Új Szó, 2006. január (59. évfolyam, 1-25. szám)
2006-01-05 / 4. szám, csütörtök
16 Iskola utca ÚJ SZÓ 2006. JANUÁR 5. www.ujszo.com A pedagógiai gyakorlat pszichológiája Nevelés és értékkutatás KÖNYVAJÁNLÓ A Duró Lajos-Kékes Szabó Mi- hály-Pigler László szerzőhármas Nevelés és értékkutatás című könyve hiánypótló kiadvány a pedagógiai irodalom szakkörében. A könyv egyetemi és főiskolai hallgatók részére készült, összefoglalja, valamint közérthető módon ismerteti a nevelés, az érték és a kutatás területén szükséges fogalmakat és ismereteket, emberközelivé hozza a „száraznak” nevezhető szakirodalmat. A könyv nyelvezetének köszönhetően szórakoztató olvasmány, a középiskolájukat éppen befejező tanulók értékrendszerének pszichológiai vizsgálatát foglalja össze a munkaértékek, az interperszonális kapcsolatok, illetve a szociális intelligencia vonatkozásában. Az első fejezetben az eredmények tudományos szintű feldolgozására láthatunk példát az UNESCO Micro IDAMS értékelő programjának segítségével. A szerzők nem titkolt szándéka az volt ezzel a „húzással”, hogy kedvet csináljanak mindazoknak, akik valamilyen szinten kutatással foglalkoznak, ü- letve a közeljövőben mindez szándékukban áll. A könyvből azt is megtudhatjuk, melyek voltak a nevelés történelmi előzményei, mióta tekinthetjük a nevelést tudatos pedagógiai ráhatásnak, s betekintést nyerhetünk abba is, napjainkban milyen társadalmi elvárások léptek életbe az oktatással kapcsolatban. A szerzők a második részben arra keresték a választ, hogy a gazdasági és társadalmi változások milyen mértékben befolyásolták a fiatalok értékrendjének, egymást kölcsönösen meghatározó alkotó elemeinek rendszerét. Vizsgálták, hogy van-e átrendeződés a szereppartnerhez való empátiás magatartásban, változtak-e a munkával, ü- letve az élettel való elégedettség területén a kilátásaik, fejlődött-e a képességstruktúrájuk, a kapcsolatteremtő és a kapcsolattartó készségek területén. „A normálistól eltérő viselkedésnek belső okai vannak, az egyik számottevő a fiatalok értékrendszerének torzulása. Csak sokoldalú ismeretek birtokában felelhetünk meg a nevelés-oktatás területén jelentkező társadalmi elvárásoknak, hiszen fejleszteni csak azt lehet, amit korábban már alaposan megismertünk, nevezetesen a serdülők értékrend-hierarchiáját” - olvasható a szakkönyvben. A könyv ajánlható egyetemi jegyzetként, kutatásokat végzőknek, illetve a téma iránt érdeklődőknek egyaránt. (he) A PEDAGÓGIAI y'■ GYAKORLAT NEVELES ES HtShKKÍ tA l AS ISKOLAI KVÍZ Kedves szülők, pedagógusok, jelenlegi és örök diákok! Olvassák figyelmesen az Iskola Utca melléklet cikkeit, és abban az esetben, ha helyesen válaszolnak az általunk feltett kérdésekre, és a megfejtést január 11-ig beküldik, megnyerhetik az Uj Szó ajándékát. 1. Fel lehet állítani alkalmassági kritériumokat... meggondolások alapján? a. elmei b. elméleti c. gyakorlati romi Regionális Pedagógiai Központja Jókai Tibor vezetésével 2005 őszén ... alkalommal szervezte az őszi szakmai napokat. a. harmadik b. ötödik c. harmincadik 4. A szakmai napokat egy tanulás-módszertani bemutató ... és osztályfőnöki továbbképzés zárta. a. perc b. iskola c. óra 2. A Duró Lajos-Kékes Szabó Mihály-Pigler László szerzőhármas Nevelés és értékkutatás című könyve hiánypótló ... a pedagógiai irodalom szakkörében. a. újság b. tanulmány c. kiadvány 3. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége KomáCímünk: Új Szó - Iskola utca, Námestie SNP 30,814 64 Bratislava 1. A megfejtéseket e-mail- ben is eljuttathatják az alábbi címre: iskolautca@ujszo.com Múlt heti Iskolai kvízünk megfejtése: la, 2b, 3c, 4b. Köszönjük, hogy ilyen sokan részt vettek játékunkban. Ezúttal a nagymegyeri Baráth Tibornak kedvezett a szerencse, az Új Szó ajándékát küldjük neki. Stredl Terézia: A serdülő gyakran lázad, mert elbizonytalanodik, fokozottan bírál, minősít A nevelés örömei és üröméi Módszeresen csupán az óvoda, a napközi tud odafigyelni a nevelésre - mondja Stredl Terézia (A szerző felvétele) Az emberi tisztelet korlátlan. Mi, felnőttek, a gyerekek példaképei vagyunk jóban, rosszban. Mi képviseljük azokat az értékeket, amelyeket elvárunk tőlük. S rosszulesik nekünk, ha az emberi gyarlóság tüneteit fedezzük fel viselkedésükben, csak ritkán tudatosítva, hogy ismételten mi követjük el azt a hibát, amelyből a gyermek „tanul”. AA1R1ÁK FERENC Vagyis, ha a gyermeknél valamilyen „torzulások” jelentkeznek, akkor ennek jelenlétét elsősorban saját magunkban kell keresnünk. A nevelés korszerű kérdéséből Dr. Stredl Teréziával, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának tanszékvezetőjével beszélgettünk. A nevelés jelentőségét mindenki kellőképp elismeri, ennek ellenére problémák vannak. Miért? A nevelés kapja a legkevesebb erkölcsi, társadalmi, anyagi támogatást, sok esetben az érzelmit is! Miért? Azt hisszük, hogy a nevelés ösztönösen valósul meg, azért születünk, hogy csupa jó dolgot műveljünk. Ha valamit ösztönösen teszünk, akkor meglepetések érnek bennünket. Nagyon is oda kell figyelni a történésekre. Társadalmilag megfigyelhetjük, ha valamin spórolni akarunk, azonnal az óvodalátogatás, a napközi vagy a szabadidős programok kerülnek górcső alá. Miért? Ha megkérdezzük, ki nevel, nehéz a válasz, hiszen a család szinte minden erejét felemészti a gondoskodás, és az iskola elsősorban oktat. Módszeresen csupán az óvoda, a napközi tud odafigyelni a nevelésre. Pedig a személyiség alapjai az első hatnyolc évben alapozódnak, ez az időszak a legfogékonyabb az ún. viselkedési közlekedési táblák elsajátítására. Sok szülőnek okoz gondot, hogy mikor mehet először óvodába a gyerek. Családja válogatja. Vannak, akik azért panaszkodnak, hogy nem vették be a gyermeket az oviba, és van ellenkező példa is, amikor feleslegesnek tartják látogatását. Ez két véglet: a gyermek 28 hónaposán érik be a kortárscsoport látogatására. Erre szüksége van, főleg az egykéknek, mivel itt alakulnak ki azok a kapcsolatrendszerek, ahol a gyermek maga alakítja a pozícióját ebben a rendszerben. Az iskolatörvény értelmében az adott iskolaév szeptemberéig minden hatodik életévét betöltő gyermek iskolaköteles. Ez bizonyíték már arra, hogy iskolai alkalmasságra is megfelel? Nem. A fizikai érettség nem mindig azonos a mentális érettséggel. Tehát, ha iskolai alkalmasságról beszélünk, akkor gondolnunk kell az értelmi, az érzelmi és a szociális érettségre is a szomatikus érettség mellett. Gyakori az ún. diszpro- porcionális fejlődés, pl. amikor a gyermek megtanul írni, de a cipőjét nem tudja bekötni, a szülő mellett érzi csak magát biztonságban. Ilyen esetekben indokolt elgondolkodni az iskolai halasztásról. Hiszen a hat év fele játékos, fele tanulós időszak. Ha az első dominál, akkor a gyermek eleve alulteljesít az iskolában, mert érdektelen, fáradékony stb. Az óvodáskor után a második ölben ülő korszaknak a kamaszkort tartják, amikor a gyerekek nagyon nehezen tudják eldönteni, hol is a helyük. A serdülőkor átmeneti időszakot jelöl a gyermek- és a felnőttkor között. Ázonban ezt a funkcióját már manapság elvesztette, hiszen a két korszak közé beépült egy ifjúkor, amivel él a mai fiatalság, üyen az érzelmi, erkölcsi, anyagi függőség a szülőktől. Önállósodik a fiatal, fontossá válik a kortárscsoport, ahol mintát tanul, önérvényesíti magát, pár- kapcsolatokkal próbálkozik. A serdülő lázad, elbizonytalanodik, fokozottan bírál, minősít. Ebben a felnőtt közeg vagy segíti, vagy visszafogja, elmarasztalja a fiatalt. És ezektől a kölcsönhatásoktól függ a szülő-gyermek kapcsolat minősége. Milyen a család napjainkban betöltött szerepe? Meghatározó, elsődleges, pótolhatatlan. Az alapvető szükségletek kielégítője a család, ahová az élettani szükségleteken kívül a szeretet, a kapcsolatok, a siker szükséglete is szervesen idetartozik. Minden ember életében a fejlődési szakaszokból a legfontosabb már a magzati szakasztól számítva a csecsemő-, kisded és az óvodáskor. Vagyis, ha a gyermek hazajön az iskolából, ne csak azt kérdezzük, hogy hányast hoztál, hanem azt is, hogy vagy? A teljesítményorientált közegünkben hajlamosak vagyunk erre. Mindnyájan boldog és okos gyereket akarunk. Azonban e kettő nem jár mindig kéz a kézben és a boldogságunk, kiegyensúlyozottságunk lényegesen függ attól, mit kaptunk a szüléinktől, az első hat év dönti el. A kooperatív tanulás lehetőséget kínál a tanulók kommunikációs, szociális képességeinek fejlesztésére is Gyakorlatorientált szakmai továbbképzések Minden gyereknek, fiatalnak oldott, feszültségmentes közösségben kellene tanulnia, ahol jól érzi magát - állapították meg a szakemberek (Jókai Tibor felvétele) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Komáromi Regionális Pedagógiai Központja Jókai Tibor vezetésével 2005 őszén harmadik alkalommal szervezte az őszi szakmai napokat. A képzés módja horizontális pedagógus-továbbképzés, mely értelmében minden képzés helyben az iskolában valósult meg. így a pedagógusok érintettsége közvetlen, gyakorlatorientált és kapcsolatépítő. A szakmai napokat egy tanulás- módszertani bemutatóóra és osztályfőnöki továbbképzés zárta. December elején a komáromi Munka Utcai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában tanulás-módszertani bemutatóórán vettek részt a járás pedagógusai. A foglalkozást Héczné Tóth Mária, a mosonszent- miklósi Széchenyi Általános Iskola igazgatója tartotta. A tanulás-módszertani órán a tanulók az emlékezet fogalmával és annak fajtáival ismerkedtek meg. A szlovákiai magyar iskolákban nem szokványos másfél órás tanítási-tanulási folyamatban az egyéni munka, a játék és a kooperatív tanulási forma váltották egymást. Az órát figyelő pedagógusok meggyőződhettek arról, hogy a kooperatív tanulás lehetőséget kínál a tárgyi tudás mellett a tanulók kommunikációs, szociális és együttműködésen alapuló képességeinek fejlesztésére is. Az élményszerűen megszervezett foglalkozást óraelemzés követte, melynek során több pedagógusban is megfogalmazódott, valóban nagyobb gondot kell fordítanunk a tanulók tanulási képességeinek fejlesztésére. December 15-én a lévai Juhász Gyula Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában rendezték meg az osztályfőnökök számára szervezett továbbképzést, melyet Pusztai Katalin, a budapesti XIII. kerületi Pedagógiai és Szolgáltató Központ szakelőadója tartott Önismereti játékok az osztályfőnöki órán címmel. „A tanfolyam célja: a mai gyerekek többsége nincs tisztában a saját képességeivel, gyakran alul-, sokszor pedig felülértékeli magát. Ezek az önismereti játékok alkalmasak önmagunk és környezetünk, saját személyiségünk megismerésére, kommunikációs készségünk és kapcsolataink karbantartására, érzéseink gazdagítására” - mondta lapunknak a szakelőadó. Minden gyereknek, fiatalnak oldott, feszültségmentes közösségben kellene tanulnia, ahol jól érzi magát. Az oktatás mellett nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a nevelésre. Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, a pedagógusnak ismernie kell azt, akivel dolgozik, akit tanítani szeretne. Ugyanakkor őszinte kapcsolatoknak kell kialakulni a szülőkkel. A résztvevők a képzés elején kifejezték elvárásaikat, valamint fenntartásaikat a programmal kapcsolatban. Ezeket a szempontokat figyelembe véve, az előadó igyekezett úgy megfelelni, mondanivalója tartalmát és formáját úgy alakítani, hogy a megelégedettség minél magasabb lehessen anélkül, hogy mindez a minőség rovására menjen. A képzés résztvevői aktívan részt vettek a csoport- munkában, nyitottak voltak és érdeklődők. (jt) ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com
