Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-23 / 45. szám, csütörtök
4 ReGIÓPRESS - DUNASZERDAHELY1 JÁRÁS 2006. FEBRUÁR 23. www.ujszo.com Hobby B-Servis Profi ALFRA Industrial Malodvornícka 22 929 01 Dunajská Streda Tel./fax: 031/5530 372 Poľovnícka 1113/38 932 01 Veľký Meder Tel./fax: 031/5552 417 www.b-servis.sk E-mail: b-servis@nextra.sk- mágneses fúrók- lyukasztók r - sarkítok f - profilvágók v G.B.C. Industrial Tools s.p.a. • Kéziszerszámok eladása és javítása • Eladás részletre is: Home Credit, Quatro www.alfa.sk • Speciális gépek viszonteladása • Tartozékok, pótalkatrészek • Vágó és köszörű korongok • Havonta új AKCIÓK! BP-6-10738 TfM legjol évTotállás Slov FensthermCD: műanyag ablakok és ajtók kKCl Ó Raktarkeszleti ablakok és ajtók 30-40%-os kedvezménnyel!!! 26 22 mobil: 591 892 .- J Kizárólagos importőr: SLOVFENSTHERM s. r. o. Széchenyiho 5, 943 01 Štúrovo, tel.: 036/75 33 150, fax: 036/75 33 152 e-mail: info@slovfenstherm.sk www.slovfenstherm.sk BP-5-15788 A torony helyén magas tűzfalat emeltek, két sarkára kőgolyót, csúcsára rézbuzogányt helyeztek A 16-17. század városunkban is a reformáció és ellenreformáció századai. Ebben az időszakban a város egyetlen temploma az ún. Nevezett kőtemplom volt, aminek birtoklásáért harc folyt a két felekezeti között. 300 éve, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején, a református egyház kísérletet tett, hogy megszerezze a kőtemplomot. Erre azután nyílt lehetőség, hogy az 1705-ös szécsényi országgyűlés határozata értelmében, protestáns felekezeteknek módjukban állt az erőszakkal elvett templomokat viszszakérni. A fejedelem ún. biztosokat jelölt ki a vitatott probléma felülvizsgálatára és lebonyolítására. A komáromi vármegye területén ezt a megbízást: Hunyadi András r. katolikus, Péli Nagy András református és Balogh Gáspár evangélikus vallású biztosok kapták. Az 178$. júniusában álltak a falak és az év végére felépült a templom, amelynek bejárata nem nyílhatott az utcára. ő közreműködésükkel találkoztak a nagymegyeri érdekelt felek 1705. november 24-én, Léván. A megbeszélésen az oklevelek szerint résztvett a nagymegyeri katolikus plébános: Néveri Pál, a református közösséget: Kocsi György, Somodi István, Nagy Gergely képviselte. A résztvevők megállapodtak abban, hogy mivel a többségben a településen a reformátusok voltak, ők kapják meg a templomot, parókiát és az iskolát, tartozékaival együtt. A megállapodást Nagymegyeren 1705. december 22-én végrehajtották a fejedelmi biztosok, illetve a nagymegyeri képviselők, Pápai István református prédikátor és Simoni György iskolamester jelenlétében. A kőtemplom utolsó használati időszaka azonban ismét csak átmeneti jellegű volt. A szatmári békekötés után kialakult új politikai viszonyokat kihasználja Zichy Péter gróf, Nagymegyer földesura, 1713-ban rendeletet eszközöl ki az uralkodónál, a kőtemplom visszafoglalására. Ezzel befejeződött a kőtemplomért folytatott másfél évszázados harc. Pápai István prédikátort 1718- ban űzték ki a városból. Az iskolamester, Simoni György, egy nemesi telken a városban maradt és mint lévita 1774-ig tanított. 1774. április 6-án ismereden ok miatt tűz ütött ki és porrá égett a nádtemplom. Ezután a gyülekezet egy új nádtemplom felépítését tervezte. Erre kérvényt nyújtottak be a helytartótanácshoz, 1775- ben. A kérvényt elutasították, mivel a nagymegyeri reformátusok hivatalos vallásgyakorlati engedéllyel nem rendelkeztek. A gyülekezet titkos gyülekezeteit, szabad ég alatt a leégett oratórium helyén tartotta. Ezt viszont a vármegye tiltotta be. Ettől fogva a gyülekezet hét évre teljesen elnémult. 1783. augusztus 28-án, két évvel II. József türelmi rendelete után, adta ki a helytartótanács, 8198. illetve 8199. sz. rendeletét, amelyben engedélyezte a nagymegyeri gyülekezetnek torony nélküli templom felépítését, illetve engedélyezték a lelkész működését és az izsapi reformátusoknak a gyülekezethez való csatlakozási jogát. Azonnal felélénkül a gyülekezet élete. 1783. szeptember 26-án elkezdik nádból és fából készült ideglenes oratórium építését. Tervüket két nap leforgása alatt megvalósították. 1783. decemberétől lett a gyülekezet lelkipásztora Literáti Ács István, aki 17 évig, 1800. december 24-ig szolgált Nagymegyeren. Az egyik legfőbb küldetése volt, hogy a nagymegyeri reformátusok kőtemplomának felépítését. A presbitérium döntése értelmében gróf Zichy Istvántól vásárolták meg a nádtemplom melletti nemesi telket, ahol a tulajdonosnak egy kikötése volt, hogy a telek előtt fekvő tavat nem volt szabad betemetni. Az adásvételi szerződést, a nagymegyeri bíró, Monduk György jelenlétében, 1784. augusztus 20- án írták alá az érintett felek. Egy hónap múlva, 1784. szeptember 20-án, megtörtént a templom (Somogyi Tibor felvétele) ünnepélyes alapkőletétele. 1785. júniusában álltak a falak és az év végére felépült a toronynélküli templom, amelynek bejárata nem nyílhatott az utcára. A torony helyén magas tűzfalat emeltek, két sarkára kőgolyót, csúcsára rézbuzogányt helyeztek. A templom építését Király Simon kőművesmester, Nichold Flórián ácsmester és Szabó János asztalosmester irányította. A templom feléptése után a gyülekezet Nagyobb restaurálási munkák az ötvenes években voltak, amikor központi helyre került a templom szószéke. a parókia és az iskola építését kezdte el. A templom építése a 19. század elején folytatódott. 1801- ben felépült a korábban nem engedélyezett torony, az érsekújvári Schéda Gábor ácsmester irányításával, ahová két Győrött készített harangot helyeztek el. A 20. század elején a győri harangokat a Nagyszombatban öntött harangokkal cserélték fel. 1838. november 6-án készült el, a komáromi Moliloner Ferenc órásmester alkotása, a toronyóra, amely abban az időben rendkívül ritka alkotás volt, hosszú időn keresztül Nagymegyer városa azon mérte az idő múlását. A református egyház templomát felépítése után többször restaurálták. Nagyobb restaurálási munkák az ötvenes években volt, amikor központi helyre került a templom szószéke, új kórus épült. Az utolsó nagyobb méretű restaurálási munkákat a hetvenes évek közepén végezték. A templom ma városunk egyik legjelentősebb műemléke. Tulajdonában lévő kegytárgyak közül, két nyüvántartott ezüstkelyhet emelnék ki. Az elsőt 1786-ban készítette Literáti Ács István tiszteletes, a másik pedig az 1825-ös évből való. Készíttetői a gyülekezet számára Kosa Miklósné és Bartalos Julianna voltak. Varga László S52ĽÍŇEX fíí&MMi M, imwi BP-5-15254 í^. Schweiger s.r.o. 925 42 Tretice 1057 igyirfF hJD Tel.: 031 7782 259, fax: 031 7018 642 Ablakok és ajtók gyártását és szerelését vállaljuk. ______________________________ .____ _ ^ —a ?' - - _ mg yenes felmérés,tanácsadás Mobil: 0905 297 041*2 e-mail: schw@schweiger.sk » BP-6-10052 Cél az együttműködés és baráti kapcsolatok kialakítása Nagymegyer város már több évtizede tart fenn testvérvárosi kapcsolatot Bácsalmás magyar, Bruck a/L osztrák városokkal, valamint Lébény nagyközséggel. A helyi képviselőtestület jóváhagyása után 2005. október 27-én Gizalki lengyel várossal bővült testvérvárosaink száma. A közös együttműködésről és baráti kapcsolatok kialakításáról ünnepélyes keretek között írt alá szerződést Wlodzimier Lehmann polgármester és Marianna Pietry- ga elöljáró Gizalki részéről, valamint Ing. Rudicky László PhD. polgármester-helyettes és Ing. Fodor László elöljáró Nagymegyer képviseletében. A szerződés megkötésének céljai közé tartozik: a közös együttműködés, eszmecsere, baráti kapcsolatok kialakítása a városok intézményei, szervezetei között. Mivel mindkét ország - Lengyelország, Szlovákia - is EÚ tagállam, valamint mindkét ország tagja a V4-nek (Visegrádi négyek), lehetőség nyűik közös pályázatok beCéljaik közé tartozik az együttműködés, eszmecsere, baráti kapcsolatok kialakítása a városok intézményei között. adására a következő területeken: városfejlesztés, közigazgatás, sport, turisztika, kultúra, iskolaügy, egészségügy, szociális szolgáltatások és környezetvédelem. Gizalki bemutatása Közép-Nyugat-Lengyelor- szágban Poznan megyében fekszik. A több településegységből álló központi település közel 5000 lakosú. Gazdasága: a táji adottságokból eredendően mező- és erdőgazdálkodás. Igen fejlett a település önkormányzati fenntartású kommunális, közoktatási, egészség- ügyi és tűzoltósági infrastruktúrája. Az intézmények kiépítésére jellemzően 1994-1998 között került sor. Természetesen még ezt követően is, hiszen 2001-ben épült a szennyvíztisztító telep, most pedig folyamatban van a csatornázás. A város kiemelkedő településpolitikáját Brüsszel „Európai Diplomával” ismerte el. Kiterjedt kapcsolatokat ápol országon belül és Európa számos városával. Gizalkinak - osztrák, holland, német, szlovák, ukrán, magyar testvérvárosai mellett - Nagymegyer a 11. testvérvárosa. A város weboldala: www.gizalki.pl
