Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-07 / 5. szám, szombat
12 Családikor ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 7. www.ujszo.com HÉTVÉGI OLVASMÁNY Beszélgetés a szüzességről és a házasélet tisztaságáról ANTONIO BONFINI (Részletek) Mátyás király és Beatrix KIRÁLY. Nagyon szeretném, ha nem neheztelnél meg rám, kedves Beatrixom, egyeden boldogságom és örömem, ebben a dologban, s nem is óhajtom, hogy engedj, mivel hozzád jobban ragaszkodom, mint bármi egyéb máshoz, s inkább életemről mondanék le, mert nem volnék képes nélküled vagy tőled távol élni. (...) De azt végül is vedd tudomásul, hogy én a házasélet erkölcsi tisztaságának jogait még elszán- tabban készülök védelmezni, mivel tapasztalatból tudom, hogy e keserves emberi élet végigélésé- nek nem lehet üdvösebb és kellemesebb módja a mi legszentebb házasságunknál. (...) Nem kerülte el figyelmedet, leányom, hogy az emberi és isteni dolgokban az idő milyen fontossággal bír, s ami ősi, azt már kora miatt is mindenki értékesebbnek és elismerésre méltóbbnak látja. Márpedig a házastársi hűség előbb megvolt, mint a szüzesség. Ugyanis ha az első szülők, az emberfaj ősei kitartottak volna a meddő szüzesség mellett, akkor nem gyarapíthatták volna az emberi fajt, s a természet nem örvendezhetne ennek a szép és isteni ajándéknak. Sőt egyáltalán nem tartva meg a vérrokonság és a rokoni kapcsolat törvényét, s egyáltalán nem követve a szeméremből eredő meggondolást, mivel a helyzet kezdettől fogva így követelte, minden erejükkel a nemzésre törekedtek, s így a régi emberek törvényszerűen gyarapodtak és sokasodtak, s betöltötték a világot. BEATRIX. (...) mindazokat a törvényeket, amelyeket idéztél, nem a szigorú parancs, hanem az engedékenység hozta létre. Ugyanis Isten, a legjóságosabb atya, megkönyörülvén az emberi esendőségen, s figyelembe véve az ember szaporodásának szükségességét, oly mértékben kedvezett neki, s olyan utat tárt fel előtte, hogy ekképpen egyszerre biztosította az ember üdvösségét és szaporodását, és nem akart olyan törvényeket szabni, amelyeket nagyon kevesen, a szinte már félistenek tudtak csak teljesíteni. Mert hogy milyen nehéz a szüzesség megőrzése, azt az emberek tízezrei közt található szüzek rendkívül csekély száma bizonyítja. KIRÁLY. (...) ...az ember nem azért jött a világra, hogy magányban és örök fájdalomban töltse életét. Ez a tény már sok embert késztetett arra, hogy véget vessen életének, nehogy úgy lássák, hogy miközben élnek, szinte semmi közük az élethez. így hát, mint a gyakorlat alapján már sokszor tapasztaltuk, igen sok dolognak gyönyörködtető volta adja meg értékét. Én tehát, mert senki sem lehet annyira elvetemült, hogy alkalomadtán ne tehetne valamilyen igaz és jó kijelentést, szíves engedelmed- del, Beatrix, érveim közé sorolom Epikurosz egy ilyen tárgyú mondását is, aki gyakran hangoztatta: „Az élvezetek nagyságának az szab határt, hogy mennyire tudunk megszabadulni minden fájdalomtól!” Bizony, semmi sincs, leányom, ami hatásosabban eltüntetné a fájdalmat, mint egy édes és szemérmes hitves, akinél semmi gyö- nyörködtetőbbre nem lehet találni. Ebből következik, hogy semmit sem tarthatunk nagyszerűbbnek a házastársi erkölcsnél. (...) S mi lehet vajon szebb egy férfi és egy nő illő és egyetértő házasságánál? Mert ez azok közül a dolgok közül való, amelyekben az egyik vagy másik fél nélkül nem lehet összhangra jutni, s ugyanakkor a természet alkotása is; gondolj csak a férj és feleség, az apa és fiú között levő, vagy több más ilyenféle kapcsolatra. Hiszen a férj a felesége nélkül béna, az asszony a férje nélkül özvegy. S ha ez így van, valóban nem lehet szebb és elragadott) élmény, mint látni, hogy két, a házasság kötelékével összekötött ember méltóságában, erkölcsében, sorsában összetartozik, s bennük a méltóságérzésnek ez a hasonlatossága annyi szépség és báj forrásává válik, hogy nem lehet ennél a vüágon gyönyörköd- tetőbb látvány. Viszont milyen szépséget rejthet önmagában a szüzesség, a mérhetetlen keserűség, szomorúság és ridegség mellett. Mivel úgy véli, hogy számára műiden gyönyörűség tiltott dolog, élete szakadatlan keserűség, nem merészel a nyüvánosság előtt mutatkozni, s méltósága miatt nem ápolja haját, nem öltözködik gondosan, nem látogatja a látványosságokat s mindenekfölött, féltve magát és jó hírét, nem mer férfitársaságban mutatkozni, nehogy valami olyasmit legyen kénytelen látni vagy hallani, ami lelkét túlságosan fölzaklatná. S hozzá még, aki gyenge és tökéletlen, nemigen hoz létre a maga számára semmi szépet. S mi egyébhez lehetne hasonlítani egy férj nélküli asszony látványát, mint a szőlővenyigéhez, amelyet sem nád-, sem szalmakötés nem erősít? S minthogy a Napot és a Holdat látjuk az ég elsőrangú fényeinek, s ha közülük egyik is hiányoznék, nem maradhatna fönn a világ, mert a Hold Phoibosztól kapja fényét, ugyanúgy a férj vagy feleség nélküli halandók között sem láthatunk példát a tisztességre és szépségre. BEATRIX KIRÁLYNÉ. (...) ... nem szeretném, ha bárkiben is az a vélemény támadna, hogy én a szüzesség méltóságát védelmezve azt a látszatot keltem, hogy bizonyos mértékben szembekerülök a legszentebb házasság intézményével, s hivatásom és kötelességem ellenére azzal szállók szembe, aminek törvénye engem is elkötelezett. (...) Ha egy asszonynak derék férje van, jobban szereti, mint kellene, s kárhozatos módon nemegyszer elszakad Isten szeretetétől. Ugyanis a csábításnak ez a fajtája rendkívül gátolja az emberi szellemet. Viszont ha rossz félje van, akkor szenved, állandóan kétségbeesés gyötri, haragtól emésztődik, és a belső sorvadás tönkreteszi. Ha gyermekei vannak, ezeket sajnálatos módon szereti, mert bennük saját mását fedezi föl. Rendkívüli reményeket táplál felőlük, nemritkán gőgös és büszke gyermekeire s túlságos jókedvében vagy elbizakodottságában szinte az eszelős- ség határáig ragadtatja magát. Ezután már nem figyel Istenre, csak gyermekeit nézi, s műiden reményét a vüágba veti. Egy nőnek gyakran sokkal jobb volna a sorsa, ha sosem lettek volna gyermekei, vagy ha voltak is, el kellett volna válnia tőlük. Ha viszont nincsenek gyermekei, szánalmas kívánság perzseli, mindig azt kívánja, hogy legyenek, és azt akarja, ami nem mindig válik hasznára. (...)... mikor Isten döntése folytán feleséged lettem - hadd vallhassam be őszintén, atyám, amit úgyse tagadhatok le -, a te mérhetetlen szerelmed és legizzóbb ragaszkodásod gyakran visszaszólított a gondhoz és a világi vágyakhoz. A vágyhoz, hogy legalább egyetlen fiacskánk szülessék, aki mindkettőnk reménységét beváltja, s hogy uralmunkat a legédesebb örökös vegye át, aki után nem is annyira magunk, mint az északon élő népek érdekében kell vágyódnunk. (...) Ha itthon vagy, elragad kedvességed és legédesebb ragaszkodásod, amikor a legkülönbözőbb módokon igyekszel bennem a derűt és vidámságot tartóssá tenni. Nekem pedig kötelességem, hogy irántam tanúsított, kimondhatatlan vonzalmadat hasonló igyekezettel viszonozzam. Ha pedig valamit együtt akarunk megvalósítani, sosem mulasztjuk el, hogy (amint illő is) teljes szívünkkel Istenhez forduljunk. Az emberi értelem gyarlóságánál fogva ugyanis nagyon is sokfelé figyel, s így elveszti erőit, és a szent házassággal járó kötelesség gyakran arra készteti, hogy megfeledkezzék Istenről. Ugyanis, ha külföldön vagy, és ott folytatsz háborút, csak a te épségedért aggódom, és lelkemben olyan veszedelmektől féltelek, amelyek nem is léteznek, de engem mégis rettegésre kényszerítenek. (...) Mi pedig, atyám, miután házasságunk feladatát eddig egyáltalán nem teljesítettük, mert Isten talán inkább azt óhajtja, hogy tiszták maradjunk, és jobban gyönyörködik mindkettőnk korábbi szüzességében, nem engedve a hitvesi ágy hivogatásának és a nász csábító istenségének, szűzi szívvel gondoljunk megint áhítattal a mi szűz Megváltónkra (...) Bízzuk rá az uralkodás gondját, legédesebb utódunk megszületését kívánó óhajunkat, mert ő bízta ránk ezt az uralmat, és nem engedi, hogy a keresztény államnak ez a védőbástyája meginogjon. KIRÁLY. Végtelen hálát adok neked, Jézus Krisztus (...) hogy ezt a nőt adtad mellém az uralkodás gondját megosztó élettársamul (...) Ő számomra az élet, ő az én vigaszom, a békém, az egyetlen és üdvös gyönyörűség, s leányomként, a gyermeket is pótolva él mellettem. Beatrixot adtad mellém, hogy boldoggá tegyen, s őrizd meg Beatrixot, hogy ő is őrizhessen engem. Muraközy Gyula fordítása CSALÁDI KVÍZ Kedves Olvasó! Nem kell mást tennie, csak figyelmesen elolvasni hétvégi magazinunk írásait, s akkor gond nélkül meg tudja jelölni a helyes válaszokat kvízünk kérdéseire. A megfejtést levelezőlapon küldje be a Családi Kör címére, de ne feledje el feltüntetni a sajátját sem. Mert ha velünk játszik, nemcsak hogy jól szórakozik, kis szerencsével a Nap Kiadó ajándékát is megnyerheti. Beküldési határidő: január 11. 1. Ki készített Levente Péterrel beszélgetést az Új Szóba 1980-ban? a) Csepécz Szüvia b) Dusza István c) Döbrentey Ildikó 2. Hol találkozhat vele jelenleg a törzsközönsége? a) a Komédium Színházban b) a Mikroszkóp Színpadon c) az Állami Bábszínházban 3. Mit állapítottak meg Andrea féléves korában? a) hogy nem lát b) hogy nem hall c) hogy nem érez 4. Miért fordultak el gyermekei az idős embertől? a) mert megbetegedett b) mert elhanyagolta magát c) mert újra megnősült 5. Hány százaléka szeretné a magyar házastársaknak, ha a partnerük velük kapcsolatos kérdéseket tenne fel nekik? a) 17 b) 31 c) 37 December 31-ei Családi kvízünk helyes megfejtése: lb, 2c, 3a, 4c. A Lilium Aurum ajándékát Futó Ernő, ragyolci kedves olvasónk nyerte. A MAGYAR HÁZIASSZONY LEXIKONA Petróleumlámpa Petróleumlámpa sokkal fényesebben ég, ha belét, mielőtt alkalmazzuk, előbb ecettel itatjuk és kályha tüzénél alaposan megszárítjuk. Tulajdonképpen műiden lámpabelet, amelyik sokáig állott, ki kellene szárítani, mert mindig sok nedvességet von el a levegőből, még hogyha nem is vesszük észre. A nedvesség korlátozza felszívóképességét, mikor a lámpában van. Jól kiszárított lámpabéllel lényegesen szebben ég a lámpa. Kerek égőknél fontos, hogy a bél teljesen körülzáija az égőt, és ne hagyjon hézagot. A bél felső részét egyforma kerekre kell vágni vagy dörzsölni papírral, máskülönben görbén ég és kellemetlenül pislog. Rövidre égett lámpabelet még egy ideig lehet használni, ha alsó végére gyapotfonálból hurkokat varrunk. Petróleumlámpa tartályát, ha homályos réteg rakódott reá, úgy kell alaposan megtisztítani, hogy megtöltjük fahamulúggal, vagy szódás, esetleg szappanos vízzel, és egy ideig állni hagyjuk. Apróra darabolt papír vagy mosópor jó szolgálatot tesznek a ledör- zsölésnél. Azután langyos vízzel alaposan kiöblítjük a tartályt, és kályhánál megszárítjuk. Régi el- gyantásodott lámpabelet legokosabb újjal fölcserélni, mert rosszul ég és nem világít szépen. Az égőre rakódott fekete réteget szakmákkal, vagy homokpapírral dörzsöljük le, s csak azután használunk valamilyen tisztítószert. A lámpabelet jobb papírral, mint ronggyal tisztára dörzsölni. A rongyról a szálak foszlanak le, belekerülnek az égőbe és a lámpa sokszor emiatt nem vüágít szépen. Égő lámpa leoltásánál a belet mindig le kell csavarni, mert a láng könnyen visszacsaphat és felrobbanthatja a lámpát. A petróleumtartály igen gyakran nedves kívül, a petróleum könnyen lecsepeghet és foltokat hagy mindenütt, ahová ér, és azonkívül a lámpa rossz szagot is áraszt. Ha a tartály külön tartóban áll, észrevesszük, hogy bizonyos idő múlva néhány csepp petróleum gyűlt össze benne. Népiesen azt mondják, hogy „a petróleum átizzadt”, holott ez tévedés. A bajon könnyen lehet segítem. A tartályban levő petróleumot a bél felszívja és felső széléig vezeti. Ha a lámpabelet tisztítás után vagy eltoláskor nem csavarjuk le, a bélbe felszívódott petróleum, miután nem ég el, kicsurran az égőre és végigfolyik a tartályon. Tehát a petróleum nem izzadja át az üveget, hanem túláradva folyik végig rajta. A lámpabél lecsavarásával petróleumot is megtakarítunk, de azonkívül megakadályozzuk a kellemetlen szag keletkezését és nem lesz tőle petróleumfoltos sem kezünk, sem a lámpa alatt levő asztal. Az Ünnep kiadása, Budapest, 1936 CSALÁDI KOR Szerkeszti: Cs. Liszka Györgyi Levélcím: Családi Kör, Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1 e-mail cím: csaladivilag@ujszo.com , tel.: 02/59 233 446, fax: 02/59 233 469
