Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-14 / 37. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 14. Gazdaság és fogyasztók 9 Az új EU-tagok késnek az uniós alapokból rájuk eső pénz felhasználása terén Nem kell a pénzinjekció? Ha nem leszünk ügyesek, elszállhatnak a brüsszeli pénzek. Szlovákia 100 millió koronával kevesebb támogatást tudott felhasználni az uniós alapokból, mint Csehország. (Ján Krošlák felvétele) Rekordot döntött a Tipos Egyre többet fogadunk Pozsony. A Tipos nemzeti foga­dóiroda tavaly szinte minden té­ren rekordot döntött - közölte teg­nap Stanislav Žiačik, a társaság vezérigazgatója. A fogadóiroda forgalma 3,8 milliárd koronára rúgott, ami 877 millióval több, mint egy évvel korábban, az ál­lamkasszába 700,7 millió korona adót fizetett be, s ezzel párhuza­mosan a szerencsés kezű nyerte­seknek 2,027 milliárd korona pénzdíjat fizetett ki, ami 498 mil­lióval haladja meg a 2004-es szin­tet. Tavaly 8 esetben 10 millió ko­ronát meghaladó volt a nyere­mény - mondta Milan Homoľa ágazati igazgató. A Tipos történe­tében eddig 56-szor fizettek ki 10 milliónál többet, ám a három leg­nagyobb nyeremény éppen az el­múlt évre esett (a csúcsot a 90,29 milliós jackpot jelenti). 2005-ben egyébként több mint 35 millió ko- ronányi díjért nem jelentkeztek a játékosok, akik közül egyre töb­ben interneten keresztül fogad­nak; a tavalyi forgalom már 249,6 millió koronára rúgott. Egyéb­ként egyre nagyobb a fogadók já­tékkedve: míg 2003-ban Szlová­kia minden egyes polgárára 508 korona fogadási összeg esett, ad­dig tavaly már 706 korona. Ha a megyei lebontást vizsgáljuk, ak­kor Pozsony az egy főre jutó 1114 koronás éves téttel toronymaga­san vezet, míg a legszegényebb­nek tartott megyében, Eperjesen az átlag csupán 476 korona. Ami pedig a legnagyobb forgalmú já­rásokat illeti, a pozsonyi, a kassai városrészek, továbbá Zsolna és Nyitra után máris Dunaszerda- hely következik. A Tipos folyama­tosan újít, márciustól mobiltele­fonon keresztül is lehet fogadni, áprilisban pedig bevezeti az internetes kaszinót, (shz) Prága. Lemaradt Csehország közép-európai partnerei mö­gött az európai uniós pénzek felhasználásában - állítja Da­nuta Hübner, az Európai Bi­zottság regionális fejleszté­sekért felelős biztosa. KOKES JÁNOS Danuta Hübner uniós biztos szerint a 2004-2006-os időszak­ban a rendelkezésére álló 2,6 mil­liárd euró, azaz mintegy 75 milli­árd cseh korona uniós támogatás­ból Csehország eddig csak mint­egy 18-20 százalékot használt fel, ami mintegy 6 milliárdnak felel meg. Szakértői számítások szerint az uniós pénzek felhasználása kedvező hatással van a cseh gaz­daságra. Ha a cseheknek 2006 vé­géig sikerülne az egész rendelke­zésükre álló összeget felhasznál­ni, ez mintegy 10 ezer új munka­helyet jelentene az országban. Az Európai Bizottság napokban nyilvánossá vált anyagaiból az is kiderült, hogy a négy visegrádi or­szág közül Magyarország és Len­gyelország eddig több uniós pénzt tudott felhasználni, mint Csehor­szág. A magyarok mintegy két­szer, míg a lengyelek ötször több pénzt használtak fel az uniós ala­pokból, mint a csehek. Szlovákia azonban valamivel gyengébb eredményeket mutat ki, mint a nyugati szomszédja. Pozsony mintegy 100 millió koronával ke­vesebbet tudott felhasználni, mint Csehország. „Az új tagok többsége nagyon le van maradva az uniós alapok­ból rájuk eső pénzek felhasználá­sa terén. Tény azonban, hogy a helyzet fokozatosan változik. Az ideális helyzettől azonban még messze vagyunk” - jelentette ki Hübner. A prágai gazdasági sajtó szerint Csehországban aránylag sok a terv az uniós pénzek fel- használására, azok megvalósítása azonban akadozik, s problémák vannak a már megkötött szer­ződések ellenőrzésével is. Az Ekonom című gazdasági he­tilap a napokban felhívta a figyel­met arra, hogy a helyzet sürgős or­voslásra szorul, hiszen szorít az idő. Ugyanakkor 2007-től kezdve Csehországot az eddiginél négy­szer nagyobb összeg fogja megil­letni, s ennek felhasználását már most jól elő kell készíteni. Bár Jiíí Paroubek miniszterelnök a közel­múltban azt nyilatkozta, hogy nem kell aggódni, mert Csehor­szág mindenképpen fel fogja hasz­nálni az összes rendelkezésére ál­ló pénzt, a szakértők óvatosabbak. „Komoly minőségi változásokra van szükség ezen a téren, máskü­lönben súlyos gondok lehetnek az európai uniós pénzek felhasználá­sával” - állítja egy neves szakértő a Hospodárské Noviny című gaz­dasági és politikai napilapban. Szlovákiában kisebb területen termelnek zöldséget A helyes agrárgazdálkodás feltételrendszerét oldatják A burgonya szintén drágul Szigorúak az uniós normák ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szakértői előrejelzé­sek szerint néhány héten belül je­lentősen drágulni fog a burgonya. A jelenlegi 8-10 korona helyett a piacokon és a boltokban akár 20 koronát is elkérhetnek kilójáért. Piaci szakértők, zöldségkeres­kedők a trendet a hazai készletek apadásával és a termelői kedv ro­hamos visszaesésével magyaráz­zák. Riasztó példaként emlegetik a sárgarépát, petrezselymet és a fejes káposztát. Az utóbbi kilóját egy-másfél évvel ezelőtt még 1 ko­ronáért kínálták a holland és a lengyel import miatt. Több hazai kis- és nagytermelő a nyomás lát­tán be se takarította a káposztafé­léket, mivel termését csak tetemes veszteséggel értékesíthette volna. Védekezésként sokan inkább to­vább csökkentették egyes zöld­ségfélék termesztési területét, a káposztafélék esetében a terület­zsugorodást országos szinten 50- 70 százalékosra becsülik. Az importnak tehát sikerült le­törnie a hazai konkurenciát, így ma az üzletekben és a piacokon-ismét 15-20 koronát kémek a vevőtől a káposzta kilójáért, a petrezselyem pedig immár tartósan 38-40 koro­nába kerül. Ugyanakkor a felvásár­lási árak - az importnyomás miatt - még mindig alig érik el az átlagá­rat. Emiatt a hazai zöldségkerté­szetek csak felettébb óvatosan ter­vezik idei évüket. Visszaesett a zöldségtermesztési kedv a piacra termelő kistermelőknél is. A ko­rábban hagyományosan fóliázás­ból élő családok a szlovák-magyar határ mentén egymás után szá­molják fel a termesztő berendezé­seket, s vállalnak inkább munkát a magasabb fizetéssel kecsegtető ko­máromi Nokiában vagy az eszter­gomi Suzukiban. (gy) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Az egyszerűsített te­rületalapú támogatást igénylő ag­rárgazdálkodóknak maradéktala­nul el kell sajátítaniuk a helyes gazdálkodási gyakorlat feltétel- rendszerét, ha 2007 után, tehát az átmeneti vagy türelmi idő letelte után is piacra akarnak termelni, és részesülni kívánnak a támoga­tásban - nyilatkozta lapunknak Patasi Ilona, a Dunaszerdahelyi Agrárkamara igazgatója. Szavai szerint az uniós normák­nak korántsem lesz könnyű eleget tenni. Ezzel már a kamara által szervezett első tanfolyamok rész­vevői is szembesültek.„A mezőgaz­dasági szakemberek arra a megáll­apításra jutottak, hogy az uniós tá­mogatási rendszer, amely a nyo- monkövethetőség elvét hangoztat­ja a termelőtől az asztalig, inkább a kisebb gazdaságoknak kedvez. A normák, főleg a környezetvédelmi­ek gyakorlati alkalmazása óriási ki­adásokat ró majd rájuk.” A támogatást igénylő szlovákiai gazdák 2007 végéig (a környezet- védelmi előírások vonatkozásá­ban 2008. június 30-ig) kaptak haladékot az uniós normák mara­déktalan alkalmazására a gyakor­latban. E dátum után reális a ve­szélye annak, hogy a termelők nem tudják majd eladni állati vagy növényi eredetű termékei­ket, ha az EU-s előírásokat nem teljesítik és alkalmazzák a gyakor­latban. Ezen felül még szankció­val is sújthatják őket. Szlovákiában három intézmény, a nyitrai Mezőgazdasági Egyetem, az Ägroinštitút és a dunaszerdahe­lyi Regionális Agrárkamara sze­rezte meg az akkreditációt az ag­rártermelőknek szóló tanfolya­mok szervezésére a helyes mező- gazdasági gyakorlatról, (gy) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Ne halogassuk az ÁLA-kérvényeket Pozsony. Ha idén az Állami Lakásfejlesztési Alaptól szeret­nénk lakástámogatást igényelni, érdemes minél hamarabb be­nyújtani a kérvényünket, febru­ár 10-ig ugyanis már az alap költségvetésének 52%-ára ér­keztek kérvények. Míg az alap költségvetése 4,255 milliárd ko­rona, a beérkezett 600 kérvény­ben összesen 2,252 milliárd ko­ronát igényelnek. (TASR) Reklámújságok alapján vásárlunk Prága. Régiónkban a csehek és a szlovákok vásárlási szokásait befolyásolják leginkább a rek­lámújságok - derül ki a Gfk piac­kutató társaság elemzéséből. Az elemzés szerint ugyanakkor a szerbek és a bolgárok azok, akik a vásárlásaiknál csekély mérték­ben veszik figyelembe a reklám­újságok tanácsait. Csehország­ban a lakosság 31%-a a reklám­újságok alapján vásárol, 47%-uk pedig olvassa őket. Szlovákiában a két utóbbi csoport aránya ma­gasabb, 39 és 48% körül mozog. Magyarországon és Ukrajnában a lakosság negyede vásárol a rek­lámújságok alapján. (TASR) Alacsonyak a hazai adóterhek Pozsony. Európai viszonylat­ban a szlovák adóterhek 2004- ben a harmadik legalacsonyab­bak voltak - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának az elemzéséből. Az Eurostat szerint a szlovák állami bevételek az em­lített évben a bruttó hazai ter­mék 30,6%-át tették ki. 1998- ban ez az arány még 37,1% volt. Alacsonyabb adóterhek - 28,7 és 29,1%-osak - csak Litvániában és Lettországban voltak. Az uni­ós átlag 2004-ben 40,7%. Az EU- tagok közül a legnagyobb adó­teher Svédországban (51%), Dá­niában (49,9%) és Belgiumban (47,4%) volt. (TASR) Akár csökkenhet is a benzinár Pozsony. E héten tovább csök­kenhetnek a benzinárak, mivel az elmúlt napokban alacsonyabb áron kereskedtek a kőolajjal. A nyugati féltekén irányadó ameri­kai West Texas Intermediate könnyűolajfajta a legközelebbi, márciusi határidőre tegnap hor­dónként (159 liter) 61,5 dollár volt, ami négy dollárral keve­sebb, mint egy héttel ezelőtt. A Slovnaft a múlt héten 60 fillérrel csökkentette a 95-ös oktánszá­mú benzin árát Nem mindegy azonban az sem, hogy melyik kútnál tankolunk. Jelenleg a nagy üzletláncok mellett műkö­dő benzinkutak ajánlják a legol­csóbb üzemanyagot. (TASR) Cargo: nem jó a privatizációs stop Pozsony. Ha a kormánykoalí­ció nem egyezik meg az ellen­zékkel a ZSSK Cargo vasúti te­herfuvarozó magánosításának kérdésében, akkor üyen javaslat nem kerülhet a kormány elé - közölte Bugár Béla, az MKP elnö­ke. A privatizációs tanácsadó ugyan a Rail Cargo Austriát vá­lasztotta ki győztesnek, ám a 2. helyen végzett Cargo Central Eu­rope konzorcium (a Penta is tag­ja) hajlandó növelni a vételárat. Pavol Kužma, a Cargo vezére úgy látja: hiba a privatizáció leállítá­sa, mivel a társaság veszít piaci részesedéséből, ráadásul 1999 óta sem mozdonyt, sem vagono­kat nem tudott venni, (t, só) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 37,541 Lengyel zloty 9,897 Anqol font 54,888 Maqyar forint (100) 14,934 Cseh korona 1,321 Svéd korona 4,019 Dán korona 5,028 Szlovén tollár (100) 15,671 Japán jen (100) 26,737 Svájci frank 24,123 Kanadai dollár 27,308 USA-dollár 31,580 VÉTEL - ELADÁS Bank euré dollár cseh korona forint Volksbank 36,58-38,58 30,76-32,42 1,28-1,34 14,28-15,58 OTP Bank 36,58-38,49 30,69-32,39 1,29-1,35 14,37-15,47 Postabank 36,57-38,51 30,81-32,35 1,29-1,35 13,13-16,73 Szí. Takarékpénztár 36,59-38,47 30,71-32,33 1,28-1,36 14,25-15,60 Tatra banka 36,62-38,58 30,79-32,43 1,29-1,35 14,35-15,53 UniBanka 36,62-38,54 30,78-32,39 1,28-1,35 14,55-15,31 Általános Hitelbank 36,60-38,56 30,75-32,39 1,28-1,36 14,38-15,48 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2006. febr. 12-től) Bank Felmondási határidő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 0,90 1,00­1,00­­0,10 Privatbanka 1,15 1,25­1,35­1,50 0,20 OTP Bank 1,20 1,20 1,20 1,20­1,20 0,55 Istrobanka 1,60­­­­­0,50 Ľudová banka 1,00 1,20­1,20­1,30 0,40 UniBanka­1,10­1,20 1,20 1,20 0,30 Poštová banka 1,00 1,10­1,20­1,30 0,10 Dexia banka 1,00. 1,00 1,00 1,00­1,00 0,40 Tatra banka­­­­­­0,50 Slovenská sporiteľňa 1,35-1,45 1,60-1,70­1,85­­0,10 Všeobecná úverová banka 1,05 1,15­1,20­0,95 0,10-1,20 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2006. febr. 12-től) Bank 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap Lakossági folyószámla ČS0B 0,20-0,50 0,70-1,30 0,90-1,50 0,950-1,55 1,25-1,75 1,05-1,65 0,10 Privatbanka 0,60 1,00 1,60 1,80 2,00­0,10-0,50 HVB Bank Slovakia 0,40-1,30 0,90-1,95 1,10-2,10 1,50-2,40 1,70-2,40 1,65-2,35 0,10 OTP Bank 0,50 0,50 1,30-1,60 1,40-1,70 1,80-2,00 1,80-2,00 0,00-0,75 Istrobanka 0,70-0,85 1,00-1,30 1,40-1,70 1,50-1,80 2,00­0,15 Ľudová banka 0,45 0,80-1,30 0,80-1,30 1,00-1,50 1,00-1,50 1,10-1,60 0,20-0,70 UniBanka 0,70-0,80 0,75-0,90 0,80-1,00 1,45-1,65 1,55-1,75 individuális 0,15 Dexia banka­0,80-1,10 1,00-1,30 1,00-1,60 1,00-1,40 1,00-1,60 0,10 Tatra banka 0,30 1,15-1,35 1,35-1,55 1,45-1,65 1,45-1,65- . 0,30 Slovenská sporiteľňa­1,10-1,40 1,35-1,45 1,60-1,70 1,60-1,70 1,85 0,10-1,10 Všeobecná úverová banka­0,75-1,40 0,90-1,45 0,95-1,55 0,90-1,55 1,75 0,10-1,00 Poštová banka 1,00 1,50-1,80 1,60-1,90 1,70-2,00 2,10-2,40 2,20-2,50 0,10-0,60

Next

/
Thumbnails
Contents