Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-28 / 49. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 28. www.ujszo.com RÖVIDEN Mayer Judit a Múzeumi Szalonban Pozsony. Mayer Judit szerkesztő, műfordító, anyanyelvápoló lesz a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma beszélgetősorozata, a Múzeumi Szalon következő vendége. Életéről, pályájáról holnap 17 órától Miklósi Péter publicista kérdezi a múzeum székházában, a Brämer-kúriában (Žižkova 18.). (ú) Továbbképzés határon túliaknak Budapest. Felsőfokú, levelező tagozatos szakirányú képzésen vehetnek részt a határon túli magyar területeken dolgozó, főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkező kulturális szakemberek tegnaptól Budapesten. A programot az Eötvös Loránd Tudományegyetem együttműködésével a Magyar Művelődési Intézet szervezi. Az első évfolyamon húsz hallgató kezdheti meg tanulmányait Erdélyből, a Felvidékről, a Vajdaságból, Kárpátaljáról, illetve a Muravidékről. A képzés az Illyés Közalapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatalának támogatásával valósul meg. (MTI) Fiatal alkotók munkái a Limes Galériában Művészet határok nélkül BORKA ROLAND Komárom. Határok nélkül címmel harminckét fiatal képzőművész munkáiból nyűt tárlat a Limes Galériában. A Pro Arte Danubn Polgári Társulás által szervezett kiállítást a pozsonyi, illetve a budapesti Képzőművészeti Egyetem hallgatóinak munkáiból válogatták. „Meggyőződésem, hogy a világ dolgait mindig is a párbeszédek, a tiszta emberi érzések motiválta kézfogások, barátságok vitték előbbre. Az egymásra figyelést szolgálják az ilyen típusú rendezvények. Megismerni egymás vüágát, gondolkodását és művészi önkifejezését mindenképpen gazdagodást jelent mindenki számára” - mondta Farkas Veronika művészettörténész a tárlat megnyitóján. Kulturális sokszínűség jellemzi a kiállítást, merész és egyedi látásmóddal ábrázolt valódi figurákkal, formákkal. A legnagyobb és legimpozánsabb tárgy a komor, sötét hangulatú, fémből készült keresztre feszített Jézus, amely Čech Gábor komáromi fémszobrász munkája. A tárlatot március 20-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A tárlatot 32 fiatal képzőművész munkáiból állították össze (A szerző felvétele) A prágai Nemzeti Marionett Színház vendégjátéka Mozart-opera bábokkal ELŐZETES A Wolfgang Amadeus Mozart születésének 250. évfordulója alkalmából világszerte zajló rendezvénysorozat részeként Szlovákiában is láthatja a közönség a szerző legismertebb operája, a Don Giovanni bábszínházi változatát. A gyermekek és felnőttek számára egyaránt élvezetes, rendhagyó előadást a prágai Nemzeti Marionett Színház 1991-ben mutatta be és azóta bejárta vele az egész világot. Több mint negyven fesztiválon és 3500 teltházas előadáson arattak vele viharos sikert- nem véletlenül, hiszen a bábopera sikeresen ötvözi a mozarti zene zsenialitását a magas szintű cseh bábművészetet és a tipikus cseh humort. Az előadást Karel Brožek rendezte, zenéjét a svéd filharmonikusok játszották fel klasszikus barokk hangszereken, a librettó olaszul hangzik el, és a szereplők valamennyien egy méter magas bábok. Szlovákiában két helyszínen mutatják be a Don Giovanni bábszínházi változatát: március 14-én, 19 órakor a Du- naszerdahelyi VMK-ban, március 16-án 18 órakor pedig az Érsekújvári VMK-ban. (vm) (Képarchívum) A kassai Márai Sándor Gimnázium diákszínpada hangulatos rendezvénnyel ünnepelt Köszöntő rejtett utalással A Szerenád szereplői és a gratulációt fogadó Bodon Andrea, a KGSZT vezetője Lám, mire jók a szavalóversenyek! Tíz évvel ezelőtt egy kassai magyartanár és két gimnazista lány valami hatásosan reprodukálható szöveget keresett e bizarr versenysport iskolai fordulójára. Könyvlapozgatás közben vetődött fel egy színjátszó társulat ötlete. A tanárnő nem ijedt meg a nagy fától, fogta fejszéjét, és belevágta. JUHÁSZ KATALIN Bodon Andreának hívják ezt a fiatal tanárnőt, aki immár tíz éve vezeti a Márai Sándor Gimnáziumban működő KGSZT csoportot (Kassai Gimnázium Színjátszó Társulata). Ez már önmagában hatalmas tett. Akinek manapság sikerül felkeltenie a diákokban (a fiúkban is!) a színjátszás iránti érdeklődést, aki eléri, hogy tizenévesek az iskolai kötelezők mellett több oldalas szöveget tanuljanak meg és hetente kétszer próbán töltsék délutánjukat, az előtt a legnagyobb színházi rendezőknek is le kell kapniuk kalapjukat. A KGSZT vakmerőén kezdett, elsőként a Padlás című musicalhez nyúltak, még mielőtt teljes lett volna a társulat. Az egyik srác azonnal kijelentette, hogy szerepelni ugyan szeretne, de ne várja tőle senki, hogy bármit is memorizáljon. „Neked nem is kell, te leszel a néma hóhér!” hangzott a kézenfekvő válasz. A fiú maradt, a színjátszó csoport gimnáziumi éveinek legemlékezetesebb időszaka lett, az előadás pedig 1996- ban elnyerte a legjobb zenés produkciónak járó díjat a Jókai Napokon, ami első nekifutásra biztató eredmény. Mindezt az elmúlt szombaton tudtam meg, amikor a KGSZT tízéves születésnapját ünnepelte a Márai Stúdióban, egy „dramatur- giaüag” tökéletes, hangulatában bensőséges, családias rendezvénnyel, melynek részeként a jelenlegi csapat előadta Mrozek egyfelvonásos abszurdját, a Szerenádot. Ezzel egyébként tavaly elnyerték a Jókai Napok nívódíját, a rókát játszó Havasi Péter lett a legjobb férfi szereplő, Fecsó Szüárd díszlete pedig a díjnyertes kulisz- sza. Mára kiforrott, bárhol előadható produkció lett a Szerenádból, melynek tanulsága mostanában duplán is érvényes: a tyúkokat nem árt jól bezárni a tyúkólba, vagy legalábbis dróthálót húzni föléjük... Ilyenkor lehet igazán felmérni, mennyit fejlődtek a srácok egy év alatt. Elég, ha csak annyit mondok: többen közülük már a Thália Színház előadásaiban is szerepelnek. A szülinapi buli tulajdonképpen egész napon át tartott, délután a KGSZT eddigi produkcióit vetítették le azok számára, akik annak idején lemaradtak róluk, nosztalgiázni akartak, vagy tíz évvel ezelőtti önmagukra voltak kíváncsiak. A Padlás vetítésén az egykori szereplők reakcióit nagyobb élmény volt figyelni, mint magát a vásznat. Remekül mulattak magukon és egymáson, és persze a kritikai érzék is működött: minden apró hibát azonnal kiszúrtak. A teremben ülő közönség pedig ugyanúgy megtapsolt minden betétdalt, mint a felvételen jelen lévő nézők. Most pedig egy kis kronológia. A „félig mese, félig musical” után szlovákiai magyar költők verseiből és prózarészleteiből állítottak ösz- sze egy műsort, amint azt sejteni lehet, főleg a kisebbségi lét problémáira fókuszálva. 2000-ben Márai Sándor születésének századik évfordulóját szintén irodalmi összeállítással ünnepelték, amelynek A jelenlegi csapat előadta Mrozek egyfelvonásos abszurdját, a Szerenádot, amellyel tavaly elnyerték a Jókai Napok nívódíját. Magyarországon is nagy sikere volt, a Határon Túli Fiatalok I. Kulturális Fesztiválján a zsűri fesztiváldíjjal jutalmazta a produkciót. Az iskolában eközben egyre nagyobb divatja lett a színjátszásnak, két évvel később már a harmadik „nemzedék” próbálkozott valami újjal, Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjével, amellyel szintén eljutottak a komáromi országos megmérettetésre, és a legkreatívabb előadás díját (A szerző felvétele) érdemelték ki. 2004-ben Heltai Jenő gyönyörű nyelvezetű mesejátéka, Áz ezerkettedik éjszaka következett. A jelmeztervező átképezte magát „plasztikai sebésszé”, és török katonákat varázsolt a gimnazista lányokból, a csoporton belüli fiúhiány megoldhatóságának ékes bizonyítékaként. Érdemes volt bajuszt ragasztani, mert a KGSZT ezzel a darabbal meghívást nyert a zsámbéki színjátszó fesztiválra. Radnóti Miklós halálának 60. évfordulóját, valamint József Attila születésének centenáriumát már egy csapat határozott fellépésű, szépen artikuláló, érzékeny fiatal várta. A „Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg”, valamint az „így éltem s voltam én hiába” komoly hangvételük ellenére szép sikert arattak itthon és Magyarországon egyaránt. A szombati koccintáskor valamelyik gratuláló még legalább húsz-harminc évet kívánt Bodon Andreának a színjátszó társulat élén. Nem emlékszem, ki volt az, de a lelkembe látott. Persze én nem mernék ilyesmit hangosan kimondani. Úgyhogy csak rejtve utalok rá. Michael Baigent és Richard Leigh angol szerzőpáros plágiummal vádolja a világsikerű bestseller íróját Lopott a Da Vinci-kód? - két hetet szánnak a perre MTl-JELENTÉS Megtorpedózhatja A Da Vinci- kód filmváltozatának tavaszi vi- lágpremieijét, ha a Londonban most kezdődő perben az eljárást kezdeményező angol szerzőpárosnak sikerül bebizonyítania, hogy a film alapjául szolgáló világsikerű bestseller írója, Dan Brown az ő könyvük alapödetét lopta el. Michael Baigent és Richard Leigh 1982-ben a Random House kiadónál publikálták a The Holy Blood and the Holy Grail (A szent vér és a szent Grál) című könyvüket, melyben azt a teóriájukat tálalták, hogy Jézus feleségül vette Mária Magdalénát, közös gyermekük is született, akinek leszármazottai köztünk élnek. Elméletük szerint a katolikus egyház minden eszközt bevetett, hogy megakadályozza a titok napfényre kerülését. A vád szerint ugyanerre a hipotézisre építette fel Dan Brown páratlanul izgalmas kultúrtörténeti detektívregényét. A fordulatos krimiből csaknem 30 millió példányt adtak el a világon. A londoni legfelsőbb bíróság két hetet szán a perre. Amennyiben igazoltnak találja a felperesek állítását, minden valószínűség szerint elmarad A Da Vinci-kód május 19- re kitűzött világbemutatója. A filmet, amelyben Tom Hanks, Audrey Tautou és Jean Reno alakítják a főszerepeket, Ron Howard rendezte - adta hírül az 123.hu. Dan Brownt honfitársa, Lewis Perdue író hasonló tartalmú feljelentése miatt tavaly nyáron az Egyesült Államokban is bíróság elé idézték, de az amerikai per a megtámadott szerző felmentésével végződött. Dan Brown (Fotók: képarchívum) Tom Hanks és Audrey Tautou A Da Vinci-kód forgatásán
