Új Szó, 2006. február (59. évfolyam, 26-49. szám)

2006-02-08 / 32. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2006. FEBRUÁR 8. Kultúra 9 Holnap kezdődik a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál - a Retrospektív szekció főszereplői az álomhölgyek A Körhintát is vetítik a Berlinalén Berlin, Cannes, Velence - ez a három legjelentősebb nemzetközi filmfesztivál nemcsak európai vonatko­zásban, hanem világvi­szonylatban is. A berlini szemlét, vagyis a Berlinalét 1951-ben hívták életre. Va­lamifélejelképes filmes hi­datjelentett ez az akkor fel­osztott Európában - hidat Nyugat és Kelet között. ŠTEFAN VRAŠT1AK Szlovákia 1968-ban, a 18. Berlinalén sze­repelt először, még­pedig Alain Robbe- Grillet-nek köszön­hetően, aki francia­szlovák koprodukci­óban megrendezte a L’homme qui ment dmű filmet - szlovákul a Muž, ktorý luže (A férfi, aki hazu­dott) címmel vetítették. E mozgó­képet beválasztották a verseny­programba. A főhőst alakító Jean- Louis Trintignant elnyerte a leg­jobb férfi alakításért járó Ezüst Medvét. Ez díjazást jelentett Szlo­vákiának is. Azóta a berlini szem­lén 17 szlovák filmet mutattak be. Szlovákia számára a legsikeresebb év 1989 volt, amikor Dušan Hanák Szeretsz, szeretlek című filmjét Ezüst Medvével, valamit a FIPRES- CI különdíjával tüntették ki. Verse­nyen kívül mutatták be Hanák egy másik munkáját, az Egy régi világ képei című fekete-fehér remekét. Legutóbb a Berlinale programjá­ban 2001-ben szerepelt szlovák film, Martin Šulík Tájkép című al­kotása. A csehek 1990-ben Arany Med­vét szereztek Jirí Menzel Pacsirták cémaszálon című, sokáig doboz­ban tartott mozgóképéért. Magyarország számára 1975 volt a legsikeresebb év a Berlina­lén: Mészáros Márta kapta meg Örökbefogadás című művéért az Arany Medvét. Évekkel később a Napló szerelmeimnek pedig az Ezüst Medvét érdemelte ki. Idén a berlini filmvásáron Szlo­vákiának, Csehországnak, Magya­rországnak. Lengyelországnak és Szlovéniának közös standja lesz. A Berlinale nemzetközi zsűrijé­nek elnöke ebben az évben Char­lotte Rampling angol színésznő, akit nálunk olyan filmekben láthat­tunk, mint a Kedvesem, Isten veled, Az ítélet, Szép remények, és május­ban lesz új filmjének, a Különös ösz­tön 2-nek a bemutatója. A Retrospektív szekció főszerep­lői az álomhölgyek lesznek, a múlt század ötvenes éveinek csillagai. E szekcióban 45 mozgóképet és 35 színésznőt mutatnak be Európá­ból, Amerikából és Japánból. Olyan alakokat láthat újra a vá­szonról a Berlinale közönsége, mint Audrey Hepburn, Grace Kelly, Marilyn Monroe, Elizabeth Taylor vagy a japán Setsuko Hara, a svéd Harriet Andersson, az orosz Tatjá­na Szamoljova, a német Hildegard Knef, az olasz Anna Magnani, az angol Jean Simmons, a francia Bri­gitte Bardot és a görög Melina Mer­couri. Magyarországot ebben a sor­ban Törőcsik Mari képviseli a Kör­hintával. A Berlinalénak immár húsz éve külön szekciója van a meleg és lesz­bikus filmek bemutatására, ame­lyek Berlinben a Teddy-díjért verse­nyeznek. Innen indult sikerútjára a műfajban azóta már klasszikussá vált Corning Out című német moz­gókép, amely egy fiatal tanár törté­netéről szól. Az idén e versenyszek­cióba 32 alkotást soroltak be, játék- és dokumentumfilmeket, egész es- tés és rövidfilmeket egyaránt. A berlini szemle fődíja az Arany Medve-díj, amelyből 1961-től 2005-ig összesen 66-ot osztottak ki, s 23 ország dicsekedhet e ki­tüntetéssel. Az Egyesült Államok­ba vándorolt a legtöbb Arany Medve-szobrocska, tizenhárom. Hét-hét jutott Franciaországnak, Németországnak és Nagy Britan­niának, hat Spanyolországnak, négy Olaszországnak, három Své­dországnak, kettő Japánnak, vala­mit egy-egy például Csehország­nak, Magyarországnak, Írország­nak, Kanadának. 1982 óta Tiszteletben Arany Medvét is osztanak a berlini szem­lén. Eddig huszonegy művész kap­ta meg, olyanok, mint James Ste­wart, Sir Alec Guinness, Dustin Hoffman, Oliver Stone, Gregory Peck, Billy Wilder, Sophia Loren, Alain Delon, Elia Kazan, Jack Lem­mon, Kim Novak, Catherine De­neuve, Shirley MacLaine, Jeanne Moreau, Robert de Niro, Kirk Douglas, Claudia Cardinale, Ro­bert Altman, Anouk Aimée, Fer­nando E. Solanas, Im Kwon-Taek, Fernando Femán Goméz. Idén Tiszteletbeli Arany Medvét kap Andrzej Wajda lengyel rende­ző, valamint Ian McKellen angol színész. A Körhinta híres táncos jelenete Törőcsik Marival és Soós Imrével (Képarchívum) Az esetek többségében csak minimális a film és albumának kapcsolódása, e vígjáték kivétel ez alól Filmzene - Fej vagy írás? PUHA JÓZSEF Okos ember lehetett, aki össze­hozta a film- és a zeneipart, beve­zette a betétdalokat. Az ötlet to­vábbfejlesztőjét, aki feltalálta a filmzenei albumokat, már inkább rafináltnak nevezném. Merthogy az úgynevezett soundtrack-leme- zek alapjában véve becsapják a vá­sárlót. A filmek többségében legfel­jebb két dal csendül fel: az elején, meg a végén, s ennyi ugyebár édes­kevés az üdvösséghez - a dolog ki­zárólag akkor működik nagylemez formájában is, ha ezeket kiegészí­tik ilyen-olyan, az adott alkotáshoz nem kapcsolódó töltelékkel. Az egyik akár el is adhatja a másikat (általában a film a hanghordozót, a fordítottja ritkábban történik meg), de nincsenek egymásra utal­va, külön életet is folytathatnak. A filmzenealbum ödete azonban nem mindenhol váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Például Euró­pában néhány kivételtől eltekintve az ilyen kiadványoknak sosem volt piaca. Csak a nagybetűs Ameriká­ban tudták megvetni a lábukat, de már ott sincs akkora érdeklődés irántuk, műit mondjuk a kilencve­nes években - akkortájt nem is volt igazi a film, ha nem társult hozzá vízcsapból is folyó felvétel. Mára megváltozott a helyzet, hirtelen nem is tudnék olyan dalt megemlí­teni az elmúlt évből, amely filmbe­tétként lett híres. Pedig a választék nem csökken, továbbra is minden valamirevaló filmhez album társul. Sőt, nemcsak odaát, hanem minde­nütt a világon. A legtöbb esetben a történethez csak a legminimáli­sabb közük van a filmet indító és záró dal révén - melléjük sztárok lemezeiről lemaradt felvételeket csomagolnak, és kiegészítik számybontogató előadók dalaival. Fent azt említettem, hogy a sound- track-albumok becsapják a vásár­lót, ezt most ünnepélyesen vissza­vonom, hiszen ez nézőpont kérdé­se, attól még lehet a korong kiváló, hogy a daloknak nincs sok közük az alkotáshoz. cipeli. Ezt a fiú legjobb barátja lefo­tózza, és a fotókat eladja egy bul­várlapnak. Innentől kezdve a min­den hájjal megkent menedzser uta­sítására azt a látszatot kell fenntar­tani, hogy a lány szerelme „egysze­rű” egyetemista. De az érzelmek­nek csak rövid ideig lehet paran­csolni... A történet főcímzenéjét a Supemem együttes játssza. A fil­met novemberben mutatták be, a CD-je is már hetek óta a boltokban Vem, a Fej vagy írás? című dalt még­is csak mostanában kezdik felfe­A Lengyel Andor ren­dezésében készült Fej vagy írás? küóg a sorból, a vázol­tak nem érvényesek rá, a dal­repertoár felcsendül a vásznon is. A film középpontjában a megköze­líthetetlen topmodellbe beleszere­tő félénk, szegény egyetemista áll, akinek eleinte be kell érnie azzal, hogy elegáns szálloda mosogatófi­újaként távolról figyelheti kiválasz­tottját. Aztán persze jön a szeren­cse, érdekes formában, a csaj a szálloda parkolójában elgázolja, és a botrányt elkerülendő, a lakására dezni a rádiók. A felvételt hallva megbocsátottam a triónak - hiba volt az első albumán képviselt, a magyar zenében hiánypótló dalla­mos punkot a második lemezén a rock felé elvinni, hiába rukkoltak elő minőségi rockzenével. Ráadá­sul az elképzelés nem is jött be, így félő, hogy a Supemem a jövőben kiadó nélkül marad. Ám ha üyen energikus rockdalok vannak még a tarsolyában, én tuti adnék neki „újabb esélyt”, harmadik album formájában. A dal zeneszerzője az egykori V.I.P.-ből megismert, majd 2002-ben kevésbé sikeres szólóal­bummal előállt Józsa Alex, aki dal­ra is fakad a lemezen, két számot énekel, mindkettőt angolul. Egy harmadik angol dal is felcsendül, a tavaly októberben kiadott albumá­nak húzódalát énekli a Jamie Winchester-Hrutka Róbert páros. Az anyag kuriózuma az első leme­zét készítő Bartók Eszter újdonsá­ga, a Gólyalábon áll az idő című. Ezenkívül hallható rajta a Super- nem egy másik felvétellel, a Problé­más gyerek ismerős lehet a zenekar második korongjáról, Karányi Dani tavalyi sikerdala, az Álomszép, az egyre népszerűbb Depresszió szá­ma, a Nem akarok elszakadni cí­mű, a film zenei társproducere, Gálik Péter is énekel egy dalt a Nem számít, mit hoz a holnap címűt, va­lamint egy fiatal énekesnő, Reni is képviselteti magát saját felvétellel és az Adj helyet magad mellett cí­mű Bikini-sláger átdolgozásával. A hölgyről bizonyára hallunk még. Kiváló szerzők állnak mögötte, az Útvesztő című dalának zenéjét az Ákos és újonnan a Kentaur zeneka­rából ismert Háry Péter és a Venus énekesnője, Kámán Andrea jegyzi, a szövegét Szabó Ágnes írta. Osz- szességében tehát slágerek és slá­geresélyes szerzemények, már be­futott és befutásra váró előadók váltják egymást a korongon. A Haragban a világgal című filmben (Képarchívum) 75 éve született az „ok nélkül lázadó". James Dean Máig sugárzó TALLÓSl BÉLA Három film és egy halálos kime­netelű autóbaleset, amely megren­gette a világot. Ennyi maradt James Deanből, avagy James Dean után. Ez azonban tőle-belőle renge­teg. Mindössze három film, három szerep elég hozzá, hogy a James Dean-kultusz cseppet se kopjon meg. Azért se kopik, mert - ahogy írtam vele kapcsolatban korábban - James Dean olyan elementáris erővel játszott, ahogy élt is, ettől lett ő „színészvédjegy”, a máig kisu­gárzó őserő, akihez újabb és újabb nemzedékek képviselőit hasonlít- gatják. Említsük csak az ugyancsak fiatalon elhunyt, valóban James Dean-es daccal és szeretetvággyal élő-játszó River Phoenixet. Azért se kopik nimbusza, mert számtalan könyv jelent-jelenik meg róla a mai napig, 2001-ben pedig Israel Horovitz forgatóköny­ve alapján, Mark Rydell rendezésé­ben elkészült James Dean címmel egy életrajzi tévéfilm, amelyben az őt alakító James Franco mágikus erővel keltette életre az apjához utat kereső érzékeny lelkű fiút - Franco személyében mintha csak az apjával viaskodó Jim Stark lé­pett volna át az 1955-ben készült erő Haragban a világgal című melo­drámából. James Dean életrajzá­ból annyi is elég, hogy nem volt könnyű a gyerekkora, de mindig küzdött a szeretetért és a kiválá­sért. Aztán nagy hirtelen, jegy üdí­tőreklám meg némi színpadi pró­bálkozás után, Elia Kazan felfedez­te, és a filmvásznon megjelent az igazi hús-vér ember az élet sűrűjé­ből. A rebellis, a mást akaró, a vi­lággal örökké haragban lévő, az ok nélkül dacoló figura prototípusa - egy új nemzedék ideálja. Előbbre járt, mint amelyik korban szüle­tett: újranézve filmjeit, a Haragban a világgal, az Édentől keletre és az Óriás című remekeket, csak ámul- ni lehet azon, hogy mennyire mai fazon is lehetne akár. Nem vélet­len, hogy a pimasz lezserségéből és a nemtörődöm magatartásából fa­kadó kisugárzás, ahogy Jimként mozog, jár, megy, és szomorú te­kintettel bevágódik a kocsijába hí­res piros dzsekijében, nemzedéke­ket érintett meg eddig is, és való­színű fog a jövőben is. Hiszen James Dean a Haragban a vüággal Jimjeként minden fiatal örök prob­lémáit ábrázolta ösztönös vad erő­vel, mégis finom, igéző gesztusok­kal. Ereje ma is perzselőn süt át a vászonról. Tarr Béla folytatja filmjét Tarr Béla márciusban folytatja új filmje, A londoni férfi forgatását. Az eredeti francia helyszínen, a korzikai Bastia városában vagy előbb a magyar helyszíneken, de jövő hónapban remélhetőleg folytatódik a forgatás; a közönség a 2007-es filmszemlén láthatja a filmet. A Geor­ge Simenon azonos című kisregénye alapján, francia-német-magyar koprodukcióban készülő film gyártása három éve kezdődött. Eddig küenc napot forgattak le tavaly télen Korzikán. Tarr Béla, A Kárhozat, a Sátántangó és a Werckmeister-harmóniák rendezője elmondta: 1997-ben Krasznahorkai Lászlóval közösen írta a forgatókönyvet, majd két évig kereste a történetbe illő kisvárost a kikötővel. (MTI) Az amerikai mozik listavezető filmje, a Hostel című horror már bemuta­tója hetében visszahozta gyártási költségeit. A rendező, Eli Roth (képün­kön) nemrég Madridban reklámozta legújabb munkáját. A filmet, amely három amerikai fiatal „véres szlovákiai kalandjairól" szól, hama­rosan nálunk is bemutatják. (TASR/AFP-felvétel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents