Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-11 / 35. szám, szombat

32 Egészségünkre ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 11. www.ujszo.com KÉPVERSENY Nyeste Dávid - Fülekpüspöki Póda Levente - Albár Hozzásegíti a gyereket a valóság alapos megismeréséhez, az összefüggések felfedezéséhez Összefüggések felfedezése Már az egy-másfél éves - akár még beszélni sem tudó - tevékenységében is az ér­telmes cselekvések egész sorát figyelhetjük meg. Amikor például különböző nagyságú műanyag pohara­kat, tálkákat rakosgat egy­másba, egymásra teszi őket, a tapasztalat lassanként rá­vezeti, hogy még a belete- vés előtt összehasonlítsa a tálkákat, hogy eldöntse, melyik a nagyobb, melyik fér bele a másikba. Az ösz- szehasonlítást - sok-sok hi­bás és eredményes próbál­kozás után - fejben: gondo­latban végzi el. SOROZAT Ugyanígy a tapasztalat tanítja meg arra, hogy hogyan tudja azo­kat a kidobált játékait visszaszerez­ni, melyek a rács nyílásán nem fér­nek át. Gyakran már meg se pró­bálja a „behúzást’, tudja mi fér át a rácson s mi nem, leguggol, átdugja a kezét a rácson, a játékot a rács te­tejéig emeli, majd a rács fölött a másik kezével nyúl át érte. A kisgyermek ésszerű, értelmes, viselkedését láthatjuk akkor is, amikor kisszékre, vödörre áll fel, hogy elélje a kilincset vagy a maga­sabbra tett tárgyakat. Számtalanszor lehetünk tanúi annak is, hogy a gyerek azonos tu­lajdonságaik alapján válogat, soro­zatot alkot a játékaiból, különös örömet jelent számára, ha felfedezi a tárgyak egyformaságát, hasonló­ságát. Gyakran az egyforma mére­tű elemeket keresgéli össze, példá­ul az egyforma nagy kockákat, máskor az egyforma színűeket, sokszor például csak a piros vagy a kék gyöngyöket, korongokat fűzi fel. Minderre csak a úgy lehet ké­pes, ha összehasonlítja a tárgyakat. Ez az érzékelésbe, cselekvésbe ágyazott, s attól elválaszthatatlan tevékenység a gyermek szellemi fejlődésének, gondolkodásának az alapja. Az első szavak megjelenése után, amikor egy-egy szó használa­tát több tárgyra is kiterjeszti (pél­dául „tej”, mondja a teára, a vízre, tulajdonképpen a látottak összeha­sonlítása, valamilyen tulajdonsá­guk megegyezése, hasonlósága alapján „általánosított”. Egy kis­lány például, aki megtanulta a rá­dió szót, néhány nap múlva már a magnót és a lemezjátszót is így ne­vezte, végül ezt mondta egy doboz láttán is. Először a funkció (a mag­nó és a lemezjátszó is szól), majd egy külső jegy (a forma) hasonló­sága alapján terjesztette ki a szó je­lentését. Hogy a gyermek a tárgyak összehasonlításakor nemcsak az azonosságra, hasonlóságra, ha­nem a különbségekre is figyel, jól bizonyítja, hogy az előbb említett általánosítások nyomában egy Például sok két és fél-há­rom éves gyermek több autómárkát is felismer márf nyilván a kocsik különbségei alapján. fordított folyamat is elkezdődik: egyre szűkül azoknak a tárgyak­nak a köre, amelyekre korábban éppen ő terjesztette ki a szót. Pél­dául ugyanaz a kislány, aki egy időben még a dobozt is rádiónak hívta, néhány nap múlva már csak a család nagy rádióját nevezte an­nak, a táskarádióra azt mondta: „nem rádió”. Amikor a kisgyermek megfigyeli, összehasonlítja a tárgyakat, megfi­gyelése eleinte néhány, számára kü­lönösen fontos, érdekes vonásra korlátozódik. Ennek csak látszólag mond ellent az a tapasztalat, hogy a gyerekek meglepő részletességgel figyelnek meg dolgokat, sokszor olyasmit is, ami a felnőtt figyelmét elkerüli. Például sok két és fél-há­rom éves gyermek több autómár­kát is felismer már, nyilván a ko­csik különbségei alapján. Amikor például már nem okoz gondot a gyereknek, hogy a ku­vaszban, a puliban, a tacskóban és a vizslában is meglássa a kutyát, már arra képes, hogy a számtalan különböző, változó tulajdonságok között az azonosat, a közöset ra­gadja meg. Ezzel már közel áll ah­hoz, hogy valódi általánosításra, valódi fogalomalkotásra legyen képes. A gyermek már csecsemőkorá­ban is megtanulja, hogy bizonyos dolgok egymás után következnek; az egyik bekövetkezésekor már számít a másikra. A fürdetést elő­készítő mozgásból, az előzmények­ből tudja, hogy fürdetni fogják, a mamája öltözködéséből, hogy sé­tálni indulnak és így tovább. Egy­éves korában - ha áttekinthető rend van az életében - tökéletesen tisztában van azzal, hogy mikor mi­re számíthat, a saját életével kap­csolatos eseményeket felkészülten várja, egyre több s egyre jelentékte­lenebb részleteket fog megtudni róluk. Ez az aprólékos tudás segíti őt abban, hogy megtalálja a közös tulajdonságokat, elkülönítse a lé­nyegesjegyeket a lényegtelentől. Amikor beszélni kezd, hamaro­san meg is fogalmazza „következte­téseit”. Jellemző ezekre, hogy az egyik egyedi esetből egy másik egyedi esetre következtet. A kisgyermek gondolkodásá­nak, intellektuális tevékenységé­nek elemzése azt mutatja, hogy már a kisgyermek is sokrétű szel­lemi erőfeszítésre képes. Gondol­kodásában a felnőtt gondolkodási műveleteinek csíráit találjuk meg: problémát old meg, oksági viszo­nyokat fedez fel, általánosít, kö­vetkeztet. A felnőtt - aki tanúja le­het e nagyszerű és hallatlanul iz­galmas fejlődésnek - magatartá­sával segítheti, de gátolhatja is a gyerek szellemi fejlődését. A gyerekekkel való leegyszerűsí­tett beszédmód, ami például gyak­ran abban nyilvánul meg, hogy a felnőtt akkor is csak gyűjtőnevet használ, amikor egy bizonyos do­logról van szó - tehát „madár’, mondja a rigóra, a verébre, a varjú­ra és a galambra; azért nevezi bo­gárnak a hangyát is és a legyet is, mert nem bízik abban, hogy a gye­rek meg tudja különböztetni őket - hátráltatja, hogy a gyerek az egyes­ből kiindulva, azok különböző és azonos jegyeiket összehasonlítva, jusson el a madár vagy a bogár fo­galmához. Részletek Kalló Éva, Kenéz Már­ta, dr. Lőrinczy Erzsébet A kisgyer­mekkor című munkájából Az anya D-vitaminszintje és a gyermek csontjai A baba erős felépítéséért ÚJDONSÁG Ha a terhes nők D-vitamint szed­nek, gyermekeik csontja erősebb lesz majd akár évek múlva is, olvas­ható egy brit tanulmányban. Új­donság a kutatásban az, hogy kide­rült, nem annyira a csecsemő D-vi­taminszintje a meghatározó, ha­nem inkább a terhes anyáé. A kísérletben 198 anyát vizsgál­tak, majd 9 évvel a szülés után a gyermekek csontjainak állapotát felmérték, és megállapították, hogy a vitaminhiányban szenvedő anyák gyermekeinek gyengébbek voltak a csontjai, míg azok gyer­mekei, akik vitaminpótlást kap­tak, vagy többet tartózkodtak a napon, erősebb. Cyrus Cooper professzor, a kuta­tócsoport vezetője szerint eredmé­nyeik bizonyítják, hogy az anya ter­hesség alatti D-vitamin szintje ha­tással van gyermeke csontjainak fejlődésére, és a később a csontrit­kulás kockázatára. A kísérlet során az anyai vér, ü- letve a köldökzsinórvér elemzésé­vel megvizsgálták, hogyan segíti a D-vitamin a méhlepényen keresz­tül a kalcium-anyagcserét, majd ki­lenc évvel a szülés után a kutatók megmérték a gyermekek csontjai­nak ásványianyag-tartalmát. Fel­hívják a figyelmet arra, hogy a nők­nek csak abban az esetben kell kü­lön D-vitamint szedniük, ha hiá­nyuk van, amit csak orvos állapít­hat meg. A csontok egészségének megőrzése az egész élet folyamán igen fontos. A rendszeres test­mozgás és súlyzózás, valamint az egészséges, kiegyensúlyozott ét­rend, a dohányzás elhagyása és az alkoholfogyasztás mérséklése mind hozzájárul az egészséges csontokhoz. (BBC News) A bélbarát baktériumok megelőzik a betegséget Gyakran beteg a gyermeke? JÓ HÍR Gyermeke sokszor kénytelen an­tibiotikumot szedni? Emésztési za­varai vannak? Gyakran fáj a hasa? Jó hír, hogy van segítség. Köztudomású, hogy az újszülött emésztőrendszere steril, ami azt jelenti, hogy baktériumok nem ta­lálhatók benne. A világrajövetel után néhány nappal a szoptatás és a környezet hatására azonban fo­kozatosan megtelepszenek a bak­tériumok bélrendszerében. A gye­rekek találkoznak a baktériumok­kal, s ezek befolyásolják bélflórá­juk összetételét. Néhány baktéri­umjótékony hatást fejt ki, s a he­lyes emésztés és az egészséges szervezet szempontjából nélkü- lözheteden, néhány pedig káros. A stressz, a gyógyszerek, az antibio­tikumok, a szüárd táplálékra való áttérés hatására elszaporodnak a káros baktériumok, s emésztési problémákat és betegségeket okoznak. A bélflóra hasznos bak­tériumai természetes védőgátat képeznek, és az immunreakciók serkentőiként működnek, (ú) VERSENY Megőrzi a bélflóra egyensúlyát A Biopron Junior probiotikus komplexum kifejezetten a csecse­mőknek készült, s már a 4. hónap­tól szedhetik. Segít megőrizni a bél­flóra egyensúlyát, s ezzel serkenti a gyermek szervezetének természe­tes védekező mechanizmusait. Egy adag Biopron Junior 5 milliárd pro­biotikus baktériumot tartalmaz. Antibiotikus kezelés alatt vagy után, emésztési problémák, immungyengeség esetén ajánlott. Kérdésünk Milyen az újszülött bélrendszere? Válaszaikat nyűt postai levelezőlapon küldjék szerkesztőségünk címére! Három olvasónknak ajándékot küldünk. a csecsemő bélflórája egészségünkre egeszsegunkre Szerkeszti: Kovács Ilona Levélcím: Egészségünkre, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 461, fax: 02/59 233 469

Next

/
Thumbnails
Contents