Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-24 / 46. szám, péntek

4 Régió ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 24. www.ujszo.com e-mail: regio@ujsio.com , fax: 02/59 233 469 RENDŐRSÉGI NAPLÓ Nagyanyja megölésével gyanúsítják Osgyán (Ožďany). Nagyanyja meggyilkolásával vádolnak egy 22 éves férfit a Rimaszombati járásban található községben. A 67 éves áldozatot hétfőn reggel holtan találták a házában, az asszony az orvosi szakvélemény szerint halálos fejsérülést szenvedett. Ha­marosan kiderült, hogy az elkövető nem más, mind a nyugdíjas asszony unokája, aki átmenetileg szintén a házban lakott. A férfi valószínűleg ittas állapotban pénzt követelt az áldozattól, majd fejbe vágta. Az illető vizsgálati fogságban van. (TASR) Géppisztolyt fogott a roma fiatalokra Nagykürtös. Rasszizmus és erőszak vádjával indult eljárás egy 24 éves alsózellői (Maié Zlievce) férfi ellen. Az illető egy helyi vendéglő előtt rátámadt hét roma fiatalra, azt kiabálta, hogy megöli őket. A támadó gázpisztolyt szegezett áldozataira, de azok elmenekültek a helyszínről. Az erőszakoskodó szabadlábon védekezhet. (SITA) Lopott a szállodai alkalmazott Epetjes. Meglopta egy szálloda vendégeit a hotel 46 éves alkal­mazottja. A tolvaj egy nyitva hagyott szobába osont be, majd elvit­te az ott lakó két férfi pénzét és személyes iratait. Az áldozatok ká­ra kilencezer korona, az alkalmazott ellen eljárás indult. (SITA) Márkás ruhát, porcelánt vitt el Kassa. Több mint 930 ezer koronás kárt okozott egy betörő egy helyi cégnek, miután kifosztott egy családi házat. A férfi feltörte az épületben található páncélszekrényt, majd nagy mennyiségű már­kás ruhaneművel távozott a helyszínről. A házból lába kelt néhány értékes porcelánnak és egy benzines fűnyíró gépnek is. Az elköve­tő után a rendőrség nyomoz. (TASR) Tízéves kisfiúval indult rabolni Dénes (Úhomá). Tízéves kisfiúval indult rabolni egy 33 éves férfi a Gölnicbányai járásban található községben. A két rabló egy 69 éves nyugdíjas házába tört be, megfenyegették az illetőt és pénzt, valamint cigarettát követeltek tőle. Az ijedt áldozat végül cigarettával kínálta meg a rablókat, akik elégedetten távoztak. Az idősebbik elkövető ellen eljárás indult, a kisfiú nem vonható bün­tetőjogi felelősségre. (SITA) FELHÍVÁS Felvidéki Matematikaverseny Fülek. Idén is összemérhetik tudásukat a matematika iránt érdek­lődő diákok - tájékoztatta lapunkat Molnár László, a füleki gimnázi­um igazgatója. A XXX. Felvidéki Matematikaverseny szervezését idén a füleki gimnázium tanárai és a Pro Futuro Polgári Társulás vál­lalta. A matematikai tehetségek gondozását harminc éve szolgáló verseny időpontja 2006. március 2-3. A magyar tannyelvű középis­kolák diákjai nevezhetnek be, évfolyamonként egy diákkal. Az intéz­mény igazgatója elmondta, a versenyre a www.gymfilakovo.sk hon­lapon még lehet jelentkezni, (fo) A gyerekek hátrányos helyzetű családból származnak Tetűinvázió a rozsnyói iskolákban ÚJ SZÓ-HÍR Rozsnyó. Az elmúlt hetekben néhány alapiskolában, de néhány középiskolában is elterjedt a fejte­tt! Akiknél az élősködőket megta­lálták, valamennyien Rozsnyó- bányáról járnak a város alapisko­láiba, ahol azonban mint kiderült, nincs folyóvíz. Igaz, az önkor­mányzat kialakított egy mosó­konyhát és zuhanyozóhelyiséget a városban, de azt éppen azok nem látogatják, akik folyóvíz hiányá­ban rászorulnának. A fertőzött gyerekek mind szociálisan hátrá­nyos helyzetű családból származ­nak. Sajnos, a fertőzés idején sem maradtak otthon, és attól kell tar­tani, hogy a szülők nem tudják megvenni a gyógyszertárakban kapható ellenszert, ezért az isko­lák megvásárolják, és ott próbál­ják alkalmazni. A probléma meg­oldásában sokat segíthetnének a roma asszisztensek, akik a körzeti orvosok mellett dolgoznának, ilyenek azonban nincsenek. Erre Marián Ikri, az Univerzus Polgári Társulás figyelmeztetett. A társu­lásnak vannak képzett roma segí­tői, akik egészségügyi ismeretek­kel is rendelkeznek, ők tudnának a helyzeten változtatni, ugyanak­kor az is feladatuk lehetne, hogy „rászoktassák” a rászorulókat a nyilvános tisztálkodó helyiségek használatára, (kov) Szerződéskötés után módosítaná az építkezéssel kapcsolatos követelményeit a város vezetése Huzavona a kassai Aupark körül (A szerző felvétele) Kassa. Újabb érdekes ada­lékokra számíthat a Fel- szabadulás téri plázát épí­tő HB Reavis Group a vá­ros vezetése részéről, akik módosítani szeretnék a ta­valy aláírt szerződést. JUHÁSZ KATALIN Az elmúlt tizenöt év legna­gyobb kassai befektetése körül folytatódik a huzavona, és mivel a módosításokat tartalmazó anyagról februárban sem szava­zott a képviselő-testület, újabb hónapokat csúszhat az építkezés. A telket már megvásárolta a po­zsonyi befektető, mindaddig azonban egy kapavágást sem te­hetnek, amíg a testület meg nem vitatja az építészek, városvédők, műemlékvédők és közlekedési szakemberek által kiegészített anyagot. František Knapík megbízott fő­polgármester sem megkésettnek, sem tisztességtelennek nem tartja a város részéről támasztott utóla­gos igényeket, amelyek közül leg­érdekesebb az autós közlekedés föld alá irányítása. Az alagút költ­A bevásárlóközpont tervezett helye ségei az előzetes számítások sze­rint elérhetik a 100 ezer koronát, és bár a város „papíron” vállalná az anyagi hozzájárulást, az idei költségvetésben erre nem különí­tettek el pénzt, a szerződésben vi­szont az áll, hogy a közlekedés za­vartalanságát a beruházó köteles biztosítani. „Tárgyalunk a volt kongresszusi központ tulajdono­sával, illetve az utcában működő pénzintézmény vezetésével a költségek egy részének átvállalá­sáról. Végül is nekik szintén érde­kük, hogy épületeik gond nélkül megközelíthetőek legyenek” - mondta lapunknak Knapík. A megbízott főpolgármester elődjével, Zdenko Trebulával el­lentétben olyan csoportok és sze­mélyek „invenciózus” javaslatai­val is komolyan foglalkozik, mint amilyet a műszaki egyetem építé­szeti karán tanuló diákok, vagy a Kassa Szépítéséért Egyesület in­dítványozott. A leendő építészek nagyobb zöldövezetet álmodtak az Aupark elé, mivel szerintük e nélkül túlságosan ráépülne a tör­ténelmi városközpontra. A diá­kok nézeteivel természetesen egyetért Pásztor Péter tanszékve­zető is, aki építészként annak ide­jén a pláza legnagyobb ellenzői közé tartozott. A városszépítők is kisebb „monstrumot” szeretné­nek látni a téren, és a gépjármű- forgalom tervezett átirányítása miatt is aggódnak, továbbá attól félnek, a pláza elszívja a vásárló­kat a Fő utcáról. A projekt politi­kai üggyé dagadt, a „balos” vá­rosvezetés és a Jobbos” többségű testület az elmúlt két évben gyak­ran csatározott az ülésteremben, míg végül elnapolták a szavazást az eredeti projektről. A főpolgár­mesterből közben megyei elnök lett, a várost az áprilisi időközi választásokig kereszténydemok­rata alpolgármester irányítja, így várható volt, hogy Knapík és csa­pata megpróbálja majd módosí­tani a HB Reavis Grouppal kötött szerződést. Régebben Eperjesről, Kassáról, lglóról és Poprádról származó diákjai is voltak az iskolának Szeptembertől anyanyelvükön (is) tanulhatnak —í WH_______ __________L_____________________________________ A t iszacsernyői középiskolában most először nyitnak majd magyar tanítási nyelvű osztályokat (Szabó Bernadett felvétele) LECZO ZOLTÁN Tiszacsernyő. A helyi Közös Igazgatású Vasúti Szakközépis­kolában és Kereskedelmi Akadé­mián a jövő tanévtől az egyes szakokon magyarul is tanulhat­nak a diákok. Az oktatási intéz­ményben a kereskedelmi akadé­mián nyílik egy magyar osztály, valamint műszerészeket és autó­szerelőket képeznek majd ki. Krejza Ferenc igazgató elmondta, azért döntöttek a magyar nyelvű képzés bevezetése mellett, mert ezt a hozzájuk járó gyerekek szü­lei igényelték, s mert azt tapasz­talták, hogy a környéken műkö­dő üzemekben szükség van képe­sítéssel rendelkező, magyar nyel­ven jól beszélő szakemberekre. A Tiszacsernyői Vasúti Szakkö­zépiskolát még 1964-ben nyitot­ták meg, ám a tanítás nyelve mindezideig a szlovák volt. A he­lyi kereskedelmi akadémia 1993- ban nyitotta meg kapuit, majd a múlt év - a Kassa Megyei Önkor­mányzat határozatának értelmé­ben - a két intézményt közös igazgatóság alá vonták. Az isko­lának jelenleg 450 diákja van, a tanulók többsége valamelyik bodrogközi vagy Ung-vidéki tele­pülésről származik. Az oktatási intézményben többek közt üzlet­kötőket, műszerészeket, villany- szerelőket, vasutasokat és autó­szerelőket képeznek. Az iskola fénykorában - a kilencvenes évek közepén - majd 700 diákjuk volt, akkoriban Poprádról, Kassáról, lglóról és Eperjesről származó gyerekek is tanultak a bentlaká­sos intézményben. Az utóbbi években a kedvezőtlen demográ­fiai folyamatok következtében a tanulólétszám jelentősen csök­kent, és a régióban a vasút egy­kor meghatározó gazdasági sze­repe is gyengült. Sok üzemet be­zártak, a még működő vállala­tokban pedig komoly létszám- csökkentést hajtottak végre. Az intézmény ennek ellenére talpon tudott maradni, s folyamatosan igyekszik bővíteni kínálatát. Je­lenleg már nemcsak nappali kép­zés folyik itt, hanem az érettségi­vel rendelkezők szakképesítést is szerezhetnek. Az iskolában autó­szerelő-műhely is működik, az új tornatermet 1997-től használják a diákok. Ha minden a tervek szerint halad, az idén az intéz­mény új épületbe költözhet át. Krejza Ferenc lapunkat úgy tájé­koztatta, a magyar tanítási nyel­vű osztályokba csak akkor kell felvételizniük a diákoknak, ha túljelentkezés lesz. (Erre a jelen­legi gyermeklétszám mellett vi­szonylag kevés az esély.) Az in­tézmény vezetősége a tanulók besorolásakor az iskolaügyi mi­nisztérium által végzet ún. Moni­tor felmérésben elért eredmé­nyeket veszi majd figyelembe. A kiállított darabok ma is működő műhelyek termékei, Tešínben régi hagyományai vannak a technikának Az ünnepi viselet elengedhetetlen kiegészítője volt az ékszer (Szabó Ottó felvételei) Filigrán ékszerek KOVÁCS ÁGNES Rozsnyó. Filigrán technikával készült ékszerek kiállítása látha­tó a Városi Galériában. Az alkotá­sok a lengyelországi Tešínbôl ér­keztek. A filigrán ezüst vagy aranyszálakból készült, áttört mintájú ötvösmunka, amelynek régi hagyományai vannak Tešín környékén. Főként a reneszánsz, barokk és empír hatás fedezhető fel az alkotásokon, amelyek ki­elégítették a 18-19. századi ne­messég igényeit. Az ékszerek fo­kozatosan a szélesebb népréte­geknél is elterjedtek, amelyeket a viselet kiegészítőjeként, inkább csak ünnepi alkalmakkor visel­tek. Tešín mellett Jablunkov volt még a fő ékszerkészítő központ, hiszen ezek a városok a délről északnyugatra tartó kereskedel­mi útvonal mentén feküdtek. A kiállított ékszerek még ma is mű­ködő műhelyek termékei, a mes­terség fortélyai a régi mesterek­től a tanítványokra, majd apáról fiúra öröklődtek. Az ékszereket főleg öntéssel, sajtolással készí­tették. Legnehezebb filigrán technikának a kettős ezüst- vagy aranyszálból font, azsúros hatást keltő mintakészítés bizonyult. Leggyakoribb ruhadíszek a filig­rán módszerrel készült gombok, csatok, láncok és zsinórok voltak, mind ezüstből vagy aranyból, gazdag díszítéssel. A kiállítás a hónap végéig látható.

Next

/
Thumbnails
Contents