Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-15 / 38. szám, szerda
12 Európai unió ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 15. www.ujszo.com Az unió központjában lobbizott a M1DAS Erősíteni kell a kisebbségi lapokat Európában ÚJ SZÓ-JELENTÉS Brüsszel. A Kisebbségi és Regionális Nyelvek Napilapjai Szervezetének (MIDAS) igazgatótanácsa az EU fővárosában, Brüsszelben ülésezett. Az Európai Parlamentben tett látogatás célja az volt, hogy megerősítsék a kisebbségi lapok helyzetét. A MIDAS igazgatótanácsának tagjai kezdeményezték, hogy az Európai Bizottság felvilágosító kampányainak szervezői ne csak a többségi nemzeti lapokban, hanem a kisebbségiekben is hirdessenek, hiszen ezeknek is nagy az olvasótábora. A találkozón a MIDAS elnöke, Toni Ebner elmondta, a kisebbségi nyelven megjelenő lapok főszerkesztőinek első találkozójára 1998-ban Triesztben került sor, majd 2000-ben hozták létre a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Napilapjainak Szervezetét, melynek székhelye Bolzano. A küldöttség látogatást tett Franco Frattini európai bizottsági alelnöknél és igazságügyi biztosnál, akinek Ebner a kisebbségek és nyelvük stratégiai fontosságáról beszélt. Kiemelte, milyen nagy jelentőséggel bír, hogy Bécsben létrejött az Emberi Jogok Ügynöksége, melyre már régóta szükség volt, és kérte az igazságügyi biztost, a jövőben támogassa e szervezet működését. Hiszen nagyon fontos, hogy az unión belül a hagyományos nemzeti kisebbségek helyzete rendeződjön, jogaikat tiszteletben tartsák és érvényesíthessék azokat. „Meggyőződésem, hogy kezdeményezésünk, miszerint a politikusokkal európai szinten kapcsolatba lépjünk, sikerrel jár majd, hiszen a kisebbségi lapok érdekvédő szervezeteként hárommillió olvasót képviselünk, vagyis olyan médiapartnerek vagyunk, akiket Brüsszelben is komolyan vesznek” - mondta Toni Ebner. A svéd Margot Wallström, az EB elnökhelyettese és intézményi kapcsolatokkal foglalkozó, valamint a kommunikációs stratégiáért felelős biztosa ígéretet tett a MIDAS-nak, hogy a jövőben a kisebbségek nyelvén is közlik majd a fontos információkat. „A MIDAS igazgatótanácsa több ízben is járt Brüsszelben, hogy a kisebbségi lapok érdekében lobbizzon. Az idén első alkalommal hangzott el: Brüsszel is úgy látja, nagyon fontos a kisebbségekkel való kommunikáció, amit legegyszerűbben a lapjaikon keresztül lehet megvalósítani. Ez a kijelentés arra enged következtemi, hogy a jövőben az Új Szó is kedvezményezettje lehet ezen kommunikációnak - mondta Sle- zákné Kovács Edit, az Új Szó lapigazgatója, majd hozzátette: - Márciusban tanulmányúton vesznek részt a kisebbségi lapok újságírói Bolzanóban, melynek során megismerkednek a Dolomiten című kisebbségi napilappal és számos előadáson vesznek részt.” Günter Rautz, a MIDAS főtitkára kijelentette, az anyanyelvi kultúra érdekében a szervezetnek a teljes kommunikáció feladatát magára kell vállalnia, ezért kapcsolatokat alakítanak ki az oktatási intézményekkel, ösztönzik, hogy minél többen használják a kisebbségek nyelvét, (he) Hárommillió olvasóhoz A Kisebbségi és Regionális Nyelvek Napilapjainak Szervezete 2000- ben jött létre. A szervezet jelenleg 29 újságot (köztük az Új Szót) fog össze, melyek a felmérések szerint naponta összesen 740 ezer példányban jelennek meg. Naponta hárommillió olvasónak juttatják el anyanyelvükön a regionális és országos híreket. A MIDAS érdekvédelmi szervezet is egyben, melynek feladata, hogy a társulásban lévő napilapok szerkesztőinek munkáját segítse személyes tapasztalatcserével. (h) A katonai kutatások közös finanszírozása Új alapot hoznának létre MTl-JELENTÉS Brüsszel. Közös alap létrehozását sürgette a katonai kutatások finanszírozására a múlt héten Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Az USA például ma ötször annyit költ katonai kutatásra és fejlesztésre, mint Európa - erről lesz szó az EU-tagállamok védelmi minisztereinek március eleji innsbrucki tanácskozásán. A múlt heti brüsszeli védelmi konferencián az egyik legnagyobb európai hadiipari cég, az EADS vezetője, Thomas Enders egyértelműen kiállt a közös alap gondolata mellett. Rögtön konkrét összeget is javasolt: szerinte már jövőre 50 millió eurót kellene erre a célra fordítani. Bár elismerte, hogy ez még a töredékét sem éri el az amerikai védelmi kutatási-fejlesztési kiadásoknak (ez a 2006-os költségvetési évben meghaladja a 20 milliárd dollárt), de szerinte jó kiindulási alap lenne a későbbi előrelépéshez. Enders szerint Európa teljes katonai kutatás-fejlesztési kiadásainak mindössze 5 százalékát költik el most közösen, miközben ezt legalább 20 százalékos szintre kellene emelni. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint 2003-ban az iparilag legfejlettebb országok csoportjában a hadiipari kutatásokra és fejlesztésekre szánt pénz 80 százalékát az Egyesült Államokban költötték el, s az USA aránya változadanul meghatározó. A hadiipari kutatás-fejlesztési kiadásoknak a GDP-hez viszonyított aránya Amerikában 0,63 százalék volt tavaly, miközben ez az adat a hadiipari k+f terén Európában vezető Nagy-Britannia és Franciaország esetében is csak 0,24 százalék körül alakult. Javier Solana (SITA/AP) Szolgáltatási irányelvtervezet: ismét komolyan ütköznek egyes régi és az új tagállamok érdekei Szabadságot, de ne túl sokat?! Brüsszel . A szolgáltatások unión belüli gyakorlásának csaknem teljes szabaddá tételét célzó irányelvtervezetről szavaz holnap az Európai Parlament. A voksolás utáni helyzetet nem könnyű megjósolni, mert a vitát áthatja a régebbi és az új tagállamok közti ellentét a szociális különbségek és a bérköltség színvonala miatt. ÖSSZEFOGLALÓ Egyébként a héten még semmi sem dől el, hiszen a parlamenti voksolás után a szöveg még visszakerül a tagországok kor: mányait képviselő miniszteri tanácshoz. Ott még szintén nagyon komoly vita várható a szabaddá tétel lehető legszélesebb körét előnyben részesítő tagországok (köztük a kelet-európai új tagállamok), valamint a több korlátozást megtartani kívánók csoportja között. A Bolkestein-direktíva néven ismert tervezet azt a célt szolgálja, hogy az egységes uniós belső piacot a szolgáltatások területére is kiteijesszék, illetve az unióban biztosítsák a szolgáltatások szabad mozgását. Az irányelv majdnem minden szolgáltatásra vonatkozna a pénzügyi, távközlési és közlekedési szolgáltatásokat kivéve. Bizonyos közszolgáltatások esetében speciális elvek érvényesülnének, és az őszi szakbizottsági szavazás tanúsága szerint az EP az oktatást, az audiovizuális szektort és a szerencsejátékokat is kivenné a hatálya alól. A most vitatott tervezet alapját eredetileg még az előző Európai Bizottság felelőse, Frits Bolkeste- in terjesztette be. Az irányelv elfogadását régóta halogatja az EU, mert a kevésbé liberális beállítottságú régebbi tagországok szerint a piacnyitás szociális döm- pinghez vezethet, vagyis az lehet a következménye, hogy az alacsonyabb költséggel működő külföldi vállalkozók megjelennek egy- egy ország belső piacán, és az ottani rendelkezéseket megkerülve Brüsszelben ezrek tiltakoztak a szolgáltatások szabaddá tétele ellen (ČTK/AP-felvétel) kiszorítják a helyi vállalkozókat á szolgáltatásokból. A jogszabály jóváhagyási folyamata tavaly tavasszal elakadt, miután a tagországok állam- és kormányfői márciusi brüsszeli találkozójukon az eredeti tervet elutasították, és átszerkesztésre visszautalták az Európai Bizottságnak. A tervezet egyik nagy vitát kiváltó sarokpontja az úgynevezett származási ország elve, amely azt mondaná ki, hogy a szolgáltató tevékenységére a saját hazájának szabályai vonatkoznak, akármelyik tagországban szolgáltat is (bár csak azokban a részágazatokban, amelyek vonatkozó rendelkezéseinek uniós harmonizált- ságát már megoldották). Ez az az elv, amely a vonakodók szerint leginkább segítené a szociális dömpinget, és a legfrissebb hírek szerint - egy EP-n belüli „nagykoalíciós” kompromisszum nyomán - a holnapi strasbourgi szavazással ki is kerülhet a szövegből. Számos EU-tagország, köztük Szlovákia azt szeretné, ha a jogszabály mielőbb életbe lépne, hiszen az kedvező hatással lehet az uniós fő prioritások megvalósulására: a javuló foglalkoztatásra és a gazdasági növekedés fokozására. Nagy-Britannia, Hollandia, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Spanyolország külügyminisztere a napokban levélben sürgette az Európai Bizottságot az irányelv életbe lépésének ösztönzésére. A jóváhagyási folyamat az EP- szavazással várhatóan túljut Szlovák gépjárművezetői jogosítvánnyal is ki lehet utazni Nagy-Britanniába, de ott mindenképpen a balra hajts az érvényes. majd egy lépcsőn, ám a jelenlegi információk szerint ennek az az ára, hogy az eredeti tervezethez képest gyengül az irányelvvel biztosított szabadság mértéke. Az EP-tervezet a várható módosítás után például elvárja majd a tagállamoktól, hogy területükön biztosítsák a szabad hozzáférést a szolgáltatásokhoz, illetve azok szabad gyakorlását, ám számos alapon - egészségvédelem, környezetvédelem, közbiztonság, szociális biztonság címén - engedélyezi a szolgáltatás feltételekhez kötését. A szolgáltatókat is képviselő uniós cégszövetségek szerint a módosítások még a jelenlegihez képest is további piacvédelemre adnak lehetőséget egyes ágazatokban. Nem árt visszautalni: az EP belső piaci szakbizottságában tavaly novemberben lefolytatott szavazáson mintegy 1600 módosító indítványról kellett szavazni. Az akkor 25 igen, 10 nem, 5 tartózkodás mellett elfogadott szöveg azonban az említett elemek esetében a holnapi plenáris voksoláson minden bizonnyal tovább és lényegileg is változik még. A szlovák EP-tagok közül Zita Pleštinská (SDKÚ) azt nyilatkozta a SITA hírügynökségnek, az új tagországok nem értenek egyet azokkal a módosításokkal, amelyekben a két nagy parlamenti frakció - néppártiak és szocialisták - a múlt csütörtökön lényegében megegyezett. Szerinte e változások burkolt korlátozásokkal sújtják majd az új tagországok dolgozóit. Az új direktíva a származási ország elve helyett olyan feltételeket tartalmaz, mint a fogyasztó jogainak tiszteletben tartása és a szociális védelem. „Ezek nem definiálható kategóriák, s a német szervek például a szlovák festők és mázolok szolgáltatásait a nyelvismeret hiányára hivatkozva is elutasíthatnák majd.” Az irányelvek azoknak az országoknak kedveznek, amelyek eddig is attól féltek, hogy elárasztja őket az olcsó keleti munkaerő. Ä Franciaországban dolgozó szlovák alkalmazottakra a francia munkatörvénykönyv lesz érvényes. Egy holland liberális honatya, Toine Manders ehhez hozzáfűzte: „szlovák gépjárművezetői jogosítvánnyal is ki lehet utazni Nagy-Britanniába, de ott mindenképpen a balra hajts az érvényes”. (MTI, SITA) Reuters: Szlovákiában egy baloldali győzelem hátráltathat az euróövezethez való csatlakozást Csak Szlovénia teljesít minden feltételt ÖSSZEFOGLALÓ London. Felmérést készített a Reuters az új EU-tagok euró-beve- zetési időpontjairól, amely megállapítja: nyolc új tagállam a magas államháztartási deficitek és az inflációs nyomás ellenére tartja korábbi ütemtervét. Viszont Magyarország és Lengyelország nagy valószínűséggel nem vezeti be az eurót 2012 előtt. A február 7-9. között készített, több mint 30 feltörekvő piaci elemzőt megkérdező felmérés szerint Szlovénia már jövőre bevezetheti az unió közös pénzét, Észtország és Litvánia is követheti, bár utóbbinak még meg kell küzdenie a jelenleg magas inflációval. Lettország, Ciprus és Málta várhatóan a „második körben” lesz az euróövezet tagja; Szlovákia csatlakozását 2009-re várják, bár egy baloldali győzelem az idei választásokon egy-két évvel hátráltathatja ennek időpontját. Távolabbinak tűnik az euró a 2004 májusában EU-taggá lett három legnagyobb ország számára. Csehország a vélekedések szerint 2010-ben térhet át a közös pénz használatára, s két évvel később követheti a sorban Magyarország és Lengyelország. A többiekkel ellentétben a cseheknek, lengyeleknek és magyaroknak még rögzíteniük kell valutáikat az ERM-II rendszerében, majd legalább két évet kell eltölteniük ott. Többet kell munkálkodniuk az eurózóna makrogazdasági előírásainak teljesítése érdekében is; ezek általában népszerűtlen reformok bevezetését jelentik. Csehországban a reformok lendülete nagyban függ a júniusi választások kimenetelétől. A valószínűbbnek tartott jobboldali győzelem az euróövezet felé törekvés kisebb fontosságát jelentheti - állítja a Česká sporitelňa elemzője. Ha azonban a baloldali ČSSD megtartja a hatalmat, felgyorsulhat a közeledés, és akár még az év vége előtt sor kerülhet az ERM-II csatlakozásra. A legvalószínűbbnek tartott forgató- könyv azonban 2008-as belépést jelez előre Csehország, 2009-es csatlakozást Lengyelország, és 2010-es ERM-II tagságot Magyar- ország számára. A múlt ősszel hatalomra került lengyel kormány számára nem elsődleges fontosságú az euróövezeti tagság; fontosabbnak tartják a gazdasági megfelelést, mint a belépés időpontját. Ez magyarázza, hogy az elemzők immár csak 2012-es belépéssel számolnak. Magyarország áprilisban választ, és az új kormánynak nehéz feladata lesz az államháztartási hiány lefaragása. A 2010-es euró- bevezetéshez 2008-ra 3 százalékra kellene mérsékelni ezt az adatot. „Erre sem a képesség, sem az A többiekkel ellentétben a cseheknek, lengyeleknek és magyaroknak még rögzíteniük kell valutáikat az ERM-11 rendszerében. akarat nem látszik” - véli a Credit Suisse elemzője. A kötvénypiaci hozamok eltérései is azt sugallják, Magyarország elmarad a régiótól a konvergenciakritériumok teljesítésében. A felmérés szerint Szlovákia 2007-ben, Csehország 2008-ban, Lengyelország 2009-ben, Magyarország pedig 2010-ben teljesítheti az EU deficit-előírásait. A Reuters-felmérés megállapítja: a gyakran fájdalmas piaci reformok, amelyek Szlovákiát alkalmassá tették az euró közeli bevezetésére, erodálták a jobbközép kormány lakossági támogatását; a júniusi választásokon így hatalomra kerülhet a Smer és a HZDS; e pártok kormányzása alatt pedig nem az eredetileg tervezett 2009 lesz a belépés dátuma. Az EU-be- lépés ugyanakkor eddig sikertörténet Szlovákia számára; rengeteg közvetlen külföldi beruházás érkezett az országba, teret nyert az erőteljes gazdasági növekedés, így az elemzők szerint aligha valószínű, hogy a Smer e trenddel szemben indulna el. Jelenleg egyedül Szlovénia képes teljesíteni az összes maast- richti kritériumot. Az EU legkisebb állama, Málta számára az infláció, Ciprusnak a költségvetési deficit jelent problémát. A gyorsan növekvő balti államok számára is az infláció jelenti legnagyobb nehézséget; a decemberi infláció Lettországban 7,1 százalék, Észtországban 3,6 százalék, Litániában 3,0 százalék volt, miközben az EU 25 tagállamának összességében mindössze 2,1 százalék lett. (MTI, ú)
