Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-21 / 43. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 21. Fókuszban: adótippek diákoknak 3 Mire érdemes odafigyelni a szerződés megkötésénél? Legális foglalkoztatás Ha diákként 39 ezernél többet kerestünk, a bevételeink 14%-ának megfelelő egészségbiztosítást fizetünk Mikor kell adóbevallást tennünk? UJ SZO-OSSZEFOGLALO Ha alkalmi munkavállalásról szóló szerződést kötünk, diákként legfeljebb heti 20 órát dolgozhatunk (TASR-felvétel) A diákok nem csak az előző rendszerben tartoztak a kiváltságosok közé az adózás tekintetében. Azok a középvagy főiskolások, akik a tanulás mellett munkát is vállalnak, nem fizetnek magas adót ma sem. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Minden attól függ, hogy a diáknak mekkora összeget sikerült megkeresnie az elmúlt évben. Ha 102 ezer koronánál nem keresett többet, jó esetben egyetlen fillér adót sem kell fizetnie. Az a minimális összeg ugyanis, ami után nem fizettek tavaly adót, vagyis az egy adózóra leírható minimális összeg meghaladta a 87 ezer koronát. A teljes bevételekből leszámíthatják azonban az egészségbiztosításra kifizetett összeget is. Ez utóbbit, vagyis az egészség- biztosítást a diákoknak akkor kell kifizetniük, ha a munkáltatójuktól az elmúlt évben a minimálbér több mint hatszorosát kapták. A minimálbér tavaly októberig 6500 korona volt, amit az állam októbert követően 400 koronával megemelt. A hivatalos megfogalmazás szerint a diákok akkor kötelesek éves elszámolást készítem, és befizetni az egészségbiztosítást, ha az éves bevételeik a felével haladták meg az egész éves minimálbért. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha mint diák az egész évben 39 ezer koronánál többet kerestünk, a bevételeink 14 százalékának megfelelő egészségbiztosítást kell fizetnünk. A jelenleg érvényes törvények szerint ugyanis ezt a határt átlépve a diák után már nem fizeti az állam az egészségbiztosítást. Azt a biztosítást, amit tavaly az állam a diák után kifizetett az egészségbiztosítónak, a biztosító visszajuttatja az állami költségvetésbe. Ellenben, ha a diák bevételei nem haladták meg a 39 ezer koronát, nem kell egészségbiztosítást fizetnie. A diákok nem kötelesek havonta fizetni az egészségbiztosítást, akkor sem, ha az éves bevételeik meghaladják a már említett 39 ezer koronát. Elég, ha ezt a biztosítóval elvégzett éves elszámoláskor teszik meg, amire legkésőbb június végéig van idejük. Mindez azonban csak az elméletben igaz, hiszen ahhoz, hogy az adóbevallásban leírhassuk az adóalapunkból a biztosítást, a biztosítótól kell igazolást kémünk. Ha alacsonyabb adót szeretnénk fizetni, így mindenképp korábban kell felkeresnünk a biztosítót. Ha ezt még sem sikerül elintéznünk az adóbevallásig, akkor a jövő éves bevallásban érvényesíthetjük a leírást. Ha a diák nem kérte a munkáltatóját, hogy az adózásnál vegye figyelembe az adózadan alap havi részletét, akkor ez a teljes béréből vonta le az adót. Ahhoz, hogy az így befizetett többlethez hozzájussunk, február 15-ig fel kellett kérni a munkáltatót az éves elszámolásra. Ha ezt teljesítettük, akkor az esetieges többletet a munkáltató legkésőbb az áprilisi fizetésünkkel együtt visszafizeti. Akkor sincs azonban veszve semmi, ha február 15-ig nem kértük fel a munkáltatót az éves elszámolásra, legkésőbb március 31-ig azonban be kell nyújtanunk az adóbevallást. Adóbevallást azok kötelesek tenni, akiknek az éves bevételei meghaladták a 43 968 koronát. Elsősorban a diákok érdeke azonban, hogy ha nem kérték fel a munkáltatójukat az éves elszámolásra, akkor is tegyenek bevallást, ha alacsonyabb összeget kerestek. Csak így juthatnak hozzá ugyanis az általuk befizetett adótöbblethez, (s, mi) Hacsak nem akarunk feketén dolgozni, írásos szerződést kell kötnünk a munkáltatónkkal. Ennek tartalmaznia kell a munkaköri leírást, rögzítenie kell a munkabért, a munkaidőt: mettől meddig tart a munkavállalás időszaka. Az írásbeli szerződést legkésőbb egy nappal a munka megkezdése előtt kell megkötni. Ha a munkáltató nem teremtette meg a munka elvégzéséhez szükséges feltételeket, akkor a szerződés felbontható. Ez esetben a munkáltatónak meg kell térítenie az így okozott kárt. Ugyanígy felmondhatja a szerződést a munkáltató is, ha a munkavállaló nem teljesíti a vállalt munkát időben. A diákok háromféle szerződést köthetnek. Az első eset, amikor ÚJ SZÓ-T1PP Az adóbevalláshoz szükséges űrlapokhoz az adóhivataloknál vagy az erre szakosodott üzletekben juthatunk hozzá, a bevallás határidejének közeledtével azonban egyre több napilap mellékletként is közli őket. Ha van internet-hozzáférésünk, akkor az adóívet a www.finance.gov.sk vagy a www.drsr.sk honlapokról is letölthetjük. Hol adhatjuk fel az adóívet? Ha állandó lakhelyünk van Szlovákiában, akkor az adóbevallást a lakhelyünkön illetékes adóhivatalban kell beadnunk. Ha nincs állandó lakhelyünk Szlovákiában, de az év nagy részében Szlovákiában tartózkodunk, akkor az űrlapot annak a helységnek az adóhivatalánál kell egy-egy konkrét feladat elvégzésével bízzák meg őket. Az ekkor kötött megbízási szerződés (szlovákul „dohoda o vykonaní práce”) így egyedileg meghatározott feladat ellátására létesíthető. Ilyen szerződéssel évente legfeljebb 300 órát dolgozhatunk. Ha alkalmi munkavállalásról szóló szerződést (szlovákul „dohoda o brigádnickej práci študenta”) kötünk, diákként legfeljebb heti 20 órát dolgozhatunk. A munkáltatónak ez esetben igazolnunk kell, hogy még iskolába járunk. E két szerződés esetében, ha kötelesek vagyunk fizetni az egészségbiztosítást, azt az éves elszámolásnál kell megtennünk. Ugyanakkor ha a munkáltató rendes munkaszerződést köt velünk, ugyanazok a feltételek vonatkoznak a diákokra is, mint bármelyik munkavállalóra, (mi) beadnunk, ahol a legtöbbet tartózkodunk. Ha nincs állandó lakhelyünk, és többnyire nem is tartózkodunk az országban, akkor az I. számú Pozsonyi Adóhivatalban kell beadnunk az adóívet. A legfontosabb dátum az adóbevallásnál március 31. Eddig kell személyesen vagy postán eljuttatnunk a bevallást a helyi adóhivatalhoz. Ha postán küldjük, akkor a feladás dátuma a mérvadó. Hogy ezt igazolni tudjuk, ajánlott levélben kell feladni a küldeményt. Március végéig azonban nemcsak hogy be kell vallanunk az adót, de be is kell fizetnünk. Ezt már nem fizethetjük be az adóhivatalnál készpénzben, úgy mint korábban. Fizetni már csak postai vagy banki átutalással lehet, (mi) Igazolások is kellenek Az adóbevallás mellé néhány igazolást is kell csatolnunk. A munkáltató adja ki az éves bevételeinkről és a kifizetett adóról szóló igazolást. Szükségünk lesz azonban egy igazolásra a biztosítótól is, ha saját magunk fizettük az egészségbiztosítást. Ha a kitöltött adóívet és az igazolásokat március 31-ig beadjuk az adóhivalnak, akkor az intézménynek 40 napja van arra, hogy visszafizesse az adótöbbletet, (miv) Március végéig be is kell fizetnünk az adót Fontos tudnivalók Júniusig fel kell kérnie a biztosítóját az elszámolásra Példa az adó kiszámítására Ha csak a munkáltatónktól származott bevételünk, akkor az A-típusú adóívet kell igénybe vennünk Az adóív helyes kitöltése, pontról pontra ÚJ SZÓ-TANÁCSADÓ Hogyan töltsük ki az adóívet, és egyáltalán milyen típusú adóívre lesz szükségünk, ha diákok vagyunk, és nem kerülhetjük ki ezt a kellemetlen kötelességet? Ha csak a munkáltatónktól származott bevételünk, vagyis nem vállalkozóként dolgoztunk, akkor az A-típu- sú adóívet kell kitöltenünk. Ennek az első részében feltüntetjük a személyes adatainkat, miközben érdemes odafigyelni, milyen betűtípust követelnek meg tőlünk, és persze az adóíven feltüntetett utasításokra is. A diákoknak a kitöltésnél nem kell foglalkozniuk a második és harmadik résszel, és ha nincsenek gyerekeik, akkor a negyedikkel sem. Az ötödik rész első sorában tüntetjük fel az összes munkáltatónktól származó bevételeinket. Ezt a munkáltatónktól kapott igazolás alapján tölthetjük ki, az igazolások másolatát az adóívhez kell csatolnunk. A következő sorba írhatjuk be az általunk fizetett biztosítás összegét, vagyis az egészségbiztosítást, ha ezt kötelesek voltunk fizetni, és a szociális biztosítást, ha ezt önszántunkból fizettük. Ha a bevételeinkből levonjuk a biztosítás összegét, megkapjuk az adóalapot, amit az adóív ötödik részének utolsó sorába írunk be. Ezt az összeget, vagyis az adóalapunkat tüntetjük fel a hatodik rész 35-ös számmal ellátott sorába is. A 36-os sorba mindenki ugyanazt a számot írhatja be: 87 936. Ez az elmúlt évre érvényes adózatlan alap. Az adózatlan alapot azonban tovább növelhetjük, ha olyan biztosításunk, nyugdíjszámlánk, bankszámlánk van, amelyek esetében ezt a törvény megengedi. A biztosítók többsége már értesítette az ügyfeleit erről a lehetőségről, ha van ilyen biztosításunk, ám még nem értesítettek bennünket, érdemes személyesen utánajárni. Ezzel ugyanis legfeljebb 12 ezer koronával növelhetjük az adózatlan alapunkat, amit a megfelelő sorba kell beírnunk (38, 39 vagy 40-es sor, összegük pedig a 41-es sorba). Mindezt figyelembe véve a 42-es sorba beírjuk az így kiszámított adózatlan alapot. Ha a bevételeink ennél alacsonyabbak voltak, a 43-as és a 44-es sorba nullát írunk. Ellenkező esetben a bevételeinkből levonjuk a leírható tételeket, és a különbséget a 43-as sorba újuk. Ebből az alapból számítjuk ki a 19 százalékos adót, amit aztán a 44-es sorba írunk. Az adónkat beírjuk a 47-es és az 53-as sorba is. Azok, akiknek korábban az jött ki, hogy nem fizetnek adót, ide is nullát írnak. A 61-es sorban azt az adót tüntetjük fel, amelyet a munkáltatónk fizetett ki értünk az év folyamán. Ha többet fizettünk be, mint amennyit kellett volna, ezt a 63-as sorba írjuk be, míg a 62-es sor van fenntartva arra az esetre, ha a szükségesnél kevesebbet fizetett értünk a munkáltatónk. Az adóív utolsó részében kérhetjük az adótöbblet visszafizetését, (mi) Példánkban egy olyan diák szerepel, aki alkalmi munkát vállalt egy cégnél, és havonta 3900 koronát keresett. A munkáltatója rendszeresen levonta a havi adóelőlegeket, miközben a diák nem üt alá olyan nyüatkozatot, amely alapján a munkáltatója figyelembe vehette volna az adózatlan alapot. A diáknak 2005-ben összesen 46 800 koronás bevétele volt a munkáltatójától. Év közben a munkáltató 8892 koronát vont le adóelőleg formájában. Február 15-ig ugyanakkor a diák megfeledkezett felkérni a munkáltatót az éves elszámolás elvégzésére. így ha vissza szeretné kapni az előlegként befizetett többletet, legkésőbb március 31-ig be kell nyújtania az adóbevallást. Ebben fel kell tüntetnie az adóalapot, vagyis a 46 800 koronát. A példánkban szereplő diák adózatlan alapja 87 936 korona, ami meghaladja a 46 800 koronás adóalapot, vagyis a 2005-ös évre nem kell adóznia. A munkáltató által levont 8892 koronát így visszaigényelheti, amit az adóbevallásban kell feltüntetnie. Június végéig ugyanakkor fel kell kérnie az egészségbiztosítóját az elszámolásra, és szeptember végéig ki kell fizetnie a 6552 koronás biztosítást, vagyis az éves bevételeinek a 14 százalékát. Jövőre ugyanakkor ezzel az összeggel csökkent- heti az adóalapját, (mi) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: FELHŐS ÉG, HELYENKÉNT ESŐ; 6-10 FOK ELŐREJELZÉS 0RV0SMETE0R0LÓG1A Jobbára felhős marad az ég, helyenként időnként a nap is kisüthet. Reggel és a délelőtti órákban a déli országrészben köd kialakulására lehet számítani. Helyenként eső, a hegyekben havazás is előfordulhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 10 fok között alakul, mérsékelt erejű déli szél fúj az egész nap folyamán. Az éjszaka - 3 és +1 fok között váltakozik a hőmérséklet, holnap szintén csapadékos, felhős időre számíthatunk. A Nap kel 06.50-kor - nyugszik 17.22-kor A Hold kel 01.31-kor - nyugszik 09.41-kor A Duna vízállása - Pozsony: 335, árad; Medve: 320, árad; Komárom: 280, árad; Párkány: 210, árad. Főként a mozgásszervi, reumatikus jellegű megbetegedésekkel küszködök számíthatnak fokozottan nehéz napra, gyakrabbanjelentkezik az ízületi fájdalom is. Gyakrabban léphet fel fejfájás, rosszabbodik a külső eredetű bőrbetegségek állapota, és növekszik a depresszióra való hajlam. A szív- és érrendszeri betegségekkel, és az idegi problémákkal küszködök állapota némileg javulhat, az időjárás holnap sem változik meg nagymértékben.
