Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-10 / 34. szám, péntek
KERTESZKEDO 2006. február 10., péntek 3. évfolyam 5. szám Jó gyommentességet az ültetvényekben csak együttes vegyszeres és mechanikai védekezéssel érhetünk el A korai gyomirtás fontosságáról A gyomirtás a tartós kultúrákban, mint a szőlő és a gyümölcsös, nem egyszerű feladat. Jó gyommentességet csak vegyszeres és mechanikai védekezések együttes alkalmazásával érhetünk el. CSERES ZOLTÁN A gyomirtó szerek kiválasztásakor, alkalmazásakor körültekintően kell eljárnunk, több tényezőre is oda kell figyelnünk. Az egyik legfontosabb szempont az ültetvény életkora. A rosszul megválasztott gyomirtó az új telepítésű ültetvényben, legyen az szőlő vagy őszibarack, komoly károkat okozhat. Az engedélyezett permetszerek többségét csak a négy évnél idősebb állományban alkalmazhatjuk. Az ültetvények azon részét, ahol fákat, oltványokat pótoltunk, gyomirtáskor hagyjuk ki. A készítmények kiválasztásakor ismernünk kell a talaj adottságait is, mint a kötöttség, szervesanyagtartalom, a területre jellemző gyomösszetétel. Tudnunk kell például, vannak-e magról kelő vagy évelő gyomok, ezek egy- vagy kétszikűek, illetve vannak-e köztük ellenálló fajták. A gyomok fejlettsége is számít, mert a preemer- gens, tehát a kelés előtt alkalmazandó készítményeket a gyommentes talajra kell kipermetezni, a gyomnövények csírázása előtt, míg a posztemergens készítményeket a kikelt gyomokra, 2-4 leveles fejlettségi állapotban. A gyomirtás idejét, a permetszerek alkalmazhatóságát a növény fejlődési állapota is befolyásolja. A talajra kipermetezett szereknél fontos a csapadék, mert ezek a gyökéren át hatnak. A munkát úgy végezzük, hogy a fákra, szőlőre gyomirtó ne jusson, ezért erős szél esetén inkább napoljuk el a gyomirtást! Jelenleg még nem tudjuk, hogy milyen lesz az időjárás a szőlő fakadásakor. Ugyanakkor voltak olyan évek, amikor a talajok nedvesség- tartalma márciusban és később nagyon alacsony volt. Ezért célszerű arra törekedni, hogy a talajban levő nedvességből már most minél többet megőrizzünk. A talaj víztartalmát leginkább a mechanikai művelések és a gyomnövények csökkentik, melyek ráadásul még tápanyagokat is elvonnak a talajból. Az időben elvégzett glyfoszát hatóanyagú vegyszeres gyomirtással a talaj víz- és tápanyagtartalma megőrizhető a kultúrnövény számára. A glyfoszát hatóanyagú gyomirtók szisztémikus hatásuknál fogva tartós hatást gyakorolnak az évelő gyomokra (tarackúza, mezei acat stb.), és maradéktalanul, gyökerestül kiirtják a kezelés idején kikelt, magról kelő gyomokat is. A glyfoszát hatóanyagú készítmények (pl. Glyfogan 480 SL, Roundup stb.) a 3 évesnél idősebb (már fásodott törzsű) ültetvényekben használhatók a magról kelő és évelő gyomnövények ellen. A tenyészidőben végzett gyomirtásnál ügyelni kell arra, hogy ne kerüljön permedé a kultúrnövény le- vélzetére, fiatal ágaira. Ilyenkor a növénykárosodás elkerülése céljából a zöldmunkákat még a permetezés előtt végezzük el. Az idősebb gyümölcsfák, szőlők egészséges törzsén keresztül a gyomirtó hatóanyaga nem szívódik fel, ennek ellenére a permetezőeszközt ajánlatos terelőlemezzel ellátni. A megfelelő szórófejet és permetezési nyomást állítsuk be, lehetőleg durvább cseppképzésű fúvókát használjunk alacsonyabb nyomáson. A glyfoszát hatóanyagú permet- szereket ültetvénytelepítés előtt is használhatjuk, mivel az évelő gyomok irtásáról már a telepítés előtt kell gondoskodni. így az évelő gyomok csak később szaporodnak fel, és az első évben, amikor a hatékony gyomirtó szerek még nem használhatók, nem okoznak gondot a termelőnek. A telepítést 3-5 nappal a permetezés után el lehet kezdem. .................................................... A szerző növényvédelmi szak- tanácsadó A gilisztahumusz, főleg a vegyszermentes termesztésekben, nagyon alkalmas a talaj tápanyagának pótlására A giliszták a biokertész legfontosabb segítői KÖTELES GÁBOR A biokert, melyben nem használunk műtrágyákat és növényvédő szereket, nagyon alkalmas olyan termékek előállítására, melyeket vegyszerkezelt kertben csak különleges rendszabályok bevezetése után lehet megoldani. A biokertben vállalkozhatunk például laskagomba termesztésére vagy giliszták tenyésztésére. A giliszták a biokertész legfontosabb segítőtársai. Megfelelő termesztéstechnológia esetében biztosítják a talaj levegőztetését és forgatását. Más élőlényekkel hozzájárulnak a jó minőségű biokomposzt előállításához, amely a sikeres biokertészkedés alapja. (A gilisztatenyésztéssel részletesebben Früh- wald Ferenc foglalkozik a Gilisztatenyésztés a biokertészetben című munkájában.) Szerintem a güisztatenyésztés elterjedésének óriási jelentősége van, mert fékezheti a természet jelenlegi rohamos pusztulását azáltal, hogy lehetővé teszi a szántóföldek tápanyag-utánpótlását vegyileg aktív műtrágyák helyett teljes értékű güisztahumusszal, minek következtében a növényzet is egészségesebbé válhat. Ez pedig a permetezések számának csökkenését vagy teljes kiiktatását is eredményezheti. Jelenleg 18 családba sorolt mintegy 3000 fajta güisztát tartanak nyilván. Ezekből a biokertészetben kettőnek van rendkívül nagy jelentősége. A földigilisztának, mert kitűnően elfogyaszt mindenféle szerves kerti hulladékot, testsúlyánál hatvanszor nagyobb erőt fejt ki, így jól átlevegőzteti a letaposott talajt is, valamint a trágyagilisztának. Az utóbbi jól szaporítható fogságban is, és ott a jelenleg kidolgozott technológiák szerint két fontos terméket lehet velük előállítani: a gi- lisztafehérjét és a gilisztahumuszt. A gilisztafehérje felhasználható baromfitakarmányban, a gilisztahumusz pedig - főleg a vegyszer- mentes zöldség- és gyümölcstermesztésben - nagyon alkalmas a termőföld tápanyag pótlására. A gilisztatenyésztés minden mezőgazdasági üzemnek, egyéni vállalkozónak és a néhány négyzetméteren gazdálkodó kertészkedőnek is ajánlható, elsősorban gazdasági, és nem utolsó sorban környezetvédelmi jelentőségénél fogva. A helyi önkormányzatoknak is bizonyos bevételi forrást jelenthet, ha megszervezik a kommunális szemét válogatott gyűjtését. Ezzel jelentős mennyiségű üzemanyagot is megtakaríthatnak, mert a hulladékot jelenleg általában távolabbi lerakóhelyekre szállítják. A biokertészkedők nagyon egyszerűen kiegészíthetik kertjüket gilisztatenyésztéssel, mert a félig kész biokomposzt nagyszerű alaptáplálék a trágyagiliszták számára. Mivel a biokertben rendszerint élnek vakondok is, melyek nagy mennyiségű gilisztát fogyasztanak, a szabadban történő gilisztatenyésztés feltétele, hogy olyan alkalmatosságot állítsunk össze, amelybe a vakond nem jut be. Ezt a problémát kertemben úgy szeretném megoldani, hogy 10 x 10 mm lyukú dróthálóból egy 4 x 1 x 0,25 méteres teknőt készítek. Ha a biokom- posztot folyamatos módszerrel állítjuk elő, nyáron a komposztalap- anyag összeállítása után kb. 12 héttel, az érésben levő hulladék a második átforgatás után alkalmas lehet a giliszták táplálására. A giliszták megszerzésekor lxl méteres alapterületen megkezdhetjük a giliszták szaporítását úgy, hogy a részben bomlott komposztból 0,15 vastag réteget terítünk le. Ebbe 4-5 ezer güisztát telepítünk. Ezeket legalább 3 naponként 0,02-0,04 m vastag új érlelődő komposztré- teggel etetjük. Amikor az anyag vastagsága eléri a 0,50 métert abbahagyhatjuk az „etetést”, és a másüt kijelölt területen leterítjük a félig érett komposztot. A giliszták többsége 4-5 hét elteltével átvándorolt az új helyre friss táplálék után. Ekkor megkezdhetjük a gilisztahumusz kerti felhasználását. (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Időszerű tippek kertészkedőknek Neveljünk palántákat Összefoglaló Jó minőségű, edzett palánta nélkül nem számíthatunk bőséges, minőségi termésre. A melegágyba mindig sorban vetünk. A sortávolság 4-5 cm, a vetés mélysége 0,5-1 cm. A magokat homokkal kevert melegágyi földdel takarjuk, tömö- rítjük, majd beöntözzük. A vetés ideje több tényezőtől függ, ehhez ismernünk keü a palántaneveléshez szükséges időtartamot: paradicsom, paprika, tojásgyümölcs 8-12 hét; korai káposztafélék, karalábé 4-6 hét; gumós zeller 10-12 hét. Minőségi palántát csak tűzdeléssel tudunk előállítani. Tűzdelni elsősorban a korai káposztaféléket, paradicsomot, paprikát, tojásgyümölcsöt valamint a zellert kell. A tűzdelési távolság a következő: zeller 4x4 cm, tojásgyümölcs 7x7 cm, paradicsom 8x8 cm, káposzta 5x5 cm, paprika 6x6 cm, paradicsom- paprika 10 x 10 cm. Jól bevált pa- lántaföld-keverék: 60% tőzeg, 30% gyepszínföld, 10% friss marhatrágya vagy 70% melegágyföld, 20% gyepszínföld, 10% friss marhatrágya. (Kertpont.hu) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta __________Árfolyam Valuta__________Árfolyam EM U - euró________37,561 Lengyel zloty________9,858 Angol font_________54,589 Magyar forint (100) 14,962 Cs eh korona_________1,325 Svéd korona________4,056 Dán k orona_________5,031 Szlovén tollár (100) 15,682 Ja pán jen (100)_____26,465 Svájci frank________24,135 Kan adai dollár_______27,294 USA-dollár_________31,370 VÉTE L - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 36,58-38,58 30,53-32,19 1,28-1,34 14,32-15,62 OTP Bank 36,59-38,51 30,48-32,17 1,29-1,36 14,41-5,52 Postabank 36,59-38,53 30,60-32,14 1,30-1,36 13,16-16,76 Szí. Takarékpénztár 36,72-38,60 30,64-32,25 1,28-1,36 14,32-15,66 Tatra banka 36,63-38,59 30,60-32,24 1,30-1,36 14,39-15,57 UniBanka 36,61-38,53 30,59-32,19 1,29-1,35 14,59-15,35 Általános Hitelbank 36,60-38,56 30,62-32,25 1,29-1,36 14,41-15,52 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) PIACI ÁRSÉTA sárgarépa Pozsony február 9-én 20 Sk/kg Komárom február 8-án 12 Sk/kg Rimaszombat február 8-án 20 Sk/kg Zseliz január 13-án 18-20 Sk/kg Losonc február 9-én 15-16 Sk/kg Szepsi február 8-án 13-17 Sk/kg Kassa február 8-án 20 Sk/kg petrezselyem 35-39 Sk/kg 22-30 Sk/kg 35 Sk/kg 27 Sk/kg 35-38 Sk/kg 35-38 Sk/kg 35 Sk/kg burgonya 13 Sk/kg 10-12 Sk/kg 8 Sk/kg 5-7 Sk/kg 8-10Sk/kg 7-11 Sk/kg 9 Sk/kg tojás 4,00 Sk Sk/db 3-3,50 Sk/db 2,50 Sk/db 3 Sk/db 2,60 Sk/db 2,50-2,80 Sk/db 2,30-2,90 Sk/db hagyma (fokhagyma) 16(105) Sk/kg 13-14(50) Sk/kg 12(85) Sk/kg 10 (60)Sk/kg 8-12 (75-108) Sk/kg 9-12(110) Sk/kg 10-20 (78-108) Sk/kg zeller 26 Sk/kg 30 Sk/kg 30 Sk/kg 15 Sk/db 25-26 Sk/kg 25 Sk/kg 29 Sk/kg zöldpaprika 79 Sk/kg, 13 Sk/db X X X 90 Sk/kg 70-79 Sk/kg 79-88 Sk/kg paradicsom 59 Sk/kg X X X 55-59 Sk/kg 60-100 Sk/kg 54 Sk/kg kelkáposzta 36 Sk/db 18 Sk/db 25 Sk/kg 12 Sk/db 23 Sk/kg 15-26 Sk/kg 18 Sk/kg karalábé 25-35 Sk/kg 24 Sk/kg 25 Sk/kg 12 Sk/db 22 Sk/kg 20 Sk/kg 29 Sk/kg alma 23-33 Sk/kg 10-16 Sk/kg 12-18 Sk/kg 15-17 Sk/kg 25-30 Sk/kg 15-26 Sk/kg 16-26 Sk/kg káposzta 15 Sk/kg 18-20 Sk/kg 13 Sk/kg X 15 Sk/kg X 20-30 Sk/kg méz (dióbél) 120-140 (250) Sk/kg 100-120 (140-180) Sk/kg 120 (160) Sk/kg x (120) Sk/kg (160) Sk/kg 90 (100) Sk/kg (240) Sk/kg savanyú káposzta 20-22 Sk/kg 22 Sk/kg X 200-250 Sk/kg 19 Sk/kg X X fejes saláta 10-25 Sk/db X X 23-28 Sk/db X
