Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-17 / 40. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 17. www.ujszo.com RÖVIDEN Az SNS választások utáni tervei Pozsony. A jelenlegi ötödére akarja szűkíteni á magyar kisebbség jogait a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) a parlamenti választások után. Még ez is bőven megfelel majd az európai uniós gyakorlatnak -jelentette ki Anna Belouszova, a párt alelnöke. Hozzátette, ma a magyarok többletjogokat élveznek Szlovákiában, és ideje, hogy valaki helyreállítsa a rendet Dél-Szlovákiában. Reméli, hogy Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a szlovák történelmi személyekről elnevezett városok magyar névhasználatával kapcsolatos e heti javaslata felébreszti a hazafias érzelmeket minden szlovákban. Az SNS egyébként ismét, immár sokadszor feljelentette Duray Miklóst, az MKP ügyvezető alelnökét, a főügyészségen pedig újfent kezdeményezte a magyar párt betiltását. Belouszova kiadta az új jelszót is: Egy nemzet, egy állam, egy államnyelv. (SITA) Allianz: túl sok a biztosítási csalás Pozsony. Az Allianz-Szlovák Biztosító 2004 tavaszától nagyobb hangsúlyt fektet a biztosítási csalások kiszűrésére. Ennek eredményeként 2004 áprilisa és 2005 decembere között 109 millió korona értékben összesen 1679 gyanús biztosítási ügyletet regisztrált, ezek közül 298 rendőrségi feljelentéssel végződött. Jaroslava Zemanová, a biztosító illetékes osztályának vezetője szerint a hivatalosan bejelentett biztosítási ügyek 30-50%-a mögött csalás húzódik meg. A törvénysértések java a gépjárművekkel történik, s napjainkban már ott tartunk, hogy a csalásokhoz szükséges sérült autóalkatrészeknek valóságos feketepiaca van. A törvények értelmében a biztosítási csalások büntetésének felső határa akár 10-15 év is lehet, (shz) Fegyverrel eredt a támadók nyomába Zólyom. Három fegyveres férfi tegnap 150 ezer koronát rabolt el egy sört forgalmazó zólyomi nagyraktárból, ám a szintén felfegyverzett tulajdonos kocsijával a nyomukba eredt. Az autós üldözés közben lövéseket adott le a kocsira, miközben a rendőrséget is felhívta mobiltelefonján. A hajsza Zólyom utcáin, majd egy faluban folytatódott, ahol a tettesek elhagyták kocsijukat és a mezőn át próbáltak menekülni, egyikük pedig egy ólban bújt el. Végül mindannyiukat elfogták, 7-től 12 évig terjedő szabadságvesztésre ítélheti őket a bíróság. (SITA) 120 milliárd korona az Első Lakás-takarékpénztártól Magyarul is tájékoztatnak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A közel 940 ezer ügyféllel rendelkező Első Lakás-takarékpénztár (PSS) márciustól 800 ezerről 1 millió koronára emeli a kezes és ingadan felmutatása nélkül nyújtott építési hitel felső határát, ezzel párhuzamosan bizonyos áthidaló hitelek kamatát 4,79 százalékra viszi le, a népszerű XXL-hitelek folyósítását időben már nem korlátozza, továbbá az éves számlavezetési díj összegét 400-ról 360 koronára mérsékli - közölte tegnap Erich Feix, a piacvezető PSS elnökségi tagja. Imrich Béreš, a lakás-takarékpénztár első embere az újdonságokhoz hozzátette: a német-osztrák- szlovák pénzintézet tudakozó központja februártól már magyar nyelven is tájékoztatja az ügyfeleket. A társaság tavaly 13,2 milliárd koronával finanszírozta a hazai lakáspiac fejlesztését, az elmúlt 13 évben pedig összesen 119,9 müliárd koronát áldozott erre a célra, ami a vizsgált időszakban a lakáspiac bővítését, korszerűsítését szolgáló pénz- mennyiség felét tette ki. (shz) Perelhetik Szlovákiát a külföldi jelentkezők Mi lesz a Cargóval? UJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ha nem privatizálják a Cargo vasúti teherszállítót, a bejelentkezett társaságok részéről nemzetközi per és büntetés fenyegetné Szlovákiát. Ha ezt elkerülendő mégis eladják, már másnap megbukhat a kormány. A megoldás a parlamenti pártok elnökeinek tárgyalásán születhetne meg, csakhogy a Smer nem tárgyal. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy előrehozott választások lesznek, a koalíció megígérte, leállít mindenféle magánosítási folyamatot, a kormány nem hoz több privatizációs döntést. Azonban a közlekedési miniszter ettől eltérően nyüatko- zott a Cargo eladásáról, mire a Smer és a HZDS a kormány megbuktatásával fenyegetőzött. Bugár Béla, az MKP elnökének álláspontja, hogy a koalíció a szavát adta, azaz magánosítani csak az ellenzék beleegyezésével lehet. A kormányfő találkozót javasolt, a Smer azonban nem tárgyal. Bugár Béla a parlament megbízott elnökeként úgy véli, lenne értelme a megbeszélésnek, mert az ellenzéknek elmagyarázhatnák, melyik döntés milyen következményekkel jár. A közlekedési minisztérium elemzést készít, mivel járna a magánosítás leállítása. Árra a kérdésre, hogy az ellenzék nemtetszésére, a szankciókat és a nemzetközi botrányt elkerülendő a koalíció nem kockáztatja-e meg mégis a projekt befejezését, Bugár leszögezte: „Ha a kabinet jóváhagyja, már másnap vagy egy hétre rá megbukik, a következő kormány pedig az egészet utólag leállíthatja, megkockáztatva ezzel egy nemzetközi pert.” Szerinte a miniszterelnök már szervezi a találkozót, melyre mindenképpen szükség van, hogy az ellenzék is tudatosítsa a rá háruló felelősséget. A vasúti szakszervezetek is támogatják a Cargo privatizációját. Peter Rozložník szakszervezeti elnök elmondta: a legrosszabb megoldás az lenne, ha nem fejeznék be a magánosítás folyamatát. Tájékoztatása szerint a vállalat 100 százalékának eladásával nem oldódnak meg a szlovákiai vasúti teherforgalommal kapcsolatos problémák - jelenleg azonban ez a legjobb megoldás. „Sajnálatos, hogy a privatizációból politikai kérdés lett. Úgy tűnik, hogy a parlamenti választások előtt a szakértői vélemények már háttérbe szorulnak” - tette hozzá Rozložník. (sza) Az egészségügyi reformot leszámítva a lakosság többsége elfogadja a változtatásokat Jelentés a társadalom hangulatáról Milyen a magyar kisebbség helyzete és esélyei összehasonlítva a többséggel? A magyarok véleménye A szlovákok véleménye 1999 2003 2005 1999 2003 2005 Rosszabb 60 68 51 5 8 8 Ugyanolyan 33 26 44 58 55 55 Jobb 1 6 5 26 33 34 Nem tudja 3 0 0 11 4 3 Az országjelentés a számtalan más téma mellett kitér a kisebbségek helyzetére is, az elemzésekkel később bővebben foglalkozunk. Adatok százalékban (Forrás: IVÓ) Pozsony. Az IVÓ társadalomkutató intézet 2005-ös állapotjelentése szerint alapvetően pozitívak az elmúlt év társadalmi folyamatai. ÚJ SZÓ-HÍR A csaknem nyolcszáz oldalas kiadvány a tavalyi év mellett kitekintést nyújt a 2002-es választások óta eltelt időszakra is. „Mivel a parlamenti választásokig ez az utolsó elemzés, az egész kormányzati ciklust is értékeltük” - mondta Martin Bútora, az IVÓ tiszteletbeli elnöke, a könyv egyik szerkesztője. A legnagyobb fejlődésen a gazdaság ment át, Karol Morvay, a fejezet szerzője úgy látja, hogy a szlovák gazdaság hosszú távon is képes a gyors növekedésre. „Az elmúlt évek egyik legfontosabb eredménye, hogy a politikának már nincs olyan nagy befolyása a gazdasági folyamatokra” - jelentette ki a szakértő. A reformok többségét az emberek elfogadják, még a Smer választói sem akarnak alapvető módosításokat. Kivételt az egészségügyi reform képez, ezt a lakosság 74 százaléka eltörölné, csak 21 százalék tartja alapvetően jónak. Bútora szerint az ország egyik legnagyobb baja a régiók közti óriási különbségek. Úgy látja, 2013-ra a lakosság életszínvonala elérheti az unió régi tagállamainak 63, és az összes tagállam életszínvonalának 66 százalékát. Az IVÓ által készített éves országjelentés - mely idén jelent meg tizedik alkalommal - unikumnak számít a régióban, ezért az intézet a Közép-Európai Alapítvánnyal közösen terjeszteni szeretné Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban is. „Szeretnénk hasonló elemzés készítésére inspirálni a szomszédos országok társadalomkutatással foglalkozó műhelyeit” - mondta lapunknak Csekes Erika, az alapítvány képviselője, (lpj) Ivan Turek állítja, sosem volt ügynök, ennek ellenére így vezették; aktájába nem nézhetett bele Strasbourgi ítélet egy ŠtB-aktás per ügyében ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Megszületett az első olyan ítélet, melyben a strasbourgi emberjogi búóság igazat adott egy, a kommunista titkosrendőrség jegyzékében ügynökként szereplő személynek, Szlovákiát pedig 8000 euró erkölcsi kártérítés kifizetésére kötelezte. Noha a nemzetközi testület nem azt mondta ki, hogy Ivan Hírek nem volt ŠtB- ügynök, A. Nagy László, a parlament emberjogi bizottságának elnöke szerint az ítélet precedens értékű, és több fontos üzenete van. Szlovákiát egyrészt elmarasztalták amiatt, hogy Hírek ügye sokáig húzódott, ami tipikus probléma, a strasbourgi ítéletek általában erről szólnak. Másrészt kifogásolták a szlovákiai eljárási jogot: nem volt biztosítva az esélyegyenlőség, Híreknek nem volt esélye sem bizonyítani ártatlanságát - azaz, hogy nem volt ügynök -, mert nem engedték meg, hogy betekinthessen a róla vezetett StB-aktába. „Ezzel sérültek az egyenlő védelem esélyei, ami az egyik legfontosabb emberi jogi elv. Ez azért fontos, mert az új perrendtartás csak most januártól változott, s még ez sem tökéletes. Például az előzetes letartóztatásban lévők számára nem biztosít egyenlő esélyt a vádlókkal szemben, tehát a strasbourgi döntés figyelmeztetés - mondta lapunknak A. Nagy László. - A másik nagyon fontos üzenet, hogy helyes volt létrehozni a Nemzeti Emlékezet Intézetét, mert most már mindenki betekinthet saját úataiba, bármilyen kategóriában is tartják nyüván, s ez alapján védekezhet. Például úgy, ahogyan Jozef Bánás parlamenti képviselő teszi.” Ivan Híreket a küencvenes évek elején átvilágították, s kiderült, a kommunista titkosszolgálat ügynökként vezette, ezért nem tölthette be a megpályázott állást. 1992-ben beadvánnyal fordult a szövetségi belügyminisztériumhoz, majd a köztársaság szétesése után a Szlovák Információs Szolgálathoz, hogy bocsássák rendelkezésére az aktáját. Kérését arra hivatkozva utasították vissza, hogy dokumentumai a legszigorúbb, titkosított kategóriába tartoznak, ezért ő maga sem tekinthet bele. Hírek búósághoz fordult, hogy mondja ki: törvényellenesen regisztrálták ügynökként; továbbá kötelezzék a SIS-t aktája kiadására, hogy legyen esélye tisztázni magát. A Kassai Járásbúóság kikérte az anyagot a SIS-től, meg is kapta, ŠtB-úgynôkôket is kihallgattak; közben mindenki láthatta az aktát, csak Hírek nem, beadványát pedig elutasították. Fellebbezett, az ügy eljutott egészen a Legfelsőbb Búóságig, amelyik 1999- ben megerősítette az alapfokú bírósági ítéletet. Ezután fordult a strasbourgi embeijogi búósághoz. Ott is kérte, hogy húzzák ki az ŠtB- listáról. Ezt ugyan nem rendelte el a búóság, ám ha nem hozták volna létre időközben a Nemzeti Emlékezet Intézetét, a SIS most köteles lenne kiadni az aktáját, (sza) Megoldódik a szavazóhelyiségek éjszakai őrzése - egy napig tart a parlamenti választás 400 millióba kerülnek az idei választások ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Új törvény alapján rendezik meg június 17-én az előrehozott parlamenti választásokat, amelyek olcsóbban lesznek az eddigieknél. A legjelentősebb változás az, hogy a szavazást két napról egyre szűkítették - közölte tegnapi sajtó- tájékoztatóján Martin Pado belügyminiszter. Meggyőződése: az új törvénynek köszönhetően a választások megszervezése lényegesen egyszerűbb lesz, kevesebb pénzbe kerülnek, és a szavazóhelyiségek éjszakai őrzése is megoldódik. „Korábban felmerültek kétségek, éjjel jól őrzik-e a szavazóhelyiségeket. Azáltal, hogy a szavazás most csak egy napig tart, hasonló kételyek nem merülhetnek fel. Nem kerülhet sor manipulációra, csalásra” - pontosított Pado. A következő jelentős változás, hogy azok a polgárok, akik a szavazás napján nem lesznek Szlovákiában, vagy akiknek állandó lakhelye külföldön van, postán is elküldhetik szavazatukat. , A törvény ezt már lehetővé teszi. A külföldről elküldött szavazatok speciális borítékokban lesznek, hogy elkerüljük a szavazócédula megrongálását” - tette hozzá Pado. A szaktárca a postai szavazás lebonyolításáról már tárgyalásokat folytat a külügyi és a közlekedés- ügyi tárcákkal, valamint a Szlovák Posta képviselőivel. A szavazáshoz szükséges tudnivalók a napokban felkerülnek a belügyminisztérium honlapjára ( www.minv.sk ). A parlamenti és a helyhatósági választások lebonyolítására előzetes számítások szerint közel 400 millió koronát költenek. Az egyik jelentős tétel a szavazólapok kinyomtatása, hiszen ezekből pártonként 4,5 milliót nyomtatnak ki. (dem) (Képarchívum) „A lista legfeljebb tájékoztató jelleggel bír, az egyetemek tényleges sorrendjét nem tükrözi" Megkérdőjelezi az egyetemek listáját a rektor ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Megkérdőjelezhető az ARRA ratingügynökség által elkészített, decemberében közzétett felsőoktatási rangsor tárgyilagossága, állítja František Gahér, a pozsonyi Comenius Egyetem rektora. Az ország legnagyobb felsőoktatási intézményének vezetője szerint a lista legfeljebb tájékoztató jelleggel bú, az egyetemek tényleges sorrendjét nem tükrözi. „A ratingügynökség olyan, mint a lógójában szereplő papagáj, beszél, de nem tudja, mii’ - jelentette ki Gahér. A rangsor összeállítói következetlenül jártak el, a lista nem arról tájékoztat, amit várnánk tőle, illetve amit maga is ígér, eltérő szempontokat határoz meg és alkalmaz. Az ARRA a Nagy-Britanniában kidolgozott Research Assessment Exercise (RAE) módszertant követte. Gahér szerint a német modell megfelelőbb lett volna a hazai viszonyokra. Ráadásul a RAE módszertant sem következetesen alkalmazta. A 34 kritérium helyett csak 18-at vett figyelembe. A rektor állítja, a rangsor készítőinek figyelmét elkerülték az egyetemek sikeres külföldi pályázatai is. Kamél- küli, félkarú egyetemeket hasonlítottak össze olyan felsőoktatási intézményekkel, amelyekben több fakultás is működik. Nem vették figyelembe azt sem, hogy a különféle egyetemek friss diplomásai körében mekkora a munkanélküliség. Az ARRA listáján 19 egyetem szerepel. A jelentés megállapítja, hogy a hazai felsőoktatásnak nemcsak az alulfinanszírozottság jelent gondot, hanem az intézményvezetők menedzseri képességének hiánya is. A rangsorban az első helyet a kassai Állatorvosi Egyetem szerezte meg, őt követi a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem, a zólyomi Műszaki és a fővárosi Comenius Egyetem, (-cz-e)
