlható fel az államnak intervencióra. A biogáz-üzem éves szinten 18615000 Ft értékű, magas nedvességtartalmú kukoricát vásárol, és az áram eladásából 53038000 Ft nettó árbevételre tesz szert, így 34423000 Ft lesz a nettó jövedelme. A fenti számítások alapján megállapítható, hogy ezek a biohulladékra alapozott, „zöld” áramot termelő rendszerek gazdaságosan üzemeltethetők. A szélerőművekkel és a napenergiát hasznosító napkollektorokkal ellentétben a biogáz-telepek az időjárástól függedenül, folyamatosan és az áramtermelést illetően nagyobb fluktuációktól mentesen működtethetők. A közeljövőben nagy erőműépítési hullám várható, de a felhasznált tüzelőanyag még kérdéses. Szakemberek véleménye szerint a nagy szélerőműparkok építése veszélybe sodorhatná a teljes áramellátó rendszer működését, ugyanis kiszámíthatatlan, hogy mikor és milyen intenzitással fúj a szél. (w) Ilyen vízfelületek borítják a királyrévi parcellákat (Képarchívum) A felszínen maradt víztócsák, tavak újra befagyva láthatóan „megtizedelték" az egyes parcellák állományát Víz alatt vagy jégben a gabonafélék egy része ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ
