Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-25 / 47. szám, szombat
16 Riport - szolgáltató oldal ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 25. www.ujszo.com Akad azért szűkebb pátriánkban is látnivaló: ilyen az egyik elterjedt népszokás, a téltemető-tavaszváró örömünnep, a busójárás édestestvére, a dőrejárás Manapság is élő mítoszok A népi játék gerincét az esküvői menet és a bolondozó mesteremberek adják (A Bibliotheca Hungarica archívumából) Az izmosodó elektronikus média bő negyven évvel ezelőtt izgalmas élő közvetítésben számolt be a mohácsi busójárásról, érzékletesen bemutatva, hogy milyen páni félelem lett úrrá a betolakodó török katonákon, akik fejvesztve menekültek a faragott maszkos szörnyek elől. A vértelen győzelem emlékére azóta is, több mint ötszáz éve megrendezik ezt a nemes népi hagyományt. OZOGÁNY ERNŐ A néprajzosok hangja már ekkor sem hallatszott az égig, így hosszú időnek kellett eltelnie, mire közismertté vált, hogy bár igaz lehet az egyszeri történet, viszont a sokáé népi hagyomány ennél lényegesen régebbi: gyökerei az ősi hitvilágba nyúlnak. Ugyanebben az időben Claude Lévi-Strauss a dél-amerikai indiánok mítoszait állította a figyelem középpontjába. Kutatásai épp azt célozták, miként öröklődik az ősi hitvilág akár több évezreden keresztül. Azért kellett az őserdők mélyére mennie, mivel itt még külső hatások híján megfigyelhette a szinte érintetlenül továbbélő hagyományt. Európában üyet nem láthatott. Vagy ha mégis, csak nehezen kihámozhatóak egy-egy népszokás egymásra rakódott rétegei. Akárcsak a földbe süllyedt Trója romjai, ahol a régészek már idestova másfél évszázada azt firtatják, vajon hány rétegből áll, hány korból maradtak fenn az egyes töredékek. Ha nem is sok, de azért akad szűkebb pátriánkban is látnivaló. Ezek egyike a téltemető-tavaszváró örömünnep, a busójárás édestestvére, a dőrejárás, amely egykor az egész Kisalföldön ismert és elterjedt népszokás volt. Az iparosítás eredményeként fokozatosan elhalt, csupán néhány településen élt tovább. Közülük is legizgalmasabb a tejfalusi dőrejárás, amely azon túl, hogy megszakítás nélkül napjainkig fennmaradt, magában hordozza mindazokat az elemeket, amelyek a hosszú évszázadok folyamán rárakódtak. E néphagyományról tudni érdemes, hogy a mérsékelt égövi pogány ember ősi félelméből táplálkozott: az ősszel látszólag elhaló természet felélesztését szolgálta, hogy ismét eljöjjön a tavasz. Ennek érdekében a látók, sámánok segítségével a természet erőihez fohászkodtak, áldozatot mutattak be, hogy túlélésüket, termékenységüket, szaporodásukat biztosítsák. A múlt homályába vész, hogy őseink milyen rítusokkal édesgették magukhoz az éltető tavaszt, a dőre- járásban viszont nyomaiban tetten érhető: a természetet jelképező szimki a népi játék végén meghal - az egyik szereplő megöli -, viszont csodálatos feltámadása jelzi, amely egyben az utolsó farsangi vigasság kezdetét is jelenti, hogy a természet csak látszólag pusztul el télen, tavasszal újjászületik. Jellegzetes sámánszereplő a telet megjelenítő szalmaember: a benne elrejtőzött dőre a mítoszjáték végén elhagyja a felgyújtott maszkot, hiszen csupán a dermesztő tél pusztulása hozhatja magával az éltető tavaszt. A tejfalusi dőrejárás Egykor minden kisközösség legfontosabb feladata fennmaradása, szaporulatának biztosítása volt. Ennek érdekében különféle termékenységi varázslatokat alkalmaztak. Jellemző az ősi dilemma a tyúkról és a tojásról. Viszont egy sor nyelvben - minden bizonnyal latin közvetítéssel - az emberi élet egyik hordozóját is to- jásocskának hívják. Ez a varázslat a tejfalusi dőrejá- rásban is tetten érhető: a dőrék a tyúkólból elcsenik azok tojását, akik nem fogadják szívesen közeledésüket, a drótos pedig beszö- geli a tyúkól ajtaját, hogy a gazda tojása zápuljon meg, terméketlenséget hozva állataira és egész családjára. Amennyiben nem volt esküvő farsang idején, vénlánynak öltözött dőre húzza végig a terméketlenséget jelképező száraz csököt a falu utcáin. Ősi germán hagyomány túlélése a dőrejárás meszelője; e női alak a hagyományoknak megfelelően varázserővel bír, de tanácsos jóban lenni vele. Meszelőjét a ház falán végighúzva elűzi a rontó szellemeket, de jaj a rossz embereknek: kormos lével hoz rontást a háziakra. Az ókorra utal a fordított ember is, amely megnevezése ellenére valójában Ja- nus-arcú: előre és hátra is van arca, ruházata és cipője is kettős, az óvatlan megfigyelő nem tudhatja, melyik irányba néz. Nem is fontos: egyik arca a múltba, a másik a jövőbe tekint. Részben mitikus szereplőknek tekinthetők a kereszténység felvétele után feltűnő ördögök. A népi játék gerincét az esküvői menet és a bolondozó mesteremberek adják. Ók a dőrejárás legfiatalabb résztvevői, bár megjelenésük az ókori Róma szaturnália-játékait idézi. A hajdani birodalomban az új évet - amely márciusban kezdődött - féktelen vigasságokkal ünnepelték, amelynek jellemzője volt a szerepcsere: az urak szolgálták fel az ételt-italt dorbézoló szolgáiknak, a mesteremberek is épp az ellenkezőjét tették, mint egész évben. A hentesek nem árulják, hanem beszedik a húst a meglátogatott családoktól, a tojásárus is tojásszedővé vedlik, a borbélyok hatalmas faborotváikkal előszeretettel szőrtelenítik a közelállókat, közöttük a nőket, a cirkuszi medve pedig a menyecskékkel táncol, enyeleg. A bolondok szánjának-szekerének ferde lapján az engedetlen lurkókat csúsztatják le az ördögök. Az esküvői menet menyasszonya már karján tartja megszületett kisdedét, így járják végig a falut, ételt- italt gyűjtögetve. Eközben a cigánybanda folyamatosan húzza a talpalávalót. A dőrék bekopognak minden házhoz, ahol étellel- itallal kínálják őket, a vőfély megtáncoltatja a ház asszonyát, majd odébbállnak. E népi játék ősi jellegét kiemeli, hogy napjainkig csak férfiak vehetnek részt benne. A női szerepeket is ők játsszák, akárcsak a középkori vásári játékokban, színházi előadásokban. A tej falusi dőrejárás minden bizonnyal egyike a legősibb, Euró- pa-szerte fennmaradt népi mítoszjátékoknak. Emiatt megérdemli a kitüntető figyelmet. A múlt homályába vész, hogy egykor mikor játszották, de évszázadokon keresztül húshagyóked- den került rá sor, annál is inkább, mivel éjfélkor kezdődött a húsvé- tot megelőző böjti időszak a nagybőgő temetésével. A 20. század kezdetén farsangvasárnap tartották, manapság farsangszombaton rendezik. (Idén épp a mai napon.) Aki nem ismeri, nem tudja, miből marad ki. Aki igen, örömmel siet e csallóközi községbe, hogy ismét részese lehessen. KEDVEZMÉNYEK AZ ÚJ SZÓ ELŐFIZETŐI SZÁMÁRA Tisztelt Előfizetőink! Szombatonként ezen az oldalon tájékoztatjuk Önöket az eventim társaság társszervezésében zajló kulturális rendezvényekről. Ezekre a koncertekre, előadásokra, eseményekre árengedménnyel juthatnak belépőjegyekhez. 10%-os kedvezmény: JOHN CALE AND BAND 2006. márc. 5., United Music of Babylon, Pozsony (jegyár: 441 Sk) 20%-os kedvezmény: ROCKY HORROR SHOW 2006. febr. 26-27., márc. 2-6., 26-28., Aréna Színház, Pozsony (jegyár: 441 Sk) Az ismertetett kedvezmények a Szlovákia egész területén található eventim-elárusítóhelyeken érvényesek. Az előfizetőknek a jegyek kézhezvételekor igazolniuk kell, hogy a Petit Press számlájára befizetették az előfizetési díjat. Ezt megtehetik a következő dokumentumok valamelyikével: SIPO-számlakivonat, bankszámlakivonat, készpénz-átutalási megbízás, pénzesutalvány-szelvény. Egy személy legfeljebb 4 darab kedvezményes árú jegyet vásárolhat. MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Valuta Aktuális középárfolyamok Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 37,286 Lengyel zloty 9,845 Anqol font 54,763 Magyar forint (100) 14,738 Cseh korona 1,314 Svéd korona 3,956 Dán korona 4,995 Szlovén tollár (100) 15,557 Japán jen (100) 26,791 Svájci frank 23,883 Kanadai dollár 27,167 USA-dollár 31,342 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,31-38,31 30,52-32,18 1,28-1,34 14,11-15,41 OTP Bank 36,33-38,23 30,48-32,17 1,28-1,35 14,21-15,30 Postabank 36,32-38,26 30,57-32,11 1,28-1,34 12,94-16,54 Szí. Takarékpénztár 36,33-38,20 30,48-32,08 1,28-1,35 14,09-15,42 Tatra banka 36,33-38,27 30,54-32,18 1,29-1,35 14,17-15,33 UniBanka 36,37-38,27 30,57-32,17 1,28-1,34 14,38-15,14 Általános Hitelbank 36,32-38,26 30,55-32,19 1,28-1,35 14,21-15,30 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) FELHÍVÁS Az SZMPSZ Országos Választmánya 2006. március 25-26-án megrendezi Rozsnyón a Szlovákiai Magyar Pedagógusok XII. Országos Találkozóját. A pedagógustalálkozón ebben az évben is átadásra kerül a Felvidéki Magyar Pedagógus Díj. A díj azoknak a pedagógusoknak vagy pedagógusközösségeknek ítélhető oda, akik (amelyek) munkájuk során jelentős nevelői-oktatói eredményeket érnek el, sikeresen alkalmaznak célravezető pedagógiai módszereket az oktatásban, a tehetséggondozásban vagy a nevelés területén, akik pedagógiai-közéleti tevékenységükkel példával szolgálnak környezetük számára, akik szlovákiai magyar nemzeti közösségünk értékeinek gyarapításán fáradoznak. A díjra javaslatot tehetnek magánszemélyek és közösségek, odaítéléséről az SZMPSZ Országos Elnöksége dönt. Az SZMPSZ OV ezúton is kéri tagjait, alapszervezeteit és területi választmányait, a szlovákiai magyar oktatást jól ismerő magán- és jogi személyeket, hogy ebben az évben a díj odaítélésére írásban tett javaslataikat 2006. március 2- ig juttassák el az SZMPSZ OV irodájába. A jelölést formanyomtatványon kérjük benyújtani, melyet az SZMPSZ területi választmányi elnökei bocsátanak az önök rendelkezésére, de hozzájuthatnak a www.szmpsz.sk honlapjáról is, illetve kérésre elküldjük a megadott címre. Diákok jutalmazása Az országos pedagógustalálkozó programjába tartozik a nemzetközi és országos tantárgy- és tanulmányi versenyeken kiválóan szereplő szlováldai magyar alap- és középiskolás diákok megjutalmazása is. Felhívjuk a szlovákiai magyar alap- és középiskolák igazgatóinak figyelmét, hogy az SZMPSZ OV irodájába küldjék el a nemzetközi és országos (alapiskolások esetében a kerületi) tanulmányi versenyeken helyezést elért diákok nevét, irányítószámmal ellátott pontos lakcímét, telefonszámát, a tanulmányi verseny pontos megnevezését, a diák helyezését, a felkészítő pedagógus nevét és elérhetőségét 2006. március 2-ig. Cím: SZMPSZ P.O. Box 49, 945 01 Komárno Telefon: 035/7714755, 035/771 3572; e-maü: szmpsz@szmpsz.sk , fax: 035/7714756. A jelöléseket formanyomtatványon kétjük beküldeni. FELHÍVÁS A szlovákiai magyar pedagógusok XII. országos találkozója Rozsnyó, 2006. március 25-26. Szombat (2006. március 25.) 9.00: Megnyitó Kardos Ferenc, Rozsnyó város polgármestere Pék László, az SZMPSZ országos elnöke „Regionalitás a közoktatásban” - szakmai konferencia 9.10 -12.30: Plenáris ülés, ülésvezető: Lovász Gabriella 9.10 - 9.50: Hazai közoktatásunk közép- és hosszú távú fejlesztési tervei, Szigeti László oktatásügyi miniszter 9.50 - 10.20: A regionális oktatásügy megjelenése az európai és a nemzeti koncepciókban és dokumentumokban, Kovács István Vilmos alelnök, Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Budapest 10.50 - 11.30: A hazai közoktatás fejlesztése a Nemzeti Fejlesztési Terv és a Nemzeti Lisszaboni Stratégia tükrében, a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásában részt vett szakember, Pozsony 11.30 -12.00: A közoktatás szerepe a regionális fejlesztésben, Kormos Dénes alelnök, Borsod- Abaúj-Zemplén Megye Közgyűlése, Miskolc 12.00 - 12.30: Kompetenciafejlesztés - iskolafejlesztés - modernizáció, Pála Károly szak- igazgató, SuliNova, Budapest 14.30 -17.30: Szekcióülések 1. szekció: Regionális és kistérségi célok és feladatok a közoktatásban, előadó: Juhász Zsolt, Többcélú Kistérségi Társulás, Encs, szekcióvezető: Hecht Anna elöljáró, Kerületi Tanügyi Hivatal, Nagyszombat, szekciótitkár: Sebők Valéria igazgató, Tompa Mihály Református Gimnázium, Rimaszombat 2. szekció: Intézményi pedagógiai program tervezése, tananyag- fejlesztés, előadó: Rápli Györgyi, SuliNova, Budapest, szekcióvezető: Pelle István, Katona Mihály MTNY Alapiskola, Búcs, szekciótitkár: Szetyinszky Veronika vezető, SZMPSZ RPK, Galánta 3. szekció: Óvodai nevelési program tervezése és fejlesztése, előadó: Kovács Erika, SuliNova, Budapest, szekcióvezető: Vankó Terézia igazgató, MTNY Óvoda, Deáki, szekciótitkár: Szabó Edit oktató, Selye János Egyetem, Komárom 4. szekció: Tehetséggondozás a középiskolákban, előadó: Staar Gyula főszerkesztő, Természet Világa, Budapest, Lagzi István László, Kutató Tanárok Országos Szövetsége, elnök, ELTE, Budapest, szekcióvezető: Szentandrá- si Ilona tanár, Kodály Zoltán Gimnázium, Galánta, szekciótitkár: Szanyi Mária alelnök, SZMPSZ Galánta -Vágsellye TV 19.30 - 21.30: Ünnepi est, Kulturális program, a tehetséges diákok és tanáraik megjutalmazása, a Felvidéki Magyar Pedagógus Díj átadása, fellép a nyitrai egyetem magyar kórusa, vezényel Józsa Mónika Vasárnap (2006. március 26.) 8.30 - 12.00: A konferencia folytatása - plenáris ülés, ülésvezető: Hecht Anna 8.30 - 9.00: A szekciótitkárok beszámolója 9.00 - 9.10: Rozsnyó, 2005 - a konferencia kiadványának bemutatása, bemutatja: Pénzes István tanár, Speciális MTNY Alapiskola, Ógyalla 9.10 - 10.10: A hazai közoktatás tartalmi reformjának tervezetei, alapiskola: Branislav Púpala, Nagyszombati Egyetem, középiskola: Pavol Čemek, Állami Pedagógiai Intézet 10.20 - 11.50: Pódiumbeszélgetés: Koncepciódan oktatásfejlesztés, vitavezető: Ádám Zita, SZMPSZ alelnök 11.50 - 12.00: Zárszó: Tamás Erzsébet, az SZMPSZ Rozsnyói TV elnöke 12.15 - 12.45: Czabán Samu szobrának megkoszorúzása
