Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-20 / 42. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 20. Vélemény és háttér 5 KRONOLÓGIA Sárlavinák a világban Közel háromezren tűntek el a Fülöp-szigetek középső részén, Leyte szigetén abban a sárlavinában, amely egy egész falut betemetett pénteken. Az alábbi összeállítás a súlyos földcsuszamlásokról szól: ♦ 2005. január 10. - Tizenkilencen vesztették életüket a dél-kaliforniai La Conchita városkában, amikor egy egész domboldal zúdult le a házakra. ♦ 2005. február 10-12. - Nyolcvanhat halálos áldozatot követeltek a Venezuelát és Kolumbiát sújtó áradások és földcsuszamlások. ♦ 2005. február 21. - Legalább 154 halálos és kétszáz eltűnt áldozatot követeltek a Kasmír indiai részén lezúdult hólavinák, földcsuszamlások és omlások. ♦ 2005. február 23. - Több mint 170 ember vesztette életét esőzések okozta földcsuszamlásban az indonéziai Bandung közelében. ♦ 2005. március 21. - Huszonegy ember tűnt el egy földcsuszamlásban Törökország középső részén, Ankarától 400 kilométerre északkeletre. ♦ 2005. június 1. - Kínában, a délnyugati Kujcsou (Guizhou) tartományban az áradások és földcsuszamlások tizenkét ember halálát és több tucat személy sérülését okozták, háromszázan eltűntek. ♦ 2005. július 28. - Több mint ezer halálos áldozatot szedtek az indiai Bombayben és térségében az monszunesőzések okozta áradások és földcsuszamlások. ♦ 2005. szeptember 16. - Földcsuszamlás temetett be egy iskolát Mianmar délkeleti részén, a fővárostól, Rangun- tól 630 küométerre délkeletre található Kjong Ko faluban. A szerencsétlenség közel 30 halálos áldozatának többsége gyermek volt. ♦ 2005. október 4. - Mexikóban a Stan hurrikán heves esőzéseket és földcsuszamlásokat idézett elő, amelyek következtében Guatemalában 654, Salvadorban 67, Nicaraguában 11 és Mexikó déli részén 24 ember vesztette életét. ♦ 2005. október 8. - Az utóbbi száz év legerősebb, a Richter- skála szerint 7,6-es erősségű földrengése rázta meg Dél- és Közép-Azsia térségét. A legnagyobb rombolás Kasmír pakisztáni ellenőrzésű részét érte. Hatalmas földtömegek temettek maguk alá völgyekben fekvő falvakat, utakat torlaszoltak el a földcsuszamlások. Az elemi csapásnak több mint 79 ezer halálos áldozata volt. ♦ 2005. november 19. - A Gamma trópusi vihar Hondu- rasban és Belizében földcsuszamlásokat okozott. Küenc ember vesztette életét, tizennégy eltűnt Hondurasban. ♦ 2005. december 29. - Negyvenöt ember meghalt a jemeni főváros, Szanaa közelében egy földcsuszamlásban. ♦ 2006. január 2. - Százhar- mincheten haltak meg Kelet- Jáva tartományban több falut érintő sárlavinák következtében, a Jakartától mintegy 900 kilométerre keletre fekvő Pánti körzetében. ♦ 2006. január 4. - Az indonéziai Jáva szigetén Cijeruk faluban monszunesők okozta földcsuszamlás százötven ember halálát okozta. (MTI)- Jancsi, hol van az apád? - Nem tudom! De mielőtt elkezdtem porszívózni, még itt ült a fotelban... (Kiss Tibor rajza) Nem az ötvenéves tény, hanem inkább a rendező reakciója okozott rossz érzést Felért egy földrengéssel a Szabó-akta felfedezése A Szabó-ügy kipattanásának hátterében egyértelműen politikai okokat vélt felfedezni szombati számában a Libération című francia napilap. VENCZEL KATALIN Az újság szerint elsősorban nem a múltbeli tények, hanem a világ- hírű filmrendező reagálása okozott csalódást Magyarországon. A Libération úgy véli, a magyarok nagyon meglepődtek, amikor fény derült Szabó István ügynökmúltjára. A lap hangsúlyozza: Szabó generációja legkiválóbb művésze, akit már 25 éves korában felfedezett magának Cannes és San Francisco a Te című filmjével, s akinek az élete azért sikertörténet, mert Magyarországon élve csinált vüágkarriert., A 68 éves férfi élő legenda, akit sokan szerettek volna köztársasági elnökként látni” - emlékeztet a Libération. Florence La Bruyere cikkében úgy véli, az ügynökdossziékhoz való hozzáférés rendezedensége a politikai pártok számára mindenféle manipulációt tesz lehetővé. „Magyarországon két hónap múlva lesznek választások, és Szabó Istvánról mindenki úgy tudja, hogy inkább baloldali” - úja a baloldali francia újság. Részletesen elemezve a filmrendező azon alkotásait, amelyek a hatalom és a művészet viszonyával foglalkoznak, a Libération Báron György filmkritikust idézve úgy véli, az ügynöktéma nemcsak Szabó István visszatérő, hanem általában Közép-Európa egyik legfőbb témája, beleértve a fiatal rendezőket is. Szabó István filmrendező először hősnek állította be önmagát, majd három nap múlva már egy egész más történetet adott elő. „A rendező múltjának felfedezése földrengéshatású volt” - mutat rá a Libération, felidézve a Szabót támogató filmrendező-kollegák véleményét, nevezetesen Jancsó Miklósét, Gazdag Gyuláét és az ügynökmúltját beismerő Kézdi-Kovács Zsoltét. A baloldai francia lap szerint nem annyira az ötvenéves tény, hanem inkább Szabó reakciója okozott rossz érzést. Szabó István filmrendező először hősnek állította be önmagát, aki barátja megmentése miatt vállalta az ügynök szerepet, majd három nap múlva már egy egész más történetet adott elő. „És miért nem mondott semmit a kilencvenes évek elején, a diktatúra összeomlása után?” - teszi fel a kérdést a Libération szerint mindenki Magyarországon. Az újság „az új generáció egyik legígéretesebbnek tartott filmrendezőjét”, Hajdú Szabolcsot idézi, aki Szabó tanítványa volt: „Ő érttette meg velünk a kép óriási hatalmát és a művész felelősségét. Miatta döntöttem úgy, hogy soha nem csinálok reklámokat, csak mozifilmet. Nem ítélem el az 1956-os fiatal Szabót, mert nem ismertem a kort, de a mai emberben mélyen csalódtam. Miért nem beszélt az egészről soha?” A szerző az MTI párizsi tudósítója A Ziua szerint Budapest nem mondott le Nagy-Magyarország visszaállításáról Előszedték a rég elcsépelt témákat GARZÓ FERENC Budapest nem mondott le a Nagy-Magyarország visszaállításáról szőtt álmairól, magyar hegemóniát kíván teremteni a Kárpátmedencében - írta hétvégi számában a Ziua. A bukaresti napilap ismételten két teljes újságoldalt szentelt a témának, miután csaknem két héten keresztül szinte mindennap ugyanekkora terjedelemben közölt magyarellenes cikkeket. Megjegyzendő, hogy a Ziua sokak szerint a mai kormánykoalíciónak miniszterelnököt adó liberális párt egyes köreihez áll közel. A liberális párt korábban kiállt a kisebbségi jogok érvényesítéséért, a Ziua csak az utóbbi időben melegítette fel a kilencvenes években már elcsépelt, szélsőségesen nacionalista témákat. A korábbi számokban főleg a Gozsdu Manó nevét viselő közös magyar-román alapítványról szóló kétoldalú szerződést támadta a lap, úgy állítva be a dolgot, mintha a román kormány „elárulta volna” a román nemzeti érdeket a Gozsdu-vagyon „elkótyavetyélése” révén. Egyenesen azt a következtetést vonta le, hogy Magyar- ország lényegében „elorozta” e vagyont. A Ziua egy magyarországi külügyi tisztségviselő 1992-ben elhangzott szavait idézi fel, amelyek szerint a magyar külpolitika a határon túli magyarság védelmét tűzi ki célul. Ennek a „doktrínának” tulajdonítja a lap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) „agresszív” és „zsaroló” politikáját, amelyet Romániában és az európai fórumokon egyaránt érvényesíteni kíván. Egy kis keretes írásban egyenesen „cinikus paródiának” minősíti az RMDSZ által kidolgozott kisebb- ségitörvény-tervezetet. Külön keretes írás szól arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnökségé idején „parancsot adott” Kövér Lászlónak, az akkori magyar titkosszolgálat vezetőjének (a lap következetesen ÁVO-nak nevezi e szervet) : indítsa újtára a „Duna akciót”. Ez állítólag a „délkeleti magyar régió” létrehozására iránytűt volna. A lap szerint mindezt alaposan dokumentálta a román titkosszolgálat, az anyag egy része meg is jelent Bogdan Papadie és Gabriel I. Nastase tanulmányában (e két személyt a román titkos szervek szolgálatában álló áltörténésznek minősítette a kilencvenes években a demokratikus, ezen belül a liberális sajtó). A Kövér László vezette „ÁVO” forgató- könyvének része volt az is - állítja a Ziua -, hogy Budapest a magyarországi diplomák szomszédos államokbeli honosítását, a határon túli magyaroknak szánt kettős állampolgárság megadását tűzte ki célul, ezenkívül megpróbált jogi keretet adni a határon túli nemzeti kisebbségek belső ön- rendelkezésének, megnyerve ehhez a nemzetközi fórumokat. A szerző az MTI bukaresti tudósítója KOMMENTÁR Nem szakad le a plafon! BARAK LÁSZLÓ A vüágszerte „médiasztárrá” tett madárinfluenza-vírus veszélyesebb annál, mint feltételeznénk. Hiszen bizonyos térségekben, ahol, mondjuk, éppen választási kampányok zajlanak, képes fölülími az érintett társadalmak leghúsbavágóbb közéleti, erkölcsi problémáit is. Az a magyarországi számítógépes betörés például, amelyben egy Fideszes hekker „titkos” választási anyagokat lopott ellenfelei, az MSZP-sek szerveréről, meg a kölcsönös kortesverések alig két napig foglalkoztathatták a közvéleményt, megtörténtük után ugyanis valahol Magyarországon megdöglött néhány hattyú... Aztán minálunk, Párkányban is. Itt akkor éppen Csáky Pál miniszterelnök-helyettes szolgáltatott táptalajt a „szlovák nemzéti influenza” idült bacilusgazdáinak, lévén szerintük a legnemesebb szlovák nemzeti érzéseiket meggyalázandó akart helységneveket változtatni - már megint - Štúrovót Párkányra, Kolárovót Gútára stb. Nehéz elhinni egyébként, hogy ezúttal nem pusztán ez volt Csáky célja... Nem jött azonban be tökéletesen, mégpedig ugyancsak a madárinfluenza mumusa miatt nem. Nyilván ezért nem lesz itt forradalom azért sem, hogy szombaton a HZD tiszteletbeli elnökévé választatott az államfő, Ivan Gašpa- rovič! Holott míg a madárinfluenza előbb-utóbb minden bizonnyal gyógyítható lesz, a térség politikusaiból nem nagyon lehet kigyógyulni. A választásokig pedig biztosan nem. Hagyjuk azonban Gyur- csányt meg Orbánt másra, majd elintézik egymást áprilisban a választásokon. Nálunk viszont június 17-éig az előrehozott választásokig áll majd a bál. Amelynek immár a legkevésbé sem csak díszvendége a köztársasági elnök, hiszen a táncrendet alakítani szándékozó főkortes pozícióját foglalta el. Mi másért adta volna be a derekát? Fittyet hányva a köztársasági elnöki függetlenség intézményére, nyfltan az általaf!) alapított, egyelőre a parlamenten kívüli HZD igavonójává degradálva magát. És lám, a plafon még csak nem is repedezik... Persze ahol a kulturálatlanság, erkölcstelenség szinte az egész politikai bagázs veleszületett diagnózisa, ott fölösleges ilyesmin csodálkozni. No és itt is döglenek a madarak... A legkisebb gond is nagyobbnak látszik tehát annál, hogy az ország legmagasabb rangú közjogi méltósága a látszatra sem ügyel. Aki a „nemzeti gondolkodás és a szociális érzékenység” képmutató lózungja mögül így köpi szembe a népét. Legalábbis pártjának ellenfeleit, hogy a nemzeti, etnikai kisebbségekről ne is beszéljünk. Pedig köztársasági elnökként őket is szolgálnia kellene, nem csupán farkcsóváló atyafiságát. Minden ellenkező előjelű megnyilatkozása nem több olcsó rizsánál... így bűzlik minálunk a fejétől a hal. Miért csodálkoznánk hát azon, hogy évek óta egy olyan, üres fejű kocsmai szájhősöket idéző alak mutatkozik itt a legnépszerűbb politikusnak, mmt Robert Fico? A csendes többségnek pedig marad a médiában menetrendszerűen tálalt madárinfluenza-vírus, a szervezetten cukkolt muzulmánok utcai hordáinak visszataszító vitustánca, meg azok a természeti katasztrófák, tragikus balesetek, amelyeken sokkal inkább képesek vagyunk szörnyülködni, urambocsá! akár szórakozni is, mint a közélet szereplőinek viselt dolgain. JEGYZET ______ azonban a Balkán-félsziget, Olaszország és Spanyolország. Törökország már korábban esett a madárinfluenza miatt. Az elmúlt hetekben azonban ugyanezen okból mondtunk le a Balkánról és Olaszországról is. Vár a napfényes Spanyolország! A hideg zuhany nem várat magára. Nem mond le az erőszakról az ETA baszk szeparatista szervezet- bömböli a rádió. Rögtön meg is „nyugtat”, hogy az utóbbi időben inkább csak jelképes robbantásokat hajtottak végre a turisták által kedvelt helyeken. Köszönjük szépen, mi jelképes robbantás áldozatai sem szeretnénk lenni. Úgy döntünk, hogy a nyarat a városunktól pár küométer- re fekvő kavicsbányánál töltjük,. Biztonság, napsütés - ezzel a tudattal ülök le a városi kábeltévé hírműsora elé. „Városunk vasútállomásán a rendőrök egy telefonbejelentést követően pokolgépet keresnek, egy hónapon belül ez már az ötödik bombariadó” - közli széles mosollyal a bemondónő. - Itthon maradunk! - adom ki a parancsot. Az erkélyen napozunk, kádban für- dünk. És hogy választásom helyességéről megbizonyosodjam, rögtön be is veszem magam a fürdőszobába. Elmerülök a vízben, becsukom a szemem. Már hallom a sirályok rikkantását, érzem a nap erejét, a tenger illatát, a hullámok csattanását a sziklákon... Csattanás?! Kinyitom a szemem: fejemre zuhant a fürdőszoba mennyezetének vakolata. Irány Jordánia! A fürdőkádból Jordániába MOLNÁR IVÁN Ülünk a feleségemmel a konyhaasztalnál, körberakva az utazási irodák reklámújságaival. A nagy kérdés: hol töltsük a nyári szabadságunkat? Ami biztos, idén nem hagyjuk a nyaralóhely kiválasztását az utolsó pillanatra. Sőt, ha lehet, szeretnénk a lehető leghamarabb megrendelni a kirándulást, mivel az utazási irodák így, az év elején még jelentős árengedményeket kínálnak. Az idő sürget, a választás azonban egyre nehezebb. Mivel nincsenek millióink a bankban, az egzotikus, drágább utak szóba sem jöhetnek. Isten veled, Dominika, isten veled, Seychel- le-szigetek! A nagy álom Jordánia. Olcsó és tiszta hely, garantáltan szép idő. Aztán elkezdenek csordogálni a hírek. Eltévedt és felrobbant rakéták, Abu Mu- szab az-Zarkávi. Ez utóbbi nem egy halandzsa gyermekmondóka, hanem az al-Kaida terrorhálózat egyik csoportjának a vezetője. Nos, Jordánia kihúzva. Marad Egyiptom és Tunézia. Már ott tartottunk, hogy felkeressük az utazási irodát, és megrendeljük az egyiptomi utat, amikor az európai újságokban megjelentek a muzulmánokat sértő karikatúrák, és az azt követő véres tüntetések. Puff neked, arab világ! Itt van még
