Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-25 / 47. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 25. www.ujszo.com RÖVIDEN Sztrájkra készül az egészségügy Pozsony. Sztrájkkészültséget hirdetett az egészségügyi dolgo­zók szakszervezte, mivel szerintük a kórházak a dolgozók bérén akarnak spórolni. „A sztrájkkészültség február 27-től érvényes ad­dig, amíg meg nem egyezünk a kollektív szerződések ügyében - mondta lapunknak Andrej Kučinský, a szakszervezet elnöke. - Ha ez nem sikerül, akkor nem kizárt a sztrájk sem.” Az orvosok, ápo­lók attól félnek, hogy a kórházak rajtuk fognak spórolni. „Példa er­re az eperjesi kórház esete, ahol a jelenlegi bérek nyolcvan száza­lékát akarja fizetni a kórház, a fennmaradó 20 százalék kifizetését feltételekhez köti” - magyarázta a szakszervezet elnöke. Szerinte a feltételek olyanok, hogy a 20 százaléknak búcsút mondhatnak az alkalmazottak. A szakszervezet béremelést követel, hogy hány százalékot, azt Kučinský nem árulta el. (lpj) Európa szeméttelepévé válnánk? Pozsony. Bírálja a Föld Barátai mozgalom Jirko Malchárek gaz­dasági miniszter szóvivőjét, a műanyag flakonok visszaválthatósá- gának bevezetésével kapcsolatos kijelentései miatt. Róbert Beňo szóvivő kijelentette: ha bevezetnék a flakonok visszaváltását, Szlovákia egyik napról a másikra Európa szemétdombjává válna, mivel a környező országokból is ide hordanák azokat. A mozga­lom képviselői nyílt levélben figyelmeztették a gazdasági tárca ve­zetőjét, egy európai országban sem tapasztaltak hasonló problé­mákat. A flakonokat ugyanis speciális kóddal látják el, így csak az adott országban lehet ezeket újrahasznosítani. (TASR) így kell hengerelni. Mikuláš Dzurínda kormányfő tegnap a kassai vasműben folytatta felkészülését a júniusi előrehozott választásokra. (TASR-felvétel) Nem hagyták jóvá a formanyomtatványok módosítását Maradnak a semmitmondó vagyonnyilatkozatok UJ SZO-ÖSSZEFOGLALO Pozsony. Idén sem tudják meg a választók, milyen a politikusok tényleges anyagi helyzete. Vagyon- nyüatkozatúkat március 31-éig kell benyújtaniuk, de lényegében ugyanolyan nyomtatványt kell ki­tölteniük, mint tavaly, vagyis abból megint nem derül ki sok minden. A korrupció ellen harcoló szer­vezetek több éve élesen bírálják a parlamentet, amiért megtalálta a kiskaput, hogyan játssza ki a szi­gorúnak tűnő összeférhetetlenségi alkotmánytörvényt. „A jogszabály értelmében vagyonbevallások lé­nyege az lenne, hogy ellenőrizhe­tő legyen, az egyes személyek mi­lyen vagyonnal rendelkeztek a vá­lasztási időszak elején, milyennel a végén, illetve amikor beléptek a politikába. Ha a leadott nyilatko­zatokból hiányzik a vagyon érté­ke, nincs nagy értelme az egész­nek, s bár a világhálóra is felkerül, nem sok minden derül ki belőle” - mondta Pavol Nechala, a Transparency International kor­rupcióellenes szervezet jogásza. Elmondta, a jogszabály csak arra kötelezi a politikusokat, hogy vall­ják be ingóságaikat, és törvénnyel nem lehet minden részletet szabá­lyozni. Szerinte a parlamenti bi­zottság törvényértelmezése volt ellentétes a törvény céljaival, a ta­valy kidolgozott formanyomtat­ványból nem derül ki a politikusok vagyona. Noha a bizottság meg­ígérte, hogy megváltoztatja az űr­lapot, ez nem történt meg. Kiszi­várgott értesülések szerint az ösz- szeférhetetlenségi parlamenti bi­zottságban a KDH és a Smer szor­galmazta a szigorúbb nyomtat­ványt, az SDKÚ és a HZDS viszont ellenezte. A politikusok zárt ajtók mögött szavaztak. Köteles László, a testület MKP-s tagja - saját be­vallása szerint - jobban örülne, ha másfajta nyomtatványt fogadtak volna el, ám a többségi szavazás eredménye az lett, hogy a tavalyi marad érvényben. „A legtisztessé­gesebb az lenne, ha erről a tör­vényhozás nyíltan tárgyalna, s nem zárt ajtók mögött, titkos sza­vazással döntenénk. Egyesek ugyanis a médiának bátran nyilat- kozgatnak, már a választási kam­pány részeként igyekeznek a témá­ból politikai tőkét kovácsolni, és így hivatalosan is vállalniuk kelle­ne javaslataikat. Köteles szerint egyéb hátulütői is vannak a túl általános vagyon­nyilatkozatoknak. „Például aki az enyémet böngészi, annak úgy tűnhet, mintha Szlovákia leggaz­dagabb emberei közé tartoznék” - mondta lapunknak Köteles, (sza) Nem hátráltatták a rendőrségi nyomozást az orvosok - Dániel M. állapota valóban súlyos Újra kórházban Černák ügyvédje Besztercebánya. Tegnap délelőtt engedték ki a kór­házból Dániel M.-et, Miku­láš Černák egykori ügyvéd­jét, akit a rendőrség Marián Karcéi gyilkosságának meg­szervezésével gyanúsít. ÖSSZEFOGLALÓNK Az ügyvédet pénteken vitték kórházba szívroham gyanúja mi­att. Tegnap kiengedték, de nem egész három óra után, mellkasi fájdalmakra panaszkodva, ismét kórházi kezelésre szorult. Marián Karcéi annak idején vet­te a bátorságot, hogy a beszterce­bányai alvilág egykori főnöke el­len valljon. Meggyilkolását Čer­nák a börtönből rendelte meg ügyvédje segítségével, a cél a töb­bi tanú megfélemlítése volt. Az ügyvédet múlt héten tartóztatták le, de már pénteken kórházba ke­rült. Az orvosok egészségi állapo­tára hivatkozva nem engedélyez­ték kihallgatását, ezért nem lehe­tett vizsgálati fogságba venni. A történtek kapcsán felmerült, az orvosok szándékosan hátráltatják a kihallgatást. Rudolf Zajac egész­ségügyi miniszter kezdeményezé­sére ezért az Egészségügyi Fel­ügyeleti Hivatal (ÚDZS) megvizs­gálta az orvosok eljárását. Rados- lava Miklášová, a hivatal szóvivő­je lapunknak elmondta: a kórház az összes előírást betartotta, tör­vényesen járt el. „Mivel infarktus­gyanúról volt szó, a páciens orvo­si kezelése elkerülhetetlen volt. A beteg esetleges kihallgatása lé­nyegesen ronthatott volna egész­ségi állapotán” - tette hozzá Miklášová. Eva Mišíková ügyésznő a héten kijelentette: elegendő bizonyíték van arra, hogy az ügyvéd vizsgá­lati fogságba kerüljön, erre eddig csak formális okok miatt nem ke­rült sor. Amint egészségi állapota lehetővé teszi, az ügyészség ismét megpróbálkozik Dániel M. kihall­gatásával. (dp, t) Néhány száz vagy ezer szavazaton múlhat, hogy mely pártok alakíthatnak majd kormányt Megszólítani és meghallgatni a választókat ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Udvard. Az elmúlt választási időszak eredményeinek értékelé­se és a választásokra való felké­szülés volt a téma az MKP Nyitra megyei polgármestereinek, ön- kormányzati képviselőinek tegna­pi találkozóján. Szigeti László, az MKP érsekújvári járási elnöke, ok­tatási miniszter emlékeztetett a megyei voksolás szlogenjére, amely így hangzott: Emberközel­ben „A polgármesterek, helyi kép­viselők vannak a legközelebbi kapcsolatban a választókkal, ezért fontos szerepük van abban, hogy rávilágítsanak az elért ered­ményekre” - mondta. Csáky Pál, az MKP miniszteri klubjának el­nöke rámutatott, az MKP azért tu­dott az elmúlt 8 évben súlyánál nagyobb szerepet játszani a hazai és nemzetközi politikában, mert a mérleg nyelve volt két tábor kö­zött. Az európai értékrendet elfo­gadó pártok és a másik térfélen lé­vő nacionalista tömörülések kö­zött. „Ez a klasszikus szembenál­lás kezd eltűnni, a legkülönbö­zőbb koalíciók alakulhatnak és le­het, hogy csupán néhány száz, né­hány ezer szavazaton múlik majd minden - figyelmeztetett Csáky. - Nem elsősorban a politikusok ér­deke, hogy erős képviselete le­gyen a magyarságnak a következő kormányban is, hanem a polgáro­ké. Nem szabad elfelejteni, mi volt, amikor Mečiarék voltak ha­talmon.” Elmondta, az MKP-nak más-más reális politikát kell kí­nálnia a magas munkanélküliség­gel küszködő közép- és kelet-szlo­vákiai régiókban, mint Nyugat- Szlovákiában, ahol már a minősé­gi munkahelyteremtésen van a hangsúly. Az elkövetkező hóna­pok legfontosabb feladata a pol­gárok megszólítása és meghallga­tása. Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter mindenekelőtt az Ag­rárkifizető Ügynökség (PPA) fel­állítását és a támogatási rendszer átláthatóvá tételét emelte ki. 2002-2003-ban veszteséges volt az ágazat, de 2004-ben már 1,5 milliárd korona nyereséget köny­velhetett el, és a tavalyi év is ha­sonlóan alakult. Szigeti László az oktatással kapcsolatban a kistér­ségek együttműködésének fon­tosságát hangsúlyozta. Jövőre ugyanis már csak fejkvótát kap­nak az államtól az iskolák, ezért több intézménymegszüntetésével kell számolni. Az egyik megoldás az iskolabuszprogram, de ahhoz az állami támogatáson kívül a községeknek is hozzá kell járulni­uk. (vkm) ALAKUL A JELÖLTLISTA Pozsony. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) Elnöksége tegnap meghatározta azt a 15 személyt, akiket az országos képviselői lista első 30 helyének valamelyikére jelöl. Biztos tehát, hogy benne lesz az első harmincban A. Nagy László, Bárdos Gyula, Bastrnák Tibor, Berényi József, Bugár Béla, Csáky Pál, Duray Miklós, Farkas Iván, Gál Gábor, Gyurovszky László, Köteles László, Miklós László, Sárközy Klára, Simon Zsolt és Szigeti László. A neveket ábécé sor­rendben közöltük, mivel az elnökség sem határozott meg sorren­det, ez az országos tanács feladata lesz. „Összesen 27 ember közül választottunk ki titkos szavazással 15-öt - tájékoztatta lapunkat Bugár Béla pártelnök. - A választás kétfordulós volt, mindenkinek legalább 9 szavazatot kellet kapnia”. (Az elnökség összes tagjának fele plusz egy voks). A szélesebb körbe jelölteket nevezhettek az el­nökségi tagok, a parlamenti képviselők és a kormánytagok. A párt Országos Tanácsának döntése szerint az első 30 helyre további 15 személyt a párt kerületi szervezetei jelölhetnek, a végső sorrendet az Országos Tanács dönti el március 11-i ülésén, (lpj) Az elején még a képviselő kollégáknak is úgy tűnt, világos ügyről van szó, s egy-kettőre megszületik az ítélet Kariin pere még évekig is elhúzódhat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Besztercebánya/Pozsony. Még egy ideig biztosan nem vonul bör­tönbe a tavaly májusban korrup­ció miatt elítélt Kariin Gábor par­lamenti képviselő. Az elsőfokú bí­róság a HZDS politikusát egy év feltétel nélküli szabadságvesztés­re ítélte, és 100 000 korona pénz­bírságot szabott ki azzal, hogy ha nem fizetné meg, még egy évet le kell ülnie. A honatya és az ügyész is fellebbezett, s az illetékes kerü­leti testület semmissé nyilvánítot­ta az ítéletet, az ügyet pedig visz- szautalta a járásbíróságnak, mondván: az elsőfokú tárgyaláson több ügyrendi hibát vétettek. Va­gyis az egész kezdődik elölről. Kariin Gábor volt az első politi­kus, akit korrupció miatt elítéltek. 2003 novemberében tartóztatták le, s ügye olyannyira nyilvánvaló­nak tűnt, hogy a parlament szinte azonnal, vita nélkül felfüggesztet­te mentelmi jogát, pártbelijei is be­leegyeztek a büntető eljárás lefoly­tatásába. Vizsgálati fogságba he­lyezését is engedélyezték. A parla­ment mentelmi jogi bizottsága ezt azzal indokolta: minden vüágos volt, Kariint közvetlenül a csúszó­pénz átvétele után vették őrizetbe. A képviselő kezdettől fogva ár­tatlannak vallotta magát, állítólag összeesküvés áldozatául esett. Csaknem egy évvel ezelőtt la­punknak azt nyilatkozta: csak an­nak a szóbeszédnek akart utána­járni, hogy Milan Mráz, a Beszter­cebánya megyei önkormányzat akkori hivatalvezetője valóban korrupt-e, s nem érti, hogyan ke­rült a pénz az ő aktatáskájába. A vád szerint Mrázzal együttesúszó­pénzt követeltek a koronatanútól, Juraj Homada vállalkozótól egy tornaterem felújítására kiírt pá­lyázat kapcsán. Hromada az ese­tet jelentette a rendőrségen, be­épített ügynökként segített bizo­nyítékokat gyűjteni, s a politiku­sokat közvetlenül a kenőpénz át­adása után tartóztatták le. Kariin állította: a borítékot akkor tették az aktatáskájába, amíg kiment vé­cére - ez a parlamenti kollégát is megmosolyogtatta. A járásbíró­ság szerint ellene szólt, hogy a fél­milliót nála találták meg, vala­mint a közte és a tanú közötti tele­fonbeszélgetések is perdöntő bi­zonyítékként szolgálnak. Ellen­ben Mráz bűnössége nem bizo­nyosodott be, így őt tavaly fel­mentették. A fellebbviteli eljárás azért hú­zódott ilyen sokáig, mert a vádlot­tak elfogultság miatt panaszt emeltek az ügyüket tárgyaló bírói testület ellen, de ezt a Legfelsőbb Bíróság elutasította. A kerületi bí­róság mostani döntése a gyakor­latban azt jelenti, hogy az elsőfo­kú bírósági eljárást lényegében meg kell ismételni, s bármilyen ítélet születik is, az ellen ismét fel­lebbezhetnek, vagyis az ügy még évekig húzódhat, (t, sza) A vállalatok és az ügyvédi kamara is ellenzi a jogi személyek büntethetőségének bevezetését Žitňanská megelőzte Lipšicet ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az új igazságügyi mi­niszter kifogta a szelet egykori fő­nöke, Daniel Lipšic vitorlájából: Lu­cia Žitňanská a héten a kormány elé teijesztette a jogi személyek büntetőjogi felelősségre vonható­ságáról szóló törvény tervezetét. Lipšicnek ez a téma szívügye, már többször megpróbálta elérni, hogy bekerüljön a jogrendünkbe, ám a vállalatok és az ügyvédi ka­mara ellenezte, s a parlamentben is erős ellenállásba ütközött. Kiszi­várgott értesülések szerint azért, mert több politikusnak is van cége, s még ha rejtegetnivalójuk nincs is, attól tartanak, hogy a konkurencia kihasználná a törvény adta új lehe­tőségeket, s egyfajta boszorkányül­dözés kezdődne ellenük. A KDH ellenzékbe vonulása után nem sokkal jelezte: képvise­lői indítványként a választásokig mindenképpen még egyszer elő- teijeszti ezt a javaslatot, akárcsak a képviselői mentelmi jog szűkíté­sét szolgáló elképzelést. Mivel a parlamentben alig van esély a si­kerre, igyekezete kampányfogás­nak tűnt. Žitňanská pedig meg­előzte a pártot, a jogi személyek­kel kapcsolatos tervezet már a márciusi plenáris ülésen napi­rendre kerülhet. Jóváhagyását már az OECD is sürgette. Az eredeti elképzeléstől eltérően a jóváhagyott javaslat csak azokra a területekre vonatkozik, melyeken a nemzetközi kötelezett­ségekből kifolyólag mindenképpen lehetővé kell tenni a jogi személyek büntethetőségét. Elsősorban a ter­rorizmusról, az ember- és kábító­szer-kereskedelemről, pornográfiá­ról, korrupcióról, az igazságszolgál­tatás meghiúsításáról, a bűncselek­ményekből származó bevételek leg­alizálásáról, pénz és más értékpa­pírok hamisításáról van szó. (sza) 7 ' ....... Lucia Žitňanská (SITA-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents