Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-24 / 46. szám, péntek
16 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 24. www.ujszo.com A tavaszias időjárás hatására lassan megindul a rügyekben nedvkeringés, és fokozatosan előkerülnek telelő helyükről a kórokozók is Hogyan permetezzük a kajszibarack fáinkat? PERMETEZÉSI TÁBLÁZAT Sorszám Fenológiai állapot Javasolt permetszerek Adag %-ban Károsítok Megjegyzés 1. rügypattanás Champion 50 WP, 0,5 baktériumos és gombás eredetű kontakt hatású és metszés előtt Funguran 0,6 ágelhalás, monília, kontakt hatású Cuprocaffaro, Kuprikol 50 Cuproxat SC 0,7 levéllikacsosodás kontakt hatású 2. fehér bimbós állapot Baycor 25 WP 0,1 monília, levéllikacsosodás szisztémikus hatású Horizon 250 EW 0,1 monília, levéllikacsosodás szisztémikus hatású Sporgon 50 WP 0,04 monília, levéllikacsosodás szisztémikus hatású Rovral Flo 0,2 monília, levéllikacsosodás kontakt hatású Aliekol, Oleoekol 1 barackmoly, sodrómoly levéltetű, atka, pajzstetű 3. virágzás kezdetekor Dithane Neo Tec, 0,2 monília kontakt hatású Novozir MN 80, 0,2 kontakt hatású Baycor 25 WP, 0,2 mélyhatású Syllit 65 0,1 mélyhatású 4. sziromhullás után azonos a 3. permetezéssel gnómiás levélfoltosság, Hűvös, csapadékos időjárás levéllikacsosodás esetén megismételni, Zolone EC 0,3% gyümölcsmolyok ajánlatos váltogatni Calypso 480 SC sodrómolyok, kéregmolyok a készítményeket 5-7. a gyümölcs növekedésétől lásd a harmadik permetezést monília, gnómiás 2-3 alkalommal, amíg a szüretig levélfoltosság, likacsosodás a fertőzési lehetőség tart; gyümölcsmolyok ellen előrejelzés alapján 6. lombhullás utáni réztartalmú szerekkel monília, gnómiás csak akkor, ha az előző évben lombfertőtlenítés levélfoltosság, likacsosodás erős gnómiás fertőzés volt Forrás: (csekes) rügypattanás körül ébredezve a rüTalán a kajszibarack és a mandula ébred legkorábban a téli nyugalmi állapotából. A tavaszias időjárás felerősíti a rügyekben az életfolyamatokat, és lassan megindul a nedvkeringés, elkezdődik a vegetáció. Ezzel párhuzamosan fokozatosan előkerülnek telelő helyükről a kórokozók is, amelyek ebben az időszakban a legérzékenyebbek a védekezésekkel szemben. CSERES ZOLTÁN Gutaütéses megbetegedés Leggyakrabban a kajszin jelentkeznek az ágelhalást (gutaütést) okozó baktériumos és gombás kórokozók. A kutatók bebizonyították, hogy a betegség a márciust és az áprilist kivéve képes a sebeken keresztül egész éven át fertőzni. Ezekre a hetekre kell tehát időzíteni a fák metszését. Fertőzéskor rákos sebek keletkeznek, amelyek a fás részen évről évre növekednek. Emiatt egyre szűkebbé válik az az ágrész, ahol a víz és a tápanyagok szállítása történik. A folyamat végeredménye a hirtelen ágelhalás a sebek feletti ágrészeken vagy a fatörzsön, illetve a teljes fapusztulás. Korai lombés gyümölcshullást okoz Bár a gnómiás levélfoltosság csak a vegetációban, április-júniusban lép fel, az ellene való védekezés alapja a tenyészidő végén lehullott levelek gombaölő szerrel való kezelésében nyüvánul meg. A gnómiás levélfoltosság a kajszi egyik legsúlyosabb betegsége. Járványos években tömeges, korai lombhullással jár, amit súlyos gyümölcshullás is követ. A fertőzés után a leveleken halvány- sárga, határozatlan alakú és szegélyű foltok jelennek meg, amelyek összefolyva barnára majd szürkére színeződnek. Később a foltok beszáradnak, és a levélnyél defomálásával megindul a lombhullás. Intenzív kémiai védekezést a virágzás utáni időszaktól kell alkalmazni, főleg felszívódó szerekkel. Monília tizedeli a fákat A csonthéjasok moníliás megbetegedése azonos a meggymonfliá- val, és hozzá hasonló nagyság- rendű károkat is okoz (pl. 2001- ben). A kajszi esetében is jellegzetes a betegség gyors lefolyása. Mivel a kajszi a meggynél korábban virágzik, sokszor még kedvezőbbek a környezeti feltételek - hideg, párás, esős időjárás - a betegség kialakulására, terjedésére. A hirtelen virágelhalást a termőrügy tömeges pusztulása követi, ami a következő év termését határolja be. Jellegzetes tünet a fertőzés helye körüli mézgakiválasztás. Állati kártevők Az állati kártevők közül a barackmoly hernyó alakban telel a fák vesszőbe rágott kamrájában, és gyeket odvasitják, majd a hajtásokba rágva magukat azok hervadását okozzák. A jól időzített, megfelelően megválasztott tavaszi lemosó permetezéssel, valamint a vegetációban végzett további védekezésekkel könnyen kártevési szült alatt lehet tartani ez a kártevőt. A keleti gyümölcsmoly lárvái a gyenge hajtásokban készítenek maguknak járatokat. A megtámadott hajtások elhervadnak, a kifúrás helyén mézgafolyás látható. A keleti gyümölcsmoly károsítása hasonlít a barackmolyéhoz, de mivel a keleti gyümölcsmoly később, májusban károsít, így a megtámadott hajtások már 8-10 cm hosszúak. A későbbi hernyók már a gyümölcsöt rágják. Ferómon csapdával jól jelezhető a rajzása, táblázatunkban feltüntetett készítményekkel hatékonyan védekezhetünk ellene. A sodrómolyok a kora tavasszal fakadó rügyeket odvasítják, később a fiatal leveleket, bimbókat, virágokat sodotják össze, és a kötődött gyümölcsöt is megrágják. Súlyos kártételnél nagy a levélfelület vesztesége. A kéregmoly a kajszin kívül még a mandulát és cseresznyét is előszeretettel támadja, túlszaporo- dás esetén részleges vagy teljes faelhalást okozva. A kártevő jelenlétéről árulkodik a törzs körül a talajra hulló, rozsdabarna ürüléke. A szerző növényvédelmi szak- tanácsadó A tél hatása a telelő növényeinkre és a károsítókra Fagykár csak helyenként ÖSSZEFOGLALÓ Agrotechnikai és növényvédő szeres kezelések alkalmazásával védjük a gyümölcsfákat és a szőlőtőkéket Téli károsítok az ültetvényekben TÓTH MIKLÓS A tél kezdeti szakaszában csapadékos időjárásban volt részünk, decemberben a csapadék minden formájából kaptunk. A talaj felső rétegének vízkészlete elérte a teljes telítettséget, sőt sok helyen belvíz alakult ki. Ha sekély vízborítású területeken a víz teljes mélységében megfagy, a növények nem tudnak lélegezni, ezen a területen teljes, vagy nagy mértékű növénypusztulás várható. Ha napközben olvad, éjszaka pedig a talaj visszafagy, a fagyás során megemelkedik a felső talajréteg, s ezt a kis növények gyökerei nem tudják követni, elszakadnak. Másik értékelendő szempont a hideg hatása. A növények károsodása alapvetően függ attól, hogy mennyire kemény a fagy és mennyi ideig tart ez a hatás, a növények hogyan készültek fel a télre, hótakaró védi-e az állományokat. Sokan emlékeznek rá, hogy 2005 őszén a növények sokáig zöldek maradtak, a fák egészen későn hullajtottak le leveleiket. Ez azt is jelentette, hogy a hajtások későn értek be, illetve nem teljesen értek be. Ezen azért javított a tél eleji enyhe időszak. A nálunk honos növények általában tartósan elviselik a mínusz 15-20 C fokot, az ez alatti hőmérsékletet is kibírják néhány napig, de a hőmérséklet további csökkenésével egyre nagyobb a fagykár veszélye. A tél első felében növényeinket nem károsította hideghatás, a január 22. utáni kemény fagyok csak helyenként okoztak fagykárt, illetve a télre nem kellően felkészült, nem beérett vesszők, rügyek károsodtak. A károsítókkal kapcsolatban meddő várakozás lenne, ha arra számítanánk, hogy a tél, a téli fagy majd „megtisztítja” növényeinket az ellenségeiktől. A kórokozók különböző alakban telelnek, pl. telelő spóra (oospóra, teleutospóra, stb.), amely rendkívül ellenálló. A perité- ciumban, illetve kleisztotéciumban (termőtestekben) csak tél végén - tavasszal alakulnak ki az aszku- szok, és azokban az aszkospórák, melyek a tavaszi fertőzést elindítják. Az almalisztharmat micélium alakban telel a fertőzött vesszőkön, általában a csúcsi, vagy ahhoz közeli részeken. Ez károsodik a fagy hatására, de nem elhanyagolható mennyisége húzódik be a rügyek belsejébe, a pikkelylevelek alá, s az itt áttelelő micélium elég a tavaszi fertőzések elindításához. A gyümölcsmúmiák (álszklerociumok) szintén megfelelő védelmet biztosítanak a gomba átteleléséhez. A kártevők változatos formában, alakban telelnek, de általában jól bírják a hideget. A telelő tojások általában erős védelmet biztosítanak a majdan kikelő lárvának, üyen alakban telelnek a levéltetvek, amerikai kukoricabogár (talajban), gyapjaslepke (külön védelmet biztosít a gyapjúszerű szőrcsomó bevonat a tojáscsomón), atkák, stb. A kifejlett rovar is ellenálló a tél hatásaival szemben, így telel pl. a körte-levélbolha. Azok a kártevők, amelyek lárva alakban telelnek, valamilyen külön védelmet „találtak ki” maguknak. Az almamoly hernyója gubót készít, a cserebogár pajoija télen lejjebb húzódik a talajban, stb. A báb alakban történő telelés szintén megfelelő védelmet nyújt. A mezei pocok népesség tavaly ősszel fel- szaporodásnak indult, ugyanakkor ez a kártevő érzékeny a telelés körülményeire. Az enyhe, csapadékos időjárásban könnyebben megbetegszik, a száraz hideget jobban búja. Most kapott mindkettőből, remélhetőleg a tavaszi népesség kisebb egyedszámú lesz. (T. M.) A tenyészidőszakban a fákon, bokrokon, vagy éppen a szőlőtőkéken a zöld lombozat változása sok mindent megmutat, a kártétel hamar és látványosan megmutatkozik. Ugyanakkor a lombozat mögött, a korona belsejében, a fás részeken megjelenő károsítások ekkor nem, vagy kevésbé láthatók. Éppen ezért télen, a metszéskor, vagy már azt megelőzően érdemes fáinkat alaposan átvizsgálni az eddig rejtve maradó tüneteket keresve. A fás részeket több károsító csoport egyedei is megtámadhatják, illetve azokban/azokon jelen lehetnek: vírusok, fitoplazmák, baktériumok, gombák, állati kártevők. A tünetek gyakran összemosódnak, rejtve maradnak, a károsító meghatározásához általában a kapcsolódó tünetek (pl. zöld állapotban), vagy egyéb, speciális vizsgálatok együttes értékelése szükséges. A védekezés során sem alkalmazhatjuk az általánosan elteijedt módszert (1-2 permetezés), a hagyományos agrotechnikai eljárások sokkal nagyobb jelentőséget kapnak. A monília károsítása a gallyakon Kezdjük a nem fertőző elváltozásokkal: a fás részeket megsérthetjük szerszámmal, károsíthatja jégverés, de a cicánk is komoly kárt okozhat körmeinek élesítése során. Ezeket a sebeket ajánlatos a legrövidebb időn belül kitisztítani és lezárni valamüyen fasebkezelő anyaggal, hiszen a nyitott seb behatolási kapu a kórokozók számára. A gombabetegségek különböző tüneteket okoznak a fás részeken, ilyen a kéreg színváltozása, besüp- pedése, elhalása, repedése, rákoso- dása. A tünetek gyakran kombinálódnak, illetve a betegség erősödésével más-más képet mutatnak. A csonthéjasok mézgásodása jellemző jelenség, de ez nem maga a betegség, hanem valamilyen károsodás, támadás következménye. A fa a stressz hatására mézgát termel, ez az anyag lezátja a behatolási kaput, megmutatja fertőzés megtörténtét, gyakran a helyét is. Ily módom reagálnak a kajszibarackfák, pl. a monília fertőzésre is. A fa végzetes legyengülését jelzi, ha valamely része korhadásnak indul, rajta gomba termőtestek jelennek meg. Ezek gyengültségi parazita gombák, elpusztult kéregrészeken, rákos sebeken keresztül támadnak. Rákosodó sebek az őszibarack gallyon Külön kell szólni az ágelhalás betegségcsoportról. Több kórokozó okozhatja a fás részek pusztulását, amit gyakran csak kihajtáskor veszünk észre, bár már korábban mutatja a kéreg megváltozása is.' A nektriás és citospórás kéreg- nekrózis és áglehalás az almater- mésűek, illetve a csonthéjasok kórokozója, a pseudomonászos ágelhalás elsősorban a csonthéjasokat károsítja, az eutipás betegség jellemzően a kajszit és szőlőt fertőzi meg. Közös jellemzőjük, hogy a fás részek sérülése feltétele a fertőzésnek, emellett az ősztől tavaszig terjedő időszak, a nedves, csapadékos hideg tél a fertőzés időszaka. Ekkor a fák nyugalmi állapotukban kevésbé tudnak védekezni a behatoló kórokozóval szemben, tavasszal, a vegetáció indulásával a fa aktív védekezési mechanizmust működtet, amely nem engedi tovább terjedni a kórokozót. A vírusok és fitoplazmák is kiválthatnak hasonló tüneteket. Ilyen a körte kéregelhalása, az alma törzsbarázdáltsága, a szőlő faszöveti barázdáltsága, a csonthéjasok törzsgödrösödése, de jellemző tünet az alma seprűsödése, a kajszi felkopaszodása is. A szőlő leromlása, korai tőkeelhalása egy komplex betegség, több kórokozó együttes hatása okozza. A korai tőkeelhalást nevezik Petri betegségnek is, az idősebb tőkéken fellépő kórt „esca” névvel illetik. A tünetek nagyon hasonlóak, a vesszők rövidebb ízköze, (nyár végén sárguló levél), vékonyabb törzs, általános leromlás és végül tőkepusztulás a jellemző folyamat. Megszívlelendő tanácsok Az előbbiekben felsorolt betegségek ellen agrotechnikai és növényvédő szeres kezelések együttes alkalmazásával tudunk védekezni. Szívleljük meg a következő tanácsokat:- A hely kiválasztásával, a telepítéssel, a koronaforma kialakításával igyekezzünk szellős, napfény-dús kertet kialakítani.- A telepítéshez csak garantáltan egészséges oltványokat használjunk. Tartsuk fáinkat jó kondícióban, se túlterheléssel, se más betegségekkel ne engedjük gyengíteni állapotukat, tápanyagot biztosítsunk a termés neveléséhez (nitrogént csak módjával).- A metszést (különösen csonthéjasok esetében) időzítsük a rügyfakadáshoz közel. Távolítsuk el a beteg részeket, az egészséges rész kis darabjával együtt vágjuk le az eltávolítandó részt. A levágott maradványt égessük el, távolítsuk el a kertből.- A sérült, vágott felületeket kezeljük fa sebkezelő pasztával, ami tartós és jó bevonó tulajdonságú legyen. A metszés után rövid időn belül rezes lemosó permetezéssel csökkentsük a fertőzés esélyét. A szerző növényvédelmi szakértő Rákosodó sebek az ágon (Képarchívum)
