Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-14 / 37. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 14. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ Minden szinten szinte csak hiba Egy amerikai kongresszusi vizsgálat következtetései sze­rint a Katrina hurrikán lelep­lezte, hogy a kormány nem ta­nulta meg a 2001. szeptember 11-i terrortámadások leckéjét. George Bush amerikai el­nöktől kezdve az illetékes ka­tasztrófavédelmi hivatalig minden szinten kudarcot val­lott, semmibe vette a New Or­leans városát fenyegető ka­tasztrófa veszélyére intő jele­ket. A The Washington Post cí­mű napilap szerint az ameri­kai képviselőház vizsgálóbi­zottsága szerint a kormány te­hetetlenkedése késleltette az életmentő szükségintézkedé­sek végrehajtását. A jelentés, amelyet holnap hoznak nyil­vánosságra, a mulasztások és hibák kilencven esetét sorolja fel. Ezeket a szövetségi hatósá­gok követték el a Katrina ta­valy augusztus 29-i érkezését megelőző és követő napokban - írta a liberális fővárosi lap névtelenül nyilatkozó kong­resszusi forrására hivatkozva. A képviselőházon kívül a sze­nátus, valamint a Fehér Ház is vizsgálatot folytat az ország legsúlyosabb természeti ka­tasztrófájára adott hatósági válaszról, jelentéseiket az el­következő hetekben teszik közzé. A bizottság mindene­kelőtt az elnök vezető munka­társait, különösen az esemé­nyek mögött kullogó Michael Chertoff belbiztonsági minisz­tert hibáztatja, akinek tétlen­sége és téves helyzetértékelé­sei következtében háromna­pos késéssel vezényelték ki a szövetségi erőket, illetve indí­tották el a szövetségi segélye­ket a természeti csapás sújtot­ta Louisiana, Mississippi és Alabama államba. Az amerikai fegyveres erők, a szövetségi katasztrófavédelmi hivatal (FEMAJ igazgatója, Michael Brown és a FEMA helyi tiszt­ségviselői egymással rivalizáló parancsnoki-irányítási láncot hoztak létre. George Bush el­nök felgyorsíthatta volna a ha­tósági intézkedéseket, de nem tette meg. (MTI) Félkatonai szervezet A szerbiai parlament nem­zetbiztonsági bizottságának elnöke szerint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) az amerikai titkos- szolgálat, a CIA ellenőrzése alatt álló, egy magyar nyugal­mazott katonatiszt által veze­tett „félkatonai természetű” szervezet. Müorad Mircsics a Politika című belgrádi napi­lapban megjelent összeállítás­ban fogalmazza meg ezt a megállapítást. A lap írása az­zal a szerbiai sajtóban elterjedt hírrel foglalkozik, amely sze­rint az óbecsei polgármester­választás alkalmával találkoz­tak egymással a HVIM és a Szerb Radikális Párt helyi kép­viselői. A HVIM-ről Mircsics azt mondja, hogy vannak ki­képzőközpontjai is. „Ez egy müitáns szervezet. Nálunk ti­los a külföldi politikai szerve­zetek tevékenysége, de a Vaj­daságban működik ennek a szervezetnek a leányszerveze­te” - mondja a radikális politi­kus, aki cáfolja a szóbeszéde­ket a radikálisok óbecsei „flörtjéről” a vármegyésekkel és a VMDK-val. (MIT)- Ma mindent kivédek... (Kiss Tibor rajza) DOKUMENTUM Okulásként a megyéknek Az MKP Országos Tanácsa szombati ülésén értékelte a megyei választásokat. Megállapította: az eddigi ismeretek alapján a követ­kező hiányosságok merül­tek fel, s ezekre kell választ adni, majd pedig megol­dást javasolni: ÖSSZEFOGLALÓ Ha áttekintjük az egyes me­gyékben és járásokban a választá­si részvételt, nem találunk kirívó­an eltérő adatokat a magyarlakta és a nem magyarlakta régiók kö­zött, illetve ahol igen, ott aránylag könnyű rábukkanni olyan okokra, melyek részben magyarázzák az adott eredményeket. A magyar választók alacsony részvétele Általában elmondható, hogy a részvétel alacsony volt, mivel a megyék tevékenységét a lakos­ság nem tartja fontosnak, s en­nek ellenkezőjéről sem a megyei pártszervezetek, sem a képvi­selők nem tudták meggyőzni őket. Az első négy évben nagyjá­ból hatáskörök és szabad pénz nélkül működtek a megyék, ha­tásköreik nem voltak olyanok, melyek tevékenységüket alap­vetően az emberek számára fon­tossá, jelentőssé és érdekessé tennék. Tehát hosszú távon is számolhatunk az alacsonyabb részvétellel, ám ez semmikép­pen sem lehet közömbös az MKP számára. Ami viszont megfontolásra ér­demes, az a magyar és a szlovák választók részvételi aránya közti különbség. Ez problémaként je­lentkezett Nyitra megye néhány járásában. Ennek egyik oka lehet a megyei képviselők néhány el­hibázott döntése, de nagyobb mértékben az, hogy a magyar választók nem érezték veszé­lyeztetve magukat még a nacio­nalista szlovák koalíciótól sem. A dunaszerdahelyi alacsony részvétel egyik fő oka való­színűleg a járási MKP-szervezet domináns szerepe, ahol más nem nagyon rúghat labdába, ezért a tét a választók számára még kisebb, ami viszont negatí­van hathat a parlamenti válasz­tási részvételre is. Hasonlóság és különbözőség A magyar és a szlovák válasz­tók egymáshoz viszonyított ará­nyának hasonlósága esetén miért alakultak ki eltérő választási eredmények? Tény, hogy ugyan­azon vagy hasonló arányok mel­lett teljesen más eredmények szü­lettek. Elég csak a sikeres szenei és Kassa-vidéki régióra, illetve a sikertelen keleti, lévai és rima- szombati régióra utalni. Az okok közt felfedezhetjük a szlovák la­kosság magasabb részvételét, az MKP-lista kiegyensúlyozatlansá­gát, az olyan magyar függetlenek magas számát, akik vagy önszán­tukból, vagy belharcok miatt in­dultak az MKP-n kívül, valamint a szlovákok összefogását a magya­rok ellen. A legkatasztrofálisabb eredmények ott születtek, ahol a felsorolt három tényező együtte­sen jelentkezett. Ezért szükséges tennivalóként jelentkezik a me­gyei koalícióképesség megterem­tése és fenntartása, a konfronta­tiv politizálás elkerülése. Ugyan­csak lényeges a függetlenekkel való párbeszéd, a viták ésszerű megoldása, vagyis az a járás lesz sikeres, ahol a lista tükrözi a reá­lis erőviszonyokat, és nem folyik kizárásos politizálás. Egyes jelöltek eltérő támogatottsága Az 5-10 százalékos eltérés va­lószínűleg nem tekinthető tragé­diának, azonban meg kell je­gyezni, hogy a többségi választá­si rendszerben ez is rosszabb eredményt hozhat, mint az meg­történt Érsekújvár vagy Rima­szombat esetében. Ahol azonban az eltérés 10 százaléknál na­gyobb, ott egyértelmű a lista kie­gyensúlyozatlansága. Külön problémát képeznek az egyes községekben tapasztalható kirí­vó különbségek. A kiegyensúlyo­zott listájú járások esetében a 10-15 százalékos különbség sem tekinthető végzetesnek, az ennél nagyobb eltérések azonban már vizsgálódás tárgya kell hogy le­gyenek. (...) A párt belső szervezettsége Az eddigi anyagokból egyér­telműnek tűnik, hogy 180 helyi szervezet nem működik, vala­mint hogy több járási szervezet komoly belső válsággal küzd. (...) Szükségesnek látszik alap­szabály-módosítást kidolgozni, mely jogkört ad a központnak egyfajta revitalizálási terv jóvá­hagyására és kivitelezésére a já­rási elnökséggel együttműködve. Ugyancsak helyes lenne az alap­szabályban a kötelező tisztújítást a helyi, járási választási eredmé­nyességhez kötni. A párt ügyve­zető alelnökének pedig elemzést kell előterjesztenie az okokról, esetleg más tennivalókról. (...) Megyei politizálás A számunkra hátrányos köz- igazgatási felosztás és a többségi választási rendszer kombinációja egyértelműen kizárja, hogy bár­mely megyei szervezet hosszú tá­von domináns szerepet kapjon bármely megyében. Ugyancsak komoly probléma, hogy első íz­ben szembesülnek a megyei poli­tikusok a regionális választások­kal, a regionális véleményekkel, az önálló regionális politikai kér­désekkel, döntésekkel és követ­kezményeikkel. Országos és he­lyi szinten mindennek 17 éves, több megbízatási időszakra kiter­jedő hagyománya, kultúrája és stratégiája van, míg regionális szinten ez új dolog. Ezért életbe­vágóan fontos a konfrontativ, nem körültekintő, nem előrelátó megyei politizálás végleges elha­gyása. Az MKP megyei szerveze­teinek olyan politikát kell folytat­niuk, hogy koalícióképesnek mu­tatkozzanak a választások előtt és után egyaránt. A legfontosabb tudatosítani, hogy a megyei vá­lasztási kampány is négy évig tart, tehát a megyei képvi­selőknek is tartaniuk kell a kap­csolatot a választókkal. Választási kampány Köztudott, hogy a kampány az általában elérhető eredményhez maximum 5-10 százalékot tehet hozzá, vagy vehet el belőle. A főbb bírálatok kapcsán szüksé­gesnek látszik emelni a járási költségvetést, emberközelibbé tenni a kampányt, több aktivistát bekapcsolni, pontosítani a meg­célzott választói réteget, megje­lölni az egyes járási szervek fe­lelősségét. KOMMENTÁR Putyin és a korpa JARÁB1K BALÁZS A demokratikus világ eléggé megdöbbent múlt héten, amikor Pu­tyin orosz elnök meghívta Moszkvába a palesztin választásokon taroló Hamász vezetőit. Már ezt megelőzően Moszkva több ízben is jelezte, véleménye a Hamászról eltér az amerikai állásponttól. Moszkva mindeddig nem volt hajlandó terrorista szervezetként elismerni a Hamászt. Ez azért is furcsa, mert az amerikai kor­mány ilyennek minősítette a csecsen szeparatisták szervezeteit - Moszkva kérésére. A Nyugat - értsd: az Egyesült Államok és az EU - elismeri a pa­lesztin választások tisztaságát, valamint a Hamász győzelmét és jogát a palesztin kormány megalakításához. De a Hamásznak le kell mondani Izrael - deklarált - elpusztításáról. Ezt eddig a több­szöri felszólítások ellenére még nem tette meg. Nem árt még azt sem tudni, hogy az USA és az EU fizeti a palesztin önkormányzat költségvetésének több mint felét. Ha viszont a Hamász hajthatat­lan lesz, s az EU kivonul, nem lesz fizetés. Gázában ez azonban korántsem mindegy. Moszkva lépésének két oka van. Az elsőről már többször volt szó e lap hasábjain. A Putyin félhjelezte Kreml már máshogy látja a vi­lágot, elsősorban az olajárrobbanás okozta bevételtöbblet hatásá­ra - világhatalmi szempontból. Erre utal Putyin múlt heti bom­basztikus bejelentése az új orosz ballisztikus rakétáról is. Az új, ál­taluk deklarált világhatalmi pozíció része, hogy ahol lehet, ellent- mondjanak - elsősorban az USA-nak. A másik oldalról viszont Moszkva - helyesen - felismerte, hogy az egyetlen lehetséges kiút a iszlám radikális mozgalmak megerősödésével járó közel-keleti káoszból a Hamásszal való párbeszéd. Mert semmi sem segíthet jobban az arab-izraeli békefolyamatnak, mint egy felelősséggel kormányzó, radikális iszlám szervezet Palesztinában, főleg a vilá­gi és velejéig korrupt Fatah után. Rajta, fiúk, meg lehet mutatni, hogy ez is megy. Csuklóból, Allah nevében. Bármennyire nem tetszik is ez Izraelnek, ezzel a húzással, vala­mint az Iránnal való kezdeményezésével Moszkva - a Szovjetunió szétesése után - úgy tért vissza a közel-keleti porondra, ahogy egy nagyhatalomhoz illik. A Hamász után azonban Moszkvának kell majd vállalnia a többi radikális - mások szerint terrorista - iszlám szervezettel való párbeszédet is. Mit ad Allah, nem ártana ezt ha­zai pályán a csecsenekkel gyakorolni... Aki korpa közé keveredik, azt megeszik a disznók. Nem ártana a Kremlben emlékezni erre, még akkor is, ha a muzulmán csecsének tartózkodnak a disznó­hús fogyasztásától. JEGYZET Blogot mindenkinek! KOCUR LÁSZLÓ Az utóbbi napokban főként Demszky Gábor főpolgármester tortaafféija kapcsán emlegetett Szakállas Bácsi Díjas pólóárus, Polgár Tamás a hét végén szín­házban volt. A világháló talán legismertebb magyar könyvtá­rosa, Sorsha egy új szoftverrel ismerkedett meg. A magyar fővárosért aggódó EMA nyűt le­vélben fordult a főpolgármes­terhez. Egy ismerősöm az egye­temről, akit már legalább két éve nem láttam, régi-új is­merősre lelt az interneten. Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök pedig a hét végén a Balato­non járt a családdal. Pontosab­ban: az MSZP kongresszusáról visszafelé menet Budapesten felvette Bálint nevű fiát, aki is­kolai színjátszó körben volt, ezért nem tudott a kormányfő feleségével és két testvérével le­menni a magyar tengerhez. Hogy honnan tudom mindezt? Olvastam a blogjukban. Az internet megjelenésével a naplóműfaj személyessége is fe­lülíródott, s vélhetően ma már alacsonyabb a kereslet a kis la­kattal zárható füzetecskék iránt, mikor naplót vezetni on-line is lehet. Sőt, egymást ölik a külön­böző szolgáltatók, hogy minél többen blogoljanak náluk. Eb­béli igyekezetükben persze nem az az altruista szándék vezeti őket, hogy minél több ember könnyíthessen lelkén, rendez­hesse gondolatait, tekinthessen vissza vagy előre, fantáziálhas- son, hanem hogy minél jobban értékesíthetők legyenek a hon­lap reklámfelületei, de ez most mellékes. A blogműfaj ráadásul abszolút demokratikus, web- naplót az üzemeltet, aki akar, és azt ír bele, amit akar. Az viszont már gyanús, mikor egy minisz­terelnök kezd el váratlanul blo- golni. Ráadásul Gyurcsány nem is igazi blogger, a bejegyzéseket nem maga végzi, hanem - leg­alábbis a blogjában található be­jegyzés szerint - diktafonra mondja gondolatait, és beosz­tottjai gépelik be, illetve teszik fel a netre (s persze nem elkép­zelhetetlen, hogy a nagyon profi kommunikációs csapata igazít rajta ezt-azt). A miniszterelnök webnaplója tagadhatatlanul ér­dekes olvasmány, egy kis politi­ka, egy kis család (feleség, gyer­mek, kutya), polémia a bejegy­zésekhez írt kommentárokkal, az internetes demokrácia jegyé­ben szigorúan tegeződve az ol­vasóval, olykor némi álnaivitás­sal fűszerezve. „A blog sikere és az érdeklődés, mi tagadás, né­mileg engem is meglep. Napon­ta négy-ötezren nézik meg” - mondta tollba a közjogi blogger szombaton. Nos, kampánycsa­pata valószínűleg több látogató­nak örülne, de majdcsak felfut ez a projekt is, hisz a napló még csak 10 bejegyzést tartalmaz, halandók esetében az ilyen friss blogok látogatottsága néhány fő, úgyhogy máris sikerült olyan mutatókat produkálni, mint a freeblog nevű szolgáltató erős középmezőnyébe tartozóknak. A szándék őszinteségét egyéb­ként az fogja megmutatni, hogy a választások eredményétől füg­getlenül folytatódni fog-e a kez­deményezés. Egyébként meg úgy gondolom, hogy a bloggerek mind exhibici­onisták. Megyek, és ezt gyorsan bele is írom a biogomba...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents