Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)
2006-02-08 / 32. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 8. Szülőföldünk 27 Az első két évfolyam a gimnáziumihoz hasonló műveltséget nyújtó képzést nyújt Műszaki líceum nyílik Komárom. A jövő tanévtől a meglévő három mellett - gépészet, műszaki és informatikai szolgáltatások a gépiparban (TIS), valamint elektrotechnika - a műszaki líceum szakot is választhatják azok a diákok, akik az Ipari Középiskolában kívánják folytatni tanulmányaikat. V. KRASZN1CA MELITTA „Új szakirányzatról van szó, amelyet kísérleti jelleggel négy-öt évvel ezelőtt vezettek be néhány szlovákiai középiskolában. Az ottani tanárok pozitív tapasztalatokról számoltak be, ez ösztönzött minket is arra, hogy kérvényezzük a szakminisztériumtól e szak bevezetését Komáromban is. 2006 szeptemberében egy magyar és egy szlovák nyelvű osztályt szeretnénk indítani; magyar nyelven egyelőre csak nálunk lesz ilyen képzés” - tudtuk meg Vetter István igazgatótól. Elsősorban azoknak a diákoknak ajánlja a műszaki líceumot, akik a műszaki pálya iránt érdeklődnek, de még nem döntötték el, hogy a gépészet, az elektrotechnika vagy a közgazdaságtan a számukra megfelelő irányzat. Az első két évfolyam lényegében a gimnáziumihoz hasonló, általános műveltséget nyújtó képzés, összesen 5-5 informatika, illetve műszaki alapismeretek tantárggyal kiegészítve. Harmadik évfolyamtól aztán a választható órák lehetőséget nyújtanak a szakosodásra. A diákok viszont már első osztálytól kezdve kötelezően két idegen nyelvet (angol, német) is tanulnak - csakúgy, mint a TIS szakon. „Fiúknak és lányoknak egyaránt ajánlani tudnám a műszaki líceumot, amely megfelelő alapokat nyújt egyetemi-főiskolai továbbtanulásra is” - tette hozzá az igazgató. A jövő tanévben egyébként 5 magyar (1 gépészet, 2 elektrotechnika, 1 TIS és 1 műszaki líceum) és 3 szlovák nyelvű osztály indításával számolnak az Ipariban. A magyar osztályok esetében valameny- nyi szakra magyar és szlovák nyelvből, valamint matematikából van felvételi. A 2,0-nál jobb ádagot elérő kilencedikesek felvételi nélkül is bekerülhetnek az iskolába. Klasszikus vasúti telegráf az első csehszlovák köztársaság korából (A szerző felvétele) A jókaiak szeretnék feléleszteni a színjátszás hagyományait Kabaréműsorral készülnek Nótaszövegek - hogy el ne felejtsük őket Álmodó Tisza - pari A Jókai Szóban régi színdarabokat idéző fotókkal igyekeznek kedvet csinálni a szerepléshez (Szőcs Flajnalka felvétele) GAÁL LÁSZLÓ Jóka. A helyi kultúraszervezők a budapesti Széchenyi Könyvtártól kértek segítséget, az egykor híres jókai színjátszást szeretnék feléleszteni. Ezt Farkas Anna népművelőtől, a Jókai Művelődési ház vezetőjétől tudtuk meg. „Színdarabot szeretnénk betanulni, és felvettük a kapcsolatot a budapesti Széchenyi Könyvtárral, az ott található régi színművekből szeretnénk választani” - árulta el a népművelő. A színjátszó csoportot Deák Imre vezeti. Indulásképpen egy kabaréelőadást rendeznek, amelyben bárki megmutathatja színészi képességeit, és ennek alapján választják majd ki a tehetséges színjátszókat a „nagy” színi előadáshoz. „Önök kérték- stüusban szeretnénk megrendezni ezt az előadást, ahol a nótaénekeseink és a Malmos tánccsoport is fellépne” - árulta el Farkas Anna. A színjátszáshoz úgy is igyekeznek kedvet csinálni a falu lakosainak, hogy a helyi lapban, a Jókai Szóban régi fényképeket közölnek egy-egy régebbi előadásról. Van is visszhangja a kezdeményezésnek, és már jelentkeztek vagy egytucatnyi- an az áprilisra tervezett kabaréműsorba, de további jelentkezéseket is szívesen fogadnak. A népművelő elmondta, a művelődési házban állandóan zajlik valami, itt próbál a Malmos és Kismal- mos tánccsoport, az Ezüst Ősz nyugdíjasénekkar és a Kis-Duna fúvószenekar, minden szombaton itt találkoznak a nyugdíjasklub tagjai. Tavaly decemberben karácsonyi könyvvásárt és képkiállítást rendeztek a kultúrházban. „Az volta cél, hogy helybe hozzuk a könyvesboltot, és hogy karácsonykor minden jókai karácsonyfa alatt legyen könyv - árulta el Farkas Anna. - Az elképzelés be is vált, hiszen a három nap alatt hatvanezer koronáért keltek el könyvek.” A könyvvásárt két jókai születésű amatőr festő, Kollárovics János és Tankó Ödön műveinek kiállításával kötötték egybe. „Szeretnénk évente könyv- és képkiállítást rendezni, de inkább a régiónkban élő amatőr festők vagy szobrászok műveit kívánjuk bemutatni. Legközelebb a népviseleti babák kiállítását tervezzük” - avatott be a terveikbe a művelődési ház vezetője. Dunaszerdahely. Tanuló tanár címmel ingyenes képzést indít a dunaszerdahelyi Közművelődési Akadémia. Az Európai Unió szociális alapjából finanszírozott informatikai és menedzser tanfolyamon 56 tanár és 36 iskolaigazgató vesz részt a járásból. Az oktatási minisztérium által akkreditált oklevelet a vizsgák letétele után és projekt befejezésekor, 2006 decemberében vehetik át. (Józan Mónika felvétele) A Vác es Pozsony közti vasútvonalat másfél évszázaddal ezelőtt helyezték üzembe Vasúttörténeti kiállítás Párkányban ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Párkány. Február 28-ig tart a városi múzeumban az az érdekes tárlat, amely a párkányi vasút 155 évét mutatja be. A Vác és Pozsony közti vasútvonalat pontosan másfél évszázaddal ezelőtt helyezték üzembe, s ez akkor az első vasúti összeköttetést jelentette Budapest és Bécs között. A Budapest-Bécs vasúti nyomvonal építését a Magyar Középponti Vasút kezdete meg a Duna bal partján, a Pest-Vác-Ersekújvár-Pozsony- Marchegg nyomvonalon, 1844- ben. Először a Budapest-Vác szakaszt adták át, 1846-ban. Majd következett a Pozsony-Marchegg szakasz, ezt 1848 nyarán adták át rendeltetésének. Ezzel már Béccsel is megteremtődött az összeköttetés. A Vác-Párkánynána szakaszon 1848 végére Vác és Nagymaros közt a vágányokat is lefektették, s már anyagszállító vonatok is közlekedtek. Az adott szakaszt természetesen csak a forradalom és szabadságharc után tudták felavatni, a Magyar Középponti Vasút feloszlása után vonalait az Osztrák Délkeleti Államvasút vette át. A Párkány és Vác közti szakaszt már 1850 őszén meg tudták nyitni, ugyan1848-ban a Vác és Nagymaros közt a vágányokat is lefektették, s már anyagszállító vonatok is közlekedtek. azon év decemberében már Budapesttől Bécsig vonatozhattak ezen a nyomvonalon, és 1851 tavaszán már tehervonatok is rendszeresen közlekedtek rajta, Párkányt is érintve. Az akkori állomásépületeket egységes, klasszicista stílusban építették, ezek közül a vád, a párkányi és a pozsonyi épületek még ma is állnak. A Budapes-Pozsony vasútvonal hálózatát Baross Gábor miniszter államosította 1892-ben. A pálya kétvágányúvá tételét már a Magyar Államvasutak fejezte be. A Vác-Párkány-Pozsony szakasz a mai napig is nemzetközi fővonalnak számít, az Észak- és Nyugat- Európába irányuló forgalom jelentős részét ezen a szakaszon bonyolítja le a magyar és a szlovák vasúttársaság, továbbá a Németországot Délkelet-Európával és a Balkánnal összekötő teherszállítás jó része is ezen a vonalon halad át. A kiállításon régi vasúti eszközöket, műszereket, maketteket is szemügyre vehetünk, továbbá archív fotók és térképek, lenyomatok dokumentálják a Budapest-Vác-Párkány- Pozsony-Bécs szakasz 155 éves történetét, (buch) Már nem üres a szalmiákszivárgás miatt „elhagyott" iskolaépület Két éven át kihasználatlanul állt GAÁL LÁSZLÓ Diószeg. Egyelőre főiskola és konyha, alkalmanként bálterem működik abban a Richter utcai új iskolaépületben, amelyből két évvel ezelőtt szalmiákszivárgás miatt mindjárt a beköltözést követően kivonult az alapiskola. A 2002-ben átadott, három pavilonból álló vadonatúj iskolaépületbe 2003 májusában költözött volna be a helyi alapiskola, ám az egyik pavilon helyiségeiben a levegőben bűz terjengett, és a vizsgálatok kimutatták, hogy az építkezés során a betonhoz használt adalékanyagból a falakon át szakmák szivárog a levegőbe. Emiatt az iskola kiköltözött az épületből, és habár a kellemetlenség csak az egyik pavilont érintette, a többi pavilonba sem voltak hajlandók beköltözni, így a vadonatúj épület több mint két évig kihasználatlanul állt. A jelenlegi helyzetről Szabó Antal polgármestert kérdeztük, aki annak idején az építkezést kivitelező Saving cég tulajdonosa volt. Elmondta, a cég mintegy kétmillió korona ráfordítással egy erre szakosodott vállalattal megszüntette a szalmiákszivárgást, és már az érintett pavüon is használható. „Egyelőre mégsem akar beköltözni senki, pedig a pavilont teljes biztonsággal lehetne használni” - állítja a polgármester. De az épület már nem áll kihasználatlanul. A déli szárnyban tavaly ősztől egy újonnan alapított magániskola, a DióA galéria akár bálteremként is szolgálhat (Szőcs Flajnalka felvétele) szegi Főiskola (Vysoká škola v Sládkovičove) működik, amelynek 650 hallgatója van. Igaz, többségük levelező tagozaton tanul, így csak heti két napon zajlik a tam'tás. A jövő tanévben bővíteni szeretnék a főiskolát, így a másik pavilont is elfoglalnák, és a tervek szerint nappali tagozat is működne, úgyhogy folyamatosan ki lenne használva az épület. A konyhát tavaly szeptember elsejétől teljes kapacitással működűt. Mivel az alapiskola konyhája elavult volt, a felújítás helyett a Richter utcai új iskolában lévő nagy és jól felszerelt konyhát használják. A város összes alapiskolájának és óvodájának, sőt a szomszédos Kismácséd óvodájának is innen szállítják az ételt. Naponta átlagban 320 adag ételt készítenek, de a konyha kapacitása kétszer ekkora, így ha jövőre a főiskola nappali tagozata is működni fog, annak hallgatói is itt étkezhetnek majd. A konyhát és a mellette lévő hatalmas éttermet már most is kihasználja a város. „Diószegen nyolc-tíz évig nem volt hol megrendezni a bálokat. Most kihasználjuk az itteni lehetőségeket, itt zajlanak különféle akciók” - tájékoztatott a polgár- mester. A nyugdíjas találkozókat is itt tartják, lakodalmakra is kihasználható a konyha és az étterem, úgyhogy az iskolában, ha egyelőre nem is az eredeti elképzelés szerint, de zajlik az élet.
